Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-20 / 143. szám
6 1996. június 20., csütörtök Kismama UJ KELET Vigyázzunk a leifogakra! Népbetegség a A hazánkban élő emberek közül talán nincs is olyan, akit ne érintene a fogszuvasodás. A problémát a fogakhoz erősen tapadó lepedék okozza, melyben sok millió baktérium él, és savakat képezve megtámadja a fogzománcot. A baktériumok az ínyt is megbetegítik gyulladást okozva, melynek legelső jele a vérzés. A fog betegségeit több tényező is okozhatja, éppen ezért a megelőzés is összetett feladat. Része a helyes táplálkozás, a gondos szájápolás, az elegendő fluo- ridbevitel és a rendszeres, fél- évenkénti fogorvosi ellenőrzés. A fogak védelme érdekében legfontosabb a megelőzés, melyet már egészen csecsemőkorban meg kell kezdeni. Ehhez ad hasznos tanácsokat a szülőknek dr. Balogh Zsuzsa fogorvos. — Az újszülöttek életében nagyon fontos szerepe van a szoptatásnak. Nemcsak azért, mert az anyatejben létfontosságú vitaminok vannak, hanem azért is, mert a szopás izommunkával jár, mely az állcsontok, a rágóizmok és a fogak fejlődésére egyaránt jó hatással van. Néhány hónappal később, a csecsemőkorban már célszerű cumisüveg helyett pohárból, vagy kiska- nállal adni az innivalót a babának. Fontos azonban, hogy ne cukrozzuk a főzelékeket, gyümölcsöket, s az étkezések után a szörp helyett inkább vizet vagy friss gyümölcslevet kínáljunk. Ebben az időszakban kezdődik meg a fogak áttörése, melyet fokozott nyálképződés kísér. Nagy segítség ilyenkor a kicsinek, ha mindig van a keze ügyében olyan játék — például rágókorong —, amivel az ínyét dörzsölgetheti. Ha a gyerek már betöltötte a hét—nyolc hónapot, ne turmi- xoljunk többé, inkább villával törjük össze az ételt. A rágás fejlesztésére felügyelet mellett már nyugodtan adhatunk neki kenyérhéjat vagy almát is. Túl az első életéven már egyre darabosabb, keményebb ételek kerülhetnek a tányérra. Esténként érdemes egy tiszta gézlappal áttörölgetni az ínyt és a fo- gacskákat. Semmiképpen ne rakjunk édes itókával telt cumisüveget a gyerek mellé éjszakára, hogy abból kortyolgasson, ha megszomjazik. Rengeteget ártunk ezzel a fejlődésben lévő tejfogaknak, melyek ugyanolyan törődést igényelnek, mint a későbbi maradandó fogak. Két—három éves korban vegyük meg az első kisméretű, puha fogkefét. Minden étkezés után menjünk a gyerekkel a fürdőszobába, és mutasfogszuvasodás suk meg neki a fogmosás mozdulatait. A szülői példa- mutatás mindig nagyon hatásos. Még nem kell fogkrémet kenni a kefére. Játékos formában értessük meg a kicsivel, hogy a fogmosás ugyanolyan része a mindennapi tisztálkodásnak, mint a kézmosás. A mozdulatok rögződése után próbálkozzunk az öblögetéssel. Kezdetben csak fújassuk fel a gyerekkel az arcát, s ha már ez jó megy, csak akkor adjunk neki vizet a fogmosópohárba. A fogorvossal az ismerkedést már akkor érdemes megkezdeni, mikor még egyáltalán nincs gond a fogakkal, hiszen a kis „rizskásaszemeket” mindenképpen meg kell őrizni a fogváltásig. Ám ha csak akkor megyünk el a rendelőbe, mikor már valami nem túl kellemes beavatkozásra is szükség van, a gyerek később is tart majd a fogorvostól. Óvodáskorban mindenképpen figyelni kell arra, hogy elegendő vitamin, ásványi anyag és fehérje kerüljön a szervezetbe. A gyerek lehetőleg minél kevesebb édességet kapjon, és azt is csak a főétkezések után, s ezt mindig fogmosás kövesse. Italként ajánlható a tiszta víz, az ásványvíz, a préselt, cukrozatlan gyümölcslé. Amennyiben a gyerek már megtanult rendesen öblögetni, mutassuk meg neki, hogyan kell fogkrémmel legalább három percen át alaposan megmosni a fogak minden oldalát. Az ivóvízben kevés a fluor, ezért érdemes ilyen tartalmú fogkrémet használni. A szájöblítő folyadék használata a túladagolás és lenyelés veszélye miatt inkább csak iskolás kortól ajánlott. Ezenkívül vannak olyan fluoros készítmények is, melyeket a fogorvos ír fel receptre, illetve azokkal kezeli a gyermeket a rendelőben. Igen rossz szokás az ujj szopás és a cumizás, mert mindkettő elősegíti a fogrendellenességek kialakulását. A szabálytalan fogazat növeli a szuvasodá- si hajlamot, zavarja a rágást, a beszédet, és esztétikailag is okozhat problémákat. A megelőzés és kezelés lehetősége a szülő és a szakorvos kezében van. A fogorvos figyelemmel kíséri a fogváltás menetét, a fogak és az íny állapotát, s így a fogászati rendellenességek korai felismerés mellett kezelhetők. Az óvoda nagyszerű segítséget ad a gyerekeknek a szájápolásban, hiszen közösen mosnak fogat az étkezések után, csoportosan járnak a fogorvosi rendelőbe, és úgynevezett prevenciós (a betegségek kialakulásának megelőzésével foglalkozó) asszisztensek rendszeresen tartanak játékos formában előadásokat a fogápolás fontosságáról. Ä fogváltás általában hatéves kor körül kezdődik. A kihullott tejfogakat maradandó fogak váltják fel. A szülőket gyakran megtéveszti a hátsó őrlőfog kibújása, ami a tévhittel ellentétben nem tej-, hanem már maradandó fog. Minden iskoláskorú gyerek életében van egy időszak, mikor előszeretettel kerüli a fürdőszobát. Nem árt ilyenkor a szülőknek kicsit jobban odafigyelniük csemetéikre, hogy a fogmosások egyetlen alkalommal se maradhassanak el. A pöszeség korrigálható Az apró gyermek néhány hónaposán már gőgicsél, később kiejti az első szavakat, és hároméves korára rendszerint folyékonyan megtanul beszélni. Ám előfordulhat, hogy a szavakat még ötéves korában sem ejti ki tisztán. Ekkor már mindenképpen meg kell keresni a probléma okát, mely leggyakoribb esetekben a pöszeség. A beszédhibáról és a javító terápiáról dr. Bereczné Sza- mosközi Alice logopédus beszélt. — A pöszeség többféleképpen is megnyilvánulhat. Áz első formája a hangtorzítás, közismertebb néven a raccso- lás. Ebben az esetben a gyermek úgy képzi a sziszegő hangokat, hogy a nyelve kicsit kicsúszik a két fogsora között. A szeségről beszélünk akkor, ha a gyerek ép hallás mellet sem képes az ép hangokat tisztán ejteni, a motoros pöszeség pedig akkor kerül szóba, ha a kicsi nem tudja a beszédmozgást helyesen kivitelezni (például nem emeli a nyelvét a szavak formálásakor). Csoportosíthatunk aszerint is, hány hangra terjed ki a pöszeség. Néhány hangnál részleges pöszeségről, míg egész hangsornál — de legalább nyolc hangnál — diffúz pöszeséggel állunk szembe. A beszédhiba javítása nagyon fontos, hiszen ha a gyerek iskolába kerül, nem csak a tanulásban — elsősorban a helyesírásban —, de pszichésen is gondokat okozhat. Míg a megkésett beszédfejlődésnél már háromévesen meg kell kezkövetkező a hangok cseréje, amikor bizonyos hangokat nem tud kiejteni és mást mond helyette. Legjobb példa erre a róka és a lóka. Végül beszélnünk kell a hangelhagyásról is. Ilyenkor szintén nem képződnek bizonyos hangok, de helyettük nem is mond mást a kisember. A vonatot egyszerűen onatnak ejti. A pöszeség okai lehetnek veleszületettek és szerzettek. Az első esetben az áll, a száj, a fog rendellenességei, enyhe halláskárosodás, értelmi fogyatékosság stb. állhat a probléma hátterében. A szerzett okoknál a születés alatti károsodásról, fertőző betegségek következményeiről és a nem megfelelő beszédkörnyezetről szólhatunk. A pöszeséget az előbb említettektől eltérően is csoportosíthatjuk. Szenzoros pödeni a terápiát, a pöszeségnél ötéves korban érdemes a problémával foglalkozni. Ebben az évben augusztus utolsó hetétől szeptember végéig tart az a vizsgálatsorozat, melynek keretében logopédusok az óvodákban kiszűrik a beszédfejlődési rendellenességekkel küszködő gyerekeket. Nagyon fontos, hogy ezen a vizsgálaton minden apróság részt vegyen, mert mivel kevés a szakember, s az esetek súlyosságától függő sorrendben tudják csak terápiára fogadni az apróságokat. A pöszeség hamar és tökéletesen korrigálható, ha a logopédussal a család is együttműködik. A Szakemberek személyre szabott feladatfüzetet készítenek, melyből a gyógyulásért minden nap gyakorolni kell a gyerekkel. Az oldalt írta és szerkesztette: Sikli Tímea Fotók: Bozsó K., Harascsák A. és Csonka R. A hyári szabadságok leteltével egyre több édesanya — ha teheti — visszamegy dolgozni, és bölcsődébe íratja gyermekét. Nyíregyházán tíz olyan intézmény van, amelyben húszhetes kortól várják a legkisebbeket. Minden szülőnek nehéz a választás, hiszen természetes, hogy a legjobb intézményt szeretnék megtalálni. Az elhelyezés feltételeiről és a gyerekek mindennapjairól a már harminc éve működő 5. Számú Bölcsőde vezetőnője, Fekete Istvánná beszélt. — Bár az intézmény hivatalosan hatvanszemélyes, az idén nyolcvan gyereket írattak be hozzánk. Nincs fennakadás, gond az elhelyezés körül, hiszen mindig vannak hiányzások, megbetegedések. A tavalyi évben kilenc- venkét százalékos volt a kihasználtságunk. Szolgáltatásainkat elsősorban a munkában álló szülők vehetik igénybe. Jelentkezéskor be kell mutatni a kereseti és a háziorvosi igazolást. Kéthetente ül össze az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága, döntve a felvételjogosságáról. Természe- ■ tesen van lehetőség arra, hogy indokolt esetben a nem dolgozó szülők gyermekei is bölcsődések lehessenek. Ezt leginkább akkor kérik, ha átképzésre jelentkezett az édesanya, ilyenkor legalább a tanfolyam idejére felvesszük a gyereket. Arra azonban mindenkinek számítania kell, hogy a be- szoktatás néha több napot is igénybe vesz. Az első alkalommal a gyerek az édesanyjával csak egy—két órát tölt a közösségben, majd mindennap kicsivel többet. Az egyik Felkészülés az óvodára Délutáni csendespihenő a bölcsődében apróság könnyebben, a másik nehezebben tud elszakadni a mamától. Itt bent a gyerekek bölcsődei ruhában vannak — ezt naponta annyiszor cseréljük, ahányszor csak szükséges —, de mindenkinek szüksége van saját fésűre, műanyag pohárra, törülközőre . Minden nap kijár hozzánk a gyer- mekorvos, aki az esetleges sürgős eseteket itt helyben ellátja, és közreműködik a heti étrend összeállításában is. Az apróságok között vannak tejcukorérzékeny gyerekek is, de saját konyhánkon az ő ellátásuk sem okoz gondot. Az érettségivel és csecsemőápolói szakképesítéssel rendelkező kolléganők segítségével a gyerekek elsajátíthatják az alapvető szokásokat. Nem egyszer megesett már, hogy a kicsi itt tette meg az első önálló lépéseket, vagy itt mondta ki az első szavakat. A tízórait játékos foglalkozások követik, majd ebéd után néhány órára elcsendesedik az épület. Az ébredést követően kínáljuk az uzsonnát, s ezután, ha az idő engedi, kimegyünk az udvarra. Ilyenkor nyáron nemcsak a homokozó, hanem a két pancsolómedence is nagy siket arat. A nap azonban nem csak játékból áll, hiszen mire a gyerekek „elballagnak” tőlünk, számos verset, mondókát megtanulnak, és felkészülten mennek át az új, óvodai közösségbe.
