Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

/ 1996. június 20., csütörtök Külföld-belföld j M KI El U ET Segítség Észak-Koreának Az élelmiszerszűkében szenvedő Eszak-Koreában az idén is rossz termés várható, importra viszont kemény valuta hiá­nyában nem futja, így az ország továbbra is rászorul majd a külső támogatásra. A kedvezőtlen időjárás miatt nem bizta­tóak az idei, máris októberre halasztott aratás kilátásai — közölték kínai szakértők. A KNDK megsegítésére az ENSZ nemrégiben 43,5 millió dolláros támogatásra szólította föl a tagországokat, ám eddig ennek az összegnek csak mintegy harmadára érkezett felajánlás. Észak-Korea ezért a hét vezető ipari országhoz fordult, kérve, hogy a Hetek nyilvánítsák ki segítőkészségüket. A Hetek június 27-én kezdődő lyoni csúcs- értekezletén a regionális viszályok sorában terítékre kerül a koreai-félszigeti helyzet is. Orosz rulett Jelcin orosz rulettet játszik Lebegy tábornokkal. Bár azt állítja, hogy „villámgyors” szövetségük a „programok szö­vetségét” jelenti, valóság sokkal prózaibb, s Jelcin csak a kommunistaZjuganov feletti győzelmet kívánta bebiztosíta­ni. Nem kizárt azonban, hogy nagyon kockázatos lépésről van szó, s a rendkívül gyorsan óriási hatalomhoz jutott tá­bornok rövidesen hatalmi ellenfele lesz Jelcinnek — kom­mentálja a legújabb oroszországi fejleményeket a Mlada Fronta Dnes című cseh hetilap szerdai kiadása. Amennyiben Lebegy nem követ el meggondolatlan hibát négy év alatt, vagy korábban is, túlnövi Jelcint, s ő ül be az államfői szék­be. Az ilyen hiba elkövetésére azonban a rendkívül csavaros eszű, minden hájjal megkent és elvtelen Jelcin mellett szám­talan lehetőség fog kínálkozni — véli a lap. Kitüntetés A Magyarországnak juttatott kulturális, egészségügyi és szociális segélyek szervezésében végzett kiemelkedő tevé­kenysége elismeréseként Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományoz­ta Odile de Monspey francia bárónőnek. A kitüntetést ked­den este adta át Rómában Bratinka József\ Magyarország vatikáni nagykövete. innen-onnan ÍT Washington — Hat amerikai katona életét vesztette, ti­zenhat pedig megsebesült hétfőn, amikor a Campbell támasz­pont fölött (Kentucky és Tennessee állam határán) összeüt­között két, UH—60 „Black Hawk” típusú helikopter. A sze­rencsétlenség egy bemutató során történt, amikor a katonák az alacsonyan szálló helikopterekből éppen kötélen akartak leereszkedni a földre. A két helikopter túl közel került egy­máshoz, és összeakadt a rotorjuk. ÍT Becs — Egy 31 esztendős osztrák mérnök kedden lelőtte három kisgyermekét, majd magával is végzett. A felső-auszt­riai Steyr közelében lévő Maria Neustift faluból gépkocsival a közeli erdőbe vitte öt-, négy- és háromesztendős kisgyer­mekét és a gépkocsi hátsó ülésén lelőtte őket, végül öngyil­kosságot követett el — közölte a helyi rendőrség. A feleség, a gyermekek anyja közeli házukban a lövéseket hallva, a helyszínre rohant, de már csak a holttesteket találta— idézte a Reuter az APA osztrák hírügynökség jelentését. A mérnök kínai üzleti útjáról tért vissza, s egyes hírek szerint pszichés problémái voltak, ezt azonban a rendőrség nem tudta megerősíteni. Moszkva — Ismeretlen tettes merényletet követett el szerda hajnalban Borisz Fjodorov, az Orosz Nemzeti Sport­alapítvány volt elnöke ellen, aki jelenleg a Nemzeti Hitel­bank igazgatóságának elnöke. Fjodorovot súlyos sérülések­kel szállították a kórházba. Az eset Moszkva központjában történt. Fjodorov egy diáklánnyal tartózkodott gépkocsijá­ban, amikor a tettes előbb hasba lőtte, majd amikor látta, hogy Fjodorov még él, késsel támadt rá. Fjodorov neve a múlt hónapban jelent meg először a bűnügyi krónikák élén, miu­tán gépkocsijában kábítószert találtak. Fjodorovot ugyan le­tartóztatták, de aztán elejtették ellene a vádat. Az ügy kap­csán az orosz sajtó a Fjodorov által irányított alapítvány ho­mályos pénzügyeiről cikkezett. “S Sacramento — Két hónappal letartóztatása után a sacramentói esküdtszék első ízben emelt vádat Theodor Kaczynski ellen a pokolgépes merényletek miatt, amelyek elkövetését az Unabomber néven emlegetett tettesnek tulaj­donítják. Az esküdtszék 1985 és 1995 között elkövetett négy pokolgépes merényletért emelt vádat a volt egyetemi mate­matikatanár ellen. A szóban forgó merényletekben két em­ber meghalt, két neves amerikai tudós megsebesült. Eddig az 54 éves Kaczynskit pokolgép készítésére alkalmas robba­nóanyagok birtoklása miatt tartották fogva Montanában. Az újabb vádpont miatt a héten átszállítják Sacramentóba. Interjú Kovács Lászlóval Európai normák MTI Magyarország euroatlanti struktúrákat célzó külpolitiká­jának megvalósítása össznem- zeti érdek, és ezen érdeknek azok ártanak a legtöbbet, akik egymással szembe akarják ál­lítani a Magyarországon és a határokon túl élő magyarok céljait — nyilatkozta a pozso­nyi Pravda szerdai számában Kovács László külügyminiszter. ,,A támadások kereszttüzé­ben,, címmel megjelent beszél­getés során a Magyarok Világ- találkozóján és az Országgyű­lésben elhangzottak — a ma­gyar külpolitikának címzett bí­rálatok — kapcsán kérdezték Kovács Lászlót, aki a pozsonyi lap szerint a bírálatok mögött „alapvetően belpolitikai össze­függéseket lát”. Ez azonban minden parlamenti demokrácia teimészetes velejárója, de so­kan úgy ítélik meg, hogy kül­politikai kérdésekben mégis­csak az ország nemzetközi ér­dekeinek kedvező konszenzus­ra lenne szükség — mondta. A Magyarok Világszövetsé­ge és az ellenzék részéről el­hangzott bírálatok kapcsán a külügyminiszter arra emléke­zetet, hogy a kormány tartósan azt az álláspontot képviseli, amely szerint a jószomszédi viszony megteremtése egyaránt szolgálja a határokon belül és kívül élő magyarok érdekeit. A magyar—szlovák alapszerző­désben rögzítettek megvalósí­tásáról szólva kifejti, hogy mindkét ország kormánya — szándékaiban és tetteiben egya­ránt — a dokumentum szelle­me és betűje szerint hivatott el­mélyíteni a kétoldalú kapcso­latokat. Arra kell összpontosí­tania, hogy mindkét ország nemzetiségei számára biztosít­sák az identitásuk megőrzé­séhez, a kultúrájuk fejlődésé­hez szükséges fetételeket, de azt is, hogy e nemzetiségek egyenjogúan jelen legyenek az ország társadalmi és politikai életében. — Magyarország nemcsak kész segíteni a területén élő szlovákokat, de készséggel fo­gadja a szlovák kormány nekik nyújtott segítségét. Ugyanak­kor elvárja, hogy Pozsony a saját eszközeiből tegye jobbá a szlovákiai magyarok helyzetét és ne elutasítással tekintsen Bu­dapest szlovákiai magyaroknak címzett segítségére — fejtette ki a magyar diplomácia veze­tője. Megjegyezte: örömmel hallotta Michal Kovác szlovák államfőtől azt az ígéretet, hogy Szlovákiában mielőbb elkészí­tik és szentesítik a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényt, s hogy ez — a szlo­vák államfő szavai szerint — összhangban áll majd az euró­pai normákkal. Magyar egyházi kániátlás Olasz lap vélemény MTI A magyar katolikus egy­ház vezetői szerint Horn Gyula miniszterelnök pusz­tán az időt akarja húzni az­zal a javaslatával, hogy a katolikus egyház állítsa ösz- sze azon elkobzott ingat­lanainak listáját, melyek ese­tében pénzbeli kártérítés sze­retne kapni — írta szerdai számában az Avvenire című olasz katolikus napilap. Az olasz katolikus püspö­ki kar orgánumának számí­tó újság „Magyarország, az adós állam” című cikkében hangsúlyozta, hogy még nem sikerült megoldást talál­ni a magyar katolikus egy­ház és az állam között a kom­munista korszakban államo­sított egyházi vagyon visz- szaadására. A kérdést a múlt héten vitatta meg ismét Hóm Gyula a magyar katolikus egyház vezetőivel. A lap szerint a magyar ál­lamnak egymilliárd dollárnak megfelelő értékű vagyont'kel­lene visszaadnia a katolikus egyháznak. A folyamat azon­ban lassú. Az Avvenire Gyulay Endre püspököt, a magyar ka­tolikus püspöki kar helyettes elnökét idézte, aki szerint az egyházi javak visszatérítéséről szóló törvény 1991 -ben történt elfogadása óta csak az elkob­zott javak 16 százaléka ke­rült vissza eredeti tulajdonosá­hoz. Ráadásul ennek is döntő ré- • szét a törvény elfogadása utáni eufória idején adták vissza. „Két év óta az egyház semmit nem kapott vissza” — idézte Gyulay püspököt az olasz lap. Az említett találkozón Hóm azt javasolta, hogy az egyház állít­son össze listát azokról a javak­ról, amelyek esetében készpén­zes kártérítést szeretne. „De az egyházi vezetés Horn javasla­tát csak időnyerést szolgáló puszta kibúvónak tartja”— írta az Avvenire. Az egyháztól elvett javak — többségében templomok, iskolák és kolostorok, illet­ve zárdák — értéke mintegy 1 milliárd dollárra tehető. Az 1991 -es törvény szerint a ja­vak visszaadásának 10 év alatt kell megtörténnie. De aztán jött a súlyos gazdasági válság — folytatta az Av­venire. „Megértjük, hogy az or­szágjelenlegi pénzügyi hely­zetében az egyház tulajdonát nem lehet egyetlen éjszaka alatt visszaadni” — idézte a lap Seregély István érseket, a püspöki kar elnökét. A tör­vény a pénzbeli kártérítés lehetőségét is tartalmazza, s erre a célra az első évben 17 milliárd lírának, majd a to­vábbi évekre 68 milliárd lí­rának megfelelő összeget írt elő. De pénzbeni kártérítés még nem érkezett az egyház­hoz, mely e pénzek híján ne­hezen tudja működtetni saját iskoláit — írta az Avvenire. Aláírásgyűjtés Meciar ellen Leváltására törekszenek MTI Egy Robert Krajnák nevű szlovák vállalkozó néhány hó­nappal ezelőtt Vladimír Meciar miniszterelnök leváltását célzó aláírásgyűjtési akciót indított. A 35 éves vállalkozó most köz­zétette annak a saját megrende­lésére készült közvélemény­kutatásnak az eredményeit is, mely szerint a megkérdezettek 32,4 százaléka támogatná a miniszterelnök visszahívását, és megközelítőleg ugyanennyi­en (33,9 százalék) voksolnának a szlovák kormányfő hivatal­ban maradása mellett. Krajnák — mint elmondta — eddig csaknem negyedmillió „Meciar-ellenes” aláírást gyűj­tött össze. A hatályos szlová­kiai törvények szerint mini­mum 350 000 aláírás esetében az államfő referendumot hir­dethet, melynek végeredménye akkor lehet döntő, ha a népsza­vazáson az ország lakosságá­nak legalább 50 százaléka részt vesz. Figyelmet érdemel, hogy Krajnák a felmérést a Szlovák Rádió módszertani kabinetjénél rendelte meg, mely intézmény — jegyzik meg a lapok — „aligha vádolható Meciar-elle­nes elfogultsággal”. Mint Kraj­nák elmondta, azért törekszik a miniszterelnök leváltására, mert helyteleníti, hogy „Meciar polarizálja a társadalmat; hogy a kormány képtelen tárgyalni az ellenzékkel és a köztársasá­gi elnökkel; hogy elherdálja a társadalom vagyonát; a sajtó- szabadság korlátozásával kísér­letezik, és azzal gyanúsítható, hogy részt vett az államfő fiá­nak elhurcolását célzó akció megszervezésében”. Krajnák kormányfő-ellenes kifogásai között szerepel az is, hogy Meciar nem tudja elsza­kítani Szlovákiát az orosz nyersanyag-függőségtől, és az országot az Európai Unió és NATO előtt nem tudja szalon­képessé tenni — foglalja össze a vállalkozó kifogásait a Ná- rodná Obroda. \ Hírről hírre Palotai István jegyzete A britek, ha a kontinens­re... ...utaznak, egyszerűen csak annyit mondanak, hogy mennek Európába. A köz­nép is úgy beszélget hazájá­ról, mint valami különálló részéről a világnak, ami sen­kihez, semmihez sem tarto­zik. Számukra Európa és a hazájuk két külön fogalom. Valami igazuk van is. Ter­mészetesen nem a közismert brit nacionalizmus, hanem az elkülönülést évszázadok óta forszírozó politikai bei­degződés okán... Most — a kergemarhakór beköszöntével—a napnál is világosabb, hogy a mai an­gol vezetés sem különb a Deákné vásznánál, és eddi­gi Európa-politikája csak színjáték volt, semmi egyéb. Még az a szerencse, hogy az Európai Unió szervezete nem függ különösebben Nagy-Britanniától, és a szi­getország kiválása nem je­lentené az unió halálát — Igaz, ők is kijelentették, hogy őket sem érintené a kiválás károsan, mert a „tag­ság hozadékai és a kiadások nagyjából kiegyenlítik egy­mást”... Az esetleges kiválás főleg politikai csorbát ejtene a még nem is teljes unión, de azt, hogy ez jót, avagy rosz- szat tenne a szövetségnek, annak csak a Jóisten a meg­mondhatója. Mindenesetre NagyTBritannia állandó aka­dékoskodása (még a marha­vész előtt is) rengeteg komp­romisszumra kényszerítette Európát, amelyeket csak a „szent és sérthetetlen egy­ség” felmutatása érdekében volt érdemes (már ameny- nyire érdemes volt) végig­csinálni. Az angolok készsé­gét az évszázados különál­lás eltörlésére mi sem fém­jelzi jobban, mint az a tény, hogy még mind a mai napig nem voltak hajlandók áttér­ni a jobboldali közlekedés­re, és még mindig használ­nak olyan mértékegysége­ket, amelyeket csak ők érte­nek meg... Funar újabb remek ötle­te... ...hogy a magyar Parla­ment falán helyezzenek el egy emléktáblát az alábbi szöveggel: „Ez az emléktábla annak a száz napnak (1919. au­gusztus 4—november 16.) emlékezetére állíttatott, ami­kor a román hadsereg meg­szabadította Budapestet a kommunista uralomtól és az anarchiától. Az esemény, amit Budapest lakosai nagy lelkesedéssel fogadtak, örök példaként szolgál a ma­gyar—román barátság euró­pai szellemiségű megszilár­dításához.” Az ötletet Demszky Gábor azzal utasította el, hogy „a Parlament nem a Budapesti Önkormányzat tulajdona, és az sem valami nagy öröm, ha egy országban idegen katonák vannak. A „nagy lelkesedésre” vonatkozó­lag eleddig nem talált hi­telt érdemlő dokumentumo­kat...” Én bizony megfontolás tárgyává tettem volna a ké­rést! Egyetlen apró feltétel­lel: George Funar énekelje el a Székely Himnuszt a ro­mán parlament plenáris ülé­sén...

Next

/
Thumbnails
Contents