Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

Nyugdíjkorhatár-emelés A nyugdíjkorhatár emelésének szükségességét senki nem vonta kétségbe az erről szóló törvényjavaslat részletes vitája során, de mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők a drasztikus változások enyhítését szorgalmazták. A törvény­hozók az átmeneti időszak elnyújtására, a gyereknevelési ked­vezmény kiterjesztésére, a továbbdolgozás ösztönzésére tet­tek javaslatot. Béki Gabriella (SZDSZ) indítványa arra irá­nyult, hogy az átmenet időszakában csak azokat büntessék nyugdíjcsökkentéssel, akik sem a számukra előírt szolgálati idővel nem rendelkeznek, sem a korhatárt nem érték el. Csehák Judit (MSZP) azt javasolta, hogy a korhatáremelés ne három­éves ugrással kezdődjön: az 1942-ben születettek 57 éves ko­rukban mehessenek nyugdíjba, s a 62 éves korhatár az 1947 után születettek esetében érvényesüljön először. Pusztai Er­zsébet (MDNP) szerint elég lenne, ha a női nyugdíjkorhatár 2008-ban érné el a 60 évet, a férfiak korhatáremelése pedig 2010-ben kezdődne. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) a gyermeknevelés társadalmi hasznossága és a szolgálati időbe való beszámítása mellett érvelt. Közoktatási törvény A közoktatási törvény részletes vitájának kezdetén Orosz István (MSZP) síkra szállt az óvodai és iskolai nevelés ingye­nességéért. Dobos Krisztina (MDF) amellett érvelt, hogy az új javaslat ne csorbítsa a kisebbségek jogait, s a szülők lehetőségét, hogy gyermekeiket vallásos nevelésben részesítsék. Jánosi György (MSZP) módosító indítványa arra vonatkozik, hogy a 11. és a 12. évfolyamon is legyen alapkövetelmény az általá­nos képzés a közismereti tantárgyakban. A vitában több ellen­zéki képviselő is az általános tankötelezettségnek a nemzeti alaptantervben (NAT) való kiterjesztése mellett foglalt állást. Horn Gábor (SZDSZ) úgy vélte: a tankötelezettség tizennyolc éves korig történő meghosszabbítása illúzió, és erre nincs is társadalmi igény. Takács Péter (MDF) a kétszintű érettségi rendszer bevezetésének tervét bírálta. Mint mondta: ez a rend­szer a diákok egy részénél a szociális hátrányokat konzerválja majd. Szabó Zoltán, a művelődési tárca politikai államtitkára ezzel szemben azt hangsúlyozta: a normál érettségit megszerzők számára sem zárul majd le az út a továbbtanulás előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmunkásképzőt vég­zettek számára — mivel nem szereztek érettségi bizonyítványt — gyakorlatilag eddig is rendkívül nehéz volt a felsőoktatási intézményekbe való bejutás. Azonnali kérdések Az azonnali kérdések és válaszok óráját Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője kezdte meg. A zsidó kárpótlással kap­csolatban arra volt kíváncsi, hogy mekkora vagyonról van szó. Ugyanis, mint kifejtette, Szabó Zoltán művelődési államtitkár egy nyilatkozatában azt mondta, hogy ez az összeg a nemzeti vagyon egészével vethető össze. Vastagh Pál, az igazságügyi tárca vezetője válaszában cáfolta, hogy a kárpótlandó vagyon az említett nagyságú lenne. Takács Péter (MDF) azt tudakol­ta, hogy Horn Gyula miniszterelnök mikor látogat el a Kos­suth.Lajos Tudományegyetemre. Szerinte azért nagyon fon­tos ez a kérdés, mert az a felsőoktatási intézmény kapott mos­tanában pénzt, amelynek Hóm Gyula vendége volt. Elmondta azt is, a debreceni egyetemnek azért lenne szüksége támoga­tásra, mert szeretné beindítani az önálló jogi kart és fejleszteni könyvtárát. Kuncze Gábor belügyminiszter a felvetésre rea­gálva hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöki látogatásoknak nincs köze a támogatásokhoz. Elmondta, hogy az ELTE fel­halmozódott adósságainak visszafizetésére kapott pénzt nem pedig fejlesztésre. Interpellációk A földárverések befejezését és a kárpótlás során szerzett te­rületek mielőbbi kimérését sürgette Mészáros Gyula (KDNP). Kis Zoltán, az agrártárca államtitkára beszámolt arról, hogy az országban már 2 millió 165 ezer hektár területet elárverez­tek és a kárpótlási területek 78 százalékát kijelölték. Három megyében, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár és Veszprém me­gyében az országos átlaghoz képest lemaradás van. E tér­ségek kivételével az év végére mindenütt bejegyzik a kár­pótlási földeket. Emellett 29 településen folyik peres eljárás. Ezek felgyorsítása érdekében a kormányzat felkérte a bírósá­gokat, hogy lehetőleg soron kívül folytassák le a tárgyaláso­kat. Kis Zoltán elismerte, hogy kevés a földmérési kapacitás. Jelezte, hogy e helyzet rendezése érdekében átcsoportosítá­sokat hajtanak végre. A képviselő elfogadta az államtitkár vá­laszát. Hazai krónika ; Horn Gyula sajtótájékoztatója Jobb időkre várni... ...a reformokkal nem lehet, mert nem lesznek jobb idők reformok nélkül — idézte Hetényi István egykori pénz­ügyminisztert Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége székházában megtartott szokásos sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök gazda­ságpolitikai kérdésekre válaszolva utalt arra, hogy a nemzetstratégia — legutóbb a világtalálkozón is számonkért — legfontosabb tétele az Európai Közös­séghez való csatlakozás mellett a reformok következe­tes véghezvitele. Ezen a téren viszonylag jól állunk — mondta a miniszterelnök, mert a költségvetési hiány a tervezettnél kisebb, a fizetési mérleg áprilisban nullszal­dós volt, májusban pedig többlettel zárult. Az ország­nak jó a nemzetközi minősítése a pénzpiacokon, és át­lag alatti kamatokkal tudunk hiteleket felvenni. Hajdú István (Új Kelet) A nemzetközi valutaalap je­lenlegi vizsgálódásai elsősor­ban a társadalombiztosítási ala­pok hiányát firtatják. Ezt csü­törtökön a kormányülésen is megbeszélik. Több újságíró az ország el­maradt térségeinek feljesztését sürgette. A miniszterelnök vá­laszában utalt arra, hogy egy­séges a kormány a fejlesztés szükségességét illetően. Ehhez a területfejlesztési törvény ad­hat keretet, konkrét progra­mokra van szükség — mondta Horn Gyula —, minden külföl­di befektetővel való tárgyalás során kiemelt szerepet kap an­nak ösztönzése, hogy az elma­radott térségekbe ruházzanak be a tőkével rendelkező befek­tetők. Ugyanakkor elengedhe­tetlen — mondta a miniszterel­nök —, hogy milyen projekte­ket tud letenni egy-egy megye. A belpolitika időszerű kérdé­seiről szólva a miniszterelnök utalt arra: szeretné, ha megvál­tozna a légkör a parlamentben. Az MSZP nyitott az együtt­működésre, ugyanakkor va­lamilyen módon korlátozni kell(ene) a napirend előtti fel­szólalások parttalan lehető­ségét, mert napi két—három órát elvesz az érdemi munká­ból a gyakran nem is oda illő kérdések miatti vita. A központi bűnüldözési igaz­gatóságról szólva a miniszter- elnök kifejtette: e hó végéig kerül a kormány elé létrehozá­sának ügye, s ugyanekkor tár­gyalnak az APEH-jogosítvá- nyok változtatásáról is. Az ed­digi elképzelések szerint szep­temberben már működne az igazgatóság. A téma felvetése azért is szerencsésnek bizo­nyult, mert azóta a bűnüldöző hatóságok számtalan jó ötlettel segítették a feketegazdaság el­leni munkát. A kisebbségi kérdésről a mi­niszterelnök úgy vélekedett: a napokban megtartott tanácsko­zás sikeres volt, annak ellené­re, hogy szélsőséges hangok is elhangzottak, olyan vélemé­nyek is, amelyek ellenkeznek Magyarország érdekeivel. A kormány változatlanul úgy véli: az Európai Unióba és a NATO-ba való bekerülés na­gyobb lehetőséget teremt a ha­tárokon túl élő magyarok ki­sebbségijogainak érvényesítésé­re, mint a kétoldalú politizálás. A közeljövő külpolitikai kér­dése az osztrák kancellár láto­gatása. Többek között a határ­rend körüli zavarok megvitatá­sát tervezi a magyar miniszter- elnök. Véleményt kíván kérni az Európai Közösséghez való csatlakozás osztrák előké­születeiről, és gyorsítani szeret­né a magyar—osztrák határon végrehajtott állategészségügyi vizsgálatok idejét, mert ez már zavarja az exportot. A koráb­ban megkötött magyar—oszt­rák—szlovák együttműködési megállapodás végrehajtásáról szólva a miniszterelnök utalt arra, mind az osztrák, mind a magyar fél részéről megvan a szándék a hatékony együttmű­ködésre. — Tetszik tudni, a környéken egyre kisebbek a kukák, és azokhoz már csak ekkora szemétszállító autót biztosít a köztisztasági vállalat... Új számlázás a Matávnál Naprakész rendszer MTI Új számlázási rendszert ve­zet be a Matáv. Ennek első lé­péseként a budapesti előfizetők kapják először kézhez a meg­változtatott formátumú táv­beszélőszámlákat júniusban. A rendszer fokozatosan országos­sá válik, bevezetése 1997-ben fejeződik be. Minderről a Matáv tájékoztatta kedden az MTI-t. A tájékoztatás szerint a szám­lák a korábbinál több informá­ciót tartalmaznak. Ennek az a célja, hogy kevesebb legyen a reklamáció, a számlapanasz. Az új rendszer nem havi, ha­nem napi feldolgozáson alapul, így a Matáv képes arra, hogy akár a kérdéses 24 óra másnap­ján számlát tudjon nyomtat­ni. A rendszer bevezetéséhez szükséges beruházás mintegy 4 milliárd forintba kerül. A rend­szert az amerikai Tandem szá­mítógépgyártó cég szállítja. Kifejlesztésében a TeleDan- mark dán távközlési vállalat vett részt. A felhasználói prog­ramot a Cap Programator dán szoftverház készíti. Igazolványok késésben MtT Technikai okok miatt bi­zonytalan ideig szünetel a társadalombiztosítási igazol­ványok azonnali kiadása — tudatta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár. A személyesen megjelenő ügyfelek részére az igazol­vány helyett átmeneti igazo­lást adnak, amely visszavo­násig érvényes. A közlemény szerint az átmeneti igazolás — ame­lyen a Társadalombiztosítá­si Azonosító Jel (TÁJ) he­lyett a személyi szám szere­pel — a hatályos jogszabály értelmében birtokosát feljo­gosítja az egészségügyi szol­gáltatások térítésmentes igénybevételére. Ez a külföl­di jogosultakra is igaz, de a szolgáltatónak az ellátott ál­lampolgárságát és útlevél- számát regisztrálni kell. A TAJ-jal nem rendelkező jogosultak részére a gyógy­szerrendeléshez az orvos — előre meghatározott módon képzett — sorszámot vezet fel a vényre. . Harapós utas a buszon MTI Szokatlan módon adta tud- tul egyet nem értését hétfőn egy 22 éves fiatalember a Nagykanizsa és Kaposvár között menetrend szerint közlekedő autóbuszon. Miután a busz vezetője jo­gosan nem adott kedvezmé­nyes jegyet az utas lejárt di­ákigazolványára, a férfi Bö­hönyénél az autóbuszállomá­son leszállás előtt ököllel ar­cul ütötte, majd a mellén meg­harapta a gyanútlan sofőrt. A rendőrség nem sokkal később elfogta Bogdán Zol­tán gadányi lakost, aki ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indítot­tak eljárást. A busz vezetője nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. ÚJ KELET Parlamenti adok-kapok Berki Antal (Új Kelet) Ha kedd van, akkor azonnali kérdések, kérdé­sek meg interpellációk. Sok köszönet nincs ben­nük. Nem arról szólnak ezek, amiért kitalálták őket. Szereplési vágy, po­litikai sandaság, kormány­lejáratás, előrehozott vá­lasztási kampány. Lehet választani szabadon. Leg­alábbis ezek között. A fel­vett problémák is a vissza­köszönő kategóriába tar­toznak. Ha valaki két hét­tel ezelőtt három órakor elalucjt, és csak ma három­kor ébredt, a parlamenti közvetítést nézve nyugod­tan azt hiheti, nem is szen- deredett álomba. Nem hi­szem, hogy országos bajok ügyében ilyen jól állnánk. Volt kárpótlás, volt okta­tás, volt egy kis belügy- miniszter-lejáratósdi, és természetesen a legfőbb ügyész. A változatosság kedvéért Homoki János helyett ez­úttal Torgyán József sérte­gette. Volt még Sepsey Ta­más, mezőgazdasági ex­port-import. Már egyszer írtuk, hogy némely kérdés abban a pillanatban provo­kációnak látszik, amikor felteszik. Nem is az a ba­junk, hogy az ellenzék fo­lyamatosan froclizza a kor­mányt. Megérdemlik. In­kább azzal van gond, hogy ezt olyan parlamenti mun­kaszakaszban teszik, ami­kor nagy problémák meg­oldására lenne lehetőség. Visszatérve a kisgazda parancsnokra. Bizonyos zsidóvagyonok ügyében benyújtott kárpótlási igé­nyek miatt érdeklődött a miniszterelnöknél, hozzá­téve, hogy ez az igény na­gyobb, mint a nemzeti va­gyon, meg hogy ennek tel­jesítésére a kormány ke­zességet vállalt, belekever­ve az ügybe a szlovákiai magyarokat meg a szu- déta-németeket. Vastag Pál meglehetősen indigná- lódva nyugtatta meg a kér­dezőt, miszerint szó sincs a nemzeti vagyon egészét felölelő kárpótlásról. Bizo­nyos épületekről, kárpótlá­si jegyről, muzeális érté­kekről, általában úgy, aho­gyan azt például más egy­házak vagy más vallású ki­fosztottak esetében történt. Ezt egyébként a miniszter szóról szóra elmondta már a kisgazda elnöknek, akkor Torgyán a miniszteri vá­lasszal egyetértett, de most, nyilván azért, mert kitört a nyár, vagy mert vészesen közelednek a kilencven- nyolcas választások, hát a választ nem fogadta el. Most nyári szünet lesz, legalább két hónapig inter­pellációk sem lesznek. Na­gyon fogjuk nélkülöz­ni ezeket a kedd délutá­nokat. Szeretnénk hin­ni, hogy szeptemberben megújult, friss, valóban közéleti problémákat fe­szegető interpellációk, kér­dések hangzanak majd el a T. Házban. Jó nyaralást, Uraim. Az országházból • M í • •• M | | jelentjük 9 iH .4111 *£j| |k,\w* ;x< < ..

Next

/
Thumbnails
Contents