Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-17 / 140. szám
6 1996. június 17., hétfő Bűnügyek, megelőzés UJ KELET Segélyt osztottak az APEH-nál Csak a bárányok hallgatnak A csalássorozatot a Földművelésügyi Minisztérium 21/ 1993. számú rendelete tette lehetővé, mely szerint a '93. évben élve született jerke ivarú bárányokra darabonként 1500 forint állami támogatást vegyenek igénybe a gazdák. A kálvária már azzal kezdődött, hogy semmilyen jogszabály nem írta elő, hogy a rendeletet valamilyen formában ellenőrizni is kell. A támogatásra az igénylő lapokat az APEH-nál lehetett beszerezni. Az okmányon fel volt tüntetve az igénylő neve és az, hogy mennyi bárány tartását vállalja. A rendelet semmilyen bizonyítékot nem kért, bemondásra ment minden. A kitöltött igénylőlapot az APEH-nál leadták és azt követően az OTP-nél fel lehetett venni a kért összeget. Rövid időn belül széles körben ismertté vált a pénzszerzésnek ez az egyszerű módja. Természetesen voltak, akik jogosan kérték a támogatást és jutottak bizonyos összeghez. Egy másik csoport is tartott állatot, de valótlan számú állatot jelentettek be és vettek fel jogtalanul pénzeket. Aztán nagyon hamar feltűnt egy harmadik csoport, akik nem tartottak állatot, de hamis adatokat közöltek, így ők is pénzhez jutottak. Igazából a negyedik csoport aratott, ezek már profi „szervezők” voltak. Mások nevét felhasználva vették fel a különféle összegű támogatást, nem egy esetben többmilliós nagyságrendben! Felmerül a kérdés, hogy kiknek a nevében „intézkedtek” a „szervezők”? Sajnos akadtak bőven elesett, hajléktalan emberek, vagy éppen anyagilag megszorultak, ezekből akad szép számmal ebben az országban. A módszer egyszerű volt, a „szervezők” megkérdezték a csórót, hogy akar-e pár ezer forintot? Nem kell csinálni semmit, csak ki kell tölteni egy papírt és aláírni. Ki ne akart volna pénzhez jutni?, főleg, ha öt—tízezer forintról volt szó. Ezek az emberek igazából nem is tudták, hogy mit írnak alá, a pénz volt a lényeg. A „szervező” meg beseperte a nagyobb részt. Újabb kérdés: miért nem tűnt fel senkinek, hogy a nem éppen illatos és ágrólszakadt külsejű hajléktalan igénylőnek honnan van 500 birkája? Azt hozzá kell tenni, hogy az „akció” 1993. július 1-jétől augusztus 10-éig tartott. Akkoriban futótűzként terjedt el az emberek között, hogy „szociális segélyt” osztanak az APEH- nál Egyszer aztán vége szakadt a „segélyosztásnak”. A rendőrségnek gyanússá vált, hogy az APEH előtt olyan személyek várakoznak, akikről nem „fel- tétetelezték”, hogy jogosultak lehetnek a támogatásra. De ezzel párhuzamosan bejelentések is érkeztek a nyomozószervek felé. Rövid időn belül egyértelművé vált, hogy egyes ügyeskedő személyek kihasználták a joghézagot... Végül a birkaügyek a bíróságon kötöttek ki. Az egyik legnagyobb ügyet a napokban tárgyalták, melyben 84 vádlott volt. Első fokon a Városi Bíróság 57 emberrel szemben hozott ítéletet. Fellebezés folytán 19 vádlott esetében a Megyei Bíróság döntött másodfokon. Az elkövetési érték 12,5 millió forint volt, amiből 16 ezer forint térült meg! Volt olyan vádlott, aki pénzbüntetéssel megúszta, de volt, aki 2 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Volt még egy személy, aki 16 millió 950 ezer forintot akart jogtalanul bezsebelni, de már nem volt ideje felvenni, mert lefülelték. A csalás kísérleti szakban maradt, de 1 év 4 hónap börtönbüntetést kapott. Az sem lepte meg a bíróságot, hogy a legtöbb „szervezővel” már korábban is találkoztak, legtöbbjük büntetett előéletű volt. Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán csak annyit, hogy volt egy átgondolatlan rendelet, és az adófizető polgárok joggal lehetnek felháborodva, hogy a becsületes állattenyésztőket segítő többmilliós támogatás nagy része csalók, ügyeskedők kezébe került... Tisztázni kellene, kit engedhetnek be a lakásba! Kulcsos gyerekek Főleg városi jelenség, hogy a vakációval egy időben az utcákon, játszótereken megjelennek a „kulcsos” gyerekek. Magukra maradnak, mert a szülők napközben dolgoznak és nem tudják megoldani a felügyeletüket. Az egyedül vagy nagyobb testvérével otthon lévő, vagy utcákon, tereken kószáló gyerekekre számtalan veszély leselkedik. Szép Gábor rendőr százados a nyíregyházi kapitányság alosztályvezetője több éves tapasztalata alapján néhány jó tanáccsal szolgál, hogy a bajok, tragédiák ne forduljanak elő. — A gyerekekkel először is tisztázni kell a szülőknek, hogy a távollétükben kit engedhetnek be a lakásba. Célszerű, ha a lakás bejárati ajtaján belül biztonsági láncot helyeznek el, ez megakadályozhatja, hogy ismeretlen személy bemenjen. A gyerekeknek nyíltan el kell magyarázni, hogy vannak felnőttek, akik „rosszak” és veszélyes lehet rájuk.Többször meg kell mutatni, hogyan kell bezárni az ajtót — főleg, ha több zár van rajta —, ha esetleg elmennek otthonról. Ilyen esetekben célszerű a kulcsot megbízható helyre beadni, például a szomszédba vagy a házmesternek. A „szokásos” helyeket — villanyóra doboz, lábtörlő alá — mellőzzék...Nagyon fontos, hogy mindennap, amikor a gyerekek magukra maradnak, tisztázni kell a programjukat, hogy mikor és hol találhatók. Ennek betartását szigorúan követeljék meg. Rögzíteni kell azt is, hogy kivel mehet el sétálni, játszani, vagy a strandra. Csak annyi pénzt kapjon a gyerek, amennyire aznap szüksége van. Ne bízzanak rá nagyobb címletű bankjegyet, hogy váltsa fel és majd este a többit visszadja. Meg kell beszélni, ha elhagyja a lakást, milyen járművel közlekedhet. Például busszal vagy elengedik kerékpárral is. Nagyon lényeges, hogy idegenekkel ne kössenek ismeretséget, főleg ne fogadjanak el ajándékot, vagy valamilyen ígéretre ne menjenek el velük és ne szánjanak be a kocsijukba. Ha az idegen valamit keres és útbaigazítást kér, a gyerek legfeljebb csak szóbeli tájékoztatást adjon, az elkíséréséről szó sem lehet. Egy eset az elmúlt évben történtek közül: egy férfi becsengetett egy lakásba, ahol tudta, hogy a gyerek egyedül van otthon. Arra hivatkozott, hogy a gyerek apja pénzért küldte, mert lerobbant az autója. A gyerek jóhiszeműen — azzal a tudattal, hogy apjának segít — nagyobb összeget átadott a csalónak. De ettől sokkal súlyosabb következményei is lehetnek a gyerekek félrevezetésének, és sajnos vannak emberek, akik erre specializálják magukat... Értelmetlen halál Június 9.: Tivadar községnél a Tisza folyóban tiltott helyen fürdött egy bereg- surányi 26 éves fiatalember. A szeszélyes folyóban hirtelen elmerült. A holttestét június 13-án reggel 7 órakor Jánd és Gulács községek között a Szilvásszeg nevű lapálynál találták meg. A fiatalember holttestét a szülők azonosították... Ugyanezen a napon a tokaji Tisza-strandnál egy 34 éves tokaji férfi fürdőzés közben elmerült. A holttestét két nappal később a folyó Tisza- nagyfalunál vetette partra. Június 12.: Tiszalöknél a Tiszánál kialakított szabadstrandon egy 14 éves tiszalöki tanuló fiú fürdőzés közben vízbefulladt. Állítólag nem tudott úszni, társai már csak azt látták, hogy barátjuk elmerül és végleg eltűnik a hullámokban... A holttestet másnap ugyanott a strand területén találták meg. A Tisza őt is visszadta, de már holtan... Bárcsak ne tudnánk az idei nyáron tovább sorolni a vízi tragédiákat Ám a gondolat is szörnyű, hogy az előző években előfordult vízbefúlásos balesetek az idén is folytatódnak. Az előző példák is azt bizonyítják, hogy alig kezdődött el a vakáció, a nyár, máris lesújtó a statisztika. Elszomorító, hogy nem tudunk tenni ellene semmit? M:írt kell évről évre megismétlődni olyan eseteknek, amire a korábbi években már számtalanszor volt példa? Milyen egyszerű lenne, ha mindenki elgondolkodna ezeken és betartaná a szigorú szabályokat, amikor fürödni indul. A legtöbb baleseteknek maga a sértett az okozója. Bemerészkedik a mélyvízbe, holott nem tud úszni, ez különösen veszélyes a folyók esetében. Egyesek virtuskodnak, vagánykodnak, ami szintén tragédiához vezethet. Mit lehet tenni? Először is tiltott helyen semmiképpen nem szabad vízbe menni! Sok évi tapasztalat, hogy az ilyen fürdőzés könyörtelenül szedi áldozatait. Csak a kijelölt fürdőhelyeket használják. Az úszni nem tudók csak a sekély vízbe menjenek. A gyerekek — még ha tudnak is úszni — csak felügyelettel mártózzanak meg. Egymást ne dobálják—főleg vá ratlanul — a vízbe. És lehetne még sorolni az intelmeket... Egy a lényeg, hogy a szünidő beköszönté- vel még többen keresik fel a szabadvizeket és strandokat. Vigyázzanak a gyerekek, a felnőttek, az úszni nem tudók, de a jól úszók is! A fürdőzés nagyon kellemes, de végzetes is lehet... Az oldalt Irta: Fullajtár András, fotók: Harascsák Annamária Pályázati felhívás Az ORFK ösztöndíjpályázatot hirdet olyan Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei hátrányos helyzetű cigány származású fiatalok középiskolai tanulmányainak támogatására, akik vonzódást éreznek a rendőri pálya iránt. A pályázaton részt vehet az a magyar állampolgárságú cigány származású középiskolás fiatal, aki: — II—IV. osztályos és tanulmányi eredménye legalább közepes; — egészséges; — törvényekkel összeütközésbe nem került, valamint — szülei vagy gondviselője beleegyezését adja az ösztöndíjszerződés megkötéséhez. A pályázatot 1996-ban 20 fiatal nyerheti el, ebből 4 fő lehet lány. A pályázatot elnyert tanulókkal az ORFK ösztöndíj szerződést köt. Az ORFK támogatási formái: — diákotthoni, kollégiumi felvétel elősegítése és az ott történő elhelyezés költségeinek teljes térítése; — tanévenkénti ruházkodási segély és tanszerköltség térítése; — a tanulmányi eredménytől függő, havi 500—2000 forint ösztöndíj. A tanulónak vállalnia kell, hogy: — középiskolai tanulmányait eredményesen befejezi, magatartása megfelel az iskolai rendtartásnak; — az érettségi vagy a technikai minősítővizsga után a rendőri szolgálat vállalása érdekében — amennyiben a felvételi követelményeknek megfelel — rendőrszakközépiskolában vagy a Rendőrtiszti Főiskolán továbbtanul. A pályázatot írásban kell beadni. Ennek tartalmaznia kell a személyi adatokat (név, születési hely, idő, lakcím, szülők neve) és egy rövid önéletrajzot, amelyből megismerhetők a családi körülmények, az iskolai tanulmányi eredmény, a pályázó elképzelései a jövőjéről. Kérjük csatolni a pályázó iskolájának írásos véleményét a tanuló tevékenységéről, a családi vagy körzeti orvos igazolását az egészségi állapotáról, a szülők vagy a gondviselő beleegyezését. A pályázat beküldésének határideje: 1996. július 10. Postacím: Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Személyzeti Osztály 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 2. Érdeklődni lehet: á 42/ 312-718-as telefonszámon. A pályázat elbírálásához családlátogatás keretében egyéni elbeszélgetésre kerül sor. A pályázat odaítéléséről az ORFK vezetője dönt. A pályázat eredményéről minden résztvevő 1996. szeptember 30-áig levélben értesítést kap.
