Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám

Hazai krónika 1996. június 12., szerda Az iparszövetség közgyűlésén Kiszámíthatóság Jövőre 150 milliárd forinttal több forrás maradhatna a gazdaságban — a költségvetési irányelvek terve­zete szerint — az adórendszer módosításának kö­szönhetően. Ennek azonban többek között az lenne az ára, hogy a központi költségvetési intézmények kiadásai 1997-ben csak 6 százalékkal növekedhetné­nek, míg az infláció várhatóan 18 százalék körül ala­kul majd — mondta el Medgyessy Péter kedden a Ma­gyar Iparszövetség közgyűlésén. MTI A pénzügyminiszter hang­súlyozta, hogy egyedül az inf­rastrukturális beruházások te­rületén várható az állami ki­adások jelentős növekedése. Sümeghy Csaba, az iparszö­vetség elnöke úgy vélte, hogy a kormány gazdaságpolitiká­ja makroszinten ugyan hozott eredményeket, ezek azonban a mikrogazdaságban nem tükröződnek. Helyesebb lett volna, ha a megszorító intéz­kedéseket a kormányzat a gazdaság és a vállalkozások megerősödése után hozta vol­na csak meg. Sümeghy Csaba aggasztó­nak találta a társadalombizto­sítás várható 60—70 milliárd forintos hiányát és a gazdasá­gi fejlődést akadályozó ma­gas, á bérekhez kapcsolódó elvonásokat. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozások ter­vezhetőségének érdekében a pénzügyi tárcának nyilvános­ságra kellene hoznia egy olyan középtávú adóstratégi­át, mellyel az üzleti tevékeny­ségek eredménye kiszámítha­tóbbá válna. Javasolta továb­bá, hogy 30 százalékos tb-já- rulék fizetés esetén a táppénz 100 százalékát a munkaadók fizethessék. Ez utóbbi javas­lat megtárgyalását a pénzügy- miniszter is támogatta. Medgyessy Péter elmondta, hogy idén az infláció mérté­ke és ezzel összefüggésben a kamatok csökkenése sem éri el a kormányzati terveket. Ennek egyik oka, hogy je­lentős, 10—12 százalékos volt az 1995-ről áthúzódott infláció nagysága. Mindezek ellenére Magyarország betart­ja az IMF-fel kötött megálla­podást. A gazdaság többi mutatója várhatóan a kormányzati el­képzelések szerint alakul majd. A fizetési mérleg hiá­nya az év első öt hónapjában 900 millió dollár körül ala­kult. Mivel áprilisban és má­jusban a deficit nem nőtt, vár­hatóan az év végi hiány sem haladja meg a tervezett két­milliárd dollárt. A kormány­zat ezzel azonos nagyságú külföldi tőkebeáramlására számít. Jövőre a GDP terve­zett 2—3 százalékos növeke­dése mellett az infláció mér­séklésén kívül a gazdaságpo­litikában prioritást kap a gaz­daság növekedésének gyorsí­tása is. Ennek érdekében eny­hítenének az adókon. Mivel a privatizáció várha­tóan 1—2 év alatt lezárul, a külföldi tőkét ezentúl zöld­mezős munkahelyteremtő be­ruházásokra kell az országba vonzani. Ennek egyik előfel­tétele az infrastruktúra fej­lesztése, melyből az állam is jelentős szerepet vállal. Tár­gyalásokat folytatnak egy olyan 70—80 millió márkás német hitel lehetőségéről is, mely a helyi infrastruktúra fejlesztését szolgálná. A tár­ca 1997-ben a beruházások 28 százalékos növekedésével számol. Ennek 50 százaléka infrastrukturális beruházás lenne. Végezetül Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének elnöke hozzászó­lásában úgy vélte, hogy az ál­lamadósság 600 milliárd fo­rintos kamatterhei akár 100 milliárdra is csökkenhetné­nek, ha a kormányzat egy lé­pésben 10 százalékra mérsé­kelné a kamatokat. Ebben az esetben ugyanis az infláció is 10 százalékra csökkenne, s a hiányzó forrásokat az MNB jelentős, 12 milliárd dolláros devizatartalékából lehetne fedezni. Magyarok IV. Világkongresszusa Nemzeti stratégia MTI A Magyarok IV. Világkong­resszusa és Tudóstalálkozója csütörtökön a Magyarok Világ- szövetsége (MVSZ) felújított budapesti székházának ünnepé­lyes átadásával veszi kezdetét. Az amerikai Magyar Baráti Kö­zösség a Benczúr utcai székház­ban rendezi meg az ITT-OTT 25. jubileumi konferenciáját. Pénteken az MVSZ és a Műsza­ki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége (MTESZ) által szervezett világkong­resszus és tudóstalálkozó részt­vevői az Ópusztaszeri Emlék­parkba látogatnak. Minderről Bakos István számolt be a szö­vetség keddi sajtótájékoztatóján. A továbbiakban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a IV. világ- kongresszus ünnepélyes meg­nyitóját a Budapest Kong­resszusi Központban tartják szombaton. A több mint kéte­zer meghívottat Horn Gyula miniszterelnök köszönti. A tájékoztatón a főtitkár és Kurucz Gyula tudományos tit­kár egyaránt hangoztatták, hogy a kongresszus fő célja a jövő év­ezredre szóló nemzeti stratégia alapjainak lerakása és a civil tár­sadalom ilyen irányú szervező­déseinek segítése. A tudomá­nyos titkár hangsúlyozta továb­bá a tanácskozás pártonkívüli- ségét, a közös értékrend megfo­galmazásának és a közös érde­kek kialakításának szükségessé­gét, valamint azt, hogy nem lesznek „extremitások”. Az öt szekcióban — új nemzetesz­mény megteremtése; a megtá­madott élet; gazdaság határok nélkül; a magyar kultúra sors­kérdései; „kommunikáció egy jobb világért”—zajló tanácsko­záson elhangzottakat kötetben is megjelentetik. Az MSZP elnökségének ülése Embercentrikus politika A Magyar Szocialista Párt országos elnökségének vélemé­nye szerint a gazdasági folyamatok nagyjából a terveknek megfelelően alakulnak, jóllehet néhány fejlemény — így az infláció a számítottnál nagyobb növekedése, a foglalkoz­tatási helyzet nem megfelelő mértékű javulása és a kalkulált­nál nagyobb reálbércsökkenés — aggodalomra ad okot. MTI A gazdasági életre összessé­gében mégis egyfajta nyugalom jellemző, szemben a politikai élet gyakori pártvitáival — ezt állapította meg a szocialisták vezető testületé keddi ülésén. Az elnökség nem fejezte be a jelen­legi politikai helyzet értékelését: az elemzést később folytatják. A megbeszélésen Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök elnö­költ, s jelen volt Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter is. Földes György elnökségi tag, a politikai értékelés kidolgozója a tanácskozást követően elmond­ta az újságíróknak, hogy a szoci­alisták meglátása szerint sajátos ellentmondás van a gazdaság nyugalma és a társadalom köz­hangulata között. Jóllehet a gaz­dasági eredmények igen fonto­sak, a társadalom véleményalko­tását mégsem csupán ezek hatá­rozzák meg. Mindez tükröződik a szocialista párt népszerűségi mutatóiban is: elfogadottságuk, támogatottságuk nincs teljes összhangban a gazdaság fejlődé­sével. Következésképpen úgy vélik, alapvetően másként kell „propagálniuk” a reformlépése­ket. Az eddiginél erőteljesebben szükséges hangsúlyozni, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása a biz­tos megélhetést szavatolja, az egészségügy működése az átala­kítás révén hatékonyabbá válik, s hogy a kormányzat az állam- háztartási reformmal szolgáltató államot szeretne megteremteni. Ezt húzta alá hozzászólásában Medgyessy Péter pénzügymi­niszter is, azzal: a következő időszakban a stabilitáson túl a reformoknak kell prioritást kap­nia. A pártelnök-kormányfő mindemellett azt ítélte a szocia­listák nagy kihívásának, hogy meg tudják-e valósítani az ember­centrikus politikát. Fontosnak ítél­te, hogy az eddiginél többet fog­lalkozzanak a helyi problémákkal. Az MSZP elnöksége megerő­sítette, hogy a„szocialisták” nem fognak félúton megállni a refor­mok végigvitelében. A követ­kező másfél éves időszakban mindent annak rendelnek alá, hogy a reformokat lehetőleg még ebben a ciklusban megvalósít­sák. Ennek jegyében 1998-ig politikai cselekvési tervet készí­tenek, amelyet nem a választási siker, hanem a kormányprogram végrehajtása érdekében dolgoz­nak ki. A tervet Földes György állítja össze a nyár közepéig. A pártelnökség elhatározta, hogy szakértőkből álló 12—15 fős Gazdasági Tanácsadó Testü­letet állít fel. A műhely negyed­évenként áttekinti a gazdasági fo­lyamatokat és javaslatot tesz az MSZP gazdaságpolitikájára. A koalícióról szintén szót ej­tett az elnökség. Bár az utóbbi időben sűrűsödtek az MSZP és az SZDSZ közötti viták, abban egyetértettek: a stabilitás miatt az országnak érdeke a koalíció fenntartása. Kitértek a parla­menti ellenzékhez fűződő vi­szonyra is. Megítélésük szerint az ellenzék számos kérdésben nem hajlandó együttműködni a koalícióval és szimbolikus konf­liktusokat gerjeszt. A koalíció­nak ezért meg kell vizsgálnia, hogy egyes esetekben érvénye­sítse-e kétharmados parlamenti többségét. A szocialisták egyéb­iránt nem tekintik egységesnek az ellenzéket: legfőbb ellenfe­lüknek a kisgazdákat tekintik. Szerintük a baloldal és az ország érdeke is az, hogy a kisgazdák által képviselt politikai irányzat ne erősödjön meg túlságosan. Földes György végezetül, az újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az elnökségi ülé­sen nem esett szó Hóm Gyula ha­lálbüntetéssel kapcsolatos mina­pi kijelentéséről. Földes vélemé­nye szerint a miniszterelnök egy helyzetre reagált, s nem biztos, hogy pontosan fogalmazott. Szalmonella és vérhas kérokozéval fertőzött eper Halálos csemege Mint azt tegnap hírül adtuk, meghalt egy idős, szívbeteg em­ber és több mint négyezer bete­get kezeltek a fővárosi kórházak az elmúlt napokban kirobbant szalmonella-fertőzés miatt. A nagykállói termelők értetlenked­ve állnak a gyanúsítgatások előtt — a megyéből beszállított ep­ren kimutatott vérhas kórokozó miatt —, mert a városban senki sem betegedett meg. Az Állami, illetve a Fővárosi Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat eddigi vizsgálata megállapította, hogy a budapesti étterem dolgozói valószínűleg halmozottan megsértették az élelmiszerekre vonatkozó egész­ségügyi előírásokat. Emelett az esetnek sajnos megyei vonatko­zása is van: a megvizsgált, Sza- bolcs-Szatmár-Beregből szár­mazó mintákban szalmonellát nem, viszont fekália, azaz a la­kossági folyékony szerves hul­ladékkal történő fejtrágyázásra utaló egyértelmű jeleket kimu­tattak a szakemberek. Afekália- kezelés legalább olyannyira élet- veszélyes, mint a gyümölcskeze­lési higiéniai szabályok felrúgá­sa. A tömeges szerencsétlenséget most ugyan a szalmonella okoz­ta, de a szerves vegyszerhaszná­lattal többek között vérhas kór­okozójuttatható a mezőgazdasá­gi terményre, emiatt szigorúan ti­los emberi fogyasztásra szánt ter­mék esetén a használata. Az egészségügyi szervek az eset mi­att külön felhívják a lakosság fi­gyelmét arra, hogy csak megbíz­ható helyről vásároljanak élelmi­szereket, s alaposan megtisztítva fogyasszák azokat! Palotai István (Új Kelet) Csak azt tudnám, hogy miért kell... ...folyton folyvást cáfolni, ami úgyis bekövetkezik? Fel nem foghatom, hogy milyen különös politikusi mazohizmus készteti az illetékeseket minden esetben arra, hogy lejárassák magukat, kimondott szavaikat? Ugyan mi szüksége volt pél­dául Lakos Lászlónak arra, hogy nevetséges valótlanságnak titu­lálja azt a hírt, hogy hazánkban újfent emelkedni fog a kenyér ára? Még a háttérmagyarázatot is megkaptuk a cáfolathoz: nem emelkednek a honi gabona és lisztárak, akkor pedig semmi sem indokolja mindennapi betevőnk áremelését... Persze könnyen meglehet, hogy mindez akár igaz is, de Lakos miniszter úr valószí­nűleg képzettebb ember an­nál, mintsemhogy ne lenne vele ab ovo tisztában, hogy például a benzináremelés is kenyéráremelést eredményez... Az országban olyan fásult a hangulat, hogy nem lehet tar­tani semmilyen áremelés-okoz- ta megmozdulástól. Akkor meg — még egyszer kérdem — miért szükséges előre cáfolni? Talán pont ez a taktika része? így készítik elő a néplélektani talajt? Gondolván, hogy úgyis tudja mindenki, mire megy ki a játék, csak éppen így még re­ménykedhet, hogy most való­ban megalapozott a cáfolat? Akárhogy is legyen, így nem jól van. Sokszor már nem is az áremelések fájnak igazán, ha­nem sokkal inkább az, hogy hülyének nézik az embert... Horn Gyula miniszterelnök a jelek szerint... ...szemben áll a magyar törvé­nyekkel. Legalább is erre utal az a kijelentés, hogy ha lehetséges lenne a népszavazás a halálbün­tetés visszaállításának vonatko­zásában, akkorán is igennel sza­vaznék”. A magyar törvények egyértelműen kimondják, hogy olyan kérdésben tilos népszava­zást összehívni, ami olyan felve­tésre keres választ, amely ellen­kezik a külföldiekkel kötött szerződésekre. Ez a törvényhely magyarán arra biztosíték, hogy a nemzetközi kötelezettségeinket ne lehessen részünkről — a nép­szavazás eredményére hivatkoz­va egyoldalúan visszavonni, nem pedig arra, hogy az ilyen elvi jel­legű elvárások vonatkozásában hivatkozási alapként szolgáljon. A nemzetközi egyezmények általában konkrétan nem érintik a halálbüntetés kérdéskörét, csak éppen — az emberi jogok kartá­jának részelemeként—normatí- vaként ajánlják. Az erre való hi­vatkozás tehát nem más, mint egy kínkeserves, hajánál előrán­gatott érv, amely arra szolgál, hogy egy popularisztikus jellegű kijelentést „megideológizálja- nak” vele. Kínkeservesnek és si­kertelennek azért nevezhető, mert ebben az esetben joggal me­rülhet fel az emberekben, hogy ÚJ KELET Parlamenti adok-kapok Berki Antal (Új Kelet) Már megint interpelláci­ók, meg azonnali kérdések. Ismét jelen van Horn Gyu­la. Ritkán van így. Általá­ban halaszthatatlan teendői miatt nem ér rá. Érthető. Ami nehezebben felfogha­tó, az az, hogy a tisztelt el­lenzéki honatyák miért nem készülnek fel az ilyen alkalmakra? Már megint és még mindig a feketegaz­daság. Pont Horn Gyulá­nak, aki a végsőkig elment, hogy megszervezze ellene a harcot. Persze sok mindent tenni ellene nem lehet. Ked­ves képviselő urak, hölgyek, amíg a vállalkozó által meg­termelt minden egyes száz forintból legalább hetven az állam feneketlen zsebét gyarapítja, semmi esély nincs a feketegazdaság megszürkítésére sem. A négy—ötszörös adóval nyo- morgatott állampolgár egy­szerűen nem is hajlandó szolidaritást vállalni az ál­lammal. Oda megy, ahol valamivel kevesebbet kell fizetni a cigarettáért, kávé­ért, alkoholért. Alapvető élelmiszereket is a piacon venné meg szíve szerint, de azt nem meri. Most még egy kicsit félti az életét. Mi lesz, ha már az sem érdekli? Van egy réteg, amelyik már az­zal sem törődik igazán. Ők a nyugdíjasok. Dr. Homoki kisgazda már megint bele- trafált, de minek? A minisz­terelnökhöz intézett kérdé­se nem nagyon állta ki a kri­tikákat, ahogy mondani szokás: amit kérdez, az sem igaz. Való igaz, hogy a nyugdíjemelés ’96-ban na­gyon szerényre sikeredett, de nem fél százalékra, ha­nem tizenkét és fél százalék­ra és ez mégiscsak más. A szerencsétlen törvényi kons­trukció miatt a kormányon csattan az ostor, nem mint­ha védelmezni akarnám a Horn-kormányt, de ami igaz, az igaz! Volt még egy kis kamionstop, SepSey Ta­más, ennyi. Jövő kedden ugyanitt, ugyanígy. a magyar miniszterelnök nem ért egyet a magyar törvények­kel , csak éppen tiszteletben tart­ja azokat... Ez sem kellemesebb az or­szágnak, mint maga az „elhí- resült alapvetés”, hogy ő igennel szavazna. A hőség egyre csak szedi áldozatait... Nem kizárólag beteg, le­gyengült emberek halnak meg, hanem makkegészségesek is. Mert bizony ugyan mi másnak , köszönhetnénk” a napról nap­ra emelkedő számú halálos ba­leseteket, a gyermekbalesetek a vízbefulladásokat, ha nem a kíméletlen melegnek? A felhevült test feszült és ideges. A rekkenő napsugár alatt, az izzó kocsikban őrült módon száguldozunk, csak hogy a menetszél elviselhe­tőbbé tegye a klímát, átfutunk az úttesten, csakhogy ne kell­jen az izzó fényben szenved­ni és máris kész a baj. Próbáljunk meg ennek tu­datában cselekedni. Óvjuk magunkat, óvjuk embertársa­inkat. Óvjuk a folyók partján, a strandon, az utakon. Min­denütt. Óvjuk a másikat, hogy minket is óvjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents