Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
Hazai krónika 1996. június 12., szerda Az iparszövetség közgyűlésén Kiszámíthatóság Jövőre 150 milliárd forinttal több forrás maradhatna a gazdaságban — a költségvetési irányelvek tervezete szerint — az adórendszer módosításának köszönhetően. Ennek azonban többek között az lenne az ára, hogy a központi költségvetési intézmények kiadásai 1997-ben csak 6 százalékkal növekedhetnének, míg az infláció várhatóan 18 százalék körül alakul majd — mondta el Medgyessy Péter kedden a Magyar Iparszövetség közgyűlésén. MTI A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy egyedül az infrastrukturális beruházások területén várható az állami kiadások jelentős növekedése. Sümeghy Csaba, az iparszövetség elnöke úgy vélte, hogy a kormány gazdaságpolitikája makroszinten ugyan hozott eredményeket, ezek azonban a mikrogazdaságban nem tükröződnek. Helyesebb lett volna, ha a megszorító intézkedéseket a kormányzat a gazdaság és a vállalkozások megerősödése után hozta volna csak meg. Sümeghy Csaba aggasztónak találta a társadalombiztosítás várható 60—70 milliárd forintos hiányát és a gazdasági fejlődést akadályozó magas, á bérekhez kapcsolódó elvonásokat. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozások tervezhetőségének érdekében a pénzügyi tárcának nyilvánosságra kellene hoznia egy olyan középtávú adóstratégiát, mellyel az üzleti tevékenységek eredménye kiszámíthatóbbá válna. Javasolta továbbá, hogy 30 százalékos tb-já- rulék fizetés esetén a táppénz 100 százalékát a munkaadók fizethessék. Ez utóbbi javaslat megtárgyalását a pénzügy- miniszter is támogatta. Medgyessy Péter elmondta, hogy idén az infláció mértéke és ezzel összefüggésben a kamatok csökkenése sem éri el a kormányzati terveket. Ennek egyik oka, hogy jelentős, 10—12 százalékos volt az 1995-ről áthúzódott infláció nagysága. Mindezek ellenére Magyarország betartja az IMF-fel kötött megállapodást. A gazdaság többi mutatója várhatóan a kormányzati elképzelések szerint alakul majd. A fizetési mérleg hiánya az év első öt hónapjában 900 millió dollár körül alakult. Mivel áprilisban és májusban a deficit nem nőtt, várhatóan az év végi hiány sem haladja meg a tervezett kétmilliárd dollárt. A kormányzat ezzel azonos nagyságú külföldi tőkebeáramlására számít. Jövőre a GDP tervezett 2—3 százalékos növekedése mellett az infláció mérséklésén kívül a gazdaságpolitikában prioritást kap a gazdaság növekedésének gyorsítása is. Ennek érdekében enyhítenének az adókon. Mivel a privatizáció várhatóan 1—2 év alatt lezárul, a külföldi tőkét ezentúl zöldmezős munkahelyteremtő beruházásokra kell az országba vonzani. Ennek egyik előfeltétele az infrastruktúra fejlesztése, melyből az állam is jelentős szerepet vállal. Tárgyalásokat folytatnak egy olyan 70—80 millió márkás német hitel lehetőségéről is, mely a helyi infrastruktúra fejlesztését szolgálná. A tárca 1997-ben a beruházások 28 százalékos növekedésével számol. Ennek 50 százaléka infrastrukturális beruházás lenne. Végezetül Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában úgy vélte, hogy az államadósság 600 milliárd forintos kamatterhei akár 100 milliárdra is csökkenhetnének, ha a kormányzat egy lépésben 10 százalékra mérsékelné a kamatokat. Ebben az esetben ugyanis az infláció is 10 százalékra csökkenne, s a hiányzó forrásokat az MNB jelentős, 12 milliárd dolláros devizatartalékából lehetne fedezni. Magyarok IV. Világkongresszusa Nemzeti stratégia MTI A Magyarok IV. Világkongresszusa és Tudóstalálkozója csütörtökön a Magyarok Világ- szövetsége (MVSZ) felújított budapesti székházának ünnepélyes átadásával veszi kezdetét. Az amerikai Magyar Baráti Közösség a Benczúr utcai székházban rendezi meg az ITT-OTT 25. jubileumi konferenciáját. Pénteken az MVSZ és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) által szervezett világkongresszus és tudóstalálkozó résztvevői az Ópusztaszeri Emlékparkba látogatnak. Minderről Bakos István számolt be a szövetség keddi sajtótájékoztatóján. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a IV. világ- kongresszus ünnepélyes megnyitóját a Budapest Kongresszusi Központban tartják szombaton. A több mint kétezer meghívottat Horn Gyula miniszterelnök köszönti. A tájékoztatón a főtitkár és Kurucz Gyula tudományos titkár egyaránt hangoztatták, hogy a kongresszus fő célja a jövő évezredre szóló nemzeti stratégia alapjainak lerakása és a civil társadalom ilyen irányú szerveződéseinek segítése. A tudományos titkár hangsúlyozta továbbá a tanácskozás pártonkívüli- ségét, a közös értékrend megfogalmazásának és a közös érdekek kialakításának szükségességét, valamint azt, hogy nem lesznek „extremitások”. Az öt szekcióban — új nemzeteszmény megteremtése; a megtámadott élet; gazdaság határok nélkül; a magyar kultúra sorskérdései; „kommunikáció egy jobb világért”—zajló tanácskozáson elhangzottakat kötetben is megjelentetik. Az MSZP elnökségének ülése Embercentrikus politika A Magyar Szocialista Párt országos elnökségének véleménye szerint a gazdasági folyamatok nagyjából a terveknek megfelelően alakulnak, jóllehet néhány fejlemény — így az infláció a számítottnál nagyobb növekedése, a foglalkoztatási helyzet nem megfelelő mértékű javulása és a kalkuláltnál nagyobb reálbércsökkenés — aggodalomra ad okot. MTI A gazdasági életre összességében mégis egyfajta nyugalom jellemző, szemben a politikai élet gyakori pártvitáival — ezt állapította meg a szocialisták vezető testületé keddi ülésén. Az elnökség nem fejezte be a jelenlegi politikai helyzet értékelését: az elemzést később folytatják. A megbeszélésen Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök elnökölt, s jelen volt Medgyessy Péter pénzügyminiszter is. Földes György elnökségi tag, a politikai értékelés kidolgozója a tanácskozást követően elmondta az újságíróknak, hogy a szocialisták meglátása szerint sajátos ellentmondás van a gazdaság nyugalma és a társadalom közhangulata között. Jóllehet a gazdasági eredmények igen fontosak, a társadalom véleményalkotását mégsem csupán ezek határozzák meg. Mindez tükröződik a szocialista párt népszerűségi mutatóiban is: elfogadottságuk, támogatottságuk nincs teljes összhangban a gazdaság fejlődésével. Következésképpen úgy vélik, alapvetően másként kell „propagálniuk” a reformlépéseket. Az eddiginél erőteljesebben szükséges hangsúlyozni, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása a biztos megélhetést szavatolja, az egészségügy működése az átalakítás révén hatékonyabbá válik, s hogy a kormányzat az állam- háztartási reformmal szolgáltató államot szeretne megteremteni. Ezt húzta alá hozzászólásában Medgyessy Péter pénzügyminiszter is, azzal: a következő időszakban a stabilitáson túl a reformoknak kell prioritást kapnia. A pártelnök-kormányfő mindemellett azt ítélte a szocialisták nagy kihívásának, hogy meg tudják-e valósítani az embercentrikus politikát. Fontosnak ítélte, hogy az eddiginél többet foglalkozzanak a helyi problémákkal. Az MSZP elnöksége megerősítette, hogy a„szocialisták” nem fognak félúton megállni a reformok végigvitelében. A következő másfél éves időszakban mindent annak rendelnek alá, hogy a reformokat lehetőleg még ebben a ciklusban megvalósítsák. Ennek jegyében 1998-ig politikai cselekvési tervet készítenek, amelyet nem a választási siker, hanem a kormányprogram végrehajtása érdekében dolgoznak ki. A tervet Földes György állítja össze a nyár közepéig. A pártelnökség elhatározta, hogy szakértőkből álló 12—15 fős Gazdasági Tanácsadó Testületet állít fel. A műhely negyedévenként áttekinti a gazdasági folyamatokat és javaslatot tesz az MSZP gazdaságpolitikájára. A koalícióról szintén szót ejtett az elnökség. Bár az utóbbi időben sűrűsödtek az MSZP és az SZDSZ közötti viták, abban egyetértettek: a stabilitás miatt az országnak érdeke a koalíció fenntartása. Kitértek a parlamenti ellenzékhez fűződő viszonyra is. Megítélésük szerint az ellenzék számos kérdésben nem hajlandó együttműködni a koalícióval és szimbolikus konfliktusokat gerjeszt. A koalíciónak ezért meg kell vizsgálnia, hogy egyes esetekben érvényesítse-e kétharmados parlamenti többségét. A szocialisták egyébiránt nem tekintik egységesnek az ellenzéket: legfőbb ellenfelüknek a kisgazdákat tekintik. Szerintük a baloldal és az ország érdeke is az, hogy a kisgazdák által képviselt politikai irányzat ne erősödjön meg túlságosan. Földes György végezetül, az újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az elnökségi ülésen nem esett szó Hóm Gyula halálbüntetéssel kapcsolatos minapi kijelentéséről. Földes véleménye szerint a miniszterelnök egy helyzetre reagált, s nem biztos, hogy pontosan fogalmazott. Szalmonella és vérhas kérokozéval fertőzött eper Halálos csemege Mint azt tegnap hírül adtuk, meghalt egy idős, szívbeteg ember és több mint négyezer beteget kezeltek a fővárosi kórházak az elmúlt napokban kirobbant szalmonella-fertőzés miatt. A nagykállói termelők értetlenkedve állnak a gyanúsítgatások előtt — a megyéből beszállított epren kimutatott vérhas kórokozó miatt —, mert a városban senki sem betegedett meg. Az Állami, illetve a Fővárosi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat eddigi vizsgálata megállapította, hogy a budapesti étterem dolgozói valószínűleg halmozottan megsértették az élelmiszerekre vonatkozó egészségügyi előírásokat. Emelett az esetnek sajnos megyei vonatkozása is van: a megvizsgált, Sza- bolcs-Szatmár-Beregből származó mintákban szalmonellát nem, viszont fekália, azaz a lakossági folyékony szerves hulladékkal történő fejtrágyázásra utaló egyértelmű jeleket kimutattak a szakemberek. Afekália- kezelés legalább olyannyira élet- veszélyes, mint a gyümölcskezelési higiéniai szabályok felrúgása. A tömeges szerencsétlenséget most ugyan a szalmonella okozta, de a szerves vegyszerhasználattal többek között vérhas kórokozójuttatható a mezőgazdasági terményre, emiatt szigorúan tilos emberi fogyasztásra szánt termék esetén a használata. Az egészségügyi szervek az eset miatt külön felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy csak megbízható helyről vásároljanak élelmiszereket, s alaposan megtisztítva fogyasszák azokat! Palotai István (Új Kelet) Csak azt tudnám, hogy miért kell... ...folyton folyvást cáfolni, ami úgyis bekövetkezik? Fel nem foghatom, hogy milyen különös politikusi mazohizmus készteti az illetékeseket minden esetben arra, hogy lejárassák magukat, kimondott szavaikat? Ugyan mi szüksége volt például Lakos Lászlónak arra, hogy nevetséges valótlanságnak titulálja azt a hírt, hogy hazánkban újfent emelkedni fog a kenyér ára? Még a háttérmagyarázatot is megkaptuk a cáfolathoz: nem emelkednek a honi gabona és lisztárak, akkor pedig semmi sem indokolja mindennapi betevőnk áremelését... Persze könnyen meglehet, hogy mindez akár igaz is, de Lakos miniszter úr valószínűleg képzettebb ember annál, mintsemhogy ne lenne vele ab ovo tisztában, hogy például a benzináremelés is kenyéráremelést eredményez... Az országban olyan fásult a hangulat, hogy nem lehet tartani semmilyen áremelés-okoz- ta megmozdulástól. Akkor meg — még egyszer kérdem — miért szükséges előre cáfolni? Talán pont ez a taktika része? így készítik elő a néplélektani talajt? Gondolván, hogy úgyis tudja mindenki, mire megy ki a játék, csak éppen így még reménykedhet, hogy most valóban megalapozott a cáfolat? Akárhogy is legyen, így nem jól van. Sokszor már nem is az áremelések fájnak igazán, hanem sokkal inkább az, hogy hülyének nézik az embert... Horn Gyula miniszterelnök a jelek szerint... ...szemben áll a magyar törvényekkel. Legalább is erre utal az a kijelentés, hogy ha lehetséges lenne a népszavazás a halálbüntetés visszaállításának vonatkozásában, akkorán is igennel szavaznék”. A magyar törvények egyértelműen kimondják, hogy olyan kérdésben tilos népszavazást összehívni, ami olyan felvetésre keres választ, amely ellenkezik a külföldiekkel kötött szerződésekre. Ez a törvényhely magyarán arra biztosíték, hogy a nemzetközi kötelezettségeinket ne lehessen részünkről — a népszavazás eredményére hivatkozva egyoldalúan visszavonni, nem pedig arra, hogy az ilyen elvi jellegű elvárások vonatkozásában hivatkozási alapként szolgáljon. A nemzetközi egyezmények általában konkrétan nem érintik a halálbüntetés kérdéskörét, csak éppen — az emberi jogok kartájának részelemeként—normatí- vaként ajánlják. Az erre való hivatkozás tehát nem más, mint egy kínkeserves, hajánál előrángatott érv, amely arra szolgál, hogy egy popularisztikus jellegű kijelentést „megideológizálja- nak” vele. Kínkeservesnek és sikertelennek azért nevezhető, mert ebben az esetben joggal merülhet fel az emberekben, hogy ÚJ KELET Parlamenti adok-kapok Berki Antal (Új Kelet) Már megint interpellációk, meg azonnali kérdések. Ismét jelen van Horn Gyula. Ritkán van így. Általában halaszthatatlan teendői miatt nem ér rá. Érthető. Ami nehezebben felfogható, az az, hogy a tisztelt ellenzéki honatyák miért nem készülnek fel az ilyen alkalmakra? Már megint és még mindig a feketegazdaság. Pont Horn Gyulának, aki a végsőkig elment, hogy megszervezze ellene a harcot. Persze sok mindent tenni ellene nem lehet. Kedves képviselő urak, hölgyek, amíg a vállalkozó által megtermelt minden egyes száz forintból legalább hetven az állam feneketlen zsebét gyarapítja, semmi esély nincs a feketegazdaság megszürkítésére sem. A négy—ötszörös adóval nyo- morgatott állampolgár egyszerűen nem is hajlandó szolidaritást vállalni az állammal. Oda megy, ahol valamivel kevesebbet kell fizetni a cigarettáért, kávéért, alkoholért. Alapvető élelmiszereket is a piacon venné meg szíve szerint, de azt nem meri. Most még egy kicsit félti az életét. Mi lesz, ha már az sem érdekli? Van egy réteg, amelyik már azzal sem törődik igazán. Ők a nyugdíjasok. Dr. Homoki kisgazda már megint bele- trafált, de minek? A miniszterelnökhöz intézett kérdése nem nagyon állta ki a kritikákat, ahogy mondani szokás: amit kérdez, az sem igaz. Való igaz, hogy a nyugdíjemelés ’96-ban nagyon szerényre sikeredett, de nem fél százalékra, hanem tizenkét és fél százalékra és ez mégiscsak más. A szerencsétlen törvényi konstrukció miatt a kormányon csattan az ostor, nem mintha védelmezni akarnám a Horn-kormányt, de ami igaz, az igaz! Volt még egy kis kamionstop, SepSey Tamás, ennyi. Jövő kedden ugyanitt, ugyanígy. a magyar miniszterelnök nem ért egyet a magyar törvényekkel , csak éppen tiszteletben tartja azokat... Ez sem kellemesebb az országnak, mint maga az „elhí- resült alapvetés”, hogy ő igennel szavazna. A hőség egyre csak szedi áldozatait... Nem kizárólag beteg, legyengült emberek halnak meg, hanem makkegészségesek is. Mert bizony ugyan mi másnak , köszönhetnénk” a napról napra emelkedő számú halálos baleseteket, a gyermekbalesetek a vízbefulladásokat, ha nem a kíméletlen melegnek? A felhevült test feszült és ideges. A rekkenő napsugár alatt, az izzó kocsikban őrült módon száguldozunk, csak hogy a menetszél elviselhetőbbé tegye a klímát, átfutunk az úttesten, csakhogy ne kelljen az izzó fényben szenvedni és máris kész a baj. Próbáljunk meg ennek tudatában cselekedni. Óvjuk magunkat, óvjuk embertársainkat. Óvjuk a folyók partján, a strandon, az utakon. Mindenütt. Óvjuk a másikat, hogy minket is óvjanak.
