Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. június 12., szerda 3 A Tungsram sikersztori folytatódik Leselkedő nyári veszélyek Berki Antal (Uj Kelet) A volfrámszálas izzólámpa feltalálásával és gyártásával a fejlődés nem állt meg, nem áll­hatott meg. A villanyvilágítás olyan népszerűségre tett szert, hogy az akkori mértékkel mérve nagyvállalatnak számító cég egy­szerűen nem tudott eleget tenni a termékei iránt jelentkező igé­nyeknek. A termelékenység fo­kozása érdekében, ha még ma­nufakturális körülmények között is. létrehoztak egy kezdetleges la­boratóriumot, ahol azonban ma­gas szintű szellemi munka folyt. A kísérletek eredményeként, Perezel Aladár, Helfgott Armin., és Hevesi Gyula, kutatásai nyo­mán 1911-ben megkezdődött a gázzal töltött izzólámpa gyártá­sa. Ez olyan léptékű találmány volt, hogy a mai korszerű izzók gyártásának is ebből a találmány­ból eredeztetik a létét. A vállalat termékei egyre nagyobb mennyi­ségben kerültek külpiacra. Külö­nösen a gáztöltésű izzólámpa volt keresett cikk a világpiacon. Ekkoriban figyelt fel az Egyesült Izzó tevékenységére a Western Electric, és érdekeltséget vállalt a határokon túli kereskedelem­ben. Innentől válik ismertté a Tungsram márkanév. A rész­vénytársaság rohamosan fej­lődik. Az első világháború végé­re már igazi nagy konszernné növi ki magát. Megszerezte az Antalvölgyi Üveggyár, a Tokodi Üveggyár valamint a Watt-Wien részvényeinek többségét. Az a kicsi kezdetleges laboratórium, melyben a gáztöltésű izzólámpa született, hatalmas, modem, tu­dományos műhellyé fejlődött. Aschner Lipót világosan látta, hogy a piacon csak korszerű, elsősorban a gyár által kikísérle­tezett termékkel lehet talpon maradni, ezért nem sajnálta a pénzt a laboratórium létrehozá­sára. A kutatóbázis 1921-ben született, és Pfeifer Ignác veze­tésével a cég legfontosabb egy­ségévé lépett elő. Aschner nem csak a kutatást, az eredményes­séget, de az elégedettséget is a Tungsram Rt. szolgálatába állí­totta. Azontúl, hogy munkásait a kor színvonalánál lényegesen jobban megfizette, más módon is gondoskodott róluk. Böl­csődéket, óvodákat, iskolákat lé­tesített, megteremtette a ma már legendás újpesti sportélet alapja­it. Ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy az úgyneve­zett nagy gazdasági világválsá­got talán egyedül a Tungsram Rt. „úszta meg” nagyobb vérvesz­teség nélkül. Ezekben az évek- j ben fiókvállalatokat létesített Berlinben, Kairóban, Zürichben. Kapcsolatban állt a világ legha­talmasabb hasonló tevékenysé­get folytató konszernjeivel. Rész­vényei kelendőek voltak a világ­piacon. Az értékpapírok egy ré- ; sze a General Electric Co., a Stan­dard Electric és a Radio Cor- j poration of Amerika birtokába j került azzal a nem elhanyagol­ható kiegészítéssel, hogy a fent említett cégek papijainak ará­nyos része pedig a Tungsram Rt. * tulajdonában volt. Ez a konst­rukció egyszerűsítette a nemzet­közi kapcsolatok kiépítését. A külföldi térnyerés mellett ideha­za sem tétlenkedett az rt. vezér­kara. Megvásárolták a Kre- meneczki János-féle Lámpa­gyárat, és ezzel új sikersztori in­dult a Tungsram életében: az ORION. 1932-ben megszületett a konszern önálló rádiógyára, és csakhamar világhírű rádióké­szülékek kerültek ki a Jászberé­nyi úti épületből. Az Egyesült Izzó újabb piacokra merészke­dett, de nem maradt hűtlen ere­detileg vállalt feladatához, meg- í maradt az izzólámpák első­számú előállítójának. Teichmann-napok Száz éve a fény felé II. Aradi Balogh Attila (Új Kelet) __________ A Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Központja és a Teichmann Vilmos Mezőgazdaságfejlesztési Alapítvány Teichmann Vilmos Tudományos Napokat rendez június 13-án és 14-én Kisvárdán, a DATE Kutató Központ Kisvárdai Telepén. Csütörtö­kön dr. Lazányi János, a kutatóközpont igazgatója nyitja meg a ren­dezvényt, és Lakatos András országgyűlési képviselő, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara elnöke köszönti a résztvevőket. Ezt követően dr. Pécsi Mária FM főosztályvezető-helyettes A táj - kutatás szerepe a magyar mezőgazdaság versenyképességének nö­velésében címmel tart előadást, majd Bajor Tibor országgyűlési képviselő tájékoztatója következik a felső-szabolcsi térségfejlesz­tésről. A Colorado állambeli burgonya vírusmentesítési és fajtafenn­tartási kutatási rendszert dr. Robert Dawidson USA VOCA-szakértő ismerteti. A vetőburgonya-termesztés időszerű kérdéseiről a Csík­szeredái kutatóintézet igazgatója, dr. Bedő Imre, a káliumformák termésmennyiségre és minőségre hatásáról dr. Terbe István tart vi­taindító előadást. A munkanap befejezéseként dr. Kruppa József \%xl- gatóhelyettes és Iszályné dr. Tóth Judit tudományos osztályvezető ismerteti a kisvárdai növénynemesítésés burgonyakutatás újabb ered­ményeit. A tudományos napok pénteki munkanapján az előadók sora kiegészül dr. Koháry Erzsébet FM-főtanácsossal és dr. Marton Lász­lóval, az IKR Bábolna irodavezetőjével. Szántóföldi és tenyészkerti bemutatóval zárják a kétnapos tudományos gyűlést. Bravúroskodás, vagánykodás lan, rossz lépés, máris megtör­ténik a baj. Hirtelen alámerül a vízben, és még ha tudnak is úszni a társak, a legtöbb eset­ben nem tehetnek semmit a ful­doklóért. Ugyancsak gyakori, hogy meggondolatlanságból és va­gánykodásból olyan vakmerő mutatványokra szánják el ma­gukat, hogy fejest ugranak egy alacsony vízállású kanálisba vagy egy nem túl mély úszó­medencébe. Az így szerzett nyakcsigolya- vagy gerinctörés akár halálos is lehet. A közlekedési balesetek je­lentős részében az alapvető közlekedési szabályok figyel­men kívül hagyása játszik sze­repet. A kocsi elé lelépő vagy biciklivel, görkorcsolyával ki­forduló gyerekek közül szeren­csésnek mondhatják magukat azok, akik csak könnyebb sé­rüléseket szenvednek, de sajnos nem ritka a medence-, és a ko­ponyatörés sem. Ehhez képest szinte minden­naposnak számít, ha fára má­szás, vagy sportolás közben el­törik egy-egy láb vagy kar. Az esetek többségében a sza­badon kószáló gyerekek a po­tenciális áldozatai ezeknek a baleseteknek, de néhány eset­ben —-főleg az egy-másfél éve­seknél — a szülő jelenléte sem menti meg a kisgyermeket at­tól, hogy leforrázza, megéges­se magát vagy leessen bárhon­nan. A mindennapos intő pél­dák hatására tanácsos megszív­lelni, hogy ha lehetőségünk van rá, ne hagyjuk gyermekünket egyedül, társak nélkül kószál­ni. Inkább írassuk be egy tábor­ba vagy szervezzünk neki prog­ramokat, kössük le — de ne ter­heljük — a szabadidejét, és máris kisebb az esélye, hogy a gyermeki kíváncsiságból vala­mi nagyon nagy baj legyen... Fullajtár—Úri (Új Kelet) Már most is, de a közelgő szünidő beköszöntével még több gyerek lepi el az utcákat, tereket, és dobják le magukról a hosszú tanév béklyóját. Elő­kerülnek a nyári járművek is, mint a gördeszka, a kerékpár vagy az idősebb diákoknál a kismotor, a nagymotor, de a tehetősebb szülők gyerekei szí­vesen száguldoznak a család autójával vagy a sajátjukkal, amit a jó bizonyítványért kap­tak. — Sajnos, a korábbi évek ta­pasztalatai alapján igen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek a nyári időszakban, úgy az óvodáskorúak, mint az általános vagy középiskolások. Nem egy esetben a gyerekek vagy a szülők felelőtlensége súlyos tragédiához vezet. Pél­dául az elmúlt nyáron Máté­szalkán egy tízéves fiú kerék­párral szállította a kisebb test­vérét, közben nem adott el­sőbbséget egy tehergépkocsi­nak, mindketten életüket vesz­tették. Vagy említhetek egy Nyíregyházán történt esetet is, amikor egy 14 éves fiú szintén elmulasztotta az elsőbbség­adást, egy tehergépkocsi őt is halálra gázolta — kezdte Asz­talos Miklós rendőrőmagy, az MRFK balesetvizsgálati alosz­tályvezetője, amikor a gyere­kekre leselkedő szünidei veszé­lyekről kérdeztük. Az elmúlt évi adatok nagyon lesújtóak. Harmincöt baleset volt, amikor 1—5 éves korú gyerekek szenvedtek valami­lyen sérülést, közülük egy meg­halt. Tizenhárom esetben ma­guk a gyerekek voltak az oko­zók. Leggyakoribb, amikor vá­ratlanul az úttestre szaladnak, de volt olyan eset is, amikor a szülő a gyerek mellett állt, még­is baleset történt. Ebben a kor­osztályban minden baleset megelőzhető lenne a szülő na­gyobb odafigyelésével és gon­doskodásával. A 6—11 éves korosztályban 30, míg a 12— 14 évesek között 15-en sérül­tek meg súlyosan vagy köny- nyebben. A balesetek és a sé­rülések száma hatalmasat meg­ugrik a 15—18 évesek között. Százhuszonöt sérülés történt, ebből öten életüket vesztették. Volt, aki az autót vezette, volt egy utas, és három gyalogos áldozat. Negyvenen súlyos, míg a többiek könnyebb sérü­lést szenvedtek. Érdekes adat még, hogy a 125 balesetből 62-t maguk a fiatalok okoztak. Az általános iskolásoknál a kerék­pár hódít. A mostani modem gépek gyorsak, akár 30—40 km/h sebességgel is lehet velük közlekedni. A fékrendszer is szokatlan, emiatt is sok a bal­eset. Nem egy esetben láthat­juk, hogy a fiatalok szabályta­lanul közlekednek a járdán, az utakon, vagy egymást szállítják úgy, hogy az utas áll a kerék­páron. Ez is sok baj forrása le­het. A középiskolás korosztály­nál már nagyobbak a veszély- források, ez köszönhető a mo­torizációnak. Kismotor, nagy­motor, személygépkocsi, mind előfordul, amivel közlekednek. Elsősorban a baleseteket azzal okozzák a friss jogosítvánnyal rendelkezők, hogy úgy próbál­nak közlekedni, mintha már „öreg” vezetők lennének. De nem marad el a bravúroskodás vagy a vagánykodás sem, hi­szen a motorok, autók hatalmas teljesítményre képesek és a se­besség, a száguldás nagyon csá­bító. Azonban a vége lehet na­gyon szomorú is. Itt ismét csak a szülők felelősségét említem. Kérjük, hogy tartsák a gyere­keiken szemüket, amíg nem szereznek kellő gyakorlatot a járművek vezetésében, ha kell, naponta intsék őket óvatosság­ra. Mert a közlekedési balese­teknek nemcsak okozói, hanem áldozatai is lehetnek... * * * A rendőrséghez hasonlóan az Országos Mentőszolgálat Sza- bolcs-Szartmár-Bereg megyei szervezetének munkatársai is megerősítették, hogy nyáron sokkal gyakoribb az olyan bal­eset, amelynek gyerekek a szenvedő ala­nyai. Ez első­sorban abból adódik, hogy a szülői felügye­let nélkül ma­radó lurkók — nem gondolva a rájuk leselke­dő veszélyekre — mindent ki­próbálnak. Felügyelet nélkül keresik fel a szabadvi­zeket, az elha­gyatott stran­dokat és bá­nyatavakat, amelyek hirte­len mélyülnek, s elég egy óvat­Kávássy Sándor (FKGP) interpellációja Új Kelet-információ ____________ Dr . Kávássy Sándor, a Független Kisgazda- párt országgyűlési képviselője éles hangú be­szédet mondott a felsőoktatási törvény módo­sításáról rendezett vitában. Felszólalásában sérelmezte, hogy a törvény- javaslat egy kalap alá veszi az állami és az egy­házi felsőoktatási intézményeket — fütyülve az utóbbiak több száz éves hagyományaira. Amint elmondta, veszélyesnek tartja, ha nem nevezik nevén a gyereket, mert ez később — az állami támogatások terén — keményen visszaüthet... Nehezményezte továbbá azt a kitételt, hogy: „A nem állami felsőoktatási intézmények fel­sőfokú szakemberképzését az állam csak az erre vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.” Szót emelt továbbá az egyetemi autonómia és a tandíjmentesség mellett. Valami bűzlik (Folytatás az 1. oldalról) Kedden délelőtt viszont a közeli örökösföldi lakótelepről bejelentést kapott az ügyelet: rettenetes büdösséget és vasta­gon felszálló fehéres füstöt je­leztek. A kivonuló egységek je­lentése szerint újabb öngyulla­dás okozta a tüzet. A szakem­berek a veszélyes terület teljes keresztmetszetében lokalizál­ták a mélyen izzó parázsfész­keket. Tegnap, a kora délutáni óráktól kezdődően a tűzoltóság négy gépjárművel megkezdte a terület elárasztását vízzel, amely munka várhatóan több napot vesz igénybe. Ezután el­lenőrzésképpen valószínűleg le kell bontani a talaj felső réte­gét, hogy a tűzgócok teljesen kialudtak-e. A terület k^jjÉ&bi, 70-es évekbeli üzemeltetőjének gondatlansága miatt, ma e tűzvédelmi munka költsége több millió forintjába kerül a tűzoltóságnak. A regionális környezetvédelmi felügye­lőség vizsgálata szerint a fe­héres füst nem tartalmaz egészségre veszélyes anya­gokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents