Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
8 1996. június 11., kedd Gazdasági krónika l) j: KE :li ET Elfogyott a sült galamb Pénz áll a házhoz Önnek sincs lakása. Vagy van, de elégedetlen vele: kicsi, rossz a fekvése, harminc éve hozzá sem nyúltak (a soros festéseket leszámítva). Ha a válasz mindezekre nemleges, akkor — fogadjunk — legalább egy ilyen problémát ismer családjában, baráti körében. Vagyunk így ezzel pár millióan. Lakáskassza-információ No igen, hol vannak a régi szép idők, amikor állam bácsi... A lakás persze akkor is kicsi volt, korszerűtlen vagy semmilyen, de legalább a remény élt, hogy egyszer talán. A sült galamb azonban végleg elfogyott. Nekünk pedig bele kell törődnünk, hogy a család mellett csak magunkra számíthatunk. Igaz, ebben jelentős segítséget kaphatunk a jövőben a LAKÁSKASZ- SZA Első Általános Lakástakarékpénztártól. A hosszú név hat nagy, tőkeerős társaságot takar. A Creditanstalt, az EA-Generali Wien, a Generali Budapest, a Volksbank, a Postabank és a Providencia tavaly úgy döntött, hogy közös finanszírozási konstrukciót dolgoz ki a lakásra váróknak, lakásukat cserélni, korszerűsíteni, felújítani vagy a saját otthont építeni óhajtóknak. Mindehhez az állam azzal járul hozzá, hogy remélhetőleg a közeli jövőben az Országgyűlés elé terjeszti a lakástakarékpénztárakról szóló törvényjavaslatot. A LAKÁSKASSZA az egyéni megtakarításra épít, igazodva a leendő jogszabályokhoz. A jelenleg ismert törvénytervezet legalább négy év előtakarékosságot ír elő, s ez idő alatt az állam a polgár által megtakarított összeget negyven százalék vissza nem térítendő támogatással egészíti ki. (Valószínű megkötés, hogy ez a segítség nem lehet több évente és személyenként 36 ezer forintnál.) A LAKÁSKASSZA feltétele ehhez kapcsolódva az, hogy a takarékoskodást vállaló a finanszírozás összegének legalább negyven százalékát gyűjtse össze a lakáskassza-betétszámlán. A finanszírozási összeg fennmaradó, legfeljebb hatvan százaléka a tulajdonképpeni kölcsön. Erre a pénzre az ügyfélnek mindössze évi fix hat százalék kamatot számolnak fel, amely — a törlesztőrészletekkel egyetemben — előre rögzített, vagyis azt a LAKÁSKASSZA utólag nem módosíthatja. Ezek után számoljunk egy kicsit. Tegyük fel, hogy valaki hétezerötszáz forintot képes havonta félretenni. Ez négy év alatt 360 ezer forint, amelyet az állam és a LAKÁSKASSZA megfejel 180 ezerrel. Erre vehető fel a kölcsön 610 ezer forint értékben, így összesen 1 millió 150 ezer forint áll rendelkezésre a lakással kapcsolatos bármilyen tranzakcióhoz. A türelmesebb, legalább öt évig takarékoskodóknak 1 millió 600 ezer forint üti a markát. Az egész család összefogása esetén, több lakáskassza-szerződés megkötésével ez az összeg megsokszorozható. Az adatok, számok természetesen változhatnak a törvény elfogadásáig, az azonban nem, hogy a LAKÁS - KASSZÁ-nál az ilyenkor kötelező hitelképességvizsgálaton és a célnak megfelelő felhasználás ellenőrzésén kívül nem kell gyereket „felajánlani”, pályázni, sok bürokratikus procedúrán keresztülmenni. Emelkedő árfolyamok MTI Emelkedő részvényárfolyamokkal indult a hét a Budapesti Értéktőzsdén. Közepes, 615 millió forintos forgalom mellett a BUX-index értéke hat pontra közelítette meg a 3000 pontot. Az index 33,50 ponttal emelkedett, és 2993,84 ponton zárt. Az elmúlt hét két nagy rekordere, a Richter és az Inter- Európa Bank árfolyama hétfőn újabb csúcsokat döntött. A Richter-részvények ára 6695 forintról 6800 forintra ugrott. Az IEB 35 800 forinton zárt, de néhány üzletkötésben 36 ezer forintnál többet is megadtak a papírért. Az Egis 40 forinttal drágult, 7540 forintot értek a részvények a nap végén. A Humán-papírok ára 1940 forintig nőtt, ami újabb történelmi csúcsot jelent, majd 1900 forintos árfolyamon zárt. Hatvan forinttal, 1850 forintra emelkedett az OTP árfolyama. íöö ományos & :Ul sái os táska választékon túl ől frisse i^s kínáljuk. City Bethlen csiga roissant. javából! sÄr" mellett) Tájékozató az Ipari és kereskedelmi Minisztériumban Növekvő export, csökkenő import MTI A kivitel 16 százaléka élelmiszer, ital és dohány, 5 százaléka nyersanyag, 4 százaléka energia- hordozó, 49 százaléka feldolgozott termék, 26 százaléka gép és berendezés volt. Az előző év azonos időszakához képest a feldolgozott termékek és gépek részaránya 1-1 százalékkal nőtt, a többi áruféleségé valamelyest csökkent. Az export mintegy 73 százaléka a fejlett országokba, 22 százaléka a volt szocialista államokba, a többi a fejlődő világ országaiba irányult. Az Európai Unió tagjainak részesedése egy százalékkal növekedett a magyar kivitelben. A bérmunkaexport meghaladta az egymilliárd dollárt, 24 százalékkal volt több, mint a múlt év első négy hónapjában. A bérmunkakivitel részesedése azonban az összes exporton belül 32 százalékról 31 százalékra csökkent egy év alatt. Az import csaknem 70 százaléka a fejlett országokból, 24 százaléka a volt szocialista országokból, a többi a fejlődő országokból érkezett. A fejlett országok részaránya a behozatalban egy százalékkal csökkent, a fejlődő országoké ugyanennyivel növekedett, ez utóbbiak részesedése azonban így is mindössze körülbelül 6 százalék. Az importon belül növekedett a bérmunkaexporthoz beérkező anyagok mennyisége—értékben körülbelül 200 millió dollárral —, valamint az év eleji tartós hideg tél miatt 50 millió dollárral több energiahordozót vásárolt az ország, mint tavaly. Behozatalunk 49 százalékát egyébként a feldolgozott termékek teszik ki, 29 százalékát a gépek és berendezések, 12 százalékát az energia- hordozók, 5 százalékot az élelmiszerek és élvezeti cikkek és öt százalékát a nyersanyag. A tőkebeáramlásról az első negyedév adatai állnak rendelkezésre. Januártól március végéig 491 millió dollárt fektettek be a külföldiek Magyarországon, ennek jelentős része zöldmezős beruházás volt. Az év első négy hónapjában a magyar kivitel értéke 3,9 milliárd dollár volt, 7,8 százalékkal több, mint 1995 azonos időszakában. A behozatal értéke ugyanakkor 2,3 százalékkal maradt el a tavalyi első négy hónap teljesítményétől, de így is elérte a 4,9 milliárd dollárt. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 1 milliárd dollár hiányt mutat, ami 0,4 milliárd dollárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A fizetést maguk után nem vonó tételek figyelembevételével a fizetési mérleg hiánya április végén 0,7 milliárd dollár volt — mondta hétfői sajtótájékoztatóján Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Az ipari termelés volumene az első negyedévben 1,6 százalékkal, értékesítése 2,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezen belül a belföldi eladások 2,2 százalékkal csökkentek, az export- értékesítés pedig 13 százalékkal nőtt. A tárca prognózisa szerint — amennyiben az eddigi tendencia tovább folytatódik — éves szinten 3—4 százalékos lesz az ipar termelésnövekedése. Az iparban foglalkoztatottak száma az első három hónapban 8 százalékkal csökkent, a termelékenység több mint 9 százalékkal javult. Az idegenforgalom első negyedévi devizabevétele 31 százalékkal haladta meg a tavalyit, összesen 430 millió dollár volt. Az ágazatban 120 millió dollár aktívum keletkezett. A külgazdasági kapcsolatok' alakulásáról az államtitkár elmondta: a tárca kedvezőnek ítéli — Le ne gyere a földútról! Itt őrült tankcsapdák vannak... Tanácskozás a kollektív'szerződésekről A trükkös-világ vége A kormányban megvan a készség arra, hogy ösztönözze a kollektív szerződések létrejöttét. Szavakban a munkaadók is támogatják az egyezségek megkötését, de a gyakorlatban a konkrét ügyeknél visszavonulnak — összegezte a tapasztalatokat Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke a szakszervezeti szövetség által hétfőn, a kollektív szerződésekről megtartott tanácskozáson. Arnaldo Mariam, az olasz veMTI esetén bírósághoz lehet fordulni. Giuseppe Casale, az ILO budapesti képviseletének a kollektív szerződésekkel foglalkozó szakértője szerint négy szempontot vesznek figyelembe, ami a kollektív szerződés megkötésének jogosultságát is jelenti. a fejlett—elsősorban az Európai Unió-beli — országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolatokat. Annak ellenére növekedett ugyanis a magyar export, hogy az európai országokban lassult a gazdasági fejlődés. A volt szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk is fejlődik, különösen a CEFTA-tagországokkal. A szerbiai export az idén várhatóan 120 millió dollár lesz, a Boszniába irányuló kivitel értéke pedig elérheti az 50—60 millió dollárt. Az exportfinanszírozás javult: az Eximbank és a Mehib tevékenysége megerősödött. Előnyös az is, hogy a privatizációs többletbevételek kamatmegtakarításának kétharmada — 12—13 milliárd forint— a kormány döntése értelmében exporttámogatásra fordítható. A tárca a pontos elosztást és az ütemtervet június 30-áig alakítja ki. Kamionos demonstráció MTI Hétfőn reggel Letenyé- től —Budapest felé haladva a hétvégi teherszállítási tilalom és a parkolóhelyen biztosított elégtelen kamionos ellátás miatt — 12 járműszerelvény vezetője figyelemfelhívó lassító demonstrációt kezdett, útközben 60-70 kilométeres sebességgel közlekedtek. Az űtinformtól kapott tájékoztatás szerint ebben az időszakban nem volt nagy a forgalom, s így a kamionosok mögött nem alakult ki közlekedési dugó. Budapest határában az M0-áshoz érve a 12 kamion befejezte akcióját, és tovább hajtott különböző úti célja felé. A Fuvarozók Országos Szövetségénél arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy nem vettek részt a figyelemfelkeltő sztrájk szervezésében, mert a kamionstop elleni tiltakozásukat más módon továbbítják a kormányhoz. Részvénycserék MTI A kárpótlási jegy tőzsdei árfolyamára jó hatással voltak az újabb áramszolgáltató részvénycserével kapcsolatos várakozások. A jegy ára az utóbbi hetekben 400 forint közelében maradt, a várható százszázalékos nyereség miatt a befektetők türelmesebbek voltak, mint előtte bármikor. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Rt. részvényeinek június 3. óta tartó cseréje azonban várhatóan nem fogja jelentősen befolyásolni a kárpótlási jegy árfolyamát — állítja az MTI- hez hétfőn eljuttatott elemzésében a McCann-Erickson Budapest, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kommunikációs tanácsadója. Az áramszolgáltatók részvénycseréjéről tavaly hozott döntést az ÁPV Rt. Eszerint az év során a hat áramszolgáltató jegyzett tőkéje 8 százalékának megfelelő, összesen 20 milliárd forint névértékű részvényt ajánlanak fel a kárpótlásijegy-tulaj- donosoknak. Áz év elején lebonyolították a DÉMÁSZ-rész- vénycserét, június 3-án pedig megindult az ÉMÁSZ cseréje is. Ezekben az akciókban 3, illetve 2,4 milliárd forint névértékű csomagot ajánlottak fel. Bevezető előadásában az alel- nök hangsúlyozta, hogy igen kevés középszintű kollektív szerződést kötnek Magyarországon a munkaadók és a szakszervezetek. A 90-es évek elején még húsznál több ilyen megállapodást írtak alá, de a múlt évben már csak hatot. Az idén májusig már ugyanennyit kötöttek meg, vagyis remélhetőleg az év végéig a múlt évinél valamivel több középszintű egyezség születik. Az MSZOSZ szorgalmazza, hogy az érdekegyeztetés korszerűsítésével együtt őszig rendezzék a kollektív szerződések még hiányzó jogi hátterét. A szak- szervezetek szerint tisztázni kell, hogy mit jelent a vállalatoknál a kollektív szerződések megkötését elősegítő munkaadói információs kötelezettség. gyész szakszervezet elnöke az olasz háromoldalú érdekegyeztetésről elmondta: hazájában általában az országos érdekegyeztetés kétoldalú, a munkaadók és a szakszervezetek tárgyalnak, a kormányt csak akkor vonják be ezekbe a tárgyalásokba, ha a téma ezt indokolja. A szakszervezetek informálódási jogával kapcsolatban megjegyezte, hogy a tisztség- viselők hiába tekinthetnek be a vállalati könyvelésbe, ha nem értenek hozzá. Sok trükk van arra, hogy félrevezessék a tájékozatlan érdeklődőt. Ezért fontosnak tartotta, hogy a szakszervezetek tisztségviselőit megfelelően felkészítsék az informálódásra. Olaszországban a kollektív szerződések magánjogi egyezségeknek számítanak, így be nem tartásuk Morvái gyanakszik MTI Az Egri Városi Bíróság felfüggesztette annak az évek óta húzódó ügynek a tárgyalását, amelyben Morvái Ferencet, a Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjét ittas vezetéssel és cserbenhagyással vádolja a Heves Megyei Ügyészség. A vádirat szerint Morvái 1993. március 26-án gépkocsijával nekiütközött M. István Toyota terepjárójának, majd anélkül távozott a helyszínről, hogy meggyőződött volna arról, történt-e személyi sérülés az ütközés során. A balesetet követő vérvételek 1,61, illetve 1,80 ezreléknyi véralkoholszintet állapítottak meg Morvái Ferencnél. Az autóban vele együtt utazó P. Krisztina azt vallotta, hogy a Nagyrédétől Gyöngyösig tartó út során mindvégig meditált, semmit nem észlelt a történtekből, ám édesanyja az eset után a rendőrséghez fordult. Elmondta neki, hogy Morvái a lánya minden lépését figyeli. Krisztina tagadja, hogy ilyeneket mondott volna édesanyjának. A bíróság a tárgyalást bizonytalan időre függesztette fel, hiszen az ügyész kizárásának kérdésében a Heves megyei főügyésznek kell döntenie.
