Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
UJ KELET Ipar, gazdaság 1996. június 11., kedd Egy feledésbe merüli „autópálya” terve Észak—déli átjáró Miközben elkezdődött a Záhonyi Különleges Gazdasági Övezet tervének megvalósítása, az Tisza-híd rekonstrukciója, a kamionterminálok kialakítása és a 4. számú főút korszerűsítése, feledésbe merült egy olyan „autópálya” terve—amely Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági fejlődését legalább olyannyira elősegítené: ez a csengersimai határ- átkelőhelyet kötné össze a BAZ megyei Dámóc kilépővel. E tervbe a szlovák határ melletti település önkormányzatának vezetői engedtek bepillantást. gyár átkelési ponttól, a le-1 ágaztatása könnyűszerrel | megoldható. A kiegészítő utak, illetve a szakaszbővítések minimáAz elképzelés szerint a csengersimai magyar—román határtól induló 49. számú közlekedési utat lehetne igénybe venni Mátészalkán keresztül Baktalórántházáig. Onnan az átmenőforgalom Kisvárda érintésével haladhatna. A beruházáshoz szükséges lenne megépíteni egy utat — amely Kékesét elkerülné —, továbbá a Dombrád és Cigánd közötti híd borsodi leágazása és a szlovák határ közötti szakaszt. Ennek előzetes költsége közel 500 millió forint lenne csupán, ellentétben a kormányzat által elfogadott több milliárdos elképzeléssel. Az észak—dél irányú, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét kettészelő autóúttal tehermentesíteni lehetne a 4. számú utat, továbbá a szlovák fél kialakítana egy fogadó terminált. A kassai villamosított vasútvonal mindössze két kilométerre fut a szlovák—malis terület-kisajátítással, külföldi tőke bevonásával kivi- telezhetők. Az érintett települések ennek komoly gazdasági hasznát látnák, a térségekben fellendülne a vállalkozói és beruházási kedv. A kormány által tervezett M3-as autópálya borsodi és , [ szabolcsi szakaszáról leágazva bekacsolható a két megye teljes területe a magyar közlekedési „vérkeringésbe”. Egyelőre mindez csupán fikció, de amennyiben megfelelő politikai támogatást kapna az elképzelés, abban az esetben a szlovák fél északi irányban valószínű megteremtené a lengyelországi kapcsolatot, s azon az úton nyitva lenne a kapu a baltikum- hoz. Ötlettel még többért Szabadka a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság északi, határ menti részének legnagyobb városa. A 140 ezer lakosú kereskedelmi és ipari központ vezetősége három éve döntött az Ötlettel még többért nevet viselő kiállítás és vásár megrendezéséről. Az előzetes elképzelések szerint a korábbi, a KGST-n belül nemzetközi hírnévre szert tett Kisipari Vásár utódrendezvényeként szerették volna újjáéleszteni e hagyományokat. Az országon belül ez az egyedüli olyan rendezvény, amelyet a szerb kormány támogat. MintBoni Lajos kiállításszervező elmondta, közel háromszáz vállalat bemutatkozására számítanak az ősszel, kihasználva a dél-szláv háború lezárása utáni gazdasági fellendülést. A rendezvény főbb témakörei az élelmiszer-, a konzerv-, a vegyi, a fa-, a gáz-, a gép-, a gépjármű-, a gyógyszeripar, a híradás- és az irodatechnika. A kísérőrendezvényként szerveződő üzletember-találkozók során külön szekciók foglalkoznak majd többek között a vámügyekkel, a befektetésekkel, a vegyesvállalat-alapítási lehetőségekkel, a banki kapcsolatokkal vagy az adórendszerekkel. Az Ötlettel még többért rendezvényre meghívást kapnak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság politikai vezetői, gazdasági szaktekintélyei, a közjogi kamarák képviselői. Az oldalt írta és szerkesztette: Vitéz Péter Milliókat érő külkereskedelmi ötletek Közös erővel felzárkózhatunk Ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamává válhassunk, az ország e keleti határának a híd szerepét kell betöltenie, annak minden előnyével és főként hátrányával együtt. Emiatt nagy feladat hárul Szabolcs-Szatmár-Beregre. A nehézségek vállalásáért cserében e munkát hatalmas pénzalapokkal támogatja az EU. Vagy megtesszük az ECU-milliókkal segített lépéseket, vagy elveszünk. Mindezt legutóbb Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter ismételte meg újra. Érveit nyugati szomszédunk példájával támasztotta alá. Ausztria, mint a nyugat-európai unió keleti határállama ma jelesre vizsgázna kapcsolat- építésből. Komoly beruházásokkal segíti Magyarország „piacképesebbé” válását. Sajnos, van mit segítenie, mert amíg a „sógorainknál” az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) már húszezer dollárnál jár, addig a hazai átlag nem éri el a háromezret, s ezen belül a szabolcs-szatmár-beregi csak 1680 dollár. A kontinens nyugat—kelet irányú gazdasági lépcsőjének közepén áll Magyarország. Az előzetes várakozások szerint az ezredforduló után hazánk EU határállammá válik, s Ausztria feladatait kell átvállalnunk. A ■ Behozatal ■ Behozatal ■ Kivitel □ Kivitel (millió változása (millió változása USD) (%) USD) (%) Magyarország külkereskedelmi vében dolgunk várhatóan az lesz, hogy az Eurorégió-közösség megyénkkel határos térségeinek fejlesztésébe kell beszáll- nunk. A térség hátrányos helyzete ellenére azért nincs minden veszve, a kezdeti lépések ígéretesnek tűnnek. Egyre gyakoribbak és eredményesebbek a határ menti üzletember-találkozók, a közös vásárok és kiállítások. A Kelet-Nyugat Expón is négy nemzet szakemberei tanácskoztak, s milliókat érő ötletek cseréltek gazdát. Az egészséges törekvést ebben az esztendőben mérlege 1996 első negyedéaktív külkereskedelmi mérleg támasztja alá. Szlovákia, Románia és a tőlünk kissé távolabb lévő, de a megyei beruházók számára stratégiai szempontból ugyancsak fontos térség, Szlovénia kereskedelmi kamaráinak képviselői pozitívan nyilatkoztak Sza- bolcs-Szatmár-Beregről, s hangsúlyozták: csak közös erővel lehet felzárkózni. Számunkra a szomszédok árufelvevő piacot és hosszú távú befektetési lehetőséget jelentenek. Több ízben hangot adtak annak a képviselők, hogy külföldön keresett cikk a szabolcsi föld terméke. Erdészeti, vállalkozói, vállalkozásfejlesztői fórum A garancia fontos, de a hitelhez kevés A Nyírerdő Rt. országosan is egyedülálló döntést hozott: a vállalkozó munkatársainak úgy garantálja a tartós munkahelyet, hogy ezt hitelkérelmek esetén biztosítékként felmutathatják. A mikrohitel és a pénzügyi pályázati feltételek megismertetéséről a megyében a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány szakemberei gondoskodtak. Dr. Popo- vics Lászlóval, a Primom Agrármarketing Centrum vezetőjével beszélgettünk az erdészet szervezésében történt gúthi vállalkozói, munkaadói és vállalkozás- fejlesztési szakmai fórumról. — A fórumon kiderült, hogy sokkal több ehhez hasonló rendezvényre lenne szükség. A megjelent több mint száz erdészeti vállalkozó szemtől szemben elmondta problémáját a tőkehiányukról, az amortizálódó gépparkjukról. Ezek nagyban hasonlítottak a más szakterületen magánipart folytató emberek napi gondjaira, de volt egy fontos különbség. A munkaadó vállalat vezérigazgatója, dr. Kovács Gábor az erdőgazdálkodási feladatok sajátossága miatt garantálhatta középhosszú távon a munkalehetőséget. A mai magyar körülmények között ez a kijelentés kincset jelent. A Primom szakembereinek a megpályázható pénzalapokról és a mikrohitel elnyéséről szóló előadásait viszont vegyesen fogadták a dolgozók. Többen elmondták, hogy sokan a FEFAG átalakulása után lettek kényszervállalkozók. Akik jobb induló feltételekkel vállaltak munkát, azok ma könnyebben juthatnak hitelekhez, akik viszont szerényebb háttérre támaszkodva próbáltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, azoknak ma is nehéz. Ettől függetlenül, senki sem utasította el a felkínált lehetőséget, amelyet jónak tartottak. Az anyavállalat garanciája létbiztonságot nyújt, de a hitelfedezethez anyagi háttér szükséges. Ukrán lubickolás A hatalmas Ukrajna lábánál fekvő kis megyénk termelői és kereskedői félénk, de kíváncsi kisgyermekként tekintenek a százmilliós keleti szomszédunk piacára. A Nyugat-Európa felé törekvő központi mentalitás ellenére át-átkacsingatnak Kijev felé, és sóvárogva tekintenek a potenciális gazdasági lehetőségekre, a kiállításokra, a vásárokra. A magatartásuk olyan, mint a gyerekek esti fürdése, amikor még nagyon forró a víz: be szeretnének szállni a kádba, de a meleg víztől reflexszerűen kirántják a lábukat, s keresik apucit, aki hideg vizet engedve elviselhetővé teszi a pancsolásunkat. Ma, a pénz istene előtt leboruló világban ez az atyai segítség közel egymillió forintba kerül. Ez az összeg ahhoz kell, hogy egy ukrajnai ipari vásáron részt vevő magyar vállalkozó ne fizessen rá a kiruccanására. Akik már jártak ott, elmondták: a gazdasági, piaci élet központja ma is Kijev. Hetente legalább egyszer mindenki odautazik, akinek cége számít valamit. Az ungvári, munkácsi régiót ellátja a határ menti kereskedelem, ott nincs sok keresni- valója a magyar eladónak. A Dnyeper-parti főváros maga Ukrajna, aki oda beteszi a lábát, az megkapja az egész országot. Nos, a piacra jutással van csupán egy kis probléma. A hazai alakulóban lévő gazdasághoz képest Ukrajnában a vadkapitalizmus gyakorlatát alkalmazzák. Aki odamegy, azt kirabolják a lehető legrövidebb idő alatt. Nem a sokat emlegetett szervezett alvilág, hanem a kiállításszervezők. A pavilonok négyzetméternyi ára száz dollárnál kezdődik, ehhez jön a szállás, az ellátás szintén amerikai valutában mért csillagászati kiadása. Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben egyetlenegy vállalkozás van csak, amely Ukrán vásárokra szervez megyei kiállítókat. Egy kijevi útra közel harmincán jelezték részvételi szándékukat. A kiállítás meg lesz tartva, de lehet, hogy magyar részvétel nélkül. A négynapos vásár összköltsége harmincmillió forint. Állami segítség nélkül megfizethetetlen, ezért a szervezők célpályázatot nyújtottak be több mint két hónapja. Egyelőre válaszra sem méltatták őket, pedig a politikusok egymásra licitálva bizonygatják a volt keleti piac fontosságát. Egyszerűbb az elveszetten búslakodni, mint tenni valamit a visszaszerzésért? Siratni a múlt dicsőségét köny- nyebb... A segítséget kérő kisgyermeknek apja először enged hideg vizet, majd később megtanítva a mozdulatot, már egydül is megteszi azt. Megteszi, mert a szükség önállóságra neveli, de mindezt kezdeti támasz nélkül nem tudja elvégezni.
