Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

1996. június 11., kedd Hazai krónika A gazdasági helyzet nem kritikus? Az ország gazdasági helyzete nem kritikus, nincs ok kü­lönleges beavatkozásra. A pénzügyi helyzet menedzselése biztosított, az átalakulás megalapozott. Ezek az eredmények azonban csak akkor lehetnek tartósak, ha folytatjuk a stabili­zációs programot — hangúlyozta Horn Gyula miniszterel­nök az Országgyűlés hétfői ülésén mondott, napirend előtti beszédében. A kormányfő felszólalásában visszautasította azokat az el­lenzéki véleményeket, amelyek szerint a kormány a Kádár­korszak restaurálására törekszik, s leszögezte: a folyamat ez­zel éppen ellentétes. Szerinte, akik restaurációt emlegetnek, nincsenek tisztában a politikával, sem a demokratikus folya­matokkal. Cáfolta azokat a megállapításokat is, amelyek úgy ítélik meg, hogy az ország helyzete jelenleg rosszabb, mint két évvel ezelőtt. Horn Gyula kiemelte: a makrogazdasági muta­tók az elmúlt időszakban javultak. Elismerte ugyan, hogy a lakosság mindennapi helyzetére nem lehet egyértelműen le­fordítani a kedvező adatokat. Ezért elengedhetetlennek ítél­te, hogy folyamatos tájékoztatást adjanak arról, a polgárok mit nyerhetnek az átalakítással. Jelezte: nyitott az olyan megoldások felé, amelyek azt célozzák, hogyan lehet meg­gátolni a reálbérek csökkenését. Ellenzéki pergőtűz Valamennyi ellenzéki párt képviselője reflektált Horn Gyula miniszterelnök parlamenti beszédére, jóllehet többen is jelezték: nem értik pontosan a kormányfő mondandójának aktualitását, illetve üzenetét. Pokorni Zoltán (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy megítélé­se szerint az ellenzék provokálása volt a miniszterelnök fel­szólalásának célja. Torgyán József (FKGP) arra mutatott rá, hogy a jelenlegi vi­szonyok gyökeres megváltoztatása — az infláció csökkentése, a társadalombiztosítás átalakítása, a feketegazdaság és a korrup­ció visszaszorítása, a gazdasági fejlődés növelése — nélkül nem lehet sikert elérni az államháztartási reformban. A miniszterel­nök így csak Don Quijote-i szélmalomharcot folytat. Kádár Béla (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy egy or­szág állapotának megítélésekor nemcsak a makrogazdasági mutatókat kell tekintetbe venni, hanem azt is, hogy e muta­tók javulásáért mekkora árat kellett fizetni. Szabó Iván (MDNP) azt fejtegette, hogy a kormány min­den téren centralizálásra törekszik. Szerinte azzal, hogy a miniszterelnök az 1987—89-es időszakra teszi a rendszer- változás kezdetét, lényegében az akkori fejlődést tartja foly- tatandónak. Úgy tesz, mintha nem is lett volna 1990-ben valódi politikai rendszerváltás. Surján László (KDNP) ezzel egyetértve kijelentette: bár a miniszterelnök elutasítja a restaurációs vádakat, az ő sze­mükben a központosítási törekvések mégis emlékeztetnek a demokratikus centralizmusra. Pokomi Zoltán (Fidesz) pedig vitatkozott a kormányfővel abban, hogy nyitott az ellenzéki javaslatokra. Elmondta, hogy 30 indítványuk közül 29 eset­ben a koalíció még a napirendre tűzést sem engedte. A szabaddemokraták nem szóltak hozzá az elhangzottak­hoz. Pótfelvételik MTI Hétfőn több mint 3500 diák vett részt — hét tan­tárgyból — a közös írásbeli érettségi pótvizsgákon. A pótvizsgákra jelentkezők mintegy 80 százaléka olyan felvételiző volt, aki a május 20-ai matematika írásbeli feladatsorában előfordult előjelhiba miatt kérte a vizs­ga megismétlését — tájékoz­tatta az MTI-t Bakos Károly, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium tanácsosa. Elmondta továbbá: három évtizedes gyakorlat, hogy aki-valamilyen oknál fogva nem tud részt venni az írás­beli érettségi-felvételi vizs­gán, az pótvizsgára jelent­kezhet. Ez évben május 29­éig lehetett postára adni a ké­relmeket az érintett felső- oktatási intézményekhez — tette hozzá a minisztériumi szakember. Végezetül felhív­ta a figyelmet: aki újból meg­jelent a matematika írásbelin, annál — a boríték felbontása után — csak az ismételt dol­gozat vizsgaeredményét le­het figyelembe venni a felvé­telihez. Bakos Károly az MTI-nek elmondta azt is, hogy egye­lőre még tart az a vizsgálat, amelyet az MKM — az elő­jel-hiba miatt — indított a személyi felelősség megálla­pítására. Megjegyezte: a vizs­gálatot Dinya László felső- oktatási helyettes államtitkár vezeti, ő illetékes az ügyben nyilatkozni. Lezsák Sándor Nyíregyházán „Az igazságot működtetni kell” Fekete Tibor (Új Kelet) Újságírók és más érdeklődők előtt tartott tájékoztatót szom­baton Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Bevezetőjében a társadalom tömeges elzsibbadásáról érte­kezett. A 1989—90-es fordu­latot kísérő eufórikus hangulat mára lecsendesült, és inkább csalódást éreznek az emberek. Nem azt kapták, amit tqján jog­gal elvárhattak volna. A Bal­kán és a volt Szovjetunió tagál­lamaiban ma is zajló helyi há­borúkkal kapcsolatban megje­gyezte: „A béke sokba kerül, de a békétlenség még többe.” Lezsák szerint az MSZP— SZDSZ koalíciónak jóval ke­vesebb a hitele a nyugat-euró­pai országokban, mint a jobb­közép pártok vezette kormány­nak. Az EDU-nak jóval keve­sebb a bizalma a kelet-európai utódpártokkal szemben, mint azt a kormánykoalíció szeret­né beállítani. Félő, hogy ha­zánk Európai Uniós csatlako­zása is olyan lesz, mint egy pi­ramisjáték. Akik az elején lép­nek be a rendszerbe, azok jól járnak. Aki csak a végén csat­lakoznak — mint hazánk is —, azok rosszul. A piramis csúcsán elhelyezkedők jólétét az utol­sónak belépők fizetik meg. Pártja véleményét is hangoz­tatva az alkotmányozás mene­téről elmondta, hogy az MDF szerint is szükség van új alkot­mányra, de nem érti a sietség okát, mert nincs alkotmányo­zási szükséghelyzet.-Az alkot­mányszöveg kidolgozásának üteme rendkívül egyenetlen. Amibenegyetértenek az ellen­zéki és a kormánypártok, azo­kon a területeken előrehaladott állapotban van a megszövege­zés. A vitás kérdésekben vi­szont egy helyben toporog­Lezsák Sándor, az MDF elnöke nak, és egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. Az előadása során visszaté­rő motívumként ismétlődött: „Az igazságot működtetni kell!” — ezzel arra célzott, hogy a sajtó legnagyobb része a kormánypártok befolyása alatt áll, és nem elég az igaz­ságot kimondani, azt el is kell tudni juttatni a tömegekhez. A konzervatív sajtó képvise­lőinek pedig erre egyre keve­sebb az esélye. Lezsák Sándor az ellenzéki pártok egymáshoz fűződő vi­szonyáról elmondta, hogy a KDNP-vel és a FIDESZ-szel bizalmi-kapcsolatot alakítottak ki. Semmit sem rögzítettek élő­re írásban, ugyanis az csak arra jó, hogy legyen mit felrúgni. Nem akarnak fölösleges táma­dási felületet hagyni, hogy ne lehessen beléjük kötni. Bár mindhárom párt már gondol a ’98-as parlamenti választások­ra, de együttműködési szerző­dést csak közvetlenül előtte kívánnak kötni. (Az előadó nem említette a kisgazdákhoz fűződő viszonyukat.) Hallgatói kérdésére vála­szolva kifejtette, hogy talán túl korán került kormányzati po­zícióba hat évvel ezelőtt az MDF. 1990 tavaszán nehéz döntés előtt állt a párt. Ennyi év elteltével is úgy érzik, hogy a két rossz közül a kevésbé rosszat választották azzal, hogy elvállalták a rendszervál­tás idejére a kormányzást. Az előadó szerint az akkori politi­kai helyzet kedvezett a vissza­rendeződésnek, és inkább vál­lalták a „pofozógép” szerepét, mintsem esélyt adtak volna a kommunista utódpártok hata­lomátvételének. Szalmonella: Közigazgatás, oktatás, gazdaság... Külföldi látogatások „Nem titkolt célunk: szeretnénk elérni, hogy a négyéves ciklus alatt a megyei közgyűlés valamennyi tagja tapasz­talatcsere alkalmával egy testvérmegyét a kontinensen és egyet Európán kívül is felkeressen.” — nyilatkozta nem­régiben egy sajtótájékoztatón Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke. Nézzük, ezen ígéretből mi valósult meg eddig az idén, és milyen terveik vannak még 1996- ban a megyeházi vezetőknek. haláleset MTI Egy 80 éves férfi meghalt, több mint négyezren megbe­tegedtek, közülük majdnem ötszázan kórházba kerültek a múlt heti szalmonella­fertőzés következtében — mondta az MTI-nek hétfőn Mikola István, az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat Fővárosi Intézetének járványügyi osztályvezetője. A Junior Vendéglátó Rt. konyhájáról kikerült eperle­ves a főváros hét kerületé­ben, valamint Pest megyé­ben okozott tömeges meg­betegedéseket. Az ételben a laborvizsgálatok során szal­monella enteriditis baktéri­umot találtak, mégpedig milliliterenként milliárdos nagyságrendben — közölte Mikola István. A megbete­gedések ennek következté­ben igen súlyosak voltak, főleg a gyerekeknél elhúzó­dó lázzal, átmeneti tudatza­varral jártak. A fertőzés eddig egy eset­ben követelt emberéletet; egy 80 éves szívbeteg férfit néhány napra hazaengedtek a Tétényi úti Kórházból, s ő szerencsétlenségére éppen akkor evett a levesből. Munkatársunktól A folyamatos kapcsolattartás érdekében rendszeresen, általá­ban kéthavonta találkoznak megyénk vezetői a szomszédos Ukrajnában Kárpátalján, Romá­niában pedig Szatmár megye első embereivel. Az év elején dr. Zilahi József elnök a köz­gyűlés tagjának kíséretében járt Kína legészakibb tartományá­ban. A látogatást a távolkeleti ország tartományi vezetői már viszonozták, és szándéknyilat­kozatot is aláírtak az együttmű­ködés kialakításáról. A héten Seres Antal alelnök a kamarák képviselőivel és üzletemberek­kel utazik a tartományi vásárra, remélhetőleg már megkötött üzletekkel tér haza a küldöttség. Dr. Czapp Lajos főjegyző Strassburgban, az Eurorégió- találkozón vett részt. Seres al­elnök Olaszországban volt egy egyházi tanácskozáson, ahol az európai kegy- és búcsújáró helyeket térképezték fel a szak­emberek. Remélhetőleg Mária­pócs is felkerül a listára. Zilahi elnök tavasszal Franciaország­ban az ottani közigazgatási rendszert tanulmányozta, Ro­mámban pedig Hargitta me­gyében járt a közgyűlés két tagjával. Az idén az említett kínai úton kívül várható még, hogy szep­temberben Együd János alel­nök a közgyűlés hat tagjával az Amerikai Egyesült Álla­mokba látogat, ahol a közigaz­gatási rendszert, az önkor­mányzatok és a hozzájuk tar­tozó intézmények — iskolák, kórházak — működését tanul­mányozzák. A közgyűlés négy tagja kapott meghívást az olaszországi Frioliba, a tervek szerint még a nyáron utaznak. Ősszel Franciaországba látogat a megyegyűlés három—négy tagja, hogy az önkormányza­tok és az oktatás helyzetét ta­nulmányozzák. Bízunk benne, hogy a látogatások tapasztala­tát a mindennapi munkájuk so­rán megyénk érdekében hasz­nosítják a szakemberek. ^ Hírről I % hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Még mi vagyunk az üd­vöskék a külföldi beruhá­zók szemében, csak éppen az a kérdés, hogy tudjuk- e tartani az elsőségünket. Az 1990-es év általános politikai robbanása óta — amit mi általában a rend-, szerváltás korának hívunk — nagyon sok minden változott meg a világban. ] A hajdani „testvérálla- i mok” a KGST megszűnté- { vei kemény gazdasági ve- ! télytársak lettek. A ver­senyben jelenleg mi ál­lunk az élen, hiszen Ma­gyarországra összesen 12 milliárd dollár érkezett, míg Lengyelországba és Csehországba 7,8, Orosz­országba 6—7 milliárd, Romániába 1,78, Horvát­országba 1 milliárd, Szlo­vákiába 733 millió, míg Bulgáriába csak 600 mil­lió. Természetesen nem ar­ról van szó, hogy hajdani politikai érdemeinkért i vagy a szép szemünkért i választanak minket, a tő- i ke nem ismer „hálát”, és nem is széplelkű. Az egy­szerű ok: az ország gazda­sági és politikai kondíci­ói a legszabadabb terepet nyújtják a tőke mozgásá­hoz, a profit kitermelésé­hez. Őszintén be kell valla­ni azonban, hogy ez nem a mi zsenialitásunknak köszönhető, hanem a töb­bi volt szocialista ország gyengeségeinek. Az orosz parlament például eled­dig még nem volt képes megalkotni a jelzálog­vagy a koncessziós tör­vényt sem, és azok a ren­delkezések, amelyeket eddig is hoztak, nemigen feleltek meg a nyugati tőke szájízének. Pedig azt hiszem, a napnál világo­sabb, hogy számukra mennyivel csábítóbb len­ne a hatalmas orosz piac, mint a mi „fikarcnyi ke­nyerünk”. A román törvé­nyek és szabályozók pél­dául egyenesen elriaszt­ják a „multikat”, és ezért leginkább csak a butiko­sok szintjén történtek in­vesztíciók, amit bizonyít a cégenkénti átlag 35 ezer dolláros beruházási szint. Pedig aztán a román kő­olajmezők és a föld egyéb kincsei, a grandiózus vegyipar igazán csábító befektetési területek le­hetnének. A kérdés tehát — hogy meddig leszük mi az „üdvöskék” — nem­csak rajtunk múlik, hanem a többi volt szocialista ál­lam vezetőségén. Ha a fel­tételek megteremtésében utolérnek minket, akkor léptékkel kevesebbet fog­nak velünk foglalkozni a pénzvilág emberei! Egyetlen, amit tehe­tünk: a jelen lehetőségei­nek minél hatékonyabb kihasználása és a kondí­ciók folyamatos javítása. Ha az élen akarunk ma­radni...

Next

/
Thumbnails
Contents