Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
UJ KELET Felmentették a székelyt Igazgatónőt Botrány az iskolában {Folytatás az 1. oldalról) A követelések: í. Ne társuljanak Nyírtéttel 2. A kisegítő szó ne szerepeljen az intézmény nevében 3. Az igazgatónőt helyezzék vissza állásába. 4. Ne legyen igazgató a 15-én kinevezett megbízott iskolaigazgató. A szülők bejelentették, hogy holnap folytatják demonstrációjukat, nem lesz tanulás és ballagás addig, amíg a fenti pontokról, nem születik megegyezés. Végső megoldásként többen kilátásba helyezték gyerekük más községek iskoláiba íratását. Az ominózus döntések hátteréről Papp Miklós önkormányzati képviselőt kérdeztük. Véleménye szerint a június hatodikai kéviselő-testü- leti ülésen bebizonyosodott, hogy az igazgatónő nem tett eleget több korábbi képviselő- testületi határozatnak, ezzel indokolják felmentését. Az ő feladata volt egy olyan terv kidolgozása, melynek megvalósításával az iskolai bérjellegű kiadásokból évi egymillió forintot megtakaríthat az önkormányzat. Az az anyag, amit elkészített, ennek a követelménynek nem felelt meg. Az óvodánál a központi fűtést vegyestüzelésűről gázüzeműre állították át, ezzel a fűtő munkája feleslegessé vált, elbocsátásával csökkenthették volna a kiadásokat. Ez az ember azonban mai napig munkaviszonyban van. A harmadik problémát az jelentette, hogy a normatív támogatások igényléséhez szükséges nyomtatvány elkészítésénél nem vette figyelembe az etnikumi gyerekeket, ezért az iskola 1,4 millió forintos támogatástól esett el. A képviselő úgy véli, hogy a szülők tájékozatása hiányos volt, nem tudják, hogy a döntések mögött a csőd elkerülé sének szándéka áll. Az igaz gatónő helyére megbízott igazgatót helyeztek, de az állást rövidesen megpályáztatják. Kisegítő iskola sem lesz Székelyben, csak kisegítő osztály, ha igény van rá. A nyírtéti iskolával nem vonják össze a székelyit, csak laza társulást terveznek ami számos pénzügyi és infrastrukturális előnnyel jár. Végezetül hozzátette, nem szabad a gyerekeket bevonni a politikába, az ő dolguk a tanulás, hagyni kell, hogy azt végezzék. Sipos József né, a felmentett iskolagizgatónő jelenleg táppénzen van, ugyanis az utóbbi napok eseményei az idegösszeomlás szélére sodorták. Elmondta, hogy beszélgetésünkig semmilyen felmentési határozatot nem kapott az önkormányzat részéről. O leadta az iskola gazdasági helyzetéről kért beszámolót, a karbantartó-fűtőt pedig táppénzes manipulációk miatt nem tudta ez idáig elbocsátani. Elismeri, hogy a cigány- gyerekekre vonatkozó adatok lemaradtak a jelentésről, de hozzátette, hogy ennek elkészítése jegyzői feladatkörbe tartozik, ezért nem lehet kizárólag az ő hibájának felróni a mulasztást. Nem tudja, miért bocsátották el, csak azt, hogy az ülésen állása betöltésére méltatlannak nevezték. Úgy gondolja, a döntés hátterében személyes ellentétek állhatnak. Egyébként az egész június hatodikai ülést szabálytalannak tartja. Pedagógusi pályafutásának 29 évéből 28-on át itt tanított. Két éve a szülők kérésére pályázta meg az igazgatói állást, de most nem tudja, képes lesz-e folytatni a harcot az iskoláért. Megyei krónika Derítőből trágyázott az eper 1996. június 11., kedd 3 Nagy káliéban senki sem lett beteg... Az MTI-hír nyomán utaztunk ki Nagykállóba tegnap délután. __________ Tu dósítónktól___________ A nagykállói kistermelők élesen kikeltek az eljárás ellen, ők nem használják az eper fejtrágyázáshoz a derítőlevet, mondván: — Amit mi megtermelünk, azt meg is esszük — magyarázta Karpacsev János bftcsi. — Gondolja el, az unokáink is ezt eszik, itt a kertben, a földről, mösatlanul. — Kálióban miért nincs beteg? — tette fel a kérdést a szemközti szomszédasszony, s választ sem várva folytatta a gondolatot. — Nem, a kutya nem itt van elásva. Az epertermesztés babramunka, háztájiban nem terem olyan nagy mennyiség, hogy több ezer embert megfertőzzön a feká- lia. Azt csak nagyban lehet csinálni, úgy, hogy abból az nem eszik, aki derítőiével trágyázza. Sok fekáliára van szükség ahhoz és zárt kertre. Sok trágyalevet pedig csak a szippantósoktól lehet szerezni, de ez feketemunka, amihez viszont sok pénz kell. Nomármost, aki háztájiban termel, annak ez sincs, meg az se. Csak az tehette, akinek nagykertje van, és budapesti ismeretsége. El Kállóban egy ember, akitől a fertőzés hallatán sokan megkérdezték: te sz...d össze az epret? A sokak által említett, Nagy- kálló melletti tanyára utazva valóban volt epreskert, de tulajdonos sajnos nem, aki felvilágosítással szolgálhatott volna, így egyelőre megmaradt a talány, lapzártáig, este kilenc óráig nem akadtunk az illető nyomára. További kutatásunk eredményét holnapi lapszámunkban olvashatják. A TUNGSRAM: Száz év a fény felé Centenáriumi ünnepség Kisváráén (Folytatás az 1. oldalról) Ezt talán épp a Tungsram kezdett el, amikor 1989-ben a General Electric megszerezte az rt. részvényeinek többségét. Érdekességképpen csak annyit, hogy a General Electric 1931- ben már megcselekedte ugyanezt! Csatári Zoltán, a Tungsram Rt. Kisvárdai Fényforrás- gyár igazgatója rövid gyárlátogatásra invitálta vendégeit. Huszonegy év alatt sokat változott a kisvárdai gyáregység, illetve dehogy is egység, a multinacionális cég önálló bázisa. Az a laikus számára is egyértelműen látszik, hogy minden a célszerűségnek lett alárendelve. De az is nyilvánvaló, hogy a termelés fokozása, a minél nagyobb profitszerzés érdekében tett változások mellett sem feledkeztek meg a dolgozó emberről. Az átalakítások nemcsak termelékenységet, hanem a munkatársak kényelmét, jó közérzetét is szolgálják. Az igazgató pohárköszöntőjében a száz esztendőt köszöntötte, és legalább ilyen sikereket kívánt az rt.-nek az elkövetkezendő száz esztendőre. Jókívánságaihoz az Új Kelet olvasói nevében mi is csatlakozunk, és sorozatban mutatjuk be a Tungsram, azon belül a kisvárdai gyár történetét 1882-től napjainkig. * * * A Tungsram Rt. eredete néhány évvel a millenárium előtti időkig nyúlik vissza. 1882-ben egy fiatal műszaki szakember, engedve az új idők csábításának, megalapította a Villanyvilágítási és munkaátvevő gyárat. Ez a kis cég azonnal a világ élvonalába küzdötte magát, hiszen olyan Tozegtuz a 4-es út mellett MTI A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség nyíregyházi központjának ügyeletére hétfőn bejelentés érkezett, miszerint a szabolcsi megyeszékhely több területrészén erős szagú füstgázt észleltek. A felügyelőség — az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálattal, valamint a helyi tűzoltóság képviselőivel — a jelzett körzetekben azonnal ellenőrzést tartott, s megállapították: a város határában, a 4-es számú főút közelében, egy 150-szer 200 méteres határrészen — amely korábban folyókon hulladék elhelyezésére is szolgált — 4—5 méteres mélységben ég a tőzeg. A tűz teljes eloltásához több napon keresztül tartó vízelárasztás kellene, de a szakvélemények szerint ez sem jelentene végleges megoldást, hiszen a mélyben izzó tőzeg újra és újra lángot fogna. A terület homokkal történő lefedése lenne indokolt, ahhoz azonban a tűzoltók nem rendelkeznek földmunkagépekkel. A hálátlan feketemunkás Megölte a munkaadóját Fullajtár András (Új Keletj A külföldi férfi rendszeres munkát kapott, de így is állandóan anyagi gondjai voltak. Több személytől is kölcsönöket vett fel, de munkaadójának is 70 ezer forinttal tartozott. Később azzal hitegetett mindenkit, hogy beregszászi lakását (állítólag nem is<az övé) eladta, és abból adja vissza a kölcsönöket. Közben élettársi viszonyt létesített, és az új párjával albérletbe költözött. Az új kapcsolat fenntartásához egyre több pénz kellett, és az adóssága tovább növekedett. Ez év január 14-én felkereste munkaadóját, azt a látszatot keltve, hogy az adósságát jött megadni, és várja, hogy a pénzt idehozzák. Azonban az igazi célja az volt, hogy mindenáron pénzt szerez az idős embertől, akiről feltételezte, hogy nagyobb összeget tart a lakásán. Kora délutántól beszélgettek, iszogattak (a pénz csak nem A beregszászi Ruszák János 34 éves, nős, négy kiskorú gyerek apja 1994 nyarán úgy gondolta, Magyarországon próbái szerencsét, mert Ukrajnában nem boldogult. Különféle alkalmi munkákból tengette magát, majd a múlt évben megismerkedett a mátészalkai Nagy Bélával, aki nyugdíjas létére aktívan foglalkozott drótfonással. akart megérkezni). A ház gazdája végül ráunt a várakozásra, és felszólította adósát, hogy távozzon a lakásából. A vádlott többször kiment, körülnézett, majd az egyik alkalommal egy fél méteres vasrudat az udvarról behozott. A sértettet, amikor fel akarta venni a kabátját, hogy otthonról elmenjen, a vádlott a vascsővel hátulról leütötte. A földre került emberre még nyolc—tíz esetben lesújtott, közben pénzt követelt tőle. A számtalan sebből vérző ember előbb a pénztárcáját adta oda, amiben 10 ezer forint volt, de ezt kevesellte a támadó, és a torkának kést szegezett, megöléssel fenyegette, ha nem adja elő a többi pénzt. A szerencsétlen ember halálfélelmében felfedte a pénz rejtekhelyét, ami a szekrényben volt. A vádlott onnan további 100 ezer forintot zsákmányolt. Távozása előtt még megfenyegette a vértócsában fekvő embert, hogy ne merjen feljelentést tenni, mert különben az egész családját megöli, majd elvágta a telefonzsinórt. Taxival előbb a tisza- becsi határátkelőhöz akarta magát vitetni, de közben meggondolta magát, és Nagyhódosra ment ismerőseihez, ahol az élettársa is tartózkodott... Pár órával később a rendőrség itt tartóztatta le. Az eset után az agyba-főbe vert Nagy Béla átvonszolta magát a szomszédba, és ott kért segítséget. Az ütésektől súlyosan sérült embert kórházba szállították, de a gondos orvosi segítség ellenére az eset után öt héttel belehalt sérüléseibe. A megyei bírósági//-. Péli- Toóth Sándor büntetőtanácsa Ruszák Jánost nyereség- vágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben bűnösnek találta, ezért 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbítás miatt fellebbezett, míg a védelem téves minősítés (szerintük halált okozó testi sértés történt) miatt és enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. termékeket állított elő, amikről a már akkor is fejlettebbnek számító Európa más országaiban még csak nem is hallottak. Már akkor, 1882-ben (!) telefonokat készítettek. A világgal való lépéstartáshoz első- és másodsorban is pénz kell. Egger Béla és testvére pontosan tudták ezt az aranyigazságot, előbb osztrák tőkével erősítették meg a vállalatot, majd amikor a Niederösterreichische Escompte Ges- sellschaft tőkéje is kevésnek bizonyult az elképzelt fejlesztéshez, 1896-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közreműködésével létrehozták az Egyesült Villamossági Részvénytársaságot. Megalakult a bizonyosfajta gyártási hagyományok mellett komoly tőkével is rendelkező ipari üzem, amely képes volt a hasonló - próbálkozások integrálásához, és képes volt a hazai izzólámpagyártást világhírűvé tenni. A megalakulást követő évben fuzionáltak az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvény- társasággal. Ettől kezdve ez a cég neve. Az üzem fokozatosan Újpestre koncentrálta termelői kapacitását. A kitelepülés 1901-re gyakorlatilag befejeződött. A gyáróriás központja lényegében ma is Újpesten van. A Tungsram onnan hódította meg a világot, amikor 1907- ben dr. Juszt Sándor és Hana- man Ferenc találmánya alapján, a világon elsőként megkezdte a volfrámszálas izzólámpa gyártását. Nyugdíjastalálkozó Új Kelet-információ ____ A helyi nyugdíjasklub és a Pedagógus Nyugdíjasklub közös rendezvényt tartott tegnap délután a nagykállói művelődési központban. Megnyitották a Hodászi Jánosné tanárnő által összegyűjtött, Filléres emlékeim című iskolatörténeti kiállítást, majd Vágvölgyi János főigazgató főorvos tartott előadást arról, hogyan élhetnek egészségesen az idősek.
