Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

UJ KELET Felmentették a székelyt Igazgatónőt Botrány az iskolában {Folytatás az 1. oldalról) A követelések: í. Ne tár­suljanak Nyírtéttel 2. A kise­gítő szó ne szerepeljen az in­tézmény nevében 3. Az igaz­gatónőt helyezzék vissza ál­lásába. 4. Ne legyen igazga­tó a 15-én kinevezett megbí­zott iskolaigazgató. A szülők bejelentették, hogy holnap folytatják de­monstrációjukat, nem lesz tanulás és ballagás addig, amíg a fenti pontokról, nem születik megegyezés. Végső megoldásként többen kilátás­ba helyezték gyerekük más községek iskoláiba íratását. Az ominózus döntések hát­teréről Papp Miklós önkor­mányzati képviselőt kérdez­tük. Véleménye szerint a jú­nius hatodikai kéviselő-testü- leti ülésen bebizonyosodott, hogy az igazgatónő nem tett eleget több korábbi képviselő- testületi határozatnak, ezzel indokolják felmentését. Az ő feladata volt egy olyan terv ki­dolgozása, melynek megvaló­sításával az iskolai bérjellegű kiadásokból évi egymillió fo­rintot megtakaríthat az önkor­mányzat. Az az anyag, amit elkészített, ennek a követel­ménynek nem felelt meg. Az óvodánál a központi fűtést vegyestüzelésűről gázüze­műre állították át, ezzel a fűtő munkája feleslegessé vált, el­bocsátásával csökkenthették volna a kiadásokat. Ez az em­ber azonban mai napig mun­kaviszonyban van. A harma­dik problémát az jelentette, hogy a normatív támogatások igényléséhez szükséges nyom­tatvány elkészítésénél nem vet­te figyelembe az etnikumi gye­rekeket, ezért az iskola 1,4 mil­lió forintos támogatástól esett el. A képviselő úgy véli, hogy a szülők tájékozatása hiányos volt, nem tudják, hogy a dön­tések mögött a csőd elkerülé sének szándéka áll. Az igaz gatónő helyére megbízott igazgatót helyeztek, de az ál­lást rövidesen megpályáztat­ják. Kisegítő iskola sem lesz Székelyben, csak kisegítő osz­tály, ha igény van rá. A nyírt­éti iskolával nem vonják össze a székelyit, csak laza társulást terveznek ami számos pénz­ügyi és infrastrukturális előnnyel jár. Végezetül hozzá­tette, nem szabad a gyereke­ket bevonni a politikába, az ő dolguk a tanulás, hagyni kell, hogy azt végezzék. Sipos József né, a felmentett iskolagizgatónő jelenleg táp­pénzen van, ugyanis az utób­bi napok eseményei az ideg­összeomlás szélére sodorták. Elmondta, hogy beszélgeté­sünkig semmilyen felmenté­si határozatot nem kapott az önkormányzat részéről. O le­adta az iskola gazdasági helyzetéről kért beszámolót, a karbantartó-fűtőt pedig táp­pénzes manipulációk miatt nem tudta ez idáig elbocsáta­ni. Elismeri, hogy a cigány- gyerekekre vonatkozó adatok lemaradtak a jelentésről, de hozzátette, hogy ennek elké­szítése jegyzői feladatkörbe tartozik, ezért nem lehet ki­zárólag az ő hibájának felró­ni a mulasztást. Nem tudja, miért bocsátot­ták el, csak azt, hogy az ülé­sen állása betöltésére méltat­lannak nevezték. Úgy gon­dolja, a döntés hátterében sze­mélyes ellentétek állhatnak. Egyébként az egész június hatodikai ülést szabálytalan­nak tartja. Pedagógusi pálya­futásának 29 évéből 28-on át itt tanított. Két éve a szülők kérésére pályázta meg az igazgatói állást, de most nem tudja, képes lesz-e folytatni a harcot az iskoláért. Megyei krónika Derítőből trágyázott az eper 1996. június 11., kedd 3 Nagy káliéban senki sem lett beteg... Az MTI-hír nyomán utaztunk ki Nagykállóba tegnap dél­után. __________ Tu dósítónktól___________ A nagykállói kistermelők élesen kikeltek az eljárás ellen, ők nem használják az eper fej­trágyázáshoz a derítőlevet, mondván: — Amit mi megtermelünk, azt meg is esszük — magyaráz­ta Karpacsev János bftcsi. — Gondolja el, az unokáink is ezt eszik, itt a kertben, a földről, mösatlanul. — Kálióban miért nincs be­teg? — tette fel a kérdést a szemközti szomszédasszony, s választ sem várva folytatta a gondolatot. — Nem, a kutya nem itt van elásva. Az eperter­mesztés babramunka, háztáji­ban nem terem olyan nagy mennyiség, hogy több ezer embert megfertőzzön a feká- lia. Azt csak nagyban lehet csi­nálni, úgy, hogy abból az nem eszik, aki derítőiével trágyáz­za. Sok fekáliára van szükség ahhoz és zárt kertre. Sok trá­gyalevet pedig csak a szippan­tósoktól lehet szerezni, de ez feketemunka, amihez viszont sok pénz kell. Nomármost, aki háztájiban termel, annak ez sincs, meg az se. Csak az te­hette, akinek nagykertje van, és budapesti ismeretsége. El Kállóban egy ember, akitől a fertőzés hallatán sokan meg­kérdezték: te sz...d össze az epret? A sokak által említett, Nagy- kálló melletti tanyára utazva valóban volt epreskert, de tu­lajdonos sajnos nem, aki felvi­lágosítással szolgálhatott volna, így egyelőre megmaradt a ta­lány, lapzártáig, este kilenc órá­ig nem akadtunk az illető nyo­mára. További kutatásunk eredményét holnapi lapszá­munkban olvashatják. A TUNGSRAM: Száz év a fény felé Centenáriumi ünnepség Kisváráén (Folytatás az 1. oldalról) Ezt talán épp a Tungsram kezdett el, amikor 1989-ben a General Electric megszerezte az rt. részvényeinek többségét. Érdekességképpen csak annyit, hogy a General Electric 1931- ben már megcselekedte ugyan­ezt! Csatári Zoltán, a Tungs­ram Rt. Kisvárdai Fényforrás- gyár igazgatója rövid gyárláto­gatásra invitálta vendégeit. Huszonegy év alatt sokat vál­tozott a kisvárdai gyáregység, illetve dehogy is egység, a mul­tinacionális cég önálló bázisa. Az a laikus számára is egyér­telműen látszik, hogy minden a célszerűségnek lett alárendel­ve. De az is nyilvánvaló, hogy a termelés fokozása, a minél nagyobb profitszerzés érdeké­ben tett változások mellett sem feledkeztek meg a dolgozó emberről. Az átalakítások nem­csak termelékenységet, hanem a munkatársak kényelmét, jó közérzetét is szolgálják. Az igazgató pohárköszön­tőjében a száz esztendőt kö­szöntötte, és legalább ilyen si­kereket kívánt az rt.-nek az elkövetkezendő száz eszten­dőre. Jókívánságaihoz az Új Kelet olvasói nevében mi is csatlakozunk, és sorozatban mutatjuk be a Tungsram, azon belül a kisvárdai gyár történe­tét 1882-től napjainkig. * * * A Tungsram Rt. eredete né­hány évvel a millenárium előtti időkig nyúlik vissza. 1882-ben egy fiatal műszaki szakember, engedve az új idők csábításának, megalapította a Villanyvilágítási és munka­átvevő gyárat. Ez a kis cég azonnal a világ élvonalába küzdötte magát, hiszen olyan Tozegtuz a 4-es út mellett MTI A Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség nyíregyházi központjának ügyeletére hétfőn bejelentés érkezett, miszerint a szabolcsi megyeszékhely több területré­szén erős szagú füstgázt észlel­tek. A felügyelőség — az Álla­mi Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálattal, valamint a helyi tűzoltóság képviselőivel — a jelzett körzetekben azon­nal ellenőrzést tartott, s megál­lapították: a város határában, a 4-es számú főút közelében, egy 150-szer 200 méteres határré­szen — amely korábban fo­lyókon hulladék elhelyezésére is szolgált — 4—5 méteres mélységben ég a tőzeg. A tűz teljes eloltásához több napon keresztül tartó vízel­árasztás kellene, de a szakvé­lemények szerint ez sem jelen­tene végleges megoldást, hi­szen a mélyben izzó tőzeg újra és újra lángot fogna. A terület homokkal történő lefedése len­ne indokolt, ahhoz azonban a tűzoltók nem rendelkeznek földmunkagépekkel. A hálátlan feketemunkás Megölte a munkaadóját Fullajtár András (Új Keletj A külföldi férfi rendszeres munkát kapott, de így is ál­landóan anyagi gondjai vol­tak. Több személytől is köl­csönöket vett fel, de munka­adójának is 70 ezer forinttal tartozott. Később azzal hite­getett mindenkit, hogy bereg­szászi lakását (állítólag nem is<az övé) eladta, és abból adja vissza a kölcsönöket. Közben élettársi viszonyt létesített, és az új párjával albérletbe köl­tözött. Az új kapcsolat fenn­tartásához egyre több pénz kellett, és az adóssága tovább növekedett. Ez év január 14-én felke­reste munkaadóját, azt a lát­szatot keltve, hogy az adós­ságát jött megadni, és várja, hogy a pénzt idehozzák. Azonban az igazi célja az volt, hogy mindenáron pénzt szerez az idős embertől, akiről feltételezte, hogy na­gyobb összeget tart a lakásán. Kora délutántól beszélgettek, iszogattak (a pénz csak nem A beregszászi Ruszák János 34 éves, nős, négy kiskorú gyerek apja 1994 nyarán úgy gondolta, Magyarországon próbái szerencsét, mert Ukrajnában nem boldogult. Külön­féle alkalmi munkákból tengette magát, majd a múlt évben megismerkedett a mátészalkai Nagy Bélával, aki nyugdí­jas létére aktívan foglalkozott drótfonással. akart megérkezni). A ház gaz­dája végül ráunt a várakozás­ra, és felszólította adósát, hogy távozzon a lakásából. A vádlott többször kiment, körülnézett, majd az egyik alkalommal egy fél méteres vasrudat az udvar­ról behozott. A sértettet, ami­kor fel akarta venni a kabátját, hogy otthonról elmenjen, a vádlott a vascsővel hátulról le­ütötte. A földre került emberre még nyolc—tíz esetben lesúj­tott, közben pénzt követelt tőle. A számtalan sebből vérző em­ber előbb a pénztárcáját adta oda, amiben 10 ezer forint volt, de ezt kevesellte a támadó, és a torkának kést szegezett, meg­öléssel fenyegette, ha nem adja elő a többi pénzt. A szerencsét­len ember halálfélelmében fel­fedte a pénz rejtekhelyét, ami a szekrényben volt. A vádlott onnan további 100 ezer forin­tot zsákmányolt. Távozása előtt még megfenyegette a vértócsá­ban fekvő embert, hogy ne merjen feljelentést tenni, mert különben az egész családját megöli, majd elvágta a telefon­zsinórt. Taxival előbb a tisza- becsi határátkelőhöz akarta magát vitetni, de közben meg­gondolta magát, és Nagyhódos­ra ment ismerőseihez, ahol az élettársa is tartózkodott... Pár órával később a rendőrség itt tartóztatta le. Az eset után az agyba-főbe vert Nagy Béla átvonszolta magát a szomszédba, és ott kért segítséget. Az ütésektől súlyosan sérült embert kór­házba szállították, de a gondos orvosi segítség ellenére az eset után öt héttel belehalt sé­rüléseibe. A megyei bírósági//-. Péli- Toóth Sándor büntetőtaná­csa Ruszák Jánost nyereség- vágyból, különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés­ben bűnösnek találta, ezért 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbítás miatt fellebbezett, míg a vé­delem téves minősítés (sze­rintük halált okozó testi sér­tés történt) miatt és enyhíté­sért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. termékeket állított elő, amikről a már akkor is fejlettebbnek számító Európa más országai­ban még csak nem is hallottak. Már akkor, 1882-ben (!) tele­fonokat készítettek. A világgal való lépéstartáshoz első- és másodsorban is pénz kell. Egger Béla és testvére ponto­san tudták ezt az aranyigazsá­got, előbb osztrák tőkével erősítették meg a vállalatot, majd amikor a Niederöster­reichische Escompte Ges- sellschaft tőkéje is kevésnek bizonyult az elképzelt fejlesz­téshez, 1896-ban a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank köz­reműködésével létrehozták az Egyesült Villamossági Rész­vénytársaságot. Megalakult a bizonyosfajta gyártási hagyo­mányok mellett komoly tő­kével is rendelkező ipari üzem, amely képes volt a hasonló - próbálkozások integrálásához, és képes volt a hazai izzólám­pagyártást világhírűvé tenni. A megalakulást követő évben fu­zionáltak az Egyesült Izzólám­pa és Villamossági Részvény- társasággal. Ettől kezdve ez a cég neve. Az üzem fokozato­san Újpestre koncentrálta ter­melői kapacitását. A kitelepülés 1901-re gya­korlatilag befejeződött. A gyáróriás központja lényegé­ben ma is Újpesten van. A Tungsram onnan hódította meg a világot, amikor 1907- ben dr. Juszt Sándor és Hana- man Ferenc találmánya alap­ján, a világon elsőként meg­kezdte a volfrámszálas izzó­lámpa gyártását. Nyugdíjas­találkozó Új Kelet-információ ____ A helyi nyugdíjasklub és a Pedagógus Nyugdíjasklub kö­zös rendezvényt tartott tegnap délután a nagykállói művelődé­si központban. Megnyitották a Hodászi Jánosné tanárnő által összegyűjtött, Filléres emléke­im című iskolatörténeti kiállí­tást, majd Vágvölgyi János fő­igazgató főorvos tartott elő­adást arról, hogyan élhetnek egészségesen az idősek.

Next

/
Thumbnails
Contents