Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám

Magyar Távirati Iroda Szerbia és Dayton A boszniai Szerb Köztársaság a daytoni békeegyezmény valamennyi pontját tiszteletben tartja — jelentette ki vasár­nap Biljana Plavsic alelnök, akit Radovan Karadzic elnök megbízott több államfői feladatkör ellátásával. Plavsic ugyan­akkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nagyhatalmak fo­lyamatosan a boszniai szerbeket kiáltják ki bűnösnek, ha a szerződés pontjai közül valamelyik nem teljesül. Az alelnök szerint a szerbek már most készen állnak a boszniai válasz­tások megrendezésére. Az EU fenntartásai Nagy-Britannia EU-tagsága kezd immár megkérdője­leződni a közösséggel szemben tanúsított londoni magatar­tás miatt — közölte az unió brüsszeli bizottságának elnöke, aki néhány hét leforgása alatt másodszor illette a széles nyil­vánosság előtt súlyos bírálattal a szigetország EU-ellenes „dacpolitikáját”. Jacques Sanier a The Observer című va­sárnapi londoni lapnak adott nyilatkozatában a marhavésszel kapcsolatban alkalmazott kormánypolitikát felelőtlennek, a kabinet tagjainak megnyilatkozásait abszurdnak minősítette. Kijelentette: London évekre elszigetelheti magát a külvilág­tól ezzel a magatartással. Damaszkuszi zárónyilatkozat A Damaszkuszban megtartott hármas arab csúcstalálkozó résztvevői a megbeszélések után közzétett zárónyilatkozat­ban figyelmeztették Izraelt, hogy ha az új kormány eltér az eddigi békepolitikától, akkor ismét fellángol az erőszak a Közel-Keleten. Háfez Asszad szíriai és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, valamint Abdullah szaúdi trónörökös a nyi­latkozatban leszögezte, hogy továbbra is elkötelezett az Iz­raellel való megbékélés mint stratégiai alternatíva mellett. Benjamin Netanjahu megválasztott izraeli miniszterelnök nem kommentálta a Damaszkuszban hozott döntéseket, ame­lyekre csak az új kormány megalakulása után fog válaszolni Izrael. Zsen Van-ting szabadon Kínában szabadon bocsátották Zsen Van-tinget, az ellen­zék egyik veteránnak számító vezetőjét, aki hét évet töltött börtönben az 1989. júniusi demokratikus megmozdulások­ban játszott szerepéért. A 48 éves Zsent 1989. június 9-én tartóztatták le, s 1991-ben ítélték el „ellenforradalmi propa­ganda és izgatás” miatt. Békefenntartó-költségvetés Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyta a világszervezet béke- fenntartó műveleteinek a júliusban kezdődő következő pénz­ügyi évre szóló költségvetését; ennek összege 1,3 milliárd dollár, ami kevesebb mint fele az előző évinek. Az orosz hírügynökség szerint a döntés azt jelenti, hogy a világ 14 válságövezetében szolgálatot teljesítő kéksisakosok létszá­mát 70 ezerről 26 ezerre kell csökkenteni. A kiadások lefa­ragását alapvetően a délszláv válság rendezése tette lehetővé. Oroszország Irán mellett Oroszország fellép az Irán nemzetközi elszigetelését cél­zó kísérletek ellen — hangsúlyozta teheráni látogatásán Vik­tor Poszuvaljuk orosz külügyminiszter-helyettes az iráni dip­lomácia irányítójával, Ali Akbar Velajatival folytatott meg­beszélésein. A teheráni megbeszéléseken Poszuvaljuk rámu­tatott arra, hogy Irán milyen fontos szerepet játszik a térség­ben. Háromnapos teheráni látogatását követően Poszuvaljuk vasárnap Irakba utazik tovább. Bűnözőket végeztek ki Kínában Újabb 22 halálra ítélt bűnözőt végeztek ki Kínában. A ki­végzettek közül 14 személyt gyilkosságért sújtottak halál- büntetéssel — közölték a vasárnapi kínai lapok. Kínában több száz embert ítéltek halálra és végeztek ki az utóbbi hóna­pokban a bűnözés ellen indított kampány során. Franciaország újra a NATO-ban Megszületett az elvi döntés: Franciaország visszatér a NATO katonai szervezetébe — írja vasárnapi számában a Le Journal du Dimanche szakértőkre hivatkozva. Az újság szerint a következő hónapokban számos kisebb lépés törté­nik majd ebben az irányban: Charles Miliőn francia védelmi miniszter például csütörtökön, a NATO védelmi miniszterei­nek brüsszeli ülésén be fogja jelenteni, hogy Franciaország is részt vesz a katonai szervezeten belül létrehozandó több­nemzetiségű egyesített fegyvernemi alakulatok, a GFIM-ek létrehozásában. Franciaország de Gaulle tábornok idején, 1966-ban lépett ki a NATO katonai szervezetéből, s azóta Párizs képviselői csak a szövetség politikai tanácskozásain vettek részt. Világkrónika Lancuti összefoglaló MTI Kilenc közép-európai ország államfőinek részvételével a hét végén csúcstalálkozót tartottak a dél-kelet-lengyelországi Lán­cút városában. A részt vevő el­nökök televíziós vitaműsorban fejtették ki nézeteiket a térség helyzetéről és jövőjéről. „Közép-Európa államai az első és a második világháború után nem tudtak élni az euró­pai integráció lehetőségével, azt az esélyt viszont, ami 1989- et követően nyűt meg, már nem szabad elszalasztani” —jelen­tette ki Václav Havel cseh köz- társasági elnök. Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő ezt az­zal egészítette ki, hogy a Nyu­gatnak akár saját állampolgárai jóléte árán is meg kell kockáz­tatni az integrációt az új de­mokráciákkal. Leonyid Kucsma ukrán elnök — akit a házigazdaAleksander Kwasniewski hívott meg a ta­lálkozóra — arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy aki Ukrajna biz­tonságába invesztál, az egyút­tal egész Európa biztonságát MTI Milosevic szerb elnök a a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban megkérdője­lezte a hágai nemzetközi tör­vényszék pártatlanságát és kö­zölte: a szerb háborús bűnösö­ket hazájukban vonják fele­lősségre. A Der Spiegel hétfői számá­ban megjelenő — a hét végén előzetesen ismertetett — inter­júban Slobodan Milosevic úgy vélekedett, hogy a délszláv há­borús bűnösök jogi felelősségre vonására létrejött hágai tör­vényszék politikai, nem pedig jogi intézmény. „Igazságot csak akkor lehet szolgáltatni, ha mindenkit azonos mércével mérnek. Sajnálatos módon a hágai bíróság tevékenysége növeli. Új biztonsági rendszert azonban Oroszország nélkül nem lehet létrehozni, ezért a NATO kiterjesztése csakis evo­lúció útján mehet végbe, össze­kötve az Európai Unió által kí­nált gazdasági integrációval. E gondolathoz kapcsolódtak Ro­man Herzog német államfő sza­vai, aki a NATO-országok ber­lini külügyminiszteri találkozó­ját összegezve leszögezte: a NATO változóban van, ez a szervezet immár nem az a vé­delmi paktum, ami évtizedeken át volt, hanem egy közös biz­tonsági rendszer egyik alappil­lére. A szlovák államfő az euró­pai struktúrákba integrálódni kívánó országokat egy olyan mennyasszonyhoz hasonlította, aki férjhez akar menni, de amennyiben túl sokat kell vár­nia, elillanhat a szerelme, a lel­kesedése és az érdeklődése is. Michal Kovác szerint a belső problémák nem lehetnek a csat­lakozás akadályai, ugyanis az olyan alapvető tendenciákra kell összpontosítani, mint a de­mokratikus fejlődés, illetve a nem ilyen benyomást keltett” — mondta, majd hozzátette, hogy a boszniai háborúban mindhárom harcoló fél oldalán követtek el bűnöket. Szavai szerint minden hábo­rús bűnöst felelősségre kell vonni, függetlenül attól, hogy mely népcsoportból származik. „A Szerbiából származó hábo­rús bűnösök jogi felelősségre vonására azonban nem Szerbia határain kívül fog sor kerülni” — szögezte le. Milosevic kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy hajlan­dó-e közreműködni Radovan Karadzic boszniai szerb vezető és Ratko Mladic tábornok Há­gának történő kiadatásában. „Egyes személyek sorsával kapcsolatos problémák nem változtatnak azon, hogy az em­piacgazdasági átalakulás. „Na­ivitás azt hinni, hogy 4—5 év alatt teljességgel kiépülhetnek a demokratikus struktúrák” — mondta Kovác. „Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a NATO és az Euró­pai Unió legfeljebb még két- három ilyen találkozónak lesz a központi témája, azután új feladatokról fogunk beszélni,, — mondta a vendéglátó len­gyel államfő, aki szerint a Láncút megerősítette, hogy az európai folyamatokban a kö­zép-európai térség mind na­gyobb szerepet kap. A csúcsta­lálkozó számos kétoldalú talál­kozóra is lehetőséget kínált. Göncz Árpád magyar köztársa­sági elnök a két nap alatt köz­vetlen négyszemközti megbe­széléseket folytatott Václav Havel cseh, Michal Kovác szlo­vák, Aleksander Kwasniews­ki lengyel, Thomas Klestil oszt­rák és Leonyid Kucsma uk­rán államfőkkel. A közép-eu­rópai államfők megállapod­tak abban, hogy jövőre a szlo­véniai Portorozban találkoznak ismét. berek békét akarnak” — vélte a szerb elnök. Meggyőződé­se szerint a daytoni békeszer­ződést sikeresen végre fog­ják hajtani, és a NATO-vezet- te nemzetközi békefenntartó erők az év végén elhagyhatják Boszniát. Nem lesz szükség új csapatokra — mondta Milo­sevic. Egyúttal annak a remé­nyének adott hangot, hogy a szeptemberi, boszniai válasz­tások radikális változáso­kat hoznak és kedvező eredmé­nyekhez vezetnek. Bizonyos abban, hogy a boszniai szer- bek, muzulmánok és hor- vátok új képviselői az eddi­ginél nagyobb megértést és együttműködési készsé­get mutatnak majd egymás iránt. ÚJ KELET Hírről ,----------------—___—. hí rre Palotai István jegyzete Ennyit jelent a politikai tisztesség... ...Oroszországban: Zju- ganov kijelentette, hogy kész a választási együttmű­ködésre Zsirinovszkij párt­jával. Tehát a kommunisták­nak annyira fontos a hata­lom, hogy még a fasisztoid erőkkel, a nacionalizmus­sal is készek szövetségre lépni, csak ne a demokrá­cia, a polgári ideológia győzzön. Hogy pontosan miként képzeli ezt Zjuganov, az nem tiszta senki előtt, hi­szen a tüzet és a vizet na­gyon nehéz békésen össze­párosítani. A lehetséges át- fedési pontokat azonban nem szabad figyelmen kí­vül hagyni. Zsirinovszkij náci ideológiája nagyon is sok popularista elemet tar­talmaz, amit végül is a kommunisták is felvállal­hatnak:.. Mindenesetre ez az együttműködésre buzdító kijelentés remek volt, mert felnyitotta a világ szemét, rájöhettünk; Zjuganov hogy is képzeli el a demok­ráciát. Eleddig ugyanis sokszor azt hangoztta, hogy ő is híve ennek, és esze ágában sincs a dikta­tórikus elemek vissza- csempészése. Nos, Zsiri- novszkijjal együttműködni csak parancsuralmi rend­szerek ismert eszköztárá­nak használatával lehet. Nagyon reméljük, hogy a gyakorlatban nem lesz mó­dunk megtudni, mit is je­lentene mindez a világra nézve... Belgrád bejelentette... ...hogy nem adja ki Há­gának azt a három szerb tisztet, akik egy kórház be­tegeinek lemészárlásában vettek részt, mert kiadatá­sukat a jugoszláv alkot­mány nem engedi meg. Ehelyett majd ők kivizs­gálják az ügyet, és dönt a belgrádi bíróság... Nem véletlen, hogy erre a nyilatkozatra ilyen soká­ig kellett vámunk. Jugosz­lávia roppant sokat koc­káztat vele, nevezetesen az embargó esetleges vissza­állítását... Mellesleg minden néző­pont kérdése. Ami Európá­ból nézvést galádság, az Páléból nézve természetes, Belgrádból pedig nemzeti tett! Végtére nekünk sem mindegy, hogy Európa ezek után milyen állás­pontra helyezkedik. Ne­künk bizonyos okokból jobb lenne, ha elfogadná Belgrád nyakatekert aján­latát, mintha úgy ítélné meg, hogy akadályozza ez­zel a hágai bíróság munká­ját. Ez ugyanis egyet jelent az újbóli embargóval, ami nekünk bizony eddig is már nehéz dollármillióink­ba került... Jas—39 Gripen MTI A Jas—39 Gripen harci repülőgép fejlesztése tovább folytatódik, így ha a magyar kormány a jövő évben kiírja a tendert, a mai változatnál modernebb típust tudunk ajánlani — mondta Peter Wallenberg, a Wallenberg Ipari Csoport közelmúltban nyugdíjba vonult elnöke a Stockholmtól 400 kilométer­re fekvő légibázison, ahol XVI. Károly Gusztáv svéd király jelenlétében hivatalo­san hadrendbe állították az első negyedik generációs Gripen vadászgép-ezredet és kiképzőbázist. A Jas—39 felderítő re­pülőgép, de gyorsan és köny- nyen átalakítható vadász- és támadó feladatok ellátására. Peter Wallenberg, aki tavaly szeptemberben Budapesten Horn Gyula miniszterelnökkel hosszú lejáratú ipaij együttmű­ködési keretmegállapodást írt alá, hozzátette még, hogy a magyar kormány által a re­pülőgép-vásárlás elhalasztásá­ról hozott döntés hátterét jelen­leg tanulmányozzák, és egye­lőre nincs semmilyen konkrét tervük újabb magyarországi befektetésekről. Póda Jenő MDF-es ország- gyűlési képviselő, akit a svéd sajtó a Gripen-gépek vásárlásá­nak ellenzőjeként mutatott be, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tagjaként részt vett az ünnepségen. Röviden csak annyit mondott, hogy a Saab­nál szerzett tapasztalatai során több olyan részletet is megis­mert a repülőgép-rendszerről, amely árnyaltabbá teszi ko­rábbi véleményét. Mécs Imre (SZDSZ), a honvédelmi bizottság elnöke az MTI kérdésére nem kívánt állást foglalni arról, hogy a svéd Gripen, vagy a kö­zelmúltban az amerikai F-16- os, illetve F-18-as gyártójá­nál tett látogatása során szer­zett-e kedvezőbb tapasztala­tokat. Mécs Imre elmondta még, hogy a repülőgép-vásárlás időpontjának kitűzése előtt, még az idén ősszel várják a magyar Honvédelmi Minisz­térium és a Magyar Honvéd­ség hosszú távú koncepcióját a magyar légvédelem fejlesz­tésére vonatkozóan, és csak ennek ismeretében lehet majd dönteni a szükséges beszer­zésekről. Milosevic Hágáról

Next

/
Thumbnails
Contents