Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
UJ KELET Elsőként voltak hazánk követei Húszéves a nyírbátori kórus Megyei krónika Felesleges és hiányszakmák 1996. június 10., hétfő 3 Növekszik a termelés? Munkatársunktól Nélkülük nincs városi rendezvény Nyírbátorban. Minden évben karácsonyi hangversenyen hallhatják őket lakóhelyükön. Húszéves a nyírbátori ÁFÉSZ Tinódi Vegyeskórus. Az eltelt két évtizedről kérdeztem Kiss Irén kórusvezető zeneiskolai tanárt. — Öt éve vagyok az ének- együttes vezetője, a kórus létrehozásának érdeme Szabolcsi Miklós zeneiskolai igazgatóé. Mint zongorakísérő és betanító karvezető együtt dolgozom a csoporttal már nyolcvannégytől, két évvel azt követően, hogy friss diplomásként ide kerültem a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskoláról. — Kik a kórus tagjai? — Elsősorban azok, akik szeretik a közös éneklést, nem sajnálják a szabad idejüket a fellépésekre, próbákra. Foglalkozás szerint a legtöbben pedagógusok, nyugdíjasok, de vannak közöttünk lelkészek, diákok is. Mintegy negyven fő az állandó tagság, de fellépésekkor általában ennél kevesebben énekelnek. — Néhány élményt említene a húsz évből? — Európa országai közül jártunk már Olaszországban, Görögországban, Finnországban, Lengyelországban is. Általában partnerkapcsolatunk van külföldi együttesekkel, kölcsönös fellépésekkel. A német Hágen és a finn Navantali városi kórussal a legjobb a kapcsolatunk. Nagyon érdekes volt viszont az izraeli utunk. Még ’89-ben jártunk a zsidó államban, mellyel előtte diplomáciai kapcsolatunk sem volt. Magyarország első kulturális követei voltunk, és ezt kedvességükkel, vendégszeretetükkel éreztették is Izraelben. Az ÁFEOSZ szervezte az utunkat, egy izraeli ének- együttes fellépésének viszonzásául. Egy hétig voltunk kint, közösen léptünk fel a vendéglátó kórussal. Köztudott, hogy a zsidók szeretnek énekelni, sokszor a közönség is bekapcsolódott a műsorunkba. Po- csainé Oláh Judittal ketten vezettük ezen az úton a kórust, és minden bibliai emlékhelyet megmutattak az izraeliek. — Terveznek-e húsz év után valamilyen átalakítást a kórusban? — Ez az együttes így jó, ahogy van, így ismerték meg rádió- és televíziófelvételek alapján, a rendszeres ÁFÉSZ- kórustalálkozók, a Tisza-parti Dalos Találkozók alkalmával. Nagy Olivér zeneszerző és mások műveket írtak a kórusunknak, ÁFEOSZ-nívódíjasok vagyunk. A közös éneklésen és a közös élményeken kívül ennél több nem is várhat egy kisvárosi kórus az elkövetkezendő évtizedekre. Új Kelet-információ Az év közepén 41 300, decemberben pedig 40 ezer munkanélkülivel számolnak Sza- bolcs-Szatmár-Beregben a megyei munkaügyi központ szakemberei — derül ki az általuk elkészített rövid távú munkaerőpiaci prognózisból. A gazdálkodó szervezeteknél — egy felmérés alapján — mérséklődött a teljes kapacitáskihasználtsággal működők aránya, a 100—300 fős vállalkozások körében pedig határozott visszaesés tapasztalható. Oka a belföldi kereslet visszaesése, az agrárágazatban pedig a tőkehiány és a szezonális jelleg. A kivitelező építőipar is kedvezőtlenebb helyzetbe került, majd minden második megkérdezett tőkehasznosítási gondokkal küszködik. Még mindig kicsi a beruházási hajlam: az első-félévben a megkérezett cégek 21, a második hat hónapban 25 százalékuk tervez bővítést, amely elsősorban a ruABA (Uj Kelet) A vámosatyai ÁFÉSZ boltjába üres kosarakkal érkeznek a vevők. Mindenki előre köszön a kiszolgálónak és keresztnevén szólítja. Kassainé Beregi Éva segít az áruválasztásban, és a távozóknak ő mond egy hangos viszontlátást. — Ma már nem nagyon számít, hogy kedves-e az eladó, inkább azt nézik az emberek, hol lehet olcsóbban vásárolni — mondta egy kissé kesernyésen Éva asszony. — Az utóbbi hónapokban már több mint egymilliót is elért a forgalmam, de forintértékben jóval kevesebbet költenek az emberek, mint amikor a szakmát kezdtem. — Amikor leéretségiztem ’68-ban, az volt a szokás, hogy a középiskolát végzettek valamilyen íróasztalt kerestek maguknak. Én már korábban úgy ha-, bőr- és lábbeligyártást, valamint a fémfeldolgozást érinti. A vizsgált egységek vezetői optimisták, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a kivitelező építőiparban több mint felük megrendelés-növekedéssel számol, arányuk a fuvarozóknál, vállalkozóknál és a pénzügyi szolgáltatóknál megközelíti a 70 százalékot. Árbevételének növekedésével a vizsgálat alanyainak 60 százaléka számol. Ezek az elképzelések kihatnak természetesen a megye munkaerőpiaci változásaira. A munkásfelvételt tervező vállalkozások száma 26 százalékkal meghaladja azokét, akik karcsúsítást terveznek. A második félévben minden harmadik megfigyelt cég tervez létszám- felvételt, és mindössze 5 százalékuk elbocsátást. A gazdasági egységek több mint háromnegyedénél 1997 első felében nem lesz előreláthatólag változás a foglalkoztatottak számában. döntöttem, hogy kereskedő leszek. Abban az időben még megvolt a barabási ÁFÉSZ is, és építettek egy vegyesboltot itt, a szülőfalumban, mert a másik üzletben már nem tudták ellátni a lakosságot. Azt ígérték, hogy én vezetem majd az üzletet. Mondanom sem kell, nagyon megörültem a lehetőségnek. — Igaz, hogy semmit nem tudtam a szakmáról, de volt bennem akarat a feladat elvégzésére. Két hónapig betanulóként, fizetés nélkül gyakoroltam a gelénesi vegyesboltban. Nagyon nehéz napok voltak azok, mert a cukrot, lisztet, rizst még előre becsomagolva árultuk, tanultam a zacskók sarkának, tetejének szakszerű begyű- rését, cipeltem az ötvenkilós zsákokat, de nem ment el a kedvem a foglalkozástól, és tizennyolc évesen már boltvezető lettem. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei 1996-ban romlanak az elmúlt évhez képest, várhatóan csak 531-et alkalmaznak a gazdasági egységek. A pályakezdők munkanélküli segélyét július 1-jétől felváltó új támogatási rendszerről feltételezhető, hogy növekedni fog a képzési és egyéb munkaerőpiaci programokba bevont fiatalok száma, az eredményeket azonban még nehéz számszerűsíteni. A vállalkozások megkér- deztett vezetői a második félévben közel 1700 új munkatársra jeleztek igényt. A legkeresettebb szakmák: anyagmozgató, baromfi-feldolgozó, dohányipari segédmunkás, szabóvarró és tartósipari munkás. A cégek a második hat hónapban kilencszáz dolgozótól kívánnak megválni. Az elbocsátás veszélye legnagyobb mértékben a segédmunkásokat, a lakatosokat és az egyéb gépszerelőket fenyegeti. Nem volt problémám az elszámolásokkal, mert tapasztalatlanságom ellenére nem volt leltárhiányom, pedig a munka mellett még a szakmai iskolát is elvégeztem Nyíregyházán. Férjez mentem, a két fiammal négy évig szülési szabadságon voltam, és amikor ismét munkára jelentkeztem, már a ti- szaszalkai ÁFÉSZ dolgozója voltam, mert közben a barabási csatlakozott a Tisza-parti szövetkezethez. Rám bízták a vámosatyai ABC vezetését, melyben azóta is dolgozom, igaz, néhány hónapja egyedül... A férjem eredetileg marós volt, de a házasságunk után ő is szakmabeli lett. A helyi italboltot vezette, amíg bérüzemeltetésre ki nem adta a Tiszaszöv ÁFÉSZ. Utána ketten vittük a boltot, de sajnos a télen végzett vele az agyvérzés. Azóta egyedül folytatom a szakmát, ahogy tizennyolc évesen elkezdtem. „Sárkánytámadás” Tiszanagyfaluban Pala* István (Új Kelet) Szombaton délután szokatlan dolog történt Tiszanagyfaluban. Az égen megjelent három sárkány. Na nem a hétfejű fajtából, hanem a motoros sportrepülőből. Köröztek egy kicsit a falu felett, majd csodák csodájára leereszkedtek a véd- gátra — mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Nosza, volt is spurizás a gyerekek részéről, de a felnőttek is elindultak „csudát látni”. Összesen lehettek vagy százan a tiszanagy- falusi alkalmi repülőtéren, mire magam is odaértem. A pulyák szinte „fürtökben lógtak” a pihenő masinákon, de — mi tagadás — a felnőttek is szeretettel tapogatták ezeket a remek játékszereket! Az egyik pilóta bemutatórepülésbe kezdett. Alig gurult pár métert, és már a levegőben is volt. Mi meg csak álltuk a földön, és úgy néztük az eget, mint a kacsák a vadkacsák húzásakor... Remek ötlet az ilyesmi! Az ilyen „kihelyezett” repülőnap. Az emberek elbeszélgethetnek a sportolókkal, rájöhetnek, hogy előlük sincs elzárva a sárkányozás lehetősége, mert jelentősen — sőt, léptékkel—olcsóbb, mint egy autó megvétele, és a, jogsi” is körülbelül annyiba kerül, mint autóra. Újabb munkahelyek Új Kelet-információ Amikor a tiszaszalkai acélárugyárat bezárták, sok ember munka nélkül maradt a beregi térségben. Néhá- nyan vállalkozásba kezdtek. — Kényszerűségből kezdtük — magyarázta Szedlár Sándor, a Bergefém Kft. ügyvezetője. —A szakmai tudásunkon kívül semmink nem volt, úgy kerültünk az utcára. — Közel három éve a tiszakerecsenyi téesz má- tyusi gépműhelye bérbe adható lett. Néhány alapgépen kívül semmi nem volt, de ti- zedmagammal munkához láttunk, mert megrendelést kaptunk acélszerkezetek építésére. Ezt több megbízás követte, lassan megindult a vállalkozás, több embernek biztos munkahelye lett. — Jelenleg belföldre és külföldre is gyártunk. Egy raktáráruházát építünk Pesten, két burgonyatárolót a Hajdúságban, a húsiparnak tároló-rakodó eszközöket készítünk. Az itteni viszonyokhoz képest ezzel tűrhetően keresnek az emberek. Új lehetőséget jelent, hogy a mezőgazdaság átalakulásával a nyakunkra járnak a magántermelők, csináljunk egy tárcsát, javístvnk meg egy ekét, egy szárzúzót. Ha ezt a szintet tartani tudjuk, a későbbiekben még fejlesztésre is gondolhatunk, ami újabb munkahelyeket jelent Beregben. Csúcsgusztustalanság Bürget Lajos fricskája A pasas hájas, szőrös mellű, izzadt és félpucér volt. Mondhatni, csodálatos megtestesítése annak, amit gusztustalanság- nak nevezünk. Gusztustalannak tökéletes volt, és ebben a helyzetben hömpölygőit a csemegebolt pultjai, polcai között. Ott, ahol a kenyér áll, a tejek közelében, a kekszek, kávék csomagjai mellett. Csendesen csöpögött róla a veríték. A látvány viszolygást váltott ki, de szólni senki nem mert, hiszen ez a csúcsgusztustalan olyan agresszív arccal gyakorolta a fél- pucérsághoz való állampolgári jogát, hogy attól a hőségben is megfagyott a levegő. De ott vannak társai a buszokon, az utcákon, ott ülnek a volánok mellett. Mind férfiak, és a legtöbbjük közel sem mondható szoknyalebbentően szexisnek vagy vonzónak. Kérdem én: vajon miért nem lehet kitenni egy boltba a táblát: belépés csak felöltözve. (Ha lehet tiltani, hogy fagylalttal toluljon be valaki, ezt is meg lehet kívánni.) De hasonló tábla kerülhetne a buszra is. Mi több, a rendőr, a polgárbarát, aki nemcsak büntet, de nevel, segít, már-már dédelget, mondhatja az autósnak is: De uram, milyen jól festene On egy ingben! De hát ilyenekre nincs és nem volt példa. Hiányzik a polgári bátorság is, mert amilyen pucér valakinek a felsőteste, lehet, ugyanolyan gusztustalan a szövege, márpedig ki bocsátkozik vitába egy mosdatlan és mosdatlan szájú emberrel? Kell ezt tűrni? Úgy hiszem: nem. A meleggel meg kell tanulni együtt élni. Ezt nálunk melegebb éghajlat alatt teszik. Most már csak azt várom, mikor jelenik meg a gatyás utas, a gatyás vevő, a gatyás sofőr. Aztán egy jó csatakiáltás, és irány: Európa! Vámosatyai milliók
