Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-09 / 108. szám

UJ KELET

Megyénk életéből

1996. május 9., csütörtök

3

Megyei közgyűlés

Személyi kérdések

Zárt ülésen tárgyalják majd a képviselők hat intézmény igazgatójának kinevezését a tizenhat napirendi pontot tárgyaló megyegyűlés pénteki programjában. Az egyik legizgalmasabb kérdés az lesz, hogy vajon Dr. Zilahi József, a közgyűlés elnöke beterjeszti-e a szabaddemokrata alelnökjelölt nevét a megüresedett társadalmi alelnöki tisztségre. Természetesen a személyi kérdéseken túl ezúttal is több fontos előterjesztésben kell dönteniük a képviselőknek, illetve több, a megyét érintő, egy-egy szakterületet átfogó tájékoztatót hallgatnak meg.

Száraz Attila (Új Kelet)

Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke kérésünkre a következőket mondta el a pénteki ülésről:

— Maratoni közgyűlés elé nézünk, igen sok és súlyos napirendi ponttal. Ezek közül jó pár személyi kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindig „kényesek”. Az intézmény- vezetők kinevezésén túl nagy érdeklődésre tart számot a Szatmár-Bereg Kórház főigazgatójának megbízása. A személyi kérdéseken túl gazdasági problémákkal foglalkozik a megyegyűlés. Megvitatjuk és elfogadjuk a megyei önkormányzat tulajdonában lévő kft.-k és gazdasági társaságok mérlegét. Szóba kerül a gyógyszertári központ és a NYIR-CINEMA Kft. üzletrészének elidegenítése. Igen fontos napirendi pont lesz az idegenforgalom helyzetéről szóló tájékoztató, illetve az ezzel összefüggő előterjesztés, mély a területhez kapcsolódó marketingrendszerről, valamint a korszerű infrastruktúrák fejlesztéséről szól. Meglátásunk szerint az.idegenforgalom az egyik „kitörési pontja” lehet megyénknek.

Politikai színezete van a tizenkettes napirendi pontnak, mely az alkotmánykoncepcióval kapcsolatos állásfoglalásról szól. Ez azért érdekes, mert a tervezet a megyei ön- kormányzatokkal egyáltalán nem foglalkozik. Azaz az alkotmánytervezetben a megyei önkormányzat szerepe, helye nem tisztázott, vagy tudatosan, vagy véletlenül kifelejtették belőle... Mind a kettő feltételezhető a mostani uralkodó koalícióról. Az SZDSZ-ről köztudomású, hogy a jelenlegi megyerendszer ellen van, az MSZP pedig olyan erős centralizálásba kezdett, amely szükségtelenné teszi a decentralizált szervezeteket, így a megyei önkormányzatokat is.

Jelen pillanatban még nem dőlt egy, hogy teljesítjük-e az SZDSZ kérdését, azaz beter- jesztjük-e Lázár Jánost társadalmi alelnöknek. Véleményem az, hogy dr. Zilahi József megteszi ezt az előterjesztést, a közgyűlés pedig minimális szavazattöbbséggel megválasztja a jelöltet.

Vöröskeresztes Világnap

Kitüntetések

(Folytatás az 1. oldalról)

A Vöröskeresztes Munkáért Kitüntetés Aranyfokozatát Berényi Levente, a megyei polgári védelmi parancsnokság nyugdíjba vonult parancsnoka, Dr. Fodor István, a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár dolgozója, Szkibáné Palásti Éva városi védőnő, a máriapócsi alapszervezet titkára és Veress Ferencné, a Vöröskereszt tiszavasvári városi-területi alapszervezet vezetője Budapesten veszi át a központi ünnepségen május 11-én szombaton, a megyei szervezet ajándéktárgyait azonban már tegnap megkapták. Az elismerés ezüstfokozatát heten vették át: Kovács József, a Záhonyi MÁV Átrakási Igazgatóság igazgatója, a Vöröskeresztes Szervezet alelnöke; Kuki Erzsébet Éva, a tiszadobi Széchenyi István Általános Iskola pedagógusa, vöröskeresztes tanár-elnök; Legeza Sándorné, a mátészalkai MOM Vöröskeresztes Alapszervezetének titkára; Nagyné Nánási Edit, a fehér- gyarmati Kölcsey Ferenc Általános Iskola vöröskereszfes tanár-elnöke; Páll Lászlóné gyógyszertári dolgozó, a nyíregyházi 1. Számú Lakó- területi Alapszervezet titkára; Révész Lászlóné, a kisvárdai

Sütőipari Kft. Vöröskeresztes Alapszervezetének titkára; Széles Zoltánné, Fehérgyarmat iskola-védőnője, a Vöröskereszt Megyei Ifjúsági Bizottságának tagja. Bronzfokozatot tizenegyen kaptak: B ere ez Miklósné, a nyírbátori Bella Imre Egészségügyi Központ dolgozója, alapszervezeti gazdasági felelős; Drogos Agnes, a nyíregyházi Családsegítő Központ családgondozója, vöröskeresztes aktíva; Fekszi Istvánná, a fehérgyarmati Hódiköt Vöröskeresztes Alapszervezetének titkára; Gál Erzsébet védőnő, Székely község Vöröskeresztes Alapszervezet titkára; Kató Antal, a petneházi általános iskola vöröskeresztes tanár-elnöke; Mészáros Istvánná óvodavezető, kótaji lakóterületi titkár; Nagy Sándorné, a mátészalkai ÁFÉSZ Vöröskeresztes Alapszervezetének titkára; Szikszói József né, Kántorjánosi község Vöröskeresztes Alapszervezetének titkára; Szucsányi Károlyné, Barabás község Vöröskeresztes Alapszervezet gazdasági felelőse; Varga József né, a Vöröskereszt megyei szervezetének életvédelmi programszervezője; Veress Tivadarné védőnő, a tiszabezdédi lakóterület vöröskeresztes titkára.

Nem a hókuszpókusz, a gyógyulás a fontos

Lézerrel az orvoslásban

Akció a „hölgyek” ellen

Fullajtár András (Új Kelet)

Népes hölgytársaság gyűlt össze délután 5 órára a nyíregyházi rendőrkapitányságon. Látszott rajtuk, hogy nem jó szándékukból érkeztek. Á rendőrök gyűjtötték be őket Baktalórántháza környékéről, a főút mellől. De akadt köztük olyan is, akit az állomás környéki piacéról tessékeltek be a kapitányságra. Mindez annak volt az eredménye, hogy tegnap reggel 8 órától késő estig a nyíregyházi rendőrkapitányság a miskolci rendőrezreddel közösen közbiztonsági akciót tartott. A több mint 70 rendőr, köztük a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai alaposan átfésülték a Tokaji úti piac, az állomás és Búza téri piac környékét, ellenőrizték az illegálisan itt tartózkodó külföldieket, és azokat is, akik olyan áruval üzleteltek, aminek eredetét nem tudták igazolni. Az akció célja volt még a közterületen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása, valamint a városból kivezető utak fokozott ellenőrzése, és a város bűnügyileg frekventált területeinek átfésülése, mint például Jósaváros, Örökösföld vagy a kórház és környéke. Kora délutánig több ukrán és román állampolgárt állítottak elő, legtöbbjüknek hiányzott az itt tartózkodásuk anyagi fedezete, de nagyobb mennyiségű tiltott árut is lefoglalt a rendőrség. Állítottak elő ittas járművezetőket és fülön csípett zsebest is. Folyamatosan „érkeztek” az út menti és a belvárosi hölgyek is, akik ellen gyorsított eljárással szabták ki a bírságokat tiltott kéjelgés alapos gyanúja miatt, míg az engedély nélkül itt tartózkodó külföldieket kitoloncolták az országból. Az akció részleteiről holnapi számunkban beszámolunk.

Gyakran előfordul, hogy a betegek igazi kálváriát járnak végig, amíg megszületik a helyes diagnózis, és az orvosok megtalálják a gyógymódot, ami a teljes felépüléshez vezet. Dr. Udvari Mária nyíregyházi doktornő olyan technikával dolgozik magánrendelőjében, ami egyelőre csak kevesek számára ismert. A lézeres kezelést sokan valami misztikus és félelmetes dolognak tartják, pedig jó néhány krónikus betegséget szüntettek már meg ezzel a műszerrel.

Kozma Ibolya (Uj Kelet)

— A megyében ön foglalkozik legrégebben lézeres technikával. Hogyan ismerte meg ezt az eljárást?

— Mindig érdeklődtem az orvostudomány legújabb vívmányai, köztük a lézeres kezelés iránt. Ezért elvégeztem egy

tanfolyamot, amelyen megismertem ezt a módszert. Az orvosok lágy és kemény lézert használnak, az utóbbit a sebészetben alkalmazzák. Én lágy lézerreEkezelem a betegeimet.

— Milyen típusú betegség kezelésére használható?

— Felsorolni is nehéz, de néhányat ismertetőül: fül-orrgégészeti, bőrgyógyászati, reumatológiai és ideggyógyászati megbetegedések számos tüne-y tének gyógyítására. A szénanáthával járó kellemetlen tünetek is megszűnnek a kezelés után. Természetesen csak akkor alkalmazható, ha ismert a beteg pontos diagnózisa. Például a herpesz két-három kezelés után elmúlik, az övsömör, amely egyébként hosszú ideig tartó kínlódást okoz, négy-öt alkalom után lényegesen enyhül. Ellenszere az övsömör utáni idegfájdalmaknak is. A csú- nya, gyulladásos pattanásokra is kitűnően alkalmazható, ugyanúgy, mint a reumatológiai problémákra és izomgörcsökre. Használata csökkenti a fájdalmat, és serkenti a vérkeringést.

Nem minden betegség kezelésére alkalmazható a lézer. Gyakran veszek részt szimpóziumokon, konferenciákon, ahol friss ismereteket szerzek, és a legújabb felfedezésekről hallok. Elmondjuk tapasztalatainkat, és tanácsokat adunk egymásnak.

—Lehetnek esetleges kudarcok?

— Kudarc, ha a beteg türelmetlen, és berekeszti a gyógyulási folyamatot. Gyakran felkeresnek fekélyes lábú páciensek. Ennél a tünetnél hosszú az út a gyógyulásig, de egy-két alkalom után csökken a fájdalom, képesek dolgozni a betegek. Mivel éveken át éltek együtt a problémájukkal, már azzal is megelégszenek, ha nem érzik a fájdalmat, ezért nem jönnek vissza, csak akkor, ha már járni sem bírnak.

Az EB-pénztár nem támogatja, bár jó lenne, ha nem csak egy szűk réteg engedhetné meg magának ezt a fájdalom- és tünetmentes kezelést, melynek alkalmazásával a betegek hamarabb juthatnak el a gyógyuláshoz.

Ne kallódjanak

Berki Antal (Új Kelet)

Nehéz körülmények között élő gyermekek tanulnak a 13- as Számú Általános Iskolában. Az iskola vezetése, és tegyük hozzá, a város önkormányzata is, lehetőségeinek határain belül mindent megtesz, hogy a hátrányok csökkenjenek, hogy a Guszevben tanuló cigánygyerekek közelebb kerüljenek más, szerencsésebb sorsú kortársaikhoz. A Huszár-telepi iskola ötödik alkalommal rendezi meg a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi versenyét. Idén a többi, a városban tanuló cigánygyereket is meghívták a versenyre. Mint Kozma Istvánná igazgatónő elmondta, szeretnék ezt a seregszemlét Nyíregyháza környékére is kiterjeszteni. — Sok haszna van egy versenynek — folytatta az igazgatónő. — Minden gyermekben lakozik valamilyen képesség, csak a hátrányos életkörülmények miatt ez nem derül ki. Még mi, akik nap mint nap dolgozunk velük, sem mindig vesszük észre, hogy ki miben tehetséges. Sokat jelent a kisgyerek számára is egy sikeres szereplés. Az általában kudarcra kárhoztatott kisdiák egy ilyen verseny után szárnyakat kaphat. Inkább az a baj, hogy az otthoni ingerszegény környezet nem ösztökéli a gyerekeket szorgalmas, kitartó munkára. Általában elkallódnak. Mi megpróbálunk segíteni, de a mi energiánk is véges. Azt gondolom, elsősorban a szülők életszemléletén kellene változtatni.

A tanulmányi versenyt háromnaposra terveztük. Az első nap a kulturális, a második a sport és a harmadik nap a szaktárgyi megmérettetés ideje. A verseny alatt nincs tanítás. Minden gyerek résztvevő, ki versenyzői, ki szurkolói minőségben. Szponzoraink jóvoltából értékes díjakat adhatunk az arra érdemeseknek. Nekik köszönhetjük, hogy naponta tízóraival is megkínálhatjuk a résztvevőket. A vetélkedő tematikáját elsősorban az iskolai tananyag alapján állítottuk össze, ügyelve a játékos formákra. Ezt a gyerekek is kedvelik.

Romanap a Guszevben