Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-08 / 107. szám
ü J KELET Megyei krónika 1996. május 8., szerda 3 Merre Jár az Ervínia-kór? Elkerült bennünket a „tűzhalál” Úri Mariann (Új Kelet) (folytatás az 1. oldalról) A pestlőrinciek legnagyobb bánatára a napokban megkezdődött a fák kipusztítása, de a szakértők véleménye szerint nincs garancia rá, hogy a kór nem terjed tovább az országban. Érthető hát, hogy megyénkben is aggódnak a termelők. — A délelőttömet éppen egy almatermesztő bejelentésének kivizsgálásával töltöttem, aki — a televízióban látottak alapján — a tűzelhalás- fertőzés tüneteihez hasonlókat tapasztalt a gyümölcsösében — kontráz rá Sallai Pál, a Megyei Növényvédelmi Állomás igazgatója. — Nem ez volt az első bejelentés, és érzésem szerint nem is az utolsó. Ez a jobbik eset, amikor bejelentést tesznek, és kihívnak minket, hogy vizsgáljuk meg a fákat. Nagyon fontos, ha valami furcsát észlelnek, azonnal kérjék a szakértők segítségét, és ne titkolják el attól való félelmükben, hogy ki kell vágni a gyümölcsöst. —A helyszíni szemle során mit állapítottak meg? Az Ervínia-kór támadta meg a fákat? — Azt hiszem, minden kétséget kizárhatóan kijelenthetjük, nem arról van szó, de a végső diagnózissal várni kell a szövettani vizsgálat eredményéig. Megnyugtatásul mondom, hogy a nagy meleg és a gyakori esőzés miatt megnőtt páratartalom nemcsak a tűz- elhalásnak kedvez, hanem a baktériumoknak is. Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, de nem árt óvatosnak lenni. — A szavaiból azt hallom ki, hogy megelőzhető a kór... — Réztartalmú szerrel lehet védekezni a tűzelhalás és más fertőzések ellen is. Az országos viszonyokhoz képest nálunk többnyire magasabb a itozam és jóval szebb a termés, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az ősi hagyományokhoz hűen még ma is réztartalmú szerrel történik az első és második védekezés. —Mekkora esély van arra, hogy megyénkre is átterjed a kór? — Viszonylag kicsi, de ha megtörténik a baj, akkor is csak egy-két év múlva üti fel a fejét. A fertőzés ugyanis a híresztelésekkel ellentétben szél útján nem terjed. Rovarok, fertőzött gyümölcsösládák és szaporító anyagok révén terjedhet. — A híresztelések szerint veszélybe kerülhet az almaex- port. A pestlőrinci vésznek köszönhetően elvesztettük a fertőzésmentes övezet címmel járó előnyöket. — Nem kell ettől félni. A többi országban is dúl a „tűzhalál”, mégis exportálják az almát. Megfelelő ellenőrzéssel és növényvédelemmel elkerülhető, hogy a kórokozók átterjedjenek. Móricz-napok Mielőtt a nyakunkba hullana... Nálunk nincs kullancsveszély FTH Kozma Ibolya (ÚjKelet) A nyíregyházi 14. Számú Általános Iskola a városi közgyűlés jóváhagyásával április 1-jétől felvette a Móricz Zsig- mond Általános Iskola nevet. Ez alkalomból ünnepi rendezvénysorozatot szerveznek. Hétfőn Gyalogolni jó címmel túranapra költöztek ki a Múzeumfaluba, tegnap Móricz Zsig- mond élete és művei címmel rajzokiállítást nyitottak. Ma a magyar történelem dicsőséges századaira emlékezve városi szintű vetélkedő lesz a millecentenárium jegyében. Holnap Dienes Pál matematika emlék- versenyt szerveznek, este a Légy jó mindhalálig című musicalt tekintik meg a Mandala Dalszínház előadásában a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. Pénteken lesz a névadó ünnepség, köszöntőt mond Hadobásné Alexa Vera igazgató és dr. Koncz István címzetes államtitkár. Az iskola tanulóinak előadása után emléktáblát avatnak az iskolában, amelyet Kolos Virág, Móricz Zsimond unokája leplez majd le. Sikli Tímea (Új Kelet) Tavasz van, s ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy hétvégeken egyre többen kirándulnak az erdőben illatos cso- korravalók után kutatva. Azonban nem csak a kikeleti virágoknak van szezonja, hanem a téli hideg elmúltával a kullancsok is elszaporodhatnak. Arról, hogy mennyire veszélyesek számunkra ezek a vérszívók, dr. Hangyái Zsuzsa, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat epidemiológiai osztályvezetője beszélt. — Megyénkben egyedül a Nyírbátor környéki, az ország más területein pedig a dunántúli, a börzsönyi és a zempléni erdők mondhatók fertőzöttnek. A kullancs elsősorban az aljnövényzetben él, negyven—hatvan centi magasságban. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fáról nem potyoghat ránk a vérszívó, mely bakteriális és vírus- fertőzést egyaránt okozhat, ha bekerül az ember szervezetébe. Legismertebb az agyvelő- és agyhártyagyulladás, valamint a Lyme-kór. Körzetünkben szerencsére egyikkel sem találkoztak a közelmúltban a szakemberek. Természetesen ma már vannak olyan korszerű oltóanyagok, melyek tartós vagy átmeneti védettséget adnak. Az egyik ilyen szer az FSME-im- mun, a másik az Encepur. Ahhoz, hogy a védettség hosszan tartó, körülbelül hároméves legyen, a kúrát már télen meg kell kezdeni. Még most sincs veszve semmi, mert a legújabb szer segítségével már három hét után kialakul a szervezet belső védelme, bár ez csak néhány hónapig tart. Ha valakibe beleesik a kullancs, azt mielőbb el kell távolítani. Míg régen azt tanácsoltuk, hogy zsírral vagy olajjal bekenve a testrészt, zárjuk el a vérszívó elől az oxigént, ma már tudjuk, hogy ezzel többet árthatunk, mint használunk. Az oxigénhiány következtében a kullancs kipréseli testéből a nedveket, és azok, bejutva keringési rendszerünkbe, fertőzést okozhatnak. A kullancs kiemelésére kifejlesztettek egy szemöldökcsipeszhez hasonló ki£ szerkezetet, mellyel maradéktalanul kiemelhető minden rész. Amennyiben magunk nem boldogulunk, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki — ha a befészkelődés nem régebbi huszonnégy— negyvennyolc óránál — különleges védőanyagot juttat szervezetünkbe. A szérumért — melyet az orvos ír fel receptre — fizetni kell, egy-egy ampulla ára kétezer forint körül van. U. M. (ÚjKelet)___________ A nyíregyházi vasútállomásra 1858-ban gördült be az első vasúti szerelvény. Tizennégy évvel később Záhony is bekapcsolódott az országos hálózatba, és 1987-ben már Mátészalkára is „gőzparipával” utazhattak a megye lakói. Egy évszázaddal később, 1966 decemberében megérkezett az első villanyszerelvény. Ezzel befejeződött a Budapest—Miskolc—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása. A gőzvontatás 1977-ben szűnt meg a megyében. Az utolsó mozdonyt, a Nyalóka becenévre hallgató gőzöst felújítva 1981 nyarán vitték ki és állították fel mai helyén, Sóstógyógyfürdőn. Egy szocialista brigád lelkes, önkéntes tagjai szívügyüknek tekintették, hogy évente kétszer rendbe tegyék a vandál kezek által megrongált, megbecstelenített, tönkretett kis mozdonyt. A rendszerváltással azonban sok más jó szokáshoz hasonlóan ez a törekvés is abba maradt. A gyerekek kedvencét utolSikli Tímea (Új Kelet) Máriapócson ma önkormányzati ülést tartanak. A város vezetői a házi gyermekorvosi ellátásra írnak ki pályázatot, és szó lesz a köz- világítás korszerűsítéséről is. A zárt ülésen a beadott szociális kérelmeket bírálják el. Rohodon véget ért a földosztás. A közel 1600 hektáros területnek kilencven százalékát már bevetették, a többi parlagon maradt. A résztulajdonosok, akik nem a településen élnek vagy egyáltalán nem akarják, vagy a távolságok miatt nem tudják az idén megművelni a földet. Nagyhalászban új könyvekkel gyarapodott a könyvtár, mely nem csak iskolai, de közművelődési feladatokat is ellát. A diákok a kötelező és ajánlott olvasmáyok mellett elsősorban az ismeretterjesztő könyveket keresik, a felnőttek a kalandregényeket lapozzák. Gávavencsellőn az iskola pedagógusainak kezdeményezésére megalakult a Rakovszky Sámuel nevét viselő iskolai alapítvány. A kezdő tőkét a település vállalkozói adták, a többi pénz pedig jótékonysági bálok bevételeiből került a kasszába. Az eddig összegyűlt fél millió forintból nyelvi labort szeretnének kialakítani, mely a későbbiekben az anyagiaktól függően bővíthető lenne. Csengerben május 10-éig írathatják be a szülők az óvodákba gyermekeiket. A két intézmény összesen nyolcvan újonnan érkező kisember nappali foglalkoztatására készül. Egyedülálló kezdeményezés, hogy a város óvodáiban mini és vegyes csoportokat is indítottak. Telefon: 42/437-012 jára 1985-ben újították fel. Igazán megérett hát egy alapos tatarozásra. így gondolták ezt a MÁV vontatási főmérnökség dolgozói is, és az elképzelést hamar tett követte. A nyíregyházi ön- kormányzat anyagi hozzájárulásával társadalmi munkában felújították a mozdonyt. Nyolc ember dolgozott rajta 410 órán keresztül. Munkájuk során 135 kilogramm alapozót és szintetikus zománcozott festéket használtak fel. A megrongált vagy hiányzó alkatrészeket eredetivel pótolták. A rácsokat megerősítették, ahol lehetett, beheggesztették, hogy a jövőben ne legyen könnyű zsákmánya a dúlni, fosztogatni vágyóknak. A mozdony környezetében a tereprendezéshez és a megvilágítás kialakításához segítséget nyújtottak a nyíregyházi villamosvonal-főnökség és a pályagazdálkodási főnökség dolgozói is. Munkájukat mindannyian önként és lelkesen végezték, hogy ezzel is hozzájáruljanak a Sóstó felvirágoztatásához. „Nem érzem magam bűnösnek” (Folytatás az 1. oldalról) A vád szerinti milliárdos csalási ügy hosszan tartó tárgyalássorozat előtt áll. A tegnapi napot teljes egészében Szabó Györgynek szánta a bíróság. Az 1971 óta Németországban élő 53 éves elsőrendű vádlottnak lehetősége volt a váddal szembeni védekezését előadni. A vádlott nem nagyon élt ezzel a lehetőséggel, a történtekre nem tudott (akart) érthető magyarázatot adni. A mondanivalóját alapvetően meghatározta a tárgyalás elején tett kijelentése, miszerint nem vallja magát bűnösnek. — Nem értem az egész vádat. Soha nem tagadtam a hitelek felvételét, és azokat vissza akartam fizetni. De a legnagyobb tétel — 350 millió forint hitel — még a mai napig sem járt le. Bárki megnézheti, hogy felépítettem egy céget, ami országos viszonylatban is megállja a helyét. Van egy olyan sejtésem, hogy azért vagyok itt, mert más akar a helyemre kerülni. Az eddig ellenem lefolytatott vizsgálatokból olyan megállapítások derülnek ki, amit soha nem követtem el. Aztán a ’93-ban és ’94-ben ellenem lefolytatott vizsgálatok is kényszerítettek arra, hogy otthagyjam Vaját. A bíróság arra a kérdésére, hogy mielőtt 1990-ben belépett a Vajafruct Kft.-be, milyen ismerete volt a cég egészéről, főleg a gazdálkodásáról? — így válaszolt: — Túl sokat nem tudtam a gazdálkodásukról, de alaposan körülnéztem, még műszaki szakértőkkel is megvizsgáltattam a berendezéseket, gépeket. Sok műszaki hiányosságot fedeztünk fel. Ezeket pótolni kellett, és emiatt is maradt ki a termelésből a ’90-es gazdasági év. A gondok ellenére láttam perspektívát az üzletben, ezért is hozattam a gépsorokat, hogy a legjobb minőségi almasűrítményt állítsuk elő, mert az mindig exportképes termék. Nem volt előttem ismeretlen ez a terület, korábban foglalkoztam a sűrítményt előállító gépsorok gyártásával és a piacot is ismertem. Létrehoztam egy Európa-szintű céget, aminek jövője van, és most itt állok a bíróság előtt... Ezt követően az ügyész legalább félszáz kérdést tett fel a vádlottnak. Többek között megkérdezte: a német cége mekkora volt, milyenek voltak a gazdasági eredményei? Milyen nagyságú tőkét akart Magyarországon befektetni? A hazánkban alapított társaságokba mekkora törzstőkét helyezett el? Mennyire volt alapos a tájékozódása, mielőtt belépett a Vajafruct- ba? Tudott-e róla, hogy a Vajafructnak a belépésekor 150 milliós adóssága volt? ...A kérdések hiába hangzottak el, a vádlott szinte egyikre sem válaszolt. Ezt jogában állt megtenni. A védőnek nem volt kérdése. A mai tárgyalás még mindig Szabó György meghallgatásával folytatódik... Mozdony új ruhában
