Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
4 1996. május 7., kedd Hazai krónika UJ KELET Az OTP ajánlata Hatmilliárd az önkormányzatoknak Hajdú István (Új Kelet) Az OTP Bank május 6-án hozta nyilvánosságra azt az országos kihatású konstrukcióját, amely az egyes önkormányzatoknak a regionális gázszolgáltató társaságokban szerzett részvényeiből származó bevételek maximalizálását célozza. Mint köztudott, a múlt év végén az ÁPV Rt. ötven százalék plusz egy szavazatnyi állami tulajdonú részvényt értékesített mind az öt regionális gáz- szolgáltató társaságban, összesen 460 millió dollár értékben. Az ÁPV Rt.-nél most van folyamatban az egyes gázszolgáltatók alaptőkéjének 40 százalékát kitevő részvénycsomagok szétosztása, azok közt az önkormányzatok között, amelyek korábban, például vezetéképítéssel hozzájárultak a regionális gázszolgáltatók vaPalotai István (Új Kelet) Sínt vagy utat? A Szonda Ipsos újabb álvitát indított, amikor megkérdezte a lakosságot, hogy a vasutat, a hajózást, a belföldi légiközlekedést vagy a közúti közlekedést fejlesztené. Illetőleg nem is a véleménykutató cég volt az, amelyik kitalálta magának ezt a „témát”, hanem a televízió A Hét című műsora.... A felvetés jogos lenne, ha a bőség zavarában szenvednénk, ha a fejlesztés szót — elvégre az igazságot akarjuk tudni — nem kéne az „építéssel” kicserélni! Fejleszteni ugyanis csak azt lehet, ami már létezik. Márpedig — modem európai értelemben — az országban nem létezik úthálózat és belföldi légiközlekedés. Itt a megyében legalábbis semmilyen. Csak úgy, na nem azért..., de véletlenül nem megint arról van szó, hogy egyesek „hátulról jönnek, mint a fodrászok”, és így kezdik beadagolni a keleti gyonához. Budapesten, a Hotel Mariottban megtartott sajtótájékoztatón dr. Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnökvezérigazgatója által ismertetett konstrukció ezeket a részvénycsomagokat érintené. A bank célja, hogy feloldja azt a problémát, amellyel az ilyen részvények értékesítésekor szembesülnek az önkormányzatok. Nevezetesen, hogy a mielőbbi készpénzbevétel érdekében a gázszolgáltató részvényeket áron alul értékesítik, vagy a későbbi magasabb bevétel elérése érdekében kivárnak. Ily módon rövid távon készpénzre nem számíthatnak. Az OTP Bank arra számít, hogy május végéig meg tud egyezni az öt regionális gáz- szolgáltató társaság részvény- csomagjának egy részét birtokló önkormányzatokkal. régiónak, hogy egy kevéskét még várnia kell az M3-asra? Büdös a víz! Lehet, hogy az egészségre nem ártalmas. Sőt! Az is előfordulhat, hogy kimondottan jó a szervezetnek, de hogy néha ihatatlan, büdös és undorító, azt személyesen tanúsíthatom! Eme ténymegállapítás megyénk egyik községének, Ti- szanagyfalunak az „ivóvizére” vonakozik, és ezt nem egyedül én állapítottam meg, hanem a falu egész lakossága. Az már csak „természetes”, hogy a vízdíj itt is ugyanannyi, mint azokon a helyeken, ahol nem „sár” és „mocsárié” csörgedezik a csapokból — csak azt tudnám, hogy miért? A falubeli öregek emlékeznek rá, hogy „régen” sűrűn mosatták a hálózatot, és a víz szerteszét folyt, azonban ilyen pocsékolás — valószínűleg a magas vízdíjak miatt — ma már nem megengedhető. Most akkor mennyi? A KSH adatai szerint tavaly Amennyiben egy-egy ilyen társaság önkormányzati részvényeinek 75 százaléka — megbízás útján — az OTP Bank konstrukciójába kerül, a pénzintézet azonnali hitelt folyósít az önkormányzatoknak. Később a bank szakmai befektetőket keres, hogy az együttes részvénycsomag nagyobb értéken történő eladását megszervezhesse. Az ily módon keletkezett nyereségből egyenlő arányban osztozna az OTP Bank, illetve az egyes önkor-, mányzatok. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az állami értékesítés névérték felett történt, az önkormányzati részvénycsomag körülbelül 60—65 százalékos áron adható el. Ebben az esetben már mind az önkormányzatok, mind a pénzintézet megtalálták számításukat. a nettó keresetek 12,6 százalékkal nőttek. Mivel a nyugdíjaknak követniük kell — a törvény szerint — a béremelések ütemét, így „logikus”, hogy a nyugdíjakat idén 12,6 százalékkal kell emelni. Mivel azonban ez a „telhetetlen réteg, amelynek a bőre alatt is pénz van”, az év elején már kapott egyszer egy tizenkét százalékos emelést, most csak 0,6 százalékra lenne jogosult. Az állam azonban bőkezű! Egy teljes százalékot emel! (Még mondja valaki, hogy baj van a szociális érzékkel...) Csak egyet nem értek. Illetve többet. Illetve most már semmit. Tavaly az „infláció” üteme állítólag harminc százalék volt. Na jó. Mondjuk huszonkilenc. Tehát nem az árak emelkedése, hanem az infláció. Amibe ugye értelemszerűen a béremelkedések is benne vannak. Hová tűnt akkor az a maradék 17,4 százalék? Tán „belemodemi- zálódott a racionalizációba”? Vagy átment ibolyát szedni a makrogazdaságba? A konstrukció azt is feltételezi, hogy az egyes önkormányzatok a különböző brókercégeknek adott megbízásaikat visszavonják, mert csak az egyes társaságok önkormányzati részvényei háromnegyedének kell a bankhoz kerülnie, hogy a szakmai befektetőkkel a tárgyalásokat megkezdjék. Információink szerint a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében tevékenykedő Tigáz-rész- vények értékesítésére egyes önkormányzatok már korábban adtak megbízást egy osztrák brókercégnek. Az OTP ennek ellenére vállalja a kölcsönös előnyökkel bíró értékesítést, amennyiben az önkormányzatoknál lévő Tigáz-rész- vények háromnegyedét értékesítésre átadják. A konstrukció részletesebb ismertetésére holnapi lapszámunkban visszatérünk. Idegenellenesség MTI Az elmúlt évek gyors növekedése után az idén csökkent az idegengyűlölet hazánkban — derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetében működő Nemzetközi Migrációs Kutatóintézet felméréséből. A most nyilvánosságra hozott vizsgálat arra keresett választ, hogy a hazai népesség mekkora hajlandóságot mutat az országba érkező menekültek befogadására. A reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye szerint a polgárok 10 százaléka engedne be minden menekültet, míg 19 százalékuk szerint „légmentesen” le kellene zárni a határokat. A legtöbb válaszadó — a megkérdezettek több mint kétharmada — azon a véleményen volt, hogy mérlegelni kell a befogadást kérők hátterét, indokait, és annak ismeretében kell döntést hozni. Ez utóbbi csoportnál a szakemberek azt is vizsgálták, kiket engednének be az országba. A válaszokból kiviláglik: a javasolt vizsgálat után mindenki támogatná a határokon túl élő magyarok befogadását, míg hasonló feltételek mellett csupán a csoport tagjainak egyharmada engedne az országba bosnyák vagy kínai menekülteket. Még rosszabb volt az oroszok és a románok elbírálása — rájuk a válaszadók alig negyede mondott igent — míg araboknak és cigányoknak a „mérlegelők” alig ötödé nyújtana menedéket. Az eredménnyel kapcsolatban a felmérés készítői kiemelik: hazánkban négy társadalmi csoport — a falusiak, a legidősebbek, a legiskolázatlanabbak és a munka- nélküliek — körében támogatják a legtöbben a határok lezárását. Esetükben sem beszélhetünk azonban erőszakos idegengyűlöletről, amit az is bizonyít, hogy náluk az átlagosnál többen szavaztak a teljes nyitottságra. Harmincöt kórház vár hitelre MTI __________ Ha rmincöt egészségügyi intézmény, ezen belül két egyetem, két országos intézet, nyolc budapesti, hat megyei és tizenöt városi, illetve ennél kisebb kórház pályázata érkezett be a hétfői tenderbontásig a Népjóléti Minisztérium kórházkonszolidációs pályázatára. Az intézmények által igényelt hitel összege egyelőre nem ismeretes. A szaktárca szerint legfeljebb 4 milliárd forintról lehet szó, a minisztérium is ennyit kér a központi költségvetéstől — mondta az újságíróknak Rácz Jenő osztályvezető. A konszolidációs pályázatra azok az intézmények jelentkezhettek, amelyek nettó adóssága tavaly év végén elérte éves bevételük 5 százalékát. A kórházak gazdasági igazgatóinak felmérése szerint körülbelül 50 ilyen intézmény volt az országban, hiteligényüket azonban — vélhetően a szigorú pályázati feltételek miatt — csak 35-en nyújtották be. Köztük van például az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a Zala megyei, a dunaújvárosi és a Szent István Kórház. A pályázatra jelentkező intézmények egy év alatt törlesztendő kamatmentes, illetve hároméves futamidejű, kedvező kamatozású kölcsönt igényelhettek. Ahhoz, hogy ezt megkapják, először egy, a Pénzügyminisztérium, a népjóléti tárca és az egészségbiztosító szakértőiből álló előkvalifikációs team vizsgálja meg a jelentkezésüket. Ez a csoport jelöli meg azt is, hogy mely intézménynél milyen mértékű átvilágításra van szükség. A hitelről ugyanis csak az átvilágítást követően, annak eredményétől függően születik döntés. A hitelhez várhatóan júliusban juthatnak az intézmények. FORGÓélSZÍNPAD Horn Gyula napirend előtt Horn Gyula miniszterelnök napirend előtti felszólalásában Magyarország euroat- lanti csatlakozási törekvéseiről szólt az Országgyűlés plenáris ülésén. A kérdés aktualitását indokolva elmondta, hogy április 26-án megkaptuk az EU- kérdőívet, amelynek kitöltésére ütemtervet fogadott el a kormány. A miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy július második felében elkészülnek a válaszok az unió kérdéseire, s a kormány elküldheti azt az EU-nak. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy Magyar- ország EU-taggá válása a Kárpát-medencében élő magyarság egészének érdeke, mivel a csatlakozás jobb feltételeket biztosít az emberi és kisebbségi jogok biztosításához. Horn Gyula üdvözölte, hogy Michal Kovác szlovák államfő aláírta a magyar— szlovák alapszerződést, s külön kiemelte annak fontosságát, hogy a pozsonyi vezetés a különértelmezést tartalmazó kiegészítés nélkül terjesztette a dokumentumot a köz- társasági elnök elé. F rakcióreagálások A kormányfő beszámolóját követően az egyes frakciók vezetői fejtették ki véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. Valamennyi képviselő- csoport egyetértett azzal a gondolattal, hogy nagy jelentőségű, nemzeti ügy Magyarország euroatlanti integrálódása. Ugyanakkor ellenzéki oldalról számos kifogást is megfogalmaztak a felszólaló frakcióvezetők. Torgyán Józsefi FKGP) felvetette: nem biztos, hogy a jelenlegi kormányfő a legalkalmasabb ezen integráció megvalósítására. Giczy György (KDNP) hangoztatta: az integrációval együtt fontos a saját nemzeti identitás, értékrend megőrzése is. Németh Zsolt (Fidesz) szerint nem szerencsés számháborúba bocsátkozni a csatlakozás várható időpontját illetően. A Fidesz fontosnak tartja azt is, hogy Magyarország nem adja fel függetlenségét, erre garanciát kap. Kádár Béla (MDF) megemlítette: több gazdaság- politikai kérdésben nincs egyetértés. Véleménye szerint a restrikciós, monetáris politikáról a reálgazdaság igényeire kellene áthelyezni a hangsúlyt. Szabó Iván (MDNP) utalt arra: a csatlakozás nemcsak gazdasági, biztonsági integrációt jelent, hanem az összeurópai szolidaritás kérdése is. Veszélyben a Megamorv MTI A Gyöngyös határában álló Megafa-telep után immár jogerős bontási határozat fenyegeti az egykori „Morvai-bi- rodalom” másik nagy vállalkozása, a nagyrédei Megamorv Kft. üzemcsarnokait is. Az akcióval egyelőre várnak, mert a felszámolás alatt álló cég termelőeszközeinek tulajdonjoga tisztázásra szorul, illetve a Reorg Rt., amely megbízást kapott a felszámolási eljárás lefolytatására, fellebbezést kíván benyújtani a határozat ellen. Minderről Erki János, Nagyréde jegyzője tájékoztatta az MTI tudósítóját. Morvái Ferenc először 1991-ben kért építési engedélyt az önkormányzattól arra, hogy családi háza mellé melléképületeket emeljen. Az engedélyt megkapta, ám a helyhatóság már az építkezés megkezdése után néhány nappal észlelte, hogy melléképület helyett üzemcsarnokot épít a„kazán- király”. Hamarosan a termelés is megindult, ami olyan zajjal járt, hogy a környező házak lakói inkább eladták a telküket Morvái Ferencnek. Ezt követően a vállalkozó, anélkül, hogy arra engedélyt kért volna, elbontatta a lakóépületeket, majd — ugyancsak engedély nélkül — újabb ipari célokat szolgáló építményeket húzott fel a helyükön. Időközben az első üzemcsarnokról az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet kiderítette, hogy életveszélyes, ám megerősítése után erre a jegyző kiadta a fennmaradási engedélyt. A telep többi építménye viszont csak ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott, amely 1995. december 31-én hatályát vesztette. A jegyző a felszámolás megindulása után arra számított, hogy a Reorg Rt. tervet dolgoz ki a telep átalakítására. Mivel ez nem történt meg, elrendelte a bontást a 2800 négyzetméternyi terület 70 százalékát elfoglaló építményekre. A község általános rendezési terve szerint a Megamorv Kft. területe a falu szívében fekvő lakóövezet. Erki János felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanokat több százmillió forint jelzálog terheli.
