Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-06 / 105. szám
Magyar Távirati Iroda A pápa Comóban II. János Pál pápa szombaton Comóban kezdett kétnapos pásztori látogatást. A katolikus egyházfő utazásának az adott alkalmat, hogy 900 évvel ezelőtt a clermont-ferrand-i zsinaton vetették fel a Palesztinába vezetendő hadjárat gondolatát, és 1096-ban II. Orbán pápa Comóba látogatva hirdette meg a „szent háborút”, és ezzel kezdetét vette a kereszteshadjáratok korszaka. A pápa vasárnap a comói stadionban csaknem 100 ezer hívő előtt pontifikáit misét. Letartóztatások A palesztin rendőrség letartóztatta a Hamász katonai szárnyának, az Ezzeddin al-Kasszám nevű szervezetnek az összes tagját a csoport vezetőjének kivételével—jelentette az AFP egy palesztin vezető szombati kijelentésére hivatkozva. Mohamed Dahlán ezredes, a gázai palesztin hatóság biztonsági szolgálatának parancsnoka elmondta: most ugyan nem sikerült kézre keríteni MohamedDífet, de folytatják ellene a hajszát. A többiek elfogásának részleteiről nem számolt be. Dífet egyebek között azzal vádolják, hogy értelmi szerzője volt három, február végén és március elején Izraelben végrehajtott öngyilkos merényletnek. A szélsőséges palesztin fegyveres a legkeresettebb terrorista, akinek elfogását az izraeli hatóságok célul tűzték ki. Lemondott a bolgár belügyminiszter Zsan Videnov bolgár kormányfő szombaton közölte, hogy elfogadta belügyminisztere, Lubomir Nacsev előző este benyújtott lemondását. A miniszter azt követően közölte távozási szándékát, hogy Szófiában pénteken fegyveres banditákkal folytatott tűzharcban három rendőr életét vesztette. A francia hírügynökség jelentésében emlékeztetett arra, hogy a rendőrök halálát követően Nacsev nap közben ugyan utolérhetetlen volt a sajtó számára, este viszont a bolgár szépség- királynő-választásról közvetített televíziós műsorban ittasan vihorászva tűnt fel a képernyőn. Viselkedése nagy felháborodást váltott ki a bolgár közvéleményben. Svéd cáfolat A svéd kormány szombaton kategorikusan cáfolta azt az amerikai lapértesülést, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború idején az amerikai hírszerzésnek dolgozott volna. Jan Eliasson svéd külügyi államtitkár szerint semmi sem igazolja a U.S. News and World Report című amerikai hetilap cikkíróinak állítását. A lapban álló „vádak már csak azért is abszurdak — mondta a politikus az AFP szerint —, mert a háború idején a Szovjetunió szövetséges ország volt”. A stockholmi külügyminisztérium utasította a washingtoni svéd nagykövetet, hogy ellenőrizze a lap értesüléseit — közölte Eliasson megjegyezve, hogy korábban is szárnyra keltek a mostanihoz hasonló mende-mondák. Csecsen vádak Iliescu kolozsvári nyilatkozatai A román nép bölcsője A Rompres hírügynökség hét végi jelentése szerint az Adevarul de Cluj című román nyelvű kolozsvári lapnak adott interjújában Ion Iliescu román államfő vitába szállt azzal a lap kérdésében kifejezett nézettel, hogy a jelenlegi kormánynak és a vezető kormánypártnak, az SZDRP-nek „Magyarországhoz való közeledésre irányuló politikája” népszerűségük csökkenéséhez vezet. Az Adevarul de Cluj, amely közel áll a Gheorghe Funarve- zette RNEP-hez, azzal indokolta nézetét, hogy Erdélyben „a lakosság nagy része úgy véli, Magyarország sohasem fog lemondani Erdélyről”. MTI Párhuzamos hatalmi szerv létrehozásának kísérletével vádolta szombaton az EBESZ grozniji misszióvezetőjét az orosz csapatok által körülzárt Sáli elöljárója. Serip Alihad- zsijev szerint Tim Guldiman, a szervezet grozniji képviselője az utóbbi napokban kísérletet tett egyfajta koalíciós tanács létrehozására, amelyben helyet kapnának „a törvénytelen fegyveres csoportok” — azaz a sza- kadárok képviselői is. A csecsen vezető szerint egy ilyen hatalmi szerv létrehozása ellentétes a törvényekkel és tovább élezheti a helyzetet — vélekedett a csecsen politikus. Alihadzsijev szerint a település lakossága pénteken újfent elismerte a grozniji kormány fennhatóságát. Szombaton a helyi mecsetben nagygyűlést tartanak, amelyen várhatóan felhívják a csecsen fegyvereseket, hogy teljesítsék a hozzájuk intézett orosz ultimátumban • foglaltakat. A Groznijtól 25 kilométerre délre fekvő Sáliban a múlt hónap végén kezdődtek az összetűzések a csecsen fegyveresek és az orosz csapatok között. A városban orosz állítások szerint mintegy háromszáz szakadár fegyveres tartózkodik. Az orosz csapatok kétszer hosszabbították meg eddig a fegyverletételt és az orosz hadifoglyok elengedését követelő ultimátumukat. A legutolsó határidő helyi idő szerint vasárnap este öt órakor jár le. Sáli körül jelentős orosz tüzérségi erőt vontak össze, és a lakosság egy része ostromtól tarva elmenekült. Az Interfax jelentéséből kiderült, hogy fokozódik a feszültség a csecsen—dagesztáni határon is. Egy helikopter pénteken késő este rakétákat lőtt ki három dagesztáni településre, Szovjetszkoje, Tyerecsnoje és Pervomajszkoje falvakra. A dagesztáni belügyi hatóságok később pontosították az értesülést. Mint kiderült, világító rakétákról volt szó, amelyeket feltehetően az orosz belügyi csapatok helikoptere éjszakai légi felderítés céljából lőtt ki. MTI Az államfő kijelentette, nem tudja, így vélekedik-e az erdélyi lakosság nagy része, és hozzáfűzte: „Magyarországnak nincs miről lemondania Erdély esetében, abból az egyszerű okból, hogy Erdély mindig román föld volt, a román nép kialakulásának bölcsője. Másfelől kétlem, hogy egy olyan politika, amely Románia és Magyarország között normális, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére irányul olyan elvek alapján, amelyekre a demokratikus európai országok közötti kapcsolatok épülnek azokban az intézményekben, amelyekbe Románia és Magyarország egyaránt integrálódni akar, azok népszerűségének a csökkenéséhez vezethetne, akik egy ilyen politikát folytatnak. A földrajzot nem tudjuk megváltoztatni, és politikusként az a kötelességünk, hogy ne csak a Magyarországgal való békés együttélés, de az együttműködés útját is megtaláljuk a két ország kölcsönös hasznára, a közép-európai és általában az európai stabilitás és nyugalom javára”. Másfelől a Romániai Magyar Szó idézte az államfő válaszát a kolozsvári rádió kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy a román—orosz alapszerződés megkötésének elhalasztása után, amit a választási kampánnyal indokoltak, ez a sors vár-e a román—magyar alap- szerződésre is? „Úgy érezzük, van néhány dolog, amiben nem lehet engedményt tennünk — mondotta Iliescu. — E vonalon a magyar félnek némileg nyitMTI A boszniai békefenntartó erők taszári logisztikai bázisának egyes magyar konyhai alkalmazottai azt állítják, hogy az amerikaiak szexuális zaklatásnak teszik ki és kizsákmányolják őket — jelentette vasárnap aí AP. A hírügynökség szerint kevés a panasz az amerikaiakra. A pania kell. Egyedüli nemzet Európában, amely a nemzeti kisebbségek kérdését Európa kulcskérdésévé és az európai stabilitás kérdésévé kívánja tenni. Miért csak a magyar nemzeti kisebbséggel van probléma? Nincs ország, amelynek ne lennének nemzeti kisebbségei. És nincs nép, amelynek ne lennének kisebbségben élő részei más országokban. Ezek érdekeit miért hanyagolják el, miért nem övezi őket akkora érdeklődés az államok közötti együttműködésben, az európai biztonságban?” „Mindenki nézzen szét saját portáján is — folytatta Iliescu. — Mit tett és tesz ki-ki a maga nemzeti kisebbségeiért? Nem sokan vannak, akik e téren (Romániánál) magasabb szintű modellt nyújthatnának a megközelítés, a nyílt demokrácia, a kisebbségek széles körű jogainak biztosítása terén. Úgy vélem, idővel a politikai gondolkodásban is a realitások győznek”. A magyar—román tematika mellett az államfő csütörtöki kolozsvári látogatása során az ?>rosz—román és ukrán—román alapszerződésre vonatkozólag is kapott kérdést az Adevarul de Clujtól, amely szerint a kormány „nem elég határozott” a Molotov—Ribbentrop paktum elítélésének tekintetében. (E paktum nyomán a Szovjetunió olyan területeket kebelezett be Romániától, amelyek ma a Moldovai Köztársaság, illetve Ukrajna területét képezik. A kormány legutóbb jelezte, hogy a paktum elítélése nem az alapszerződés tárgya lesz Moszkvával, hanem külön nyinaszok csaknem minden esetben az amerikai IFOR-erők ellátásáért felelős Brown and Root helyi kirendeltségének polgári alkalmazottait érik. A cég mintegy kétszáz magyar állampolgárt alkalmaz konyhai kisegítőként, építőmunkásként és sofőrként. Mint az AP megemlítette, a magyar alkalmazottak a múlt héten szakszervezetet alapítotlatkozaté, de ennek szövegében sem született megállapodás). Iliescu válaszában azt hangsúlyozta, hogy az ilyen szerződések a legtöbbször serit politikai, sem jogi szempontból nem oldhatják meg a múltból örökölt problémákat. „Az országok gyakran azt az ésszerű utat választják, hogy azokat az elemeket rögzítik, amelyekben egyezség áll fenn, ami nem jelenti azt, hogy a többi probléma eltűnt, vagy soha többé nem vehető elő újra egy politikai tárgyalási folyamatban”. Az államfő hozzáfűzte, fontos, hogy ugyanakkor a jelentős nemzetközi dokumentumok aláírásakor a felelős politikusok biztosítsák azt is, hogy meglegyen a megfelelő támogatás életbe lépésükhöz, és így ne csak a nemzetközi kapcsolatok stabilitásához, hanem a hazai politikai folyamatok következetességének növeléséhez is hozzájáruljanak. További kérdés vonatkozott Dumitru Cioflina vezérkari főnök és Petre Roman, a Demokrata Párt elnökének nyilatkozataira, amelyek a jelenlegi szervezeteken kívül álló nemzetközi struktúrákra utaltak (a NATO-n kívüli államok szervezete az orosz kommunisták győzelme esetére, illetve a békepartnerség önálló szervezetté fejlesztése az első hullámban be nem kerülő jelentkezők részvételével). Mindketten visszavonták már vitatott indítványukat, amelyekkel kapcsolatban Iliescu úgy vélekedett, hogy az olyan nyilatkozatok, amelyek azt az üzenetet tolmácsolják a külföldnek, miszerint Románia esetleg más alternatívákban gondolkodik, mint a NATO- integráció, árt ennek a folyamatnak. Egyrészt, mondta, azért, mert nincs ilyen alternatíva, másrészt pedig a román lakosság 95 százaléka a legutóbbi PHARE-közvélemény- kutatás szerint a NATO-integ- ráció híve, tehát ha lenne is ilyen elgondolás, az nem számíthatna semmiféle támogatásra. tak, hogy nyomatékot adjanak az International American Products (IAP) céggel szembeni sérelmeiknek. A Brown and Root kirendeltségének ügyvezető igazgatója szerint a magyar alkalmazottak többségének nincs oka a panaszra. Az IAP ügyvezető igazgatója, Brian K. Williams ugyanakkor nem volt hajlandó megvitatni az állítólagos magyar panaszokat, de hangsúlyozta: munkát adnak a magyaroknak és megpróbálnak korrektül bánni velük. ÚJ KELET \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Átadták az „elvi forgalomnak” a Horvátországot és Boszniát összekötő gradickai közúti hidat, amit a mi fiaink építettek az IFOR kötelékében. Remek. Az igaz, hogy a két szomszédos állam nem mutat túl nagy érdeklődést, hiszen egyelőre eszük ágában sincs határátkelőt nyitni, de sebaj, a híd készen van. A ceremónia alkalmával a horvát tévéseknek, akik a katonák gyűrűjében az elsők közt átmentek a hídon, volt azonban egy sajátos élményük... Történt ugyanis, hogy a túloldalon ácsorgó boszniai szerbek kedvesen átszóltak nekik, hogy „mi is megyünk nemsokára, csak mi tankkal!” Az ember szívét melegség járja át: azért lám, lám, mégis van a helyi lakosságban szándék, hogy használja majd egykor, amit mi építettünk... *** Nem kell különösebb jóstehetség hozzá, hogy megmondja az ember, milyen következményekkel járna, ha az IFOR-erők elfognák Karadzsic bos- nyák-szerb „elnököt”, aki ellen a nemzetközi bíróság elfogatóparancsot adott ki. A — még mindig — ál- lig felfegyverzett militáns boszniai szerbek azonnal támadásba mennének át az IFOR-erőkkel szemben, és — amint az lenni szokott a hadszíntéren — mindig a legkisebb ellenállás irányában támadnának. Azaz nem valószínű, hogy az amerikai tengerészgyalogosoknak vagy a francia légiónak esnének neki, hanem a védtelenebb egységeknek... Nem szurkolok Karadzsicnak, de ha ezen múlik a magyar katonák élete, hát hosszú és boldog életet kívánok neki ott, ahol van... *** Az IFOR-erők mandátuma egy évre szól. A fele lassan el is telt. Ahogy mondani szokás, „faguriga legyek”, ha elég lesz ez az egy esztendő. Mindenesetre, ahogy a dolgok most állnak, egy esetleges kivonulás után valószínűleg azonnal minden újra lángba borulna. Szerintem kell vagy négy-öt év, hogy megnyugodjanak a kedélyek, csituljon a bosszúvágy, kihűljön a puskacső... Mindez persze minket legfeljebb ha elvileg érint, hiszen a hidak rekonstruálásához nem kell ennyi idő. Csak egy vonatkozása és magyar olvasata van az ügynek, nevezetesen, hogy Taszár, amíg az amerikaiak békefenntartanak délen, az ő bázisuk marad. Addigra már mi is NATO-tagok leszünk — ha igaz —, akkor meg már ugyan minek is hazamenniük?... Rabin-emléktüntetés MTI Többezren vettek részt szombaton Tel Avivban azon a megmozduláson, amelyet a Jichak Rabinról elnevezett téren tartottak a meggyilkolt miniszterelnök béke- politkájának támogatására. Rabinnak a gyilkosság éjszakáján, a múlt év november 4-én felvett szavait forgatták le a résztvevők előtt, amelyben köszönetét mondott mindazoknak, akik eljöttek tüntetni a békéért, az erőszak ellen —jelentette az AP és a Reuter. Az ellenzék bírálta a tüntetés megszervezését. Mint a Likud szóvivője, Sai Bazak hangoztatta: Rabin halála Izrael egész népe számára tragédia volt. Hozzátette azonban: egyetlen politikai párt sem húzhat hasznot a tragikus eseményből.Tea Rabin, a néhai miniszterelnök özvegye a hadsereg rádiójának nyilatkozva visszautasította ezt, és kijelentette: a tüntetésnek nincs köze a választásokhoz. Éppen fél éve, hogy elment, azért jöttünk ide, hogy megemlékezzünk róla — mondotta. Taszár—magyar alkalmazottak Zaklatások
