Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-06 / 105. szám
UJ KELET 1996. május 6., hétfő Szent Flórián-napi kitüntetések Új Kelet-információ Szombaton, Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének napján Kuncze Gábor belügyminiszter több mint száz tűzoltót részesített jutalomban és elismerésben. Megyénkből Dombrády László tűzoltó őrnagynak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési osztályvezetőjének az Év Tűzoltója miniszteri díjat, Petróczi István tűzoltó alezredesnek, a Mátészalkai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság parancsnokának a tűzoltósági tanácsosi címet, Szűrös Gyula tűzoltó őrnagynak, a Kisvárdai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság parancsnokának a tűzoltósági tanácsosi címet, Hegedűs Antalnak, Vásárosnamény polgármesterének és dr. Nagy Lászlónak, Nyírbátor jegyzőjének aranygyűrű emléktárgyat adományoztak. Petró József tűzoltó zászlóst, a Nyíregyházi Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság tűzoltóját, valamint Kis Szabó Ferenc tűzoltó századost és Szabó Imre tűzoltó századost, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzoltóparancsnokság osztályvezetőit dicséretben és jutalomban részesítette. Petró József tűzoltó alezredest, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzoltóparancsnokság tűzvédelmi főosztályvezetőjét a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Katonai Tagozatával, Szántó Gyula tűzoltó zászlóst, a Mátészalkai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság szolgálatparancsnok-helyette- sét pedig a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt Katonai Tagozatával tüntette ki, és Pernyák Sándor tűzoltó őrnagyot, a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokát előléptette tűzoltó alezredessé. Megyénk életéből Tomboló siker a Senki sem tökéletes premierjén „Szétverték” a színházat! 3 Óriási siker, tizennyolc perces viharos vastaps. így köszönte meg a közönség a Móricz Zsigmond Színház társulatának, hogy kizökkentette a mindennapok egyhangúságából! A mindenki számára ismerős dallamok, az ismert tüneményes sztori és a „diákszínjátszás” eszköztárát (és még ennél mennyivel többet!) briliánsán felvonultató előadás visszarepítette a publikumot saját ifjúságába. Ennél nagyobb jótett pedig manapság nem nagyon létezik... Palotai István kritikája A Van, aki forrón szereti imitt- amott felvállaltan, „megmagyarított” története kitűnő hordozója az előadásnak, amelynek szövegkönyvét maga a társulat írta, és éppen ettől olyan friss és naprakész, mint akkoriban a régi francia rögtönzések korának vígjátékai. A mókás és fiatalosan habókos képi megfogalmazások erényt szültek a szükségből, történetesen a szűkös anyagiakból. A fumirlemezből kivágott kellékek és díszletek különös bájt adnak ennek a színes kavalkádnak, melyhez hasonlót már sajnos nagyon régen láthattunk magyar színpadon. (Ha mindenáron párhuzamokat keresek, akkor az előadás leginkább a Teatre de la France hajdani Három testőrére emlékeztet, melyet a hatvanas évek végén láthattunk a Madách Színház vendégeként...) Ha szakmai szempontokat rángatok elő, akkor is csak a legteljesebb elismerés hangján szólhatok. Megint teljes stílus- és formaegység, megint tisztességes, igényes művészi eszközök (tehát semmi ripi), megint Verebes! „A” Verebes... Külön „csoda” a publikumnak, ha közismert „komoly” művészek játszótársukként jelennek meg a színpadon, arról nem is szólva, ha kiderül: istenien táncolnak, énekelnek, és frenetikus humoruk van. Ha summázni Kövér Judit, Megyeri Zoltán, Perjési Hilda és Horváth László Attila kéne — és miért is ne kéne —, a Senki sem tökéletes, avagy Nincs, aki hűvösen szereti-t, akkor, azt hiszem, az lenne a leg- igazabb megállapítás, hogy a közönség és társulata, a társulat és közönsége áttörte a láthatatlan falat és átölelte egymást... és ennél több, úgy gondolom, nem is létezik... A néhai zseniális színházi rendező, Horváth Jenő (a „gonosz” Horváth) azt vallotta, hogy a nézőt nem érdekli maga a munka, az izzadtság, hanem csak a könnyednek tűnő eredmény. Akkor jó egy színész, ha a néző azt mondja magában: hát ez semmi, ezt én is megcsinálom, ha akarom. Ez azonban csak illúzió, mert ahhoz, hogy egy színész repülni tudjon — és könnyedén repüljön —, „némi” gyakorlás szükséges... Ezek a nagyon is bölcs gondolatok köszöntek vissza, amikor színészeinket játszani láttam ebben a darabban. Az a laza és könnyed báj, az a lubickolás a szerepekben, a darabban, aminek tanúi lehettünk, rengeteg tudást, tehetséget és munkát igényel, a művész számára mégis Tisztelt képviselők! Tisztelt polgármester asszony! Összegyűlt 8000 aláírás. Nyolcezer választópolgár felelőssége teljes tudatában a népi kezdeményezés céljával azonosulva adta nevét, lakcímét és szig. számát az 5. Sz. Általános Iskola megmaradása érdekében. Beszámítható, közügyektől nem eltiltott nagykorú állampolgárok, akik meg- hökkenve kapták fel a fejüket a hír hallatán, mely szerint az aláírásuk érvénytelen. A népi kezdeményezéshez szükséges aláírások kétszerese gyűlt össze néhány nap alatt, de sajnálatos módon személyi számok nélkül. Az a személyi szám hiányzott az aláírások nagy része mellől, amely létjogosultságát, felhasználásának alkotmányosságát évek óta a különböző fórumok vitatják, sőt, egy alkotm. bír. határozat az alkalmazásának lehetőségeit minimálisra korlátozta. Akik az aláírásgyűjtést kezdeményezték, ellenőrizhető, azonosításra alkalmas akarat- nyilvánításokat kívántak gyűjNyíregyháza Megyei Jogú Város képviselő-testületéhez teni, és ezt meg is valósították. A T. képviselő-testület ezzel ellentétben egy alkotmánysértőnek tűnő, a városlakók által alig ismert helyi rendeletre hivatkozva a népi kezdeményezést érvénytelennek minősítette. Ez a döntés három oldalról is kifogásolható: 1., Alkotmányos alapelv az, hogy szélesebb néprétegeket érintő kérdéseket — a népi kezdeményezés jellegébőlfakadóan ilyen — csak az Országgyűlés által megszavazott jogszabályban — törvényben — lehet szabályozni. Ezért már emiatt is alkotmánysértőnek tűnik az, hogy az önkormányzati törvény alapján elindított népi kezdeményezést egy legalsóbb szintű jogszabály—helyi rendelet—szőrszálhasogató szabályai alapján nyilvánítottak érvénytelenné. 2., Az Alkotmánybíróság közismert határozatában a személyi szám használatát szűk körre korlátozta. Ebbe a körbe semmiképpen nem erőszakolható bele a népi kezdeményezés, hiszen éppen ebben az esetben vetődhet fel az aláíró személyek kiszolgáltatottá válása, személyiségi jogaiknak potenciális sérelme. Tehát éppen az lett volna jogosan támadható, ha személyi számokat is kértek volna az aláíróktól a szervezők. 3., Nyilvánvaló, hogy aT. képviselő-testület által hivatkozott helyi rendelet ellentétes szabályozást tartalmaz az Alkotmány- bíróság határozatával. Természetesen nem az a probléma, hogy a képviselő-testület az Alkotmánybíróság döntése után nem fogott hozzá rögtön a helyi rendelet módosításához — bár erre is lett volna lehetőség —, hanem az, hogy ez a mulasztás semmiképpen sem hozhatja hátrányos helyzetbe a választópolgárokat, akik arra vetemedtek, hogy népi kezdeményezést követtek el. Az önkormányzati törvény lehetőséget ad arra, hogy a népi kezdeményezés jogsértő elutasítása miatt alkotmányossági panasszal az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni. Erre az elutasító határozat meghozatalától számított 15 nap alatt van lehetőség. Ez a határidő még nem telt el... Dr. Jenei Zoltán ügyvéd (Természetesen tudjuk, hogy a megyében számtalan helyen vannak még iskolagondok. Ennek ellenére úgy tűnik, mintha a nyíregyházi iskola a kelleténél több helyet kapott volna lapunkban. Arra való tekintettel, hogy egy jelenségről van szó, és az 5-ös iskola környezetében vannak olyanok, akik markánsan meg tudják fogalmazni érdekeiket, mégis közöljük ezt a nyílt levelet. Ugyanakkor nem szeretnénk megfeledkezni arról, hogy a legfontosabb a tágabb, városi vagy nagyobb települési érdek, és hogy a szűkebb, kisebb csoportok érdekeit ez alá kell rendelni — a szerk.) édesebb a gyümölcse, mint a „könnyen odatett” alakításoknak. Megyeri Zoltán (amellett, hogy egész, jó nő”) brilliáns színész! Tánc- és énektudása még azokat is meglepte, akinek végül is ez nem újdonság. Úgy játszik az érzelmek húijain, ahogy akar. Van lírája (lásd „Nézz, nézz az ég felé”), mindent elsöprő humora, és Be de Fazekas Szabolccsal egyetemben „azt csinál a közönséggel, amit akar”. Ez a ragyogó páros alakítás nagyon sokáig emlékezetes marad még a színház- szerető emberek szívében. Perjési Hilda nagyon szép és nagyon kedves. Lehet, hogy csak a film rögződései mondatják velem, de nekem egy kicsit hiányzott az amerikai lányok kedves kis butasága, azonban ez egy cseppet sem von le az alakítás értékéből, mert hol van az előírva, hogy ma és itt Perjési Hildának elő kell vezetni a Marilyn Monroe-i megfogalmazást? A Móricz Zsigmond Színház és Nyíregyháza igazi primadonnája ő, akiért ez alakítása után igenis esedeznie kell a férfiszíveknek! Gazsó György „akkorát dobott, mint ide Lacháza”! Hogy hitelesen mutat fel egy karaktert, hogy szigorúan belülről építkezik még egy ilyen „habkönnyű” műfajban is, az szinte természetes az ilyen kaliberű művésznél, azonban a többi — a hab a tortán —- igazi ajándék volt! Spanyol tangója után a közönség — ahogy mondani szokás—„szétverte a színházat,,! Avass Attila Specc Kolombója szintén színészi bravúr. Túl a tipikuson, az ember is felsejlik a figurában, és külön ajándék a közönségnek, hogy — manapság — szívből „kiröhöghet” egy piti maffiózót... Sándor Júlia Glédisz szerepében nagyon nagy örömet szerzett. Mindazonáltal, hogy ismerjük, szeretjük tüneményes temperamentumát, „viharzó tehetségét”, most bemutatta, hogy ezen felül kitűnő karakterszínésznő is. Sokáig fogalmam sem volt róla, hogy ki játsza a szerepet, és amikor rájöttem — hát mit mondjak, a meglepetés erejével hatott! Horváth László Attila Bájnsztokkja — mint azt már megszokhattuk a művésztől — igazi csupaszív alakítás. Humora, „sajátos eszköztelen- sége” remek tánctudásával párosulva kedves és nagyon kellemes színfoltja az előadásnak. Külön szeretném kiemelni Csorba Ilonát, aki Dolóresz, a kubai menekült énekesnő szerepében valami egész rendkívüli teljesítményt nyújtott. Az egy „dolog”, hogy amíg a többiek mikroportot használva énekelnek, addig Csorbának erre nincs szüksége, mert úgy áténekli a zenekart, mint a sicc (ezt már akár meg is szokhattuk tőle), viszont az a „dögös” humor, az a jellemábrázolás, amit a paprikáskolbász fogyasztásával alá is támaszt, eleddig a nézők számára ismeretlen területe volt a művésznő képességeinek! A gengszterek közül Róbert Gábort emelném ki. A hangja kitűnő, remekül mozog, és „halála” komoly színházi pillanat. Mészáros Árpád (e. k.) Boy-a és Gyuris Tibor (e. k.) pénztárosa említésre méltó kabinetalakítások. A gengszterek, a zenészlányok, a táncosnők—egyszóval minden játszó és közreműködő külön és egyenként — köszönetét érdemelnek a szerzett vidám és boldog színházi percekért!
