Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-23 / 120. szám
6 1996. május 23., csütörtök Kismama UJ KELET Bölcső Alapítvány az újszülöttekért nak. Az egyik asszonynak ez már a nyolcadik terhessége. Egyszer elvetélt, és a hat élő gyerek mellé már nem tudja felvállalni az új jövevényt. Mivel az alapítvány minimális kezdőtőkével indult, mára már megcsappantak tartalékaink. Az örökbefogadóktól soha egyetlen forintot sem kérünk. Tavaly már kértünk segítséget a Soros alapítványtól, de elutasítottak minket.. A másodszori próbálkozás sikerült, s most ebből a pénzből szeretnénk korszerűsíteni nyilvántartásunkat, hogy minél több embernek és minél gyorsabban segíthessünk. Alapítványunk nem kifejezetten szekszárdiaknak szól, jelentkeztek már hozzánk Szabolcs, Békés és Hajdú megyéből is. Kérem azokat a terhes mamákat, akik nem akaiják vagy nem tudják felnevelni születendő gyermeküket, hogy keressenek meg minket, mielőtt bármi meggondolatlanságot csinálnának. Adják meg az esélyt a kisembernek, és annak a talán most még gyermektelen házaspárnak a találkozásra, hogy a gyermek családban, szeretet- ben nevelkedhessen. ( A Bölcső Alapítvány telefonszáma: 06-20-443-566) Ugyanúgy tud szeretni, mint egészséges társai „Tudatosan vártuk érkezését” Jó tanács Bár még csak január végén adták át az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének a Nyíregyháza Vécsey közben lévő új központját, sok kisgyermeknek az óvoda és az iskola helyett ez az intézmény jelenti a második otthont. Az autista, a Down- kóros és a súlyosan, illetve halmozottan fogyatékos apróságokkal képzett gyógytornászok, pszichológusok, logopédusok és szakorvosok foglalkoznak. Hetente egyszer Debrecenből dr. Raicsné Gyarmati Edit is átjár ide kisfiával. A gyerekről hároméves kora után derült ki, hogy autista. A most nyolcéves István születéséről, és a foglalkozások eredményeiről a gyermek édesanyja beszélt. — Nagyon boldogok voltunk, amikor 1987-ben kiderült, hogy ismét gyermeket várunk, immár a negyediket. O volt az első kis jövevény, akinek érkezésére a család tudatosan készült. Olyannyira akartuk a születését, hogy a férjem és a gyerekek még az ultrahang vizsgálatokra is elkísértek megnézni, hogyan „integet” öcsike. Semmi gond nem volt a terhesség kilenc hónapja alatt, és a szülés is zökkenő- mentes volt. Akkor még joggal hittük, hogy teljesen egészséges kisbabánk született. István már elmúlt hároméves, amikor igazán tudatosult bennünk, Amikor egy gyermeket váró asszonyt látunk, szinte minden esetben azt mondjuk rá, terhes. Pedig nem ez a helyes kifejezés, hiszen inkább másállapotról vagy állapotosságról beszélhetünk, mint teherről. Arról, hogy mit tegyen és esetleg mitől tartózkodjon egy kismama, azt dr. Szőke József nőgyógyász főorvos mondja el. — A kilenc hónap nem betegség, éppen ezért, ha más egészségügyi problémák nem kísérik és nem veszélyeztetett a kihordás, nincs szükség lényeges életmód-változtatásra. Az egészséges kismamáknak ajánlott a rendszeres mozgás, a nem túl megerőltető torna. Bár a küzdősportokkal mindenképpen fel kell hagyni, az úszás és a szakemberek által összeállított torna megkönnyíti a szülést. Az úszástól csak a terhesség első és utolsó hónapjában kell tartózkodni, mert ilyenkor nagyobb a fertőződés veszélye. Sokan állítják, hogy a gyermekvárás ideje alatt ártalmas lehet a párkapcsolat. Amennyiben nem jelentkezik vérzés vagy más probléma, ez semmi gondot nem okoz. Míg nagyanyáink idejében azt tartották, hogy a várandós asszonynak kettő helyett kell ennie, ma már tudjuk, ez tévhit! Általában ezen a téren sem kell eltérni a megszokottól, de érdemes az étrendbe sok zöldséget, gyümölcsöt és állati fehérjét beiktatni. Ügyelni kell arra, hogy a kismama a terhesség alatt lehetőleg ne szedjen fel többet 9—12 kilónál, illetve eredeti testsúlya húsz százalékánál. A fokozott súlygyarapodás ugyanis vízvisszatartással jár, s ennek káros következményei lehetnek. Az élvezeti cikkekről a baba egészsége érdekébe érdemes lemondani, vagy legalábbis csökkenteni azoknak mértékét. Aki dohányzik, az se szívjon többet napi öt szálnál, mert kimutatták, hogy az erős dohányos asszonyok gyermekei kisebb súllyal születnek, mint társaik. Kávéból megengedett egy dupla vagy egy szimpla, sörből vagy borból alkalmanként egy-egy kis pohárnyi. Krónikus alkoholfogyasztásnál az italból lebomló anyagok nagy mértékben károsítják a méhlepényt, és ezáltal a magzatot. Óvodába megy... 18-án IÜ llfl «SS ;í hogy valami nincs rendben a gyerekkel. Testvéreivel ellentétben még nem volt szobatiszta, és nem is beszélt. Először egy pszichológushoz vittük Istvánt, de rövid időn belül kiderült, hogy nein igazán boldogulnak egymással. így aztán békével elváltak útjaink. Négyéves volt a kicsi, amikor orvostól orvosig jártunk vele, de szervi eltérést nem találtak. Végül egy gyermekpszichiáter mondta nyíltan a szemünkbe, hogy a kisfiúnk autista. A bajban az volt a legnagyobb szerencse, hogy a család ezt a hírt nem tragédiaként élte meg. Talán sokan nem hiszik el, de ezek a gyerekek ugyanúgy igénylik a szeretetet és ugyanúgy tudnak szeretni, mint egészséges társaik. Számunkra István nevelése olyan feladat, melyben mindenkinek egyformán szerepe van. Amikor az ötödik gyerekkel teherbe estem, egyáltalán nem voltak félelmeink. Nem gondoltunk másra, csak hogy kislányt szeretnénk. Kérésünk meghallgatásra talált és megszületett a legkisebb lányunk. Mind a kicsitől, mind a nagyobbaktól, István rengeteget tanul. Testvérei törődése igazán megható. Nem néznek rá értetlenül, ha kicsit artikulát- lanul kér valamit, óvják, vigyázzák minden lépését. Éppen ezért úgy érzem, az én gyerekeim lelkiekben gazdagabbak, mint hasonló korú társaik. Ez a ragaszkodás azért is nagyon fontos, mert nekünk a férjemmel gondolnunk kell arra az időre is, mikor mi már nem leszünk. Biztos vagyok benne, hogy Istvánt akkor sem hagyják magára testvérei. Bár kicsit lassabban halad a foglalkozásokon mint a többi társa, mi mégis tudjuk, hogy akarja, amit csinál. Legutóbb például azzal lepett meg, hogy szinte teljes pontosággal lerajzolta a bojlert, ami a fürdőszobában van. Egyedül csak a kádat hagyta ki a felszerelések közül, de amikor engem karomnál fogva az asztalhoz húzott, kezembe adta a ceruzát... és én rajzoltam neki, mert ez az előrelépés számomra nagyon fontos volt. (gyermeknap alkalmából sok szeretettel köszönti iker unokáit, Máriót és Barbarát Mami és Papa Baktalóránt- há zárói Az oldalt írta Sikfi Tímea. Fotók: Harascsák Annamária és Racskó Tibor „Kedves óvodám, sok víg nap után...”— csendül a gyermekdal, és augusztus végén sok apróság könyvre és füzetre cseréli fel a játékokat. Ők búcsúznak, helyükre azonban mindig újak jönnek. Nincs ez másként a nyíregyházi 19-es Számú Óvodában sem, ahol Kiss Józsefné vezető óvónő beszélt arról, miként lehet közösségbe íratni egy gyereket. — Az óvodába szinte minden gyermek felvehető, aki betöltötte a harmadik életévét. Feltétele ennek csupán az, hogy a kicsi szobatiszta legyen, és ha nem is tökéletesen, de meg tudja értetni magát társaival és az óvónővel. Ez persze nem azt jelenti, hogy a valamilyen szinten sérült gyerekek nem járhatnak óvodába. Sokan közülük is egészséges társaikkal járnak együtt, de van külön olyan óvoda is, ahol a szakemberek kifejezetten a súlyosabb problémákkal küzdő apróságok fogadására készültek fel. Bár az önkormányzat által megjelölt beiratkozási időpont május első két hetére szólt, amíg hely van, folyamatosan fogadni tudjuk a jelentkezőket. Már most érdemes eljönni beiratkozni akkor is, ha a három évet a gyerek csak jövő májusig tölti be, hiszen akkor a születésnap után rögtön be lehet hozni a közösségbe. Minden elsőgyermekes szülőnek tudom ajánlani, hogy mindenképpen szenteljenek időt a beszoktatásra. Egyáltalán nem szerencsés, ha a gyerek már első nap olyan hosszú időre „magára” marad. Kezdetben csak annyit ért meg, hogy anyu vagy apu otthagyta őt. Ezért nagyon fontos a fokozatosság és az, hogy mindig határozottan mondogassuk neki: bár most itthagylak, érted fogok jönni! Ez biztonságérzetet ad. Mivel a kicsiknek nincs kifejlett időérzékük, először csak fél órára hagyjuk magukra őket, hiszen számukra ez is nagy idő. Később, napról napra növel-hetjük a távol maradás idejét. Az első napra a gyerek vigye magával felszerelését, ami nálunk törölközőből, fogmosókészletből, fésűből, pizsamából, kispárnából és huzatból, benti cipőből — ne legyen papucs, mert az nem tartja meg a bokát —, játszóruhából, tomaruhából — lehet rövidnadrág és póló vagy tréningruha is -— és tornacipőből áll. Született július Tizenkilenc évvel ezelőtt, amikor a szekszárdi Budavári Zita és férje örök hűséget esküdtek egymásnak, mindketten remélték, hogy hamarosan gyerekük is születik. Ám az asszony hiába járta végig Szeged, Pécs és Budapest legjobb klinikáit, mégsem esett teherbe. Hosszú várakozás után öt évvel ezelőtt örökbe fogadtak egy kislányt, s egy évvel ezelőtt Budavári Zita alapítványt hozott létre az újszülöttekért. Az asszony így vallott nem mindennapi vállalkozásáról. — Talán még mindenki emlékszik 1994 borzalmas februárjára, amikor rövid egymásutánban öt csecsemő holttestét találták meg az ország különböző városaiban. A történtek után fordult meg először a fejemben, hogy valamit tenni kellene azokért a kisbabákért, akiket nem tud, vagy nem akar vállalni születésük után az édesanyjuk. Először férjemmel osztottam meg elképzeléseimet, majd több hónapos gondolkodás és a formaságok elintézése után, 1995. április 11- én megkezdte működését a Bölcső Alapítvány. A kuratórium tagjai közt jelen van a helyi gyermekvédő intézet igazgatója és városunk kórházának szülész főorvosa is. Az első csecsemőről lemondani akaró várandós mama a védőnő segítségével májusban jelentkezett nálunk. A Bölcső első kisbabája 1995. július 18- án született. Eddig harmincegy Illusztrációs fotó baba jött ilyen formában a világra, s közülük huszonegynek sikerült napokon belül örökbefogadó szülőket találnunk. Két apróság betegen „érkezett”, a többit az utolsó pillanatban szerencsére mégis megtartotta édesanyja. A szülő nők között nem csak első babát várók van-