Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-21 / 118. szám
UJ KELET — VÁROSRÓL VÁROSR ÍJ ÚJ KELET NAGYKÁLLÓBAN Embertársainkért Városlátogató 1996. május 21., kedd 7 Nemrégiben kezdte meg működését a KÁLFO Jóléti Szolgálat Alapítvány Rehabilitációs Módszertani Tanácsadó és Szolgáltató Központja. A szolgáltatóközpont a Délnyírségi Kistérség Fejlesztési Társulással együttműködve Nagy- kállón kívül még hét településen — Biri, Balkány, Szakoly, Geszteréd, Bököny, Érpatak, Kállósemjén — végzi tevékenységét. Kerezsi Antalnét, a központ vezetőjét a városcentrumban lévő irodában kerestük meg, ahol örömmel adott tájékoztatást az uj kezdeményezésről. — Alapvető célunk, hogy elősegítsük a fogyatékosok, a megváltozott munkaképességűek és a rehabilitációra szorulók beilleszkedését a társadalomba. — Hogyan kedték el ezt a nemes feladatot? — Őszintén megmondom, nem könnyű a helyzetünk. Jelenleg ott tartunk, hogy járjuk a településeket, és próbáljuk összeírni azokat az embereket, akik valamilyen segítségre szorulnak. Most már egyre több hírt hallani felőlünk, főleg azt, hogy szándékunk tisztességes, mert az elején voltak, akik gyanakvóan fogadták közeledésünket. Eddigi tapasztalatunk, hogy meglepően sok ember vár valamilyen a patronálást. Például Nagy kálióban több mint 300 fogyatékos embert írtunk össze, akiknek valamilyen formában segíthetünk. Kállósem- jénben is hasonló a nyilvántartott létszám, a rászorulók legtöbbje idős nyugdíjas, de vannak köztük fiatalok is. — Konkrétan miben tudnak segíteni? — A feltérképezés, a regisztrálás után segítséget nyújtunk a házigondozásban, ápolásban, a gyógykezelésre, egészség- ügyi ellenőrzésekre beutaltak közlekedésében, és az étkezések megoldásában is. Közreműködünk a gyógyászati segédeszközök zavarmentes beszerzésében, és a költségek nagy részét átvállaljuk. Ezenkívül próbáljuk kimozdítani ezeket az embereket, előadásokat, klubfoglalkozásokat, tanfolyamokat szervezünk. A programokat úgy szervezzük, hogy a hozzátartozók is jelen lehetnek a különféle foglalkozásokon. Később arra is lehetőség nyílik, hogy a KÁLFO egyik fő tevékenységébe, a textiliparba is bekapcsolódjanak mint bedolgozók. — A munkájukhoz kitől várnak segítséget? — Elsősorban a településeken lévő karitatív szervezetektől, a családsegítő és -nevelő központoktól, az egészségügyi szolgálattól, az oktatási vezetőktől, és nem utolsósorban az egyházaktól. Kulturális hírek A Kállai Kettős néptáncegyüttes az elmúlt évben benevezett a Ki mit tud?-ra. A megyei döntőt Nyíregyházán rendezték meg. A megyei fináléban részvevő Nyírség, Igrice és a Kállai Kettős közül a zsűri nem tudta eldönteni, hogy melyik együttest küldjék tovább a szentendrei országos válogatóra. Emiatt mindhármat nevezték. A válogatót május 23. és június 10. között rendezik meg. A nagymúltú együttes bízik a sikerben... Friss hír még a táncosok háza tájáról, hogy megváltozott a minősítő rendszer. A kállaiak utoljára 1983-ban kaptak arany hármas fokozatot. Most, május elején a sárospataki minősítő versenyen a „Minősült” kategóriát érték el. A kállaiak úgy érzik, egy kicsit alulértékelték őket, mert néhány pont választotta el őket a legjobb fokozattól... A lelkes táncosok nem keseredtek el. Jelenleg is keményen dolgoznak, a Ki mit tud? mellett készülnek egy ciprusi vendég- szereplésre. A meghívás egy nemzetközi folklórfesztiválra szól, amit augusztus 2— 12. között rendeznek meg. A KÁLLFO étteremben minden hétfő délután a kultúráé. A vállalkozó szellemű vezetők a szünnapot arra használják ki, hogy irodalmi presszó néven kulturális délutánt szerveznek, már tizenharmadik hete. A rendezvény újnak számít a városban, de a népszerű előadóknak köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Vadregényes környezetben pihenhetnek Harangodi nyár Az idei nyár is felhőtlen ki- kapcsolódást ígér mindazoknak, akik Nagykálló határában, a vadregényes környezetben lévő Harangodot választják pihenőhelyül. A homokbuckák lábainál elterülő hatalmas tó lehetőséget ad vízisportokra, a környező erdőkben pedig jókat lehet kirándulni. Stock Gyula, a művelődési ház igazgatója, aki a harangodi programokat is összeállítja és felügyeli, elmondta, hogy ezúttal egy különleges rendezvénynek is házigazdái lesznek. A tervek szerint június 10—14. között Harangodon rendezik meg a juhász terelőkutyák világtalálkozóját. A szervezők a nem mindennapi eseményre alkalmasnak találták a sajátos környezetet. — Harangod közel tizenöt éve a TÉKA-táborokról lett híres, így az idén is lesz bőven. Már júniusban megkezdődnek a táborozások. A mini TÉKA- táborral kezdünk, amit június 17—22. között rendezünk meg, itt a részt vevők óvodások. A következő turnusokban általános iskolásokat fogadunk. A kis TÉKA-tábor július 10-én kezdődik, és egy hétig tart. Ez a tábor az idén már a tizedik. A nomád életet utánzó sátortábor gazdag programot kínál azoknak, akik kedvet éreznek az önállóság gyakorlására, és szeretné feleleveníteni, újraélni a magyar paraszti társadalom és kultúra hagyományainak egy részét. Ezt követi július 20— 28. között a XIV. nagy TÉKA- tábor. Itt is lehetőség nyílik a népi mesterségek elsajátítására. lesz tánc- és énektanulás. A programban kirándulások, játékok is szerepelnek, lehet lovagolni, csónakázni, vagy éppen vízibiciklizni. Külön említést érdemel, hogy ebben az időpontban ünnepli fenállásának 20. évfordulóját a Téka együttes. Ebből az alkalomból 4—5 vendégzenekar is fellép a harangodi koncertjükön. Már most készülünk az augusztus 20. ünnepségekre, színvonalasnak ígérkezik az Isván, a király rockopera a Mandala Dalszínház előadásában. Mindezeken kívül hétköznap és hétvégeken is várjuk az ide látogatókat, igény szerint programokat szervezünk számukra. De aki a családjával akar eltölteni gondtalanul egy vagy több napot, arra is van lehetőség. A sertéstenyésztő szomorúsága Szabadrablás a termelők kárára Hizsnyik Zoltánt véletlenül találjuk otthon, ebédidőben szaladt haza munkahelyéről, a nyitás előtt lévő strandról, hogy sertéseit megnézze. — A szokásostól eltérő vizit azért is szükséges, mert több koca a napokban fialt, és ilyenkor nem árt, ha rajtuk tartom a szemem, amíg a malackák Nyírségi táíközpeniet terveznek Szolgálhatná a turizmust A város határában, Ludastó felé haladva egy keskeny műút vezet egy külsőleg impozáns épülethez, amelyen látszik, hogy régóta üresen áll. Kívülről rendben van, de a jöttünkre megjelenő őr felvilágosít bennünket, hogy belül bizony sokkal rosszabb a helyzet, széthordták abból mindent. A polgármesteri hivatalban megtudtuk, hogy az épületben 1929-től 1945-ig a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskola működött, majd a háború után a balkányi állami gazdaság kezelésébe került az ingatlan, volt kísérleti telep, és egy ideig mezőgazdasági szakiskola. Később üzemi konyha lett belőle, és az állapota folyamatosan romlott. Aztán jött a privatizáció, és az épület egy kft. tulajdonába került. A terveik kiválóak voltak; egy idegenforgalmi centrumot akartak létrehozni, de nem tudták megvalósítani, mert utolérte őket a kft.-k „betegsége” — csődbe jutottak és felszámolásra kerültek. A legfrisseb híreket a létesítményekről Fodor János polgármestertől hallottuk: — A felszámoló kft. vezetőjével volt egy szerencsés találkozásom. Felvetődött, hogy a csodálatos környezetben lévő épületkomplexumot és környezetét jó volna megmenteni. Aztán felpörögtek az események. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorával, dr. Kulcsár Lászlóval sikerült felvenni a kapcsolatot, és az egyetem egy projektet készített a Nyírségi Tájközpont kialakítására. A tervezettel eljutottunk a Földművelődésügyi Minisztériumig. A tárgyalások eredményeként úgy tűnik, hogy a megye is elfogadja az elképzelést — területfejlesztési koncepciójába beilleszkedik a tájközpont kialakítása. A megvalósítási terv három alappilléren nyugszik: az egyik a növénytermesztés, állattenyésztés és -feldolgozás, a másik a képzés és oktatás, konferenciák, nemzetközi találkozók lebonyolítása, egyetemi és főiskolai hallgatók gyakorlati oktatása. A harmadik elképzelés szerint szaktanácsadások, tudományos kutatások, kísérletek, információs bázis színhelye lehetne, illetve szolgálhatná a turizmus céljait. Valami elindult. A lakosságnak is régi óhaja volt, hogy ezt a Nagykállóhoz tartozó területet és épületcsoportot végre az eredetihez közelítő funkciójának megfelelően hasznosítsuk.... megerősödnek — magyarázza a gazda. — Örülök is, meg nem is a szép szaporulatnak. Tizenöt éve foglalkozom sertéstartással, de ilyen kilátástalannak még nem láttam a helyzetet. Az első tíz évben nem volt különösebb gond, a kilencvenes évek elején kezdtek gyülekezni a viharfelhők. Szinte kéthetente emelték a takarmány árát, míg a felvásárlási árakat csökkentették. Azóta ez ismétlődik, csak nem olyan erősen. Viszont ez az év minden eddiginél rosszabbul indult. Mindennek a teteje, amit a napokban hallottam: állítólag a megyénkben lévő húsipari cégek mostantól 115 forintot is képesek a felvásárolt sertések kilójáért ajánlani. Ez annyira megalázó ár, hogy ennyiért érdemesebb szét- zavami, mint leadni a jószágot. A múlt héten még 130 forint volt kilója, de az is olyan ár a mai takarmányárakhoz képest, hogy egy százhúsz kilós hízón ötezer forint a ráfizetés, s akkor még nem is számoltam hozzá a munkadíjat és az inflációt. Ezt a rendkívüli helyzetet különösebben semmivel sem indokolják, állítólag túltermelés van sertésből. Szerintem ez nem szabadpiac vagy piacgazdaság, inkább szabadrablás a termelők kárára. Még várok egy—két hónapot, és ha nem alakul kedvezőbben a felvásárlási ár, akkor abbahagyom az egészet. Most tizenöt kocát állítottam be fialásra, összesen a hízókkal együtt 120—160 sertésem van. Még akkor is veszélyes a helyzetem, ha ez az állapot csak ideiglenes, mert a hozzám hasonló tenyésztőket teljesen tönkre tudják tenni. Még annak sem kifizetődő ilyen árakkal hizlalni, aki a saját takarmányával eteti őket, nem úgy, mint én, aki mindent a gabonaforgalmitól vásárolok. Az elmúlt év novemberi és decemberi szinttel érdemes lenne tovább fojtatni, amikor 200 forintért el lehetett adni egy minőségi hízót. De a mostani emelt takarmányárakhoz viszonyítva 250 forintot kellene fizetni a sertés kilójáért, ezzel szemben lassan ennek a felét sem ígérik... Az oldalt írta: Fullajtár A minis Fotók: Harascsák Annamária
