Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

Magyar Távirati Iroda Az'admirális halála Megszerzett katonai érdemrendjeivel együtt temették el vasárnap Jeremy Boorda admirálist, az amerikai haditenge­részet főparancsnokát, aki csütörtökön Washingtonban ön­gyilkos lett, miután a sajtó nyomozni kezdett kitüntetései­nek eredete után. A temetésről a haditengerészet közlemény­ben számolt be. A tengernagy búcsúlevelében bevallotta, hogy egy jóhiszemű tévedés folytán, de kétségkívül jogtala­nul viselte a harci eseményekben tanúsított hősiességért járó „V” fokozatot vietnami érdemrendjein. Az 56 éves admirá­list, aki házának kertjében egy revolverrel vetett véget életé­nek, az Arlington katonai temetőben „zárt körben” kísérték utolsó útjára. Az amerikai főváros hivatalos épületein félárbócra eresztették az állami zászlót. Pokolgép a kampányirodában Pokolgépet rejtettek el Borisz Jelcin orosz elnök egyik tá­vol-keleti kampányirodájában. A robbanószerkezetet egy névtelen telefonáló bejelentése alapján találták meg vasár­nap a Vlagyivosztoktól 100 kilométerre északra fekvő Usszurijszkban. A választási iroda környékéről több mint 100 embert evakuáltak, mielőtt a tűzszerészek hatástalanították a távműködtetésű pokolgépet. Palesztinokat tartóztattak le Az izraeli hadsereg hétfőn hajnalban 13 palesztint vett őrizetbe a megszállt Ciszjordániában. A letartóztatottakát az­zal gyanúsítják, hogy terrorista szervezetek tagjai, illetve segítői. A február végén és március elején végrehajtott ön­gyilkos merényletek óta az izraeli hadsereg már több száz palesztint vett őrizetbe. A Palesztin Hatóság az általa ellenőrzött területeken több mint háromszáz iszlámistát tar­tóztatott le. Tel-Aviv szerint félő, hogy a korábbi támadáso­kért felelős Hamász és az Iszlám Dzsihád újabb merénylete­ket hajt végre a május 29-ei választások előtt. innen-onnan Róma — Milánótól északra, Tirano és Sondrio között 18 kilométert tett meg egy elszabadult, teljesen üres motor­vonat, mielőtt sikerült megállítani. A furcsa eset vasárnap délután történt az észak-olasz vasutak közleménye szerint: a tiranói rendező-pályaudvaron veszteglő szerelvény egyszercsak megindult, valószínűleg a fékrendszer hibája miatt. A lejtőkön felgyorsult motorvonat csak 18 kilométer megtétele után állt meg, miután áramtalanították a vasúti vonalat. Az észak-olasz szellemvonat szerencsére nem oko­zott balesetet, mert a különben egyvonalas vasúti pályasza­kaszon félreállították az itt közlekedő szerelvényeket. London — Hétfő reggel sikerült csak megbizonyosod­ni arról, hogy sikerrel járt az utóbbi évek legnagyobb angliai mentőakciója, amelyben a hadsereg ezernél is több fiatal tú­rázót helyezett biztonságba az országra rázúduló sarkvidéki időjárás elől. Az évente megrendezett, igen kemény, csak­nem 90 kilométeres tájékozódási túraverseny, amelyet a dél­nyugati végeken húzódó Dartmoor hegyvidékén rendeznek általában több ezer fiatal részvételével, a hét végén teljes káoszba fulladt. Az átláthatatlanul sűrű havazás, az időnként 120 kilométeres sebességű orkán és a pillanatok alatt fagy­pont alá zuhanó hőmérséklet miatt a verseny felett védnök­séget vállaló hadseregnek egyszerre vagy 2400 tizenéves előkerítéséről kellett gondoskodnia. Bonyolította a helyze­tet, hogy a vadregényes vidék nemigen járható gépjárművel, ezért vagy ezer gyereket helikopterekkel kellett olyan he­lyekre szállítani, ahová már fel tudtak kapaszkodni a katonai teherautók. A kimentettek számlálása egész éjjel tartott. Va­sárnap éjjel még úgy tűnt, hogy mintegy háromszáz versenyzőnek nyoma veszett az Angliára törő májusi télben, de reggelre ők is előkerültek az egyik táborban. Párizs — Parkolási gondok miatt zárva maradt hétfő délelőtt Párizs első számú turisztikai látványossága, az Eif- fel-torony. A parkolási gondok kifejezés nem a látogatók kocsijainak elhelyezési problémáira vonatkozik —- pedig itt valóban katasztrofális a helyzet, mert a közelben nincs egyet­len parkolóház sem —, hanem a néhány tucatnyi alkalma­zott helyzetére. A hatóságok eddig rendkívüli kedvezmény­ként engedélyezték, hogy az Eiffel-torony dolgozói egy kör­nyékbeli, s parkolási tilalom alá eső kis utcában hagyhassák kocsijaikat, most ezt a lehetőséget is meg akarják szüntetni. BT Moszkva — Feltehetően rivális maffiák összecsapása során három ember meghalt, egy súlyosan megsebesült va­sárnap este Moszkvában —jelentette rendőrségi közlés alap­ján az Interfax. A rendőrség szerint az úgynevezett kazanyi maffiához tartozó férfiak az egykori olimpiai falu egyik étterméből léptek ki, amikor ismeretlen álarcosok támadtak rájuk. Hárman azonnal meghaltak, a sebesültet válságos ál­lapotban szállították kórházba. A gyilkosok elmenekültek, de a helyszínen hagytak két Kalasnyikov géppisztolyt, egy Makarov-típusú pisztolyt, valamint 80 töltényt. Világkrónika Népszavazás az elnök sorsáról Karadzic elszigetelődik MTI Továbbra is Radovan Ka­radzic a boszniai szerb állam elnöke — jelentette ki Biljana Pla vsic boszniai alelnök a Sza­bad Európa rádiónak adott va­sárnapi nyilatkozatában. „Alkotmányunk értelmében az elnök rábízhatja egyes te­endők ellátását az alelnökre” — mondta Plavsic, s hozzátette: a jövőben az ő feladata lesz a nemzetközi közösséggel kez­dett tárgyalások folytatása, il­letve a közszereplés. „Mindez az én feladatom, ám Aleksa Buha is fontos szerephez jut” — mondta Plavsic, akit Ka­radzic szombaton bízott meg egyes elnöki funkciók ellátásá­val. A belgrádi tömegtájékoz­MTI Az Egyesült Államok részle­tes információt juttatott el Len­gyelországnak, Magyarország­nak és a Cseh Köztársaságnak az F-16-os, illetve az F/A-18- as amerikai vadászbombázó re­pülőgépek szállításának lehető­ségeiről és vételáráról — közöl­te az Arms Trade News című amerikai kiadvány a birtokába jutott Pentagon-dokumentu­mok alapján. A kiadvány ITAR-TASZSZ hírügynökség által hétfőn is­mertetett írása szerint az emlí­tett három országba irányuló harcigépeladások összesen nyolcmilfiárd dollárra rúghat­nak, s az üzlet létrejötte „ke­mény reakciót” válthat ki Oroszország részéről, illetve MTI Szűk egy hónappal az elnök- választás e\őn Borisz Jelcin tá­mogatottsága jelentősen meg­haladja fő vetélytársáét, a kom­munista Gennagyij Zjuganovét, és nő kettőjük között a különb­ség — derült ki egy vasárnap késő este ismertetett orosz köz­vélemény-kutatás adataiból. Az NTV orosz tévétársaság számolt be a Ramir közvéle­mény-kutató intézet felméré­séről. Május közepén, 1500 megkérdezett választó közül Jelcinre 32 százalék, Zjuganov- ra viszont csak 25 százalék adta volna voksát. A második for­dulóban még szembetűnőbb Jelcin fölénye: 42 százalékos eredménnyel győzne, szemben Zjuganov 32 százalékával. A liberális Grigorij Javiinsz- kijre kilenc, a szélsőjobboldali Vlagyimir Zsirinovszkijra, illet­ve a nacionalista Alekszandr Lebegyre 5—5 százalék adná voksát. A szemsebész Szvja- toszlav Fjodorov 3 százékot kapna. A kommunista Aman tatási eszközök a boszniai szerb elnök végleges lemondásaként kezelték Karadzic bejelentését, s Plavsicsot mint új államfőt idézték a vasárnap megjelenő lapokban. Amennyiben Karadzic való­ban csak a nemzetközi közösség­gel folytatott tárgyalásokat bíz­ta Plavsicra, akkor nem tett egye­bet, mint elismerte a kialakult helyzetet, hiszen hónapok óta egyetlen külföldi politikus sem áll szóba a háborús bűnök elkö­vetésével vádolt politikussal. Lehetséges, hogy a boszniai szerb köztársaságban rövidesen népszavazást rendeznek a há­borús bűntettekkel vádolt Ra­dovan Karadzic elnök sorsáról — jelentette vasárnap este az SRNA hírügynökség. „kisebb fegyverkezési ver­senyt” indíthat el Közép-Euró- pában. A „Tanács az Életképes Bé­kéért” nem kormányszervezet kiadványa úgy tudja, hogy Csehországnak közel 880 millió dollárt kellene fizetnie 24 F-16 Fáikon repülőgépért, további több mint 780 milliót pedig 18 F/A-l 8 Hőmet gépért. Magyarországnak egymilliárd dollárjába kerülne 30 F-16-os vadászbombázó megvásárlása, Lengyelország pedig mintegy 5,7 milliárd dollárért kaphatná meg azt a 150 F/A 18-ast, amelynek megvásárlására ár­ajánlatot kért. Az amerikai bulletin szak­értőkre hivatkozva azt írja, hogy az említett harci gépek leszállítása után az Egyesült Tulejev és Mihail Gorbacsov szovjet exelnök pedig csak 1-1 százalékot szerezne. Az NTV által ismertetett má­sik két közvélemény-kutatás hasonló különbséget jelzett Jel­cin és Zjuganov között. Azok­ból is kiderült, hogy növekedett a két héttel ezelőtti adatokhoz képest a különbség Jelcin és Zjuganov között. Az elnökválasztást június 16- án tartják Oroszországban. A felmérések szerint 85 százalé­kos részvétel várható. * * * Borisz Jelcin a júniusi elnök- választásig hátralévő három hét alatt feszített tempóban folytat­ja kampányútjait — derült ki Szergej Medvegyev szóvivő hétfői bejelentéséből. Közben Jelcin vetélytársa, Alekszandr Lebegy ismertette programját, a kommunista Gennagyij Zju- ganovot támogató 200 szerve­zet és mozgalom pedig húsz további baloldali tömörüléssel bővült. Jelcin, aki a hét végén Szi­bériában járt, a közeljövőben a A népszavazás javaslata szombatra virradó éjszaka szü­letett meg a palei parlamentben — írta a hivatalos hírügynök­ség a boszniai szerb „vezetés­hez közel álló körökre” hivat­kozva. A képviselők a parlament ülésén úgy vélték, hogy „ha tovább nő a nemzetközi kö­zösség nyomása a boszniai szerb vezetésre, úgy egy nép­szavazás megrendezésére ke­rülhet sor” — teszi hozzá az SRNA. Egy, „a boszniai szerb köz­társaság kormányához közel álló forrás” szerint „nagyon gyorsan” előkészíthetik a refe­rendumot, amely megmutatja majd a boszniai szerbek „tény­leges akaratát”. Államok aligha beszélhet­né le Oroszországot arról, hogy újabb fegyvereket ad­jon el Kínának és Iránnak. A szakértők ráadásul azt állít­ják: Washington nem szentelt elég figyelmet arra, hogy a har­ci gépek eladása felboríthatja a jelenlegi közép-európai erő­egyensúlyt. Jonathan Dean, az európai haderők és fegyverzetek csök­kentésről tartott bécsi leszere­lési tárgyalások amerikai dele­gációjának egykori vezetője szerint a fegyvereladás súrló­dásokat okozhat az Egyesült Államok és Oroszország kö­zött. A 150 korszerű amerikai repülőgép lengyelországi el­adása pedig egyenesen olyan, mintha Washington olajat pró­bálna önteni a tűzre. közép-oroszországi területekre, a Volga mentére, majd Orosz­ország északi részébe látogat. Felkeresi az ország déli részét és a Kaukázust is. Medvegyev ugyan nem tett említést róla, de valószínűleg ekkor látogat el az elnök Csecsenföldre. Jelcin jú­nius 14-én szülőföldjén, Jeka- tyerinburgban fejezi be kampá­nyát, ott, ahol február közepén bejelentette, hogy indulni kíván a nyári elnökválasztáson. Közben a nacionalista Alek­szandr Lebegy tábornok az urá­li Cseljabinszkban ismertette választási programját. Közölte, hogy senkivel sem lép szövet­ségre, és a lakosság 60 száza­lékának támogatására számít, miután „a többség egyaránt el­utasítja a jelenlegi vezetést és a kommunistákat”. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Lebegyre 5 százalék szavazna. Közben a kommunista Gen­nagyij Zjuganovot az eddigi kétszázon kívül húsz, kevéssé ismert baloldali mozgalom és tömörülés biztosította támoga­tásáról. ÚJ KELET \ Hírről % hírre Palotai István jegyzete Ha minden igaz... ... Karadzsic boszniai szerb elnök lemondott hiva­taláról. Ha nem igaz, hát le­mondatták, vagy olyan hely­zetet teremtettek, mintha le­mondott volna, és már csak mással tárgyalnak. Neveze­tesen a volt helyettesével. Ezek szerint, a napokban kinevezett Karadzsic-párti „ellenminiszterelnök” — Gojko Klickovic — kor­mányosa meglehetősen ké­részéletűnek bizonyult, bár személyéről újabban nem szól a fáma. Akármi is tör­ténik arrafelé, az biztos, hogy az irdatlan amerikai katonai nyomás következ­ménye... Különben nem minden arany, ami fénylik. A dél­szláv békefolyamat csak részben tartozik jelenleg (még?) a csillagos-sávos lo­bogó ellenőrzése alá, Koszo­vóban ugyanis egyre foko­zódik a feszültség. A nagy kérdés az, hogy az albán helyzet eszkalálódik-e, vagy marad a maga kocsmarob- bantgató medrében. Termé­szetesen ez csak egy bizo­nyos mértékig függ maguk­tól a résztvevőktől, mert hi­ába is akarnának a felek mást, ha, Joe bácsi” nem azt szeretné... Ha neki az jó, ha „balhé”, van, mert akkor szükség van a jelenlétére, akkor lesz is balhé. Hogy lesz-e egyáltalán valaha is igazi béke a térség­ben, csak és kizárólag annak a függvénye, hogy az ame­rikaiak akamak-e maradni, vagy nem! * * * Sulejman Demirel török köztársasági elnök... ... majdnem áldozatává vált egy merényletkísérlet­nek. Szerencséjére a bizton­ságiak észrevették a pisz­tollyal hadonászó támadót, és ártalmatlanná tették. Az első jelentések a Kurd Mun­kapártot teszik felelőssé a történtekért, azonban bizo­nyítékaik erre nincsenek. Ha már feltevéses alapon pró­báljuk a helyes választ meg­kapni, akkor semmiképpen sem szabad a találgatások közben kihagyni annak lehe­tőségét, hogy síita szélsősé­gesek is számba jöhetnek, mint a merénylet kiagyalói. A legutolsó törökországi választásokon a konzervatív iszlám szellemiségét magá­énak valló párt került ki győztesen a küzdelemből, és nem valószínű, hogy külö­nösebb örömöt jelent szá­mukra a modem szemléletű Demirel elnök fékező hatá­sú országlása. Végtére majdnem mind­egy, ki is volt a tettes, a lé­nyeg az, hogy Törökorszá­got ne öntse el a terrorhul­lám, mert az bizony a NATO belső struktúrájának nem lenne valami nagy hasznára. A következtetés tehát logi­kus: az ország nyugalmának feldúlása annak az érdeke, aki a NATO szétzilálását szeretné elérni... Harci gépek Közép-Európába Amerikai ajánlat Orosz elnökválasztás Jelcin magabiztosan vezet

Next

/
Thumbnails
Contents