Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. május 16., csütörtök 5 Parlagfűirtási rendelet Nőtt az asztmások száma A megyében Nyíregyháza után másodikként, Záhony kép- viselő-testülete is rendeletet alkotott a parlagfű, népies nevén a vadkender irtásáról. A 30—50 ezer magvat hozó s nyolcmil- liárd virágporszemet termelő növény a magyar lakosság 15— 20 százalékánál okoz allergiás tüneteket. Az elmúlt tizenöt év alatt, amíg a hazai asztmások száma „csupán” megduplázó­dott, addig régiónkban hatszor több panaszost kezeltek az or­vosok. A pollenallergia népbetegséggé vált, s közügy a kivál­tó ok megszüntetése. A záhonyi képviselő-testület még a júliusi, tömeges parlagfú'virágzás előtt rendeleti úton szeretné elejét venni a veszélyes növény elburjánzásának. A határozat értelmében mindetí lakos köteles a saját tulajdona területén, illetve az az előtti közterületen kiirtani — évente akár több alkalommal is — a vadkendert. Az önkormányzati döntést az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kisvárdai intézetének javaslata támasztotta alá. A rendelet Záhony közigazgatási határán belül érvényes, s szabálysértési eljárást indíthat a város jegyzője azon lakosok ellen, akik nem végzik el megfelelőképpen az irtást. A bírság összege legfeljebb tízezer forint lehet. Ugródeszka a panellakás? Fellendülő, sajátos lakásépítési kedv Záhony régebben szépen fejlődött, ipari, kereskedelmi és közlekedési csomópontként jelentős munkaerő-von­zóhatást gyakorolt a környező településekre. Ezt a len­dületet megtörte a ’93-ig tartó, a rendszerváltással elin­duló átalakulási folyamat: munkahelyek százai szűntek meg, s a lakosság száma csökkenni kezdett. E mélyre­pülést a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket kínáló, új, lakáshoz jutást segítő szociálpolitikai kormányrende­let, illetve a vasúttársaság szolgálati ingatlanjainak ér­tékesítése megállította. — E két, pozitív hatás együt­tesen egy szociológiai tanul­mányt megérő sajátos szokást, egy lakosságszám-gyarapodá- si ritmust eredményezett a vá­rosban — mondta Háda Imre polgármester. — Elsőként a tényleges lakásérték törtrészé­ért megvételre kínált MÁV-pa- nellakásokba a már viszonylag kiegyensúlyozottabb egziszten­ciával rendelkező környékbeli és városi családok költöztek be. Ez természetes, hiszen ők szin­te zsebből kifizették az 50—55 négyzetméteres ingatlanok 150—200 ezer forintos vétel­árát. Az összes MÁV-épület elkelt, s a bővülő munkalehe­tőségek miatt az önkormányzat arra kényszerült, hogy a nyu­gati lakótelep mellett építési telkeket alakítson ki. A lakásépítési szociálpoliti­kai kedvezrtiönyek miatt olyan sok igény érkezett be, hogy két utcát jelöltünk ki, s teljes köz­művesítéssel négyzetméteren­ként 650 forintért eldatuk a tel­keket. Itt közel húsz lakás épül, s a panelekből kiköltözők he­lyére jönnek az új lakosok. Ez a folyamat olyannyira beindult, hogy a tervek szerint a most benépesülő, új lakótelep másik oldalán is meg fogja vásárolni az önkormányzat az egyelőre magántulajdonban lévő telke­ket, ahová várhatóan azok köl­töznek ki, akik az első tulajdo­nosoktól vették meg a volt szol­gálati ingatlanokat. A folyamat tart, a betelepül­ni vágyók érdeklődése válto­zatlan, ami jelzés értékű tapasz­talat a város vezetőségének: Záhony túljutott a gazdasági mélyponton. Mozigépész, feltaláló, kisvártulajdonos Hetvennégy év ezernyi munkája Balázska Ferenc tanult szakmáját tekintve villanysze­relő és mozigépész, de valójában sokarcú feltaláló polihisztor és Záhony egyetlen kisvártulajdonosa. Ez utóbbi akár a cégére is lehetne, mert a városban szin­te senki sincs, aki a takaros családi háza kiskertjében álló makett várat ne ismerné, s nincs olyan kissrác sem, aki ne töltene ott szívesen órákat játékkatonái társa­ságában. Megszűnik a kamionsor * Utberuházás E vár hosszú évtizedek alatt lassan épülgetett betonból, eter­nitből, kövekből, s ma sem, de talán soha nem fog végképp elkészülni. A makett előterében guggolva mesélte a mester, hogy már az első magyarorszá­gi lakásuk udvarán elkészült az első változat, de miután elköl­töztek onnan, azt otthagyta az ismerőseinek. Hazai lakást említett, ugyan­is Kézdivásárhelyen született az ezermester, aki Erdélyből Kisvárdára költözött, majd ide Záhonyba. Már itt tanulta ki a villanyszerelői mesterséget, majd később másik nagy sze­relmét: a mozigépészetet. A családi fészekbe invitálva büszkén vezetett körbe a taka­ros lakásban, ami inkább egy múzeumra hasonlított, mert nem volt olyan apró zug, ahol az ő és felesége keze nyomá­val ne találkoztunk volna. A szekrénytetőkön fából készült középkori hajó, belül kárpito­zott hintómakettek sorakoztak, mellettük kőrisfából esztergált kis vázák, fém italkínáló, szá- zadeleji tűzoltókocsik állnak. Minden alkotásához egy apró történet fűződik. Minden, hob­biból elkészült dísz- vagy hasz­nálati tárgyban egy valami kö­zös: a mester feleségének keze ügyességét dicsérő csipke, amely alátétül szolgál a mind­ig ötletekkel teli, fúró-faragó­szerelő férje munkáinak. A régi lakatokból, csáklyák- ból, béklyókból kialakított rög­tönzött kiállítással beborított műhelyfalakon belül megmu­tatta azt a saját készítésű faesz­tergagépét, amin többek között a. vázák nyerték el végső for­májukat, de elővett egy villany­motor-tekercselőt is, amit régi kurblis telefonból és repülő­gép-alkatrészekből épített ösz- sze. Mikor ez elkészült, nem hitték el a mesternek, hogy az milyen finom műszer, de ő bi­zonyítékként megtekercselt egy apró, villanyborotva-motor forgótestet... Amerikából hazaköltöző fe­leségének utazóládájában tu­catnyi feltalálói dokumentum között rábukkantunk egy cirok- seprű-daraboló gép tervére, ami a mai napig is üzemel, s ötle­tes, a mozigépész mindennapi munkáját megkönnyítő prakti­kus s megvalósított segédesz­közökre. Ez volt az a pillanat, amikor elővette a legnagyobb titkát az örökké tevékenykedő mester: egy százesztendős működőképes vetítőgépet s a hozzá tartozó nitrocellulóz, többek között Stan és Pan né­mafilmeket. A gondosan ápolt s eredeti alkatrészekből álló géppel nagy tervei vannak az ezermesternek: a százéves mozi tiszteletére a helyi műve­lődési házban vetítést szeretne rendezni, ezzel tisztelegve mes­terségének. Rövidhírek Alapítványi zeneiskola működik a záhonyi közleke­dési szakközépiskolában. A sokféle kulturális és közös­ségi kezdeményezéséről közismert Aranyosapáti Fej­lődéséért Alapítvány szerve­zésében két tucatnyi diák vehet részt a billentyűs és húros hangszereken folyó, díjmentes zeneoktatásban. A zenei kultúra népszerűsítése érdekében egyébként nem­régiben az alapítványi zene­iskola négy pedagógusa tar­tott tanári koncertet a kollé­gium diákjai számára. * * * Állandó tárlat nyílott a közelmúltban a művelődési központ aulájában. A repre­zentatív helyiségben a köz­pont munkatársa, a vizuális alkotók körében elismert Sipos Attila színes, nagy méretű természetfotóival ta­lálkozhatnak az érdeklődők és az intézmény látogatói. * * * Komoly sikert ért el a kö­zépiskolai kollégium zöld köre a Soros Alapítvány ál­meghirdetett Hazánk Ter­mészeti Öröm-Bánat Térké­pe pályázaton. A pénzjuta­lom mellett a záhonyiak, mint a legeredményesebb megyei pályázók két diákot nevezhetnek, megyénként 3-3 fővel a nyári természet- védelmi jutalomtáborba. A több tucatnyi pályamun­kából a Soros Alapítvány önálló albumot jelentet meg, s a pályaműveket vándorki­állítási anyagként is közre­adják. A megyében legutoljára meg­kezdett záhonyi körzeti gázhá­lózat-építési beruházások őszre befejeződhetnek, s így kezde­tét veheti a város arculatának rendbe tétele. Közel 900 ház­tartás kapcsolódik rá a második félévben a gerincvezetékre. Első lépésként a megyeszék­helytől kölcsönzött úttisztító gépekkel eltüntetik az aszfalt­ról a vastag sarat, s következ­nek az infrastrukturális munkák miatt eltolódott aszfaltozások. A nyugati lakótelepen megnyi­tott két utca szilárd burkolattal való lefedését pályázati pénz­alapok segítségével oldja meg az önkormányzat, de a hat bel­városi szakaszon elvégezendő munkát már saját erőből kell megoldaniuk a városatyáknak. Az előzetes tervek szerint a még idén elvégezhető feladat 20—25 millió forintba kerül. Szintén a második félévben várhatóan átadható lesz az új, déli bekötőút is, amely a város­ba vezető, ez idáig használt utat tehermentesíti. Az ehhez szük­séges mintegy három hektáros területet a város vásárolja meg költségvetésébe épített tízmil­lió forintos kölltségért. Az útfejlesztési elképzelé­sekhez szervesen kapcsolódik az a magánberuházás, mely szerint nyár közepére használ­hatóvá válik a háromszáz gép­járművet befogadó, kulturált várakozási körülményeket megteremtő, saját rendőrőrssel rendelkező kamion-előtermi- nál. Az eddigi öt kilométeres, lépésben haladó sor így meg­szűnhet a 4. számú főúton. Az előterminál és a határ között forródrót létesül, s az ott levá­molt autók egyből átjuthatnak a határon. Amellett, hogy fellé­legezhet a város, várhatóan 40— 50 új munkahelyet is jelent. Amerikai ízek Kedvező eredményű előtárgyalások után egyre valószínűbb, hogy Záhonyban megépülhet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második McDonald’s étterme, s első McDrive autós gyorsét­kezdéje. Az elképzelések és a kölcsönös szándéknyilatkoza­tok szerint az „amerikai lacikonyha” a határátkelőhöz vezető és a városi becsatlakozó út közelében helyezkedne el. A nem­zetközi étteremlánc szakemberei már vizsgálják a szóba jöhe­tő önkormányzati területek és ingatlanok műszaki paraméte­reit. Hamarosan elkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok, s — ismerve a vállalat diktálta tempót — valószínű, hogy még ebben az esztendőben megnyílik az üzlet. Az oldalt írta: Vitéz Péter A fotókat készítette: Bozsó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents