Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. május 15., 3 Újabb választás Székelyben Háromhónapos vita Nem vezetett eredményre a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal által kezdemé­nyezett újabb egyeztető önkormányzati ülés Székely község polgármestere és képviselő-testülete között több mint három hónapja tartó vitában. A január végén megválasztott polgármester így szóban be­jelentette lemondását, s ez azt jelenti, hogy két hó­napon belül ismét időközi választást írnak majd ki a nyírségi településen. Erről Fekete Zoltán, a térségi közigazgatási hivatal vezetője tájékoztatta kedden az MTI-t. MTI A falu korábbi polgármes­tere, Szőke Sándor egészsé­gi okokra hivatkozva mon­dott le tisztségéről. A január 28-ai időközi választást dr. Faragó György, a helyi Fa­lunk Fejlődéséért Egyesület jelöltje, a község háziorvosa nyerte. Mivel a település la­kóit gyógyító orvos az ön- kormányzat alkalmazottja, s a munkáltató a polgármester, összeférhetetlenség alakult ki, hiszen Faragó doktor így önmaga munkahelyi veze­tője lett volna. A jogi meg­oldásra az kínálkozott, hogy Faragó György a továbbiak­ban vállalkozó orvosként végzi tevékenységét. A helyi képviselő-testület viszont ra­gaszkodott s ragaszkodik ah­hoz, hogy önkormányzati or­vosa legyen Székelynek. A felek egyezséget a megyei közigazgatási hivatal közve­títésével sem tudtak kötni, s emiatt — mivel orvosi hiva­tását nem kívánta feladni — lemondásra kényszerült a há­rom és fél hónapja választott polgármester-orvos, aki a vita miatt lényegében köz- igazgatási tisztségének ellá­tásához sem kezdhetett. Dr. Faragó György Fotó: Harascsák Annamária Semmi sem oldódott meg Fekete Tibor (Új Kelet) _ Ha mu alatt lappangott a tűz, és elég volt egy szellő, újra fel­lobbant. Régóta nyílt titok, hogy hosszú távon nem tart­ható ez az állapot Székelyben. Az önkormányzat megosztott­sága patthelyzetet teremtett, és a gordiuszi csomót végül az orvos-polgármester vágta át azzal, hogy lemondott. Az ellentétek a képviselő- testület és a polgármester kö­zött már a megválasztását követő beiktatáson kezdőd­tek. A testület hét tagjából mindössze ketten jelentek meg az eseményen, így elma­radt a ceremónia. Az öt távol­lévő bojkottjával csak ideig- óráig tudta halogatni a pol­gármester kinevezését, és az ellentétek odáig fajultak, hogy az önkormányzati ta­gok nem engedélyezték a falu orvosának a vállalkozásban történő gyógyítómunkát. Mi­vel önmaga munkáltatója nem lehet, így választania kellett: vagy az orvosi rende­lő, vagy a polgármesteri szék. Az előző mellett döntött. Az expolgármester az előzmények után már nem kívánja újra megpályázni a falu első számú vezetőjének posztját, de a Falunk Fej­lődéséért Egyesület állít je­löltet az elkövetkező hely- hatósági választáson. Ha az ő jelöltjük futna be, akkor lehet, hogy kezdődik min­den elölről(?). „Vért fogunk izzadni” Záhony: agrármodernizáció és ipari parkok Kozma Ibolya (Új Kelet) A Miniszterelnöki Hivatal képviselői hétfőn délelőtt két­napos látogatásra érkeztek me­gyénkbe. A késő este rendezett sajtótájékoztatón Veress József helyettes kabinetfőnök bemu­tatta a Modernizációs és Integ­rációs Programirodát. Az iro­da tevékenységi köre kiterjed a műszaki, természettudományi, humán- és társadalomtudomá­nyi, valamint a gazdasági és üzleti élet területeire. Jelenleg agrármodemizációs, foglalkoz­tatási, turisztikai projektek ki­dolgozásával foglalkoznak, az informatikai parkok, ipari par­kok, köztük a záhonyi külön­leges gazdasági övezet megva­lósításával. A Modernizációs és Integrá­ciós Projekt Iroda adatbankot állít fel a közeljövőben megva­lósítható projektekről, a ma­gyar és külföldi szakértőkről, valamint az elérhető források­ról mind a belföldi felhaszná­lók, mind az érdeklődő külföl­di befektetők részére. Prezen­tációkat szervez, ahol már ki­dolgozott projekteket ajánl a potenciális befektetőknek, és segít megválaszolni a magyar gazdasággal és jogszabályok­kal kapcsolatban felmerült kér­déseket, valamint összehozza a hazai és külföldi partnereket. Egyik tevékenységük az ag­rármodernizációs kísérlet az Európai Unió-konfom térségi vállalkozásokban. Célja a már tudományos, illetve politikai szinten sok helyen megfogal­mazott integrációs politika gya­korlati átültetése a termelőüze­mek és a vállalatok szférájába. Iránya a mezőgazdasági terme­lés felépítésének modernizáci­ója, az integrált termelés kiala­kítása és a térségi agráifejlesz- tési projektek generálása, a fog­lalkoztatás feltételeinek javítá­sa. Az Integrált Termelésfej­lesztési Rendszerek gesztorai olyan, tartósan állami tulajdon­ban maradó mezőgazdasági és erdészeti tevékenységet folyta­tó részvénytársaságok, ame­lyek ezt önként vállalják. A kí­sérleti program 1995 őszén indult és három évig tart. A résztvevők felhasználhatják az állami forrásokat, amelyeket az agrárönkormányzat nyilváno­san meghirdet a termelés, a fog­lalkoztatás, az integrációs együttműködés, az export nö­velése érdekében. A programban részt vevő vállalatok párhuzamosan vég­zik a magyar és az EU-gyakor- lat szerinti jövedelem- és költ­ségelszámolást, reális adatokat szolgáltatva a magyar mező- gazdaság statisztikai jellegű vizsgálatához és az EU-csatla- kozás várható költségeinek és pénzügyi hatásainak gyakorla­ti felméréséhez. A hivatal munkatársai és Burgert Róbert, a Kisélet kép­viselője megyénk agrárszak­embereivel tárgyalt, akik is­mertették tevékenységüket, majd agrármodemizációs lehe­tőségekről beszélgettek. — Hi­ába akarunk hazánkból ipari országot — mondta Burgert Róbert —, meg kell értenünk és el kell fogadnunk, hogy me­zőgazdasági ország vagyunk. Veress József az Új Kelet kérdésére a záhonyi különleges gazdasági övezet megvalósítá­sának folyamatáról beszélt. Ki­fejtette, hogy három régió ver­seng egymással a vállalkozási övezet létrehozásának engedé­lyezéséről. Az államtitkár-he­lyettes szerint Záhonynak van a legnagyobb esélye a logisz­tikai és átrakóközpont felépíté­sére. — Azonban a feltételek hiányoznak, Záhonyban vért fogunk izzadni — mondta —, hiszen az infrastruktúra még kívánnivalót hagy maga után, ugyanez vonatkozik a szolgál­tatásokra is. Most valamennyi önkormányzatnak az övezet érdekeit kell szolgálni, hiszen ez segíthet a megye fejlődésé­ben. A régiónak a hátulma- radottak előnyét kell kihasznál­ni, s olyan háttért kellene kiépí­teni — egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és egyéb terüle­ten —, amely a hosszú távú programokat szolgálja. Rokkantaknak és nyugdíjasoknak kedvezményesen Kábeltévé Csengerben Kábeltévé-hálózat építésére készülnek Csengerben. Az önkormányzat korábban minden lakásba kikül­dött egy általános tájékoztatót, amelyben körvona­lazták a feltételeket és az összegeket. Azóta már pontosabb adatok állnak rendelkezésre, mert eldőlt, hogy az Elektronét Kft. fogja — megfelelő igény ese­tén — a hálózatot létrehozni és üzemeltetni. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Az igényfelmérés április 16- án zárult le. Közel 600 család jelezte igényét a bekötésre. Májusban indulnak a szervezők megkötni a szerződéseket, a város térképén a kft. megálla­pítja a munkálatok sorendjét, és indul az építés, melyet ősszel szeretnének befejezni. A bekötés ára lakásonként bruttó 20 ezer forint, melyet négy részletben, a szerződés megkötésekor 6500, utána ha­vonta egyszer 6500, majd két­szer 3500 forinttal is lehet tör­leszteni. Ezen az áron utoljára akkor jelezheti csatlakozási szándékát az előfizető, amikor utcájában fektetik a kábelt. Csengerben önálló fejállo­más lesz, ami induláskor 15 te­levíziós és 3 rádióprogramot fog sugározni. Ezek az MTV 1—2, DunaTV, TOP TV, Szív- TV, Stúdió csatorna, RTL, S AT 1, PRO 7, VIVA, DSF, Euro­sport, Sky News, Cartoon Net- work/TNT, TV5, Rai Unó, és a rádiók: Kossuth, Petőfi és Bar­tók adók műsora. Ezek előfizetési díját három havonta kell fizetni egy összeg­ben. Megfelelő igény esetén később sugározni fogják a Spektrum televízió és az HBO mozicsatoma műsorát is. A csa­tornák csomagokra bontva rendelhetők meg. Az egyes csomag a TV1—2 és a Stúdió- csatorna műsorát tartalmazza, egy hónapora 69 forintba kerül, a kettes csomagban havi 252 forintért a RTL, Pro7, DSF, MTV 1—2, Stúdió, Sat 1, VIVA adókat találjuk, a hármas 364 fo­rintos áráért pedig az összes fen­tebb leírt műsort nézheti, illetve hallgathatja az előfizető. Száz- százalékos rokkantak és 70 éven felüliek az egyes csomagot in­gyen, a többit az eredeti ár öt­ven százalékáért kapják. A kft. minden megrendelő la­kását rácsatlakoztatja a rend­szerre, attól függetlenül hány szerződést kötöttek még az adott utcában. További információkat a művelődési központban kap­hatnak az érdeklődők. Besenyődön negyvenki­lenc család adta be telefon­igénylését. A 35 000 forin­tos bekötési díj előlegét még februárban befizették, a há­lózat bekötésére azonban csak az év második felében lehet számítani. A települé­sen is nagy a munkanélküli­ség. Jelenleg ötvennégy jö­vedelempótló támogatásból élőt tartanak nyilván, akik­nek egy része közhasznú munkásként dolgozik. Nyírbátorban május 17- én délután hat órakor kez­dődik a Tinódi Sebestyén Általános és Zeneiskolában az a hangverseny, mely a város millecentenáriumi ünnepségeinek megnyitója lesz. A rendezvényen az is­kola diákjai lépnek fel. Huszonöt éves a város alkotóháza és képcsarnok- stúdiója. A negyedszázados jubileum alkalmából május 18-án délelőtt tizenegy órá­tól Báthori Gábor alpolgár­mester egy képzőművészeti kiállítást nyit meg az alko­tóházban. A kiállításon az érdeklődők az elmúlt évek­ben a házban tevékenykedő mesterek műveit tekinthetik meg. A református egyház ze­nés áhitatsorozatot indít el május 19-én délután hat órától. A nyitó hangverse­nyen a református műemlé­ki templomban Sepsay Ka­talin énekel, az új orgonán pedig Sepsay Károly ját­szik. Szamosújlakon a jelen­leg alkalmazott nyolc köz­hasznú munkás mellé még ugyanennyit vesz fel a pol­gármesteri hivatal május 20-ától. A jövedelempótló támogatásból élők köztisz­tasági feladatokat látnak el a falu területén. Mivel mun­kalehetőség egyáltalán nincs, az itt élők a régi termelőszövetkezetektől visszakapott földjeiken pró­bálják megtermelni a min­dennapra valót. Uj könyv a Nyírségről Gyüre Ágnes (Új Kelet) A tánc mint tradíció a nyír­ségi paraszti kultúrában cím­mel írt tanulmánykötetet Ratkó Lujza, a Sóstói Mú­zeumfalu etnográfus mun­katársa. A Közép-Nyírség tánchagyományait feldclgo zó kötet több, mint szak­könyv. Jól érzékelhetjük benne a paraszti élet savát- borsát. Nagyon emlékezetes például az összes adatközlő mondandója. A tanulmány erénye még, hogy egy szé­lesebb néprajzi ismertetés vezeti be a tánc minden rész­letére kiteijedő vizsgálódást. A szerző—mint vallja— „néhai jó Keserí; János geszterédi magyar prímás örök emlékezetéül s az utó­kor okolásául” alkotta mű­vét. A kötetet a könyvhéten vásárolhatják meg először az olvasók.

Next

/
Thumbnails
Contents