Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

4 1996. május 15., szerda A benesi dekrétum Lányi Zsolt kisgazda frakcióvezető-helyettes napirend előtti felszólalásával kezdte meg keddi munkanapját az Országgyű­lés. A politikus sürgette, hogy a szlovák törvényhozás törölje az alkotmányból a benesi dekrétumok súlyosan diszkrimináló passzusait. Lányi Zsolt megfogalmazása szerint a dekrétum­nak „köszönhetően” több százezer magyar vesztette életét. Szent-Iványi István külügyi államtitkár válaszában visszauta­sította, hogy Szlovákiában több százezer magyar vesztette volna életetét. Figyelmeztetett arra is, hogy az ilyen csúsztatá­sok súlyos külpolitikai következményekkel járhatnak. Abortusz, csecsemögyilkosság A kereszténydemokrata Semjén Zsolt az abortuszok növe­kedésével és a csecsemőgyilkosságokkal kapcsolatban kért szót. Rámutatott, hogy a kabinetnek a jelenleginél sokkal töb­bet kellene tennie az abortuszellenes civil kezdeményezések támogatásáért, a csecsemők megmentéséért. Kökény Mihály népjóléti államtitkár az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a kabinet a rendelkezésére álló eszközökkel igyeszik támo­gatni minden ilyen jellegű civil szerveződést. Elmaradt béremelés Kelemen András az egészségügyi dolgozók elmaradt bér­emelését firtatta. Felháborítónak tartotta, hogy a kormányzat ígérete ellenére sem adta meg a 27 százalékos bérfejlesztési keretet az intézményeknek. Kökény Mihály úgy vélte, hogy a képviselő összemossa a dolgokat, olyan történéseket hoz össze­függésbe, amelyeknek semmi közük sincs egymáshoz. El­mondta: a beígért béremelés nem garantálta, hogy az összes egészségügyi intézmény minden dolgozója megkapja azt. A kamatadó és a gazdaság Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a kamat­adó kérdésével kapcsolatban azt fejtette ki, hogy a kabinet gaz­daságpolitikája átgondolatlan és kapkodó. Hangsúlyozta, hogy a kamatadó ügye hasonló sorsra jutott, mint a vagyonadó és az ingatlandó. — Vagyis — tette hozzá — a kabinet felvetet­te, bevezette a köztudatba, majd úgy döntött, hogy elveti az ötletet. Varga Mihály megfogalmazása szerint a kormányzat magatartásának inflációnövelő hatása van és igen káros a gaz­daságra. Akar László pénzügyi államtitkár rámutatott, hogy a kabinet magatartásában nincs semmi kivetnivaló. Úgy vélte: jobb, hogy a kormányzat nem titokban, hanem a nyilvánosság előtt, szakértők bevonásával vitatja meg elképzeléseit. Mérnök- és építészkamara A parlamenti pártok kivétel nélkül nagy jelentőségűnek és támogatásra méltónak tartják a tervező- és szakértő-mérnö­kök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényja­vaslatot — derült ki az előterjesztés általános vitájában. Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslat illeszkedik a hazai jogalkotási folyamatba, megfelel az európai normáknak, s emellett alapvető szakmai igényeket elégít ki. Mint mondta, az utóbbi évek szabályozatlansága, a nagy tervező intézetek feloszlása utáni rendezetlen állapot nem­csak a piacot tette átláthatatlanná, de morálisan leértékelte a szakmát is. Éppen ezért nagyjelentőségű lépés, hogy a kama­rák köztestületté alakulásával a szakma maga szabja majd meg az alapvető elvárásokat, alakítja ki a mérnöki, építészi pálya gyakorlásának követelményeit. — Ez egybeesik mind a megrendelők, mind a mérnökök érdekeivel — hangsúlyozta az államtitkár. Hazai krónika Az SZDSZ az önkormányzati vagyonról A késlekedésre nincs magyarázat? UJ KELET MTI A honatya elmondta, hogy az önkormányzatokat a gázszol­gáltatók részvényeinek 40 szá­zaléka, mintegy 19 milliárd fo­rint illeti meg, és hasonló összeg várható az áramszolgál­tatók vagyonából is. Dióssy László utalt arra is, hogy az önkormányzatok addig nem élhetnek tulajdonosi jogaikkal, amíg meg nem kapják a rész­vényeket. Az ÁPV Rt.-nek mihamarabb át kellene adnia az önkor­mányzatoknak azokat a részvényeket, amelyek megil­letik őket az energiaszektor privatizációja után. A mos­tani késlekedésre nincs magyarázat — jelentette ki Dióssy László szabbaddemokrata képviselő az SZDSZ frakciójának keddi sajtótájékoztatóján. Külügyi tájékoztató MTI Szentiványi Gábor beje­lentése szerint a közeli na­pokban megtörténik a ma­gyar—szlovák alapszerző­dés ratifikációs okmányai­nak cseréje. Az esemény a jelek szerint szerdán, Buda­pesten zajlik le, mégpedig főosztályvezetői szinten. Mint a külügyi szóvivő szo­kásos keddi sajtótájékozta­tóján elmondta, abban álla­podtak meg a szlovák part­nerekkel, hogy a dokumen­tumok cseréjét egy közös közleményben jelentik be. A jelenlegi információk szerint a szlovák fél a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kívánja a dokumentumokat kicserélni, tehát nincs szó arról, hogy a szlovák kiegé­szítést is hozzá kívánnák csatolni. Wekler Ferenc felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a települé­seknek — nehéz gazdasági helyzetük ellenére — nem sza­bad felélniük ezt a vagyont, hanem jó befektetésekkel kell kamatoztatniuk azt. Ennek ér­dekében a Magyar Önkor­mányzatokért Alapítványt ki­dolgozott egy konstrukciót, amely szerint a helyi önkor­mányzatok létrehoznának egy vállalkozást a részvények meg­felelő forgatására. A települé­seknek így nem kellene meg­válniuk a részvényektől. V • "V *. v A^vy; X. Magyar Gyógyszerész Kongresszus * Újabb molekulák születése MTI A magyar gyógyszergyárak a kutatás támogatása helyett in­kább az olcsóbb, külföldön már „kitalált” molekulák átvételé­vel élnek — hangzott el ked­den Budapesten, a X. Magyar Gyógyszerészeti Kongresszus előzetes sajtótájékoztatóján. A ma kezdődő háromnapos tanácskozás elsősorban tu­dományos témákkal, ezen be­lül is a gyógyszeranalitika, a gyógyszertechnológia, a gyógynövény- és gyógyszerku­A keringési, a daganatos és a vírusos betegségek elle­ni szerek, valamint a természetes alapanyagú készít­mények állnak immár évek óta a magyar gyógyszerku­tatás érdeklődésének középpontjában. A pénzhiány miatt azonban jelenleg mindössze két—három úgyne­vezett originális (eredeti) gyógyszermolekula előál­lítására van esély. tatás időszerű kérdéseivel fog­lalkozik. A szerdai kerékasztal- tanácskozáson szó lesz azon­ban olyan aktualitásokról is, mint amilyen a gyógyszerkuta­tás, a patikaprivatizáció vagy a gyógyszerészoktatás helyzete. A kongresszus résztvevői meg­yégleg elaltatták a szökevény medvét MTI A mintegy 300 kilogram­mos kifejlett hím ketrece felső rácsaiba kapaszkodott, így annak vasrúdjai lehajlot- tak, s a medve a Nagyszikla látogatóktól vasajtóval elzárt „zsilipelő” terébe jutott. Gon­dozója észrevette a szökést, riasztotta az állatorvosokat, akik perceken belül a hely­színre értek. Az állat nehezen megközelíthető helyre húzó­dott; a szakemberek az em­beri élet védelme érdekében Elpusztult az a négyéves kamcsatkai medve, amelyet először altatólövedékekkel tettek ártalmatlanná hétfőn a Fővárosi Állat- és Növénykertben, miután kiszabadult belső ketrecéből. a vészhelyzeteknél alkalmazott altatólövedékkel tették ártal­matlanná a medvét. Az altatás­ból a medve nem ébredt fel. A medve hétfőn kora reggel, még a kert nyitása előtt szökött meg ketrecéből, s már az első látogatók érkezése előtt ártal­matlanná tették. A főigazgató közlése szerint az állatkerti dol­gozók kényszerhelyzetben vol­tak, mert a megrongálódott ket­recbe az áléit állatot nem vihet­ték vissza, ébredése esetén vi­szont tartani lehetett attól, hogy az emberekre támad. Ezért dön­tött végül is úgy az állatorvos, hogy végleg elaltatja a medvét. Persányi Miklós további ma­gyarázatként hozzáfűzte, hogy a kamcsatkai medve igen rossz körülmények között élt. Az ál­latkert jelenlegi vezetése régóta igyekezett megoldani elhelye­zését másutt, de sehol sem vállalták gondozását. A két évvel ezelőtt az állatkert élé­re kinevezett főigazgató egyébként szakmai hibának tartja, hogy annak idején nem akadályozták meg az újabb medveszaporulatot. Az állat­védő szervezetek is hevesen bírálták, hogy nem maradt elég élettér a medvék számá­ra a fővárosi állatkertben. Je­lenleg kilenc medvét mutat­hatnak be a látogatóknak, a legidősebb egy 20 év körüli örvösmedve. emlékeznek a száz évvel ezelőtt született Kabay János kémikus­ról is. Ő volt az, aki mákgubó­ból először állított elő morfint. Felfedezése révén hazánk a vi­lág legnagyobb morfinexpor­tőrévé vált, s ezt a helyzetét máig megőrizte. Kenó­nyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a május 13-ai Kenó számsorsolá­son a következő nyerőszá mok kerültek kisorsolásra: 17 22 28 30 31 34 35 40 44 47 48 52 53 54 58 59 61 68 69 76 \ Hírről hírre Palotai István jegyzete Nem állíthatnám, hogy rájáma a rúd a népjóléti mi­niszterre, mert inkább az az igazság, hogy az utóbbi időkben ő járatja magára... Ágazata maga a csődtö­meg. Az egészségügy ro­mokban hever, de még ez sem elég, egy—két helyen éppen most akarják a romok helyét sóval felhinteni. Ki­fizetetlen „fizetések” miatt lázongó ápolónők, megalá­zott, a gyakorlati munkától majdnem teljesen megfosz­tott egyetemi professzorok, egyre betegebb nép, csökke­nő átlagéletkor, a szociális háló cafatokban, még felso­rolni is rossz. A már eddig is agyonnyírbált dotáció­összegek — amelyek a csökkent munkaképességű­ek kenyerét voltak hivatot­tak biztosítani (hogy ne kol­dusként tengessék az életü­ket) kifizetésének megtaga­dása vagy késleltetése, és mint „hab a tortán”, a BMW-ügy és egy kezelhe­tetlenül snassz törvényterve­zet az egészségügy átszerve­zéséről, amit egységesen utasít el a szakma és az Egészségbiztosító, Pénztár! Ebben a helyzetben egyetlen megoldást ismernek a fejlett demokráciában — vállalják a felelősséget... Az SZDSZ megint úgy kezd viselkedni, mint egy ellenzéki párt. Nem mon­dom, a közelgő választások szempontjából ügyes dolog, csak éppen ma furcsa... Horn Gábor — az SZDSZ oktatási szakembere — rendkívül éles hangon meg­támadta a Pedagógusok Szakszervezetét és Szőlősi­nét, mondván: külön alkut kötött a kormánnyal (!), és átnyúlt a másik pedagógus szakszervezet a PDSZ feje felett. A kirohanásnak még csak volna értelme, ha Horn nem lenne a kormánypárti koalíció egyik tagja, de így... Ez a csűrcsavar még a ma­gyar viszonok között is — mondhatni — sajátságos... Úgy tűnik, hogy az SZDSZ ezt a hetet a megle­pő nyilatkozatoknak kíván­ja szentelni. Legalábbis az, hogy kijelentették, miszerint ők Nagy Imre utódjának tart­ják magukat, erre utal. Min­denesetre — ha nem nézzük a történelmi tényeket — ak­kor sem kezelhető politikai eszközökkel ez a kijelentés, mert nagyon nehéz lenne el­fogadtatni annak az igazsá­gát, hogy Nagy Imre a libe­rális tőke embere volt. Van ugyan egy másik megköze­lítése a dolognak, miszerint az SZDSZ az MDP (a ráko­sista magyar kommunista­párt) utódpártja, ugyanis Nagy Imre ennek volt a tag­ja, de nem valószínű, hogy áz SZDSZ ezt pontosan így gondolja... Jó, jó, de akkor mégis hogyan? Megkülönböztetett fi­gyelemmel és izgalommal várom, a következő kor­mányülés hogy dönt majd a magyar „FBI” felállításáról. Pontosabban, hogy a koalí­ciós partnerek egyenként hogyan értékelik majd az ál­taluk megszavazott határo­zatot? Arra ugyanis, ami mindennél, az ingyencir­kusznál sokkal jobban érde­kelne, nevezetesen, hogy az SZDSZ miért tiltakozik fog­gal körömmel a Nyomozó- hivatal létrehozása ellen — azt hiszem, ebben az életben nem kapok választ...

Next

/
Thumbnails
Contents