Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
8 1996. május 13,, hétfő ■ \ . Kiskert UJ KELET az udvaron ■■■■■■■Hk« Fűre lépni... Akik eddig nem vetették el a fűmagot, azok már ne kísérletezzenek vele, mert a legkritikusabb nyári kánikulában nagy a veszélye annak, hogy felsül a pázsit. Leghamarabb az új kenyér ünnepét (augusztus 20-át) követő csapadékos időszakban lehet fűmagot vetni. Sokféle magkeverék kapható a kereskedelemben, de akik nem nagy területet gyepesítenek, illetve nem sajnálják a pénzt a vetőmagra, azoknak a sport vagy a golf fűmagkeveréket ajánlom. Ezek a dobozok oldalán feltüntetett mennyiségben kiszórva olyan sűrű pázsitréteget alkotnak, amelyre nyugodtan ráléphet a gyerek. Egy—két év elteltével, ha már kellőképpen megerősödött a fű, akár focizhatunk is rajta. Addig azonban még sok a teendőnk. Csúcsidőszak a növényvédelemben minden nap számít Az idei telepítésű, első éves pázsitnak most jött el az első nyírás ideje. Ehhez legalább tíz—tizenöt centiméteresre meg kell nőni a fűszálaknak. Húsz centisnél azonban ne hagyjuk hosszabbra fejlődni, mert a szálak megdőlhetnek, és a vágás felülete nem lesz egyenletes. A nyírást lehetőleg ne fűnyírógéppel végezzük, mert akármilyen éles is a gép kése, a gyenge töveket gyökerestől kitépheti a forgókés. A kaszálással sokkal kíméletesebben végezhetjük el ezt a műveletet. A levágott füvet ne hagyjuk a pázsiton, hanem azonnal szedjük össze, mert néhány nap alatt is besárgul alatta a gyep. Az összegyűjtéshez lehetőleg ne súlyos vasge- reblyét használjunk, hanem hosszú és rugalmas fogú lombgereblyével szedjük össze. A levágott fű nagyon jó komposztanyag. Tíz—tizenöt centiméter vastag zöld fűre egy—két centimétemyi földréteget szórjunk, így hamarabb elrohad, és a szél sem fújja el olyan könnyen. A mostani langyos eső hatására nemcsak a fűmagvak kelnek ki, hanem a dudva is. Az egynyári gyomnövényekkel nincs sok gondunk, mert a gyakori nyírás hatására idővel kipusztulnak. Sokkal nagyobb veszélyt jelent az évelő gyomok megjelenése a pázsiton. Mostanában külöMit lehet ez ellen tenni? Az egyik módszer, hogy csak ismerőstől vegyünk palántát, hogy később számon tudja kérni a fajta eredetét. Ha mindenképpen a piacon kényszerülünk vásárolni, akkor kérdezzük meg mi, hogy a palánta milyen fajta, hiszen úgysem tudja az eladó, mi milyet keresünk. Ez némi fel- készültséget igényel, de megéri. A palántatermelők előszeretettel használják a lombtrágyát. Ettől erőteljesebben fejlődik a növény talaj feletti része, de gyakran a gyökérzet nem tudja követni ezt a dinamikus növekedést. Amikor azután kiültetjük, csodálÍ kozunk, hogy hetekig csak vegetál a palántánk, látszólag nősen a pongyolapitypang (gyermekláncfű) és a pásztor- táska fordul elő nagy számban. Ugyanígy nem kívánatos a pillangósnövények megjelenése a pázsitunkon. Ezek az agresszív növekedésű gyomnövények kipusztítják a környezetükből a gyenge pázsitot és csak nyírással nem lehet ellenük védekezni. Tövestül kell kiszedni, ráadásul úgy, hogy még gyökérdarab sem maradhat a talajban, mert még az is képes újra kihajtani. Amíg néhány szál jelenik meg ezekből a gyomokból, addig kézzel is könnyen kihuzigálhatjuk. Ha túl sok van már belőlük, vagy már nagyon megerősödtek, akkor célszerszámot használjunk. Egy öt—hat centiméter széles vaslemez közepét V alakban kiköszörüljük, megélezzük, és egy partvisnyélre felerősítve könnyedén kiszur- kálhatjuk a töveket, vagy kifordíthatjuk a földből a pitty- pang gyöktörzsét. Ejtsünk még néhány szót a fűnyírógépekről. Ha már rászánjuk a pénzt egy új gép vásárlására, akkor inkább gyűjtőkosarast vegyünk. Nem sokkal drágább, kényelmesebb a használata, és sokkal jobban felszedi a fűszálakat, mint mi a gereblyézéssel. Az elektromos fűnyírógép használatakor jó ha segít valaki a vezetéket a gép útjából elhuzogatni. nem fejlődik semmit sem. Ilyenkor pótolja be a gyökérzet a lemaradását. A palánta kiválasztásakor ne csak a le- vélzetet nézzük meg alaposan. Sokkal lényegesebb, hogy mennyire fejlett a gyökérzete a növényeknek. Virágos vagy bimbós palántát csak akkor vegyünk, ha azt teljes pohárban vagy más módon, de mindenképp a termőfölddel együtt árusítják. Ha szálával vesszük a palántákat, a virága csak visszaveti az amúgy is legyengült kis növényt. Inkább fogadjuk kétkedve azt, amit az eladó mond a vevőnek, hiszen neki az az érdeke, hogy mindenképp eladja a portékáját. És késő bánat, eb gondolat. Most Gyümölcsfáink közül már csak a birsalma és a birskörte nem hullajtottá el a szirmait. A mostani csapadékos, meleg időjárás a rovar és a gombakártevőknek egyaránt kedvez. Az almáskertekben megjelenik a lisztharmat. Ez ellen az egyik leghatékonyabb vegyszer a Karathane LC nevű készítmény. Nem lehet azonban mindenütt felhasználni, mert az egészségügyi várakozási ideje közel egy hónap. Ha a szer rámegy a retek vagy a zöldhagyma levelére, akkor egy hónapig nem fogyasztható, és ez idő alatt elvénül. Ezekbe a vegyes kiskertekbe inkább a Thiovit S nevű készítményt ajánlom. Szabadforgalmú készítmény, gyakorlatilag nem mérgező. Halakra, méhekre nem veszélyes. Az almafán kívül felhasználható még a szőlőlisztharmat ellen is, és a takácsatkák számát is gyéríti. Az őszibarack, kajszibarack, szilva, cseresznye, meggy levéllyukacsosodá- sa ellen is hatásos készítmény. A szer nyolcvan százalékban ként tartalmaz. A Karathane mellé jó kiegészítő szer a Dithane M 45 nevű permetszer. A lisztharmat kivételével gyakorlatilag minden gombabetegség ellen használható. Nagyon kiadós gombaölő szer, mert csak 0,2 százalékos töménységben kell használni. Varrasodás, monília, levélfoltosság Gyümölcsösökben varaso- dás, monília, gnomóniás levélfoltosság és egyéb spórafer- tőzéses betegségek ellen hatékony. Szőlőben a peronoszpó- rán kívül az orbánc elterjedését is megakadályozza. Zöldségfélékre, burgonyára, sőt, még dísznövényekre is használható készítmény. A permet- lé kiszórásakor célszerű nedvesítőszert alkalmazni a jobb tapadás elérése érdekében. Különösen a viaszos levelűek- nél, mint például a hagyma. A növények leveleinek fonákán tízszer annyi légzőnyílás van, mint a színén. A spórával szaporodó gombafertőzések a légzőnyílásokon át hatolnak be a növényi részek belsejébe. Ezért különösen a gombaölő szerek kiszórásakor kell ügyelni arra, hogy a lombkorona belsejébe is egyenletesen jusson a vegyszerből, és a levelek foná- ka is kapjon elegendőt. Gombaölő szerek, várakozási idő A gombaölő szerek egészségügyi várakozási ideje általában 21 nap, de a permetezést — szükség szerint—kéthetente célszerű megismételni, egészen a nyári száraz idő beálltáig. Azt követően már csak a fertőzés megjelenésekor kell permetezni. A gombaölő szerek rendszerint méregjelzés nélküli készítmények, de ez ne tévesszen meg senkit. Ezek is, mint minden vegyi anyag, egy bizonyos dózis felett kifejthetnek mérgező hatást. A munkavédelmi előírásokat még a gombaölő szerek használatakor is be kell tartani. És amiről a kiskerttulajdonosok szeretnek megfeledkezni: a permetezés előtt, alatt és utána egy—két óráig szeszes italt fogyasztani tilos! Az alkohol hatására a hajszálerek kitágulnak, a szívverés felgyorsul, és a méreganyag felszívódására sokkal nagyobb az esély. A szakirodalomban gyakran használatos fogalom: idejében végezzük el a permetezéseket. De mit is jelent az, hogy idejében. A legsürgősebben a liszt- harmat ellen kell védekezni. A ködszerűen szálló por leülepedése után azonnal, de legkésőbb néhány órán belül permetezni kell. A késlekedéssel minden nap számít, és egyre kisebb eséllyel lehet felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben. Peronoszpóra és rovarkártevők A peronoszpóra tüneteinek megjelenése után sem lehet várni napokat. Ha méregjelzés nélküli szereket használunk, akkor a kisebb légmozgás sem akadályozhat a permetszer kiszórásában. (Természetesen erős szélben még ezeket a szereket sem szabad használni.) A rovarkártevők elleni védekezésben az „idejében” fogalma azt jelenti, hogy a sziromhullás után mindenképpen valamilyen felszívódó szert kell használni. Erre a célra nagyon alkalmas a BI 58-as nevű készítmény. A kiszórás után legalább két hétig védettséget nyújt a növénynek. Ezt követően szükség szerint meg kell ismételni a védekezést, ha a fertőzés tünetei megjelentek a növényeken, vagy a növényvédelmi állomások előrejelzésükben közük valamilyen rovarkártevő várható megjelenését. Különösen lényeges ez a levéltetvek támadása idején. A szívóatkák és a tetvek képesek néhány nap alatt is tönkre tenni az idei termést, egy—két hét halogatást követően pedig jóvátehetetlenül károdoshat a gyümölcsfa. Lótücsök és cserebogár A talajfertőzéseket okozó ló- tetű (lótücsök) és a cserebogárpajor elleni védekezésben az „idejében” fogalma azt takarja, hogy már az első fúrások megjelenésekor tenni kell a járatba Arvaünt vagy Basudint. Különösen a lótetű képes gyors szaporodásra, és ha már lerakta a petéit, akkor hiába irtjuk ki az öregebb egyedeket, a kis tücskök kikelése után kezdhetjük az egészet elölről. Ha az idén tavasszal, vagy esetleg az elmúlt ősszel trágyáztuk a kertet, akkor célszerű már most a kapálással együtt az Arvalint a talajba dolgozni, és nem kell megvárni a kártevők tömeges megjelenését. Leginkább a disznótrágyában fordulnak elő leggyakrabban a talajkártevők petéi. A kertművelésben is igaz az, hogy az idő pénz. Az idejében elvégzett védekezéssel kevesebb vegyszert kell felhasználni, és több termést lehet megmenteni a kártevőktől. Ez pedig a költségek szempontjából sem mindegy. Az oldalt írta, szerkesztette és fotózta: Fekete Tibor Nem kell elhinni... Egy ismerősöm mesélte: paradicsompalántát akart venni a nyíregyházi Búza téri piacon és minden kofa úgy ajánlotta portékáját, hogy az korai fajta. Mikor a konkrét nevére kérdezett rá, kiderült, hogy egy középérésű korainak egyáltalán nem nevezhető ceglédi paradicsomot akartak rásózni. A másik trükk, hogy amikor egy bizonyos fajta iránt érdeklődik a vevő, akkor a sajátjára ráfogja, hogy: „Ez az, tessék nyugodtan elvinni!” Mire néhány hónap múlva kiderül, hogy becsapták, addigra bottal ütheti az eladó nyomát.
