Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
Egészségügy Pszichológus és ideggyógyász Már az iskolában is A nyíregyházi 22. Számú Általános Iskolában enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket oktatnak. A tavalyi tanévben a 174 fős diákság 49 százaléka veszélyeztetett, 86 százaléka pedig hátrányos helyzetű volt. Ennek oka elsősorban az idegrendszeri károsodás miatt fellépő értelmi fogyatékosság, ami többnyire mozgáskorlátozottsággal, a mozgáskoordináció hiányával jár. Kisebb arányban van szívbeteg, asztmás és epilepsziás tanuló is. Sok gyermek gyengénlátó, kancsal. UJ KELET — 1996. május 13., hétfő 9 Munkatársunktól Komoly tanulási nehézségekkel küzdenek, dislexia, disgráfia és beszédzavar nehezíti beilleszkedésüket a társadalomba. A gyerekek többsége rendezetlen családi környezetben él, a szülők gyakran még a szükséges orvosi kezelésekre és ellenőrzésekre sem viszik el őket. Az iskolára hárul a feladat, mint ahogy az is, hogy megtanítsák őket másként élni. Ehhez a munkához azonban elengedhetetlenül szükséges a szakemberek segítsége. Az iskola a rendelkezésére álló pénzből nem tud sem pszichológust, sem gyermekorvost vagy ideggyógyászt alkalmazni. Ezért jelenlegi helyzetüket, lehetőségeiket bemutatva pályázatot írtak a Soros Alapítványhoz, segítségüket kérve. A pályázaton 400 ezer forintot nyertek kizárólagosan szakemberek alkalmazására. Tavaly szeptembertől egy pszichológus és egy gyermekideggyógyász foglalkozik hetente egyszer a tanulókkal. A két szakember nemcsak a gyermekeket kezeli, hanem a tanároknak is gyakran tartanak „továbbképzést”. Megismertetik őket a magatartászavar formáival és kezelésével, tanácsokat adnak, hogyan viselkedjenek a gyerekekkel, milyen készségfejlesztő feladatokat gyakoroltassanak. Az alkalmazásuk óta eltelt idő bizonyítja, hogy nagy szükség van rájuk. Jelentős eredményeket értek el a magatartásproblémáknál, a gyerekek kevésbé agresszívek, finomodott a viselkedésük, nyíltabbak a társaikkal és a felnőttekkel szemben is. De a siker törékeny, a szülők viselkedése, életformája egy- csapásra tönkreteheti mindazt, amit nehéz küzdelmek árán elért a szakember... Csökkent a térítés Az egészségbiztosítóval szerződésben álló fogászatokon hétfőtől csökken bizonyos beavatkozások térítési díja, a fogkőeltávolítás és az ínykezelés pedig ingyenessé válik. MTI Részlegesen visszaáll a tb- támogatás, ezért kevesebbet kell fizetni a fogtömésért, a gyökérkezelésért és -tömésért, a fedőtömésért és a kezelés során szükségessé vált röntgenért. Az amalgám töméshez 500, az esztétikus töméshez 800, a gyökérkezeléshez — röntgennel és töméssel együtt — gyökércsatornánként 1200 forint támogatást ad a biztosító. Nem kell fizetniük első, úgynevezett frontfogaik töméséért és gyökérkezeléséért a nyugdíjasoknak, a rokkantnyugdíjasoknak, a közgyógyellátottaknak, a terhes anyáknak és a sorkatonáknak. A fogpótlások meghatározott típusaihoz is ad támogatást a biztosító májustól a nyugdíjasok, a rokkantnyugdíjasok, a sorkatonák, az üzemi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedettek, illetve a közgyógy- ellátottak számára. A gyerekek fogszabályozásának költségeihez ugyancsak hozzájárul a biztosító, de csak abban az esetben, ha azt 16 éves kor előtt megkezdik. Ha a kezelést fél évnél hosszabb időre megszakítják, vagy ha csupán esztétikai célú, nem jár hozzá tb-támogatás. A fogszabályozó készülékek árát — kivehető készülékek esetében — 85 százalékban támogatja majd a biztosító. Ez készüléktípusoktól függően átlagosan 3500 forintos hozzájárulást jelent. Rögzített készülék esetén a tb-támogatás mértéke megegyezik a kivehető készülékre megállapított legnagyobb összegű támogatással. Egy volt népjóléti államtitkár véleménye szerint a Agy viharok a kórházakban Úri Mariann (Új Kelet) — Ezzel nem azt akarom mondani — és nem is mondtam 1990-ben sem —, hogy az egészségügyi reformot négy esztendő alatt meg lehet valósítani. Ehhez sokkal hosszabb időre van szükség, ahhoz viszont elég, hogy elindítsunk egy rendszert az átalakulás útján — vallja dr. Jávor András ex népjóléti államtitkár, a KDNP egészségügyi szakértője. — Eredményként könyvelem el, hogy sikerült megteremteni egy korszerű népegészségügyi hálózatot — az Állami Népegészségügyi, Tisztiorvosi Szolgálatot —, á társadalom- biztosításban önálló alapokra került mind a nyugdíjbiztosítás, mind az egészségbiztosítás. Felvállaltuk az úgynevezett tervezett piaci modellt, amelyen belül bevezettük a háziorvosi rendszert, a szabad orvosválasztást és a fejkvóta alapú finanszírozást. A kórházaknál az aktív fekvőbeteg-ellátásban a Homogén Betegség Csoport (HBCS)-okon alapuló, a krónikus ellátásban az ápolási nap alapján történő támogatást alkalmazunk. A járóbeteg szak- rendelések a német pontrendszer alapján kapnak fedezetet. A parlament törvényt fogadott el az orvoskamaráról és a gyógyszerészkamaráról. A kormány korszerű népegészségügyi határozatot hozott, és megpróbálta előteremteni az ehhez szükséges pénzt. Egyrészt világbanki kölcsönökből, másrészt pedig törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, aminek lényege, hogy az alkohol és a dohány fogyasztási adójából bizonyos százalékot az egészségmegőrzésre fordítottak volna. — A háziorvosi rendszer működéséből keserű tapasztalatok szűrhetők le. Kevés a rendelkezésre álló pénz, sok a beteg és túlterheltek az orvosok... — Késhegyig menő viták dúlnak arról, mekkora az ideális praxisnagyság, de biztos, hogy kisebb a jelenleginél. Jónak tartom azt a szándékot, amely a körzetekbe bejelentkezett betegeknek a számát csökkenteni kívánja, de ehhez források kellenek. Ha a jelenlegi költségviszonyok között növeljük meg a rendelők számát, jóval kevesebb pénzt kapnának a háziorvosok, ugyanis a rendek kezésre álló összeg ugyanakkora maradna, de sokkal több Az előző kormány idején — 1990-ben — részletes terv készült arra vonatkozóan, hogy mit kellene az egészségügy helyzetének javításáért tenni. A Népjóléti Minisztérium munkatársainak sikerült is a legfontosabb elképzeléseket végrehajtani. részre oszlana meg. Ez a jelenlegi helyzetnél is rosszabbat eredményezne. Nem tudom, és mások sem tudják, hogy mit is kellene igazából tenni, de az biztos, hogy 10—20 évre elegendő feladat van ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon egy korszerű háziorvosi rendszer. — Minek alapján kapják a támogatást a kórházak? — 1986-ban kezdtük Szek- szárdon a magyar egészségügy költségstruktúra-vizsgálatát, s tulajdonképpen ebből nőtte ki magát a HBCS (Homogén Betegség Csoportok) finanszírozási rendszere. Közel egymillió betegnél vizsgáltuk meg, milyen diagnosztikai és terápiás beavatkozáson esett át. Elvégeztük a költségkalkulációt, és ez alapján határoztuk meg például az átlagos ápolási időt. A rendszert 1993. június 1-jén vezettük be, viszonylag simán. —A vidéki kórházakban járva általában azt tapasztaltam, hogy az igazgatók és az osztályok főorvosai elégedetlenek a rendszerrel. Véleményük szerint a támogatás gyakran nem fedezi a beavatkozások tényleges költségét... — Lehetetlen, hogy a rendszer gond nélkül működjön, hiszen az orvostudomány fejlődik, új diagnosztikai beavatkozások születnek, mások elhalnak, és ugyanez vonatkozik a terápiákra is. Tavaly az OEP változásokat eszközölt, intézményi szorzókat vezettek be, és a támogatások mértékét egységesítették az országban. —Azt hiszem, ebben nem értünk egyet! Köztudott, hogy a vidéki kórházak jóval kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a bevatkozásért, mint a fővárosiak. — Jómagam is szkeptikus vagyok a változásokat illetően. Egyes intézeteket tragikusan érintett az újítás, mások haszonélvezőié váltak a rendszernek. Azt hiszem, vissza kellene térni az alapokhoz és a folyamatos HBCS karbantartáshoz. Szisztematikus munkára alapozva kellene a rendszerben az állandó módosításokat végrehajtani. — Hogyan függ össze mindez az ágyszámcsökkentéssel? Melyik melyiknek a következménye? — Először azt kellene tisztázni, hogy tényleg sok-e a kórházi ágy Magyarországon vagy sem. A statisztikai adatok szerint a lakosságra jutó ágyak tekintetében lényegesen több van, mint Nyugat-Európában, de a legtöbb országban csak az aktív ágyakat veszik bele a kimutatásba. Hazánkban is inkább az aktív és a krónikus ágyaknak az arányával van a probléma, és nem az ossz ágyszámmal. Rossz úton járunk akkor, amikor a központi normatívák döntik el, hogy mit szüntetünk meg, mit zárunk be. El kellene érni, hogy azok az intézetek, amelyek nem elég hatékonyan működnek, és komoly pénzügyi nehézségekkel küszködnek, ott az intézet fenntartója döntsön a részleges vagy teljes bezárásról. Ezzel szemben ma központilag diktált ágyszám- csökkentési program zajlik, s ebből sok jó nem sülhet ki... MTI Egyedülálló műízületet fejlesztett ki a világhírű limoges-i porcelángyár és a francia város egyeteme, s a különleges csípőprotézist hazánkban először a Pécsi Orvostudományi Egyetem ortopédiai klinikájának egyik nőbetegébe ültették be a minap. A fémből, műanyagból és magas hőfokon égetett limo- ges-i porcelánból előállított, rendkívül drága, de hosszú élettartamú műízület beültetésének feltétele csupán annyi volt, hogy a műtétet oktatás céljából kivetíthessék, illetve képfelvételre rögzíthessék. Az operációt a limoges-i egyetem ortopédiai intézetének professzora, Jean-Paul Arnaud végezte, akit a különleges alkalomra a porcelángyár kutató- intézetének igazgatója is elkísért. Carlos Paez igazgató a helyi lapnak nyilatkozva elmondta: a hét éve kezdett kísérleteik eredményeként kifejlesztett ízület-protézis kopásálló felületét szénszálas porcelánból készítik, amelyet fémfelületre hordanak fel három rétegben, s mindegyiket 12 ezer Celsius fokon égetik ki. A nagy erőhatásnak kitett műízület kopásálló rétege az úgynevezett nyúzópróbák során még a tízmilliomodik terhelési mozgatás után sem vékonyodott el. A XVIII. század elején alapított limoges-i porcelángyár termékei a világ húsz legdrágább luxuscikke közé tartoznak. Jean-Paul Amaud professzor elmondta: azért éppen Pécsre hozták a különleges limoges-i porcelánprotézis beültetését demonstráló operációt, mert kiválónak tartják a POTE ortopédiai klinikáján dolgozó orvosok szakmai felkészültségét, s a pécsi intézet igazgatójának, Bellyei Árpád professzornak a nevét is jól ismeri a nemzetközi szakmai élet. Kardiológusok közgyűlése MTI Az egészségügyi törvény Országgyűlés elé terjesztett : javaslatát a jelen formájában a Magyar Kardiológusok Társasága nem tartja elfogadhatónak és kéri, hogy azt a gyógyító-megelőző ellá-; tásban tapasztalt szakemberek bevonásával fogalmazzák újra—tartalmazza a tár-; saság 34. közgyűlésének nyilatkozata, amelyet a szer-: vezet szombaton juttatott el ‘ az MTI-hez. A Magyar Kardiológusok Társasága Balatonfüreden megtartott négynapos kongresszusa a koszorúér megbetegedések és szívinfarktus diagnosztikájának és kezelésének új módszereiről tanácskozott. A nyilatkozat szerint a készülő egészség- ügyi törvény a működő kórházi ágyak drasztikus csökkentése mellett teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy hazánkban a kardiovasz- kuláris (szív- és érrendszeri) ellátást, beleértve a rehabilitációt is, az elfogadott kormányprogram értelmében nem szűkíteni, hanem minőségileg javítani szük-séges. Magyarországon ugyanis a halálozás több mint fele szív- és érrendszeri megbetegedés következménye. Ez az arány Európában és világviszonylatban is az egyik legrosszabb — fogalmaz a nyilatkozat. Orvosi kamarák A közép- és kelet-európai országok mindegyikében — stagnáló gazdasági viszonyok mellett —, a rendelkezésre állónál nagyobb költségráfordítást igényel az egészségügy. Ezért a nehézségeken az egészségügyi rendszer átalakításával próbálnak segíteni — mondta Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szombaton az MTI-nek, összefoglalva a kelet- és kö-j zép-európai orvosi kamarák III. szimpóziumának megállapításait. A pénteken kezdődött, há- ( romnapos tanácskozáson a| lengyel, a cseh, a német, a! szlovák, a horvát, a szlovén^ és az osztrák orvosi kamara képviselői vesznek részt.. Megállapították, hogy a térségben a lengyel egészségügy gazdálkodik a legkevesebb pénzből, Magyarország pedig csak két hellyel, áll előrébb a sorban. A MOK elnöke elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságosabb és eredményesebb, ha az alapellátás, a háziorvosi szolgáltatás és a szakrendelés kap nagyobb anyagi támogatást, nem pedig a fekvőbetegellátás. Ezért hazánkban is ennek alapján kellene a támogatást megosztani, így a megelőzésre is több pénz jutna. Ezt az átalakítást fokozatosan kellene végrehajtani. A tanácskozáson szóba került az orvosképzés és az átképzés is, amely nagyon fontos szerepet kapna az átalakult egészségügyi rendszerben. — Kedves Kovács úr, a Varga professzor azonnal folytatja a műtétet, mihelyst végignézte a Vészhelyzetet...! Csípőprotézis porcelánból
