Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

2 1996. május 13., hétfő Külföld Magyar Távirati-Iroda Csendesül a kémügy A hét elején nagy port felverő brit—orosz kémügy azért halkult el hamarjában Moszkvában, mert London közölte az orosz vezetéssel: a kémtevékenységgel vádolt brit diploma­ták kiutasítása esetére az angol elhárítás olyan orosz követ- ségi munkatársak adatait állította össze, akiknek kényszerű távozása sokkal nagyobb kárt okozna az orosz érdekeknek, mint amekkorát az angolok kiebrudalása a londoni diplomá­ciának. Új EU akcióterv Új akciótervet fogad el hétfőn az európai uniós tagország­ok külügyminiszteri tanácsa az EU oroszországi stratégiájá­nak a végrehajtására. Értesülések szerint alapvetően öt olyan témakört sorolnak fel, amelyeknél az unió a jövőben aktí­vabb együttműködésre törekszik Oroszországgal: a demok­ratikus reformok elősegítésénél; a gazdasági együttműködés elmélyítésénél; a bel- és igazságügyi kooperáció szélesítésé­nél; az európai biztonság erősítését célzó akcióknál; vala­mint a külpolitikai párbeszéd intenzívebbé tételénél. Lezuhant egy DC-9-es Súlyos légi katasztrófa történt szombat délután az Egye­sült Államokban: nem sokkal felszállás után, Miamitól hu­szonöt kilométerre északnyugatra lezuhant a ValuJet belföl­di légitársaság DC-9-es típusú utasszállító repülőgépe. A fe­délzeten tartózkodó 104 utas és ötfőnyi személyzet minden valószínűség szerint szörnyethalt. Bili Clinton elnök a tragé­dia körülményeinek feltárására haladéktalanul a helyszínre küldte Federico Pena közlekedési minisztert és David Hinsont, a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) igazgatóját. A szerencsétlenséget feltételezhetően géphiba okozta. A ron­csok nagy területen szóródtak szét, ráadásul olyan helyen, amelyet csak helikopterekkel és légcsavaros vízijárművekkel tudnak megközelíteni. A mentőalakulatok szombat estig nem bukkantak túlélőre, vasárnap a kutatást leállították! A gép darabjainak a többsége alámerült a hatalmas kiterjedésű flo­ridai mocsár vizébe. Éles bírálat Michal Kováé szlovák államfő vasárnap a szlovák állami televíziót felügyelő tanácshoz címzett nyílt levelében élesen bírálta á televízió vezetését, amiért a közszolgálati televízió­ból a kormánypártot szolgáló szemlélet megengedhetetlen módon kiszorítja a más hangokat, s még a köztársasági elnöktől is megtagadták, hogy a Győzelem napjának előestéjén, a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján szóljon a nyilvánossághoz, és kegyelettel adózhasson a fa­sizmus áldozatául esett milliók emlékének. Orosz helikopter támadása Orosz helikopterek szombat éjszaka ismét támadták a csecsenföldi Urusz-Martant. A Moszkva-barát grozniji ve­zetéshez lojális település kormányzata szerint egy ember megsebesült, és károk keletkeztek az épületekben. Urusz- Martanra a héten többször is rakétákat lőttek ki az orosz he­likopterek. A pénteki, egy halálos és hat sebesült áldozatot követelő támadás tényét elismerte az orosz szövetségi erők parancsnoksága is. Azt állította viszont, hogy a faluban lévő csecsen fegyveresek állásai elleni „célzott támadásokról” volt szó. Urusz-Martan elöljárói cáfolták, hogy fegyveresek len­nének a településen. Hegymászók halála MTI A világ legmagasabb hegy­csúcsát, a Csomolungmát pénteken elérő két különböző expedíció öt tagja tűnt el út­közben visszafelé. Egy ja­pán, egy új-zélandi, két ame­rikai és egy spanyol hegymá­szó feltehetően a rossz idő­járás következtében nem ta­lált vissza az alaptáborba, és így valószínűleg életét vesz­tette—jelentette be szomba­ton a nepáli Turizmusügyi Minisztérium. A viharos szél. a rossz lá­tási viszonyok és a hegymá­szó csapatok kimerültsége lehetetlenné tette, hogy men­tőosztagot indítsanak az el­tűntek felkutatására—tudat­ta a Reuterrel a hegycsúcs közelében tartózkodó 26 ex­pedíció egyike. Az elmúlt négy évtizedben több mint hatszáz expedíció jutott el a világ tetejére. A 8848 méter magas hegycsúcs meghódítását célul kitűző hegymászók közül azon­ban közel százan már az éle­tükkel fizettek a próbálkozá­sért. Oibán és Jeszenszky prágai nyilatkozata Uj Atlanti Kezdeményezés Az Új Atlanti Kezdeményezés, amely a hét végén Prá­gában tartotta első nemzetközi konferenciáját, azért jött létre és azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy „mi­nél hamarabb a lehető legerősebb nyomás alá helyez­ze a nyugat-európai és amerikai döntéshozókat, az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió kibővítése érdekében” — nyilatkozta vasárnap Prágában az MTI csehországi tudósítójának Orbán Viktor, az Új Atlanti Kezdeményezés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke. MTI Orbán úgy látja: Magyaror­szág számára két szempontból volt fontos a prágai tanácsko­zás. Az első az, hogy Prágában nagyon erős hangsúllyal fogal­mazódott meg a közép-európai országok NATO- és EU-tagsá- gának követelése. „Tehát, ha úgy tetszik, Magyarország nemzetstratégiai szempontjai­val, szándékainkkal egybeeső akarat alapján alakult meg ez az új szervezet, amely erős pat- rónusunk lehet” — szögezte le Orbán. A másik igen fontos dolog szerinte: „Miután az 1994-es választásokat követően a ma­gyar baloldal, az MSZP és az SZDSZ nagyon jól, és az or­szág szempontjából hasznosan kiépítette a maga kapcsolatait a baloldali nyugat-európai és amerikai döntéshozókhoz, most két év elteltével az ellen­zéki oldal, tehát az MDF, a ke­reszténydemokraták és a Fidesz is megtette ugyanezt a konzer­vatív liberális döntéshozók irá­nyába”. Orbán ezért úgy véli: „Magyarország ma abban az előnyös helyzetben van, hogy a világpolitika mindkét fő áramlatához megfelelő kapcso­latokkal rendelkezik, minden­ki a maga térfelén képviselni tudja a magyar nemzeti érde­keket.” Jeszenszky áLza volt magyar külügyminis^r az MTl-nek nyilatkozva rámutatott: a kom­munizmus megsemmisítésével a nagy veszély ugyan végleg elmúlt, de hatalmi vákuum is keletkezett, amelyben a magyar társadalom sem találja a helyét. A rendszerváltás idején sokan azt várták, hogy a közép-euró­pai országok betagozódása az összeurópai intézményekbe jó­val gyorsabb lesz, mint most a valóságban történik. A magyar diplomácia volt irányítójának véleménye sze­rint „az Új Atlanti Kezdemé­nyezés új reményt is jelent e téren, mert megteremtődött egy szellemi háttér, amely támogat­ja ezt a politikát, tehát hogy kezdődjön meg a közép-euró­pai országok felvétele a NATO-ba és az EU-ba”. Hoz­zátette: „az új szervezet mögött nagy szellemi kapacitás, pénz és gazdasági erő áll, ami ko­moly garancia arra nézve, hogy a kitűzött célokat el is tudja érni”. Jeszenszky megjegyezte, hogy az orosz és amerikai el­nökválasztás előtti helyzet „kri­tikus pillanat, mert bár a nyu­gati politikusok elkötelezték ugyan magukat a bővítés mel­lett, mindnyájan érezzük, hogy ez még nem százszázalékosan garantált”. Az euroatlanti gondolatot Magyarországon az elmúlt években Antall József \o\t kor­mányfő képviselte a leghatáro­zottabban, s örökségét az ellen­zék szeretné a jövőben tovább­vinni — szögezte le Jeszenszky. A Volkswagen bepereli az Opelt Állóháború és hitelrontás MTI A Volkswagen konszern, Európa legnagyobb autógyár­tója bepereli egyik fő verseny­társát az Opel autógyárat — kö­zölte vasárnap a wolfsburgi cég szóvivője. A VW hitelrontással vádolja az Opelt, amely évek óta pereskedik ellene. A két német autógyártó kö­zött 1993-ban tört ki a háborús­kodás, amikor a Jose Ignacio López nevű, baszk származású menedzser az General Motors­hoz tartozó Opeltől átment a Volkswagenhez. A GM és az Opel azzal vádolja Lopezt és vele tartó munkatársait, hogy hosszú időn át titokban elő­készítette távozását, s fejlesz­tési tervek és titkos dokumen­tumok tömegét vitte magával a versenytárshoz. Az Opel ipari kémkedés miatt beperelte Lo­pezt és társait és az ügyészség számtalan házkutatást tartott a Volkswagennél, de ítélet mind­eddig nem született. Ezért már­cius elején a General Motors és az Opel újabb pert indított, ez­úttal párhuzamosan Németor­szágban és az Egyesült Álla­mokban is bűnös összeesküvés­sel vádolja Ferdinand Piechet, a VW igazgatótanácsának elnö­két és Lopezt. A Volkswagen minden alkalommal a leghatá­rozottabban cáfolt^ és vissza­utasította a vádakat. A V W szerint az Opel vádas­kodása és pereskedése kimeríti a hitelrontás fogalmát, ezért bírósági úton kívánják megtil­tani a GM-nek és az Opelnek a rivális cég vezetői elleni vádas­kodást. A Volkswagen emellett állítólag több tízmillió márka kártérítést is követel. A Volks­wagen szóvivője az összeg nagyságát nem kívánta meg­erősíteni, s azt ígérte, hogy hétfőn adnak részletes tájékoz­tatást a per indításáról. „V égigsáskázzák” Palotai István (Új Kelet) Ki tudja, mióta, de a diákok mindenütt kitörő lelkesedés­sel ünnepük gimnáziumi éve­ik utolsó napját. Talán bizony azt hiszik, hogy ezennel vége a feleletadási kötelezettségek­nek, a kiszolgáltatottságnak, a felesleges dolgokkal való köteles foglalkozásnak. Iste­nem, mekkora badarság! Per­sze, ezt ők még nem tudják... Nem is baj. Hadd higyjék, hadd legyenek boldogok. Aztán úgyis... Az ember azt hihetné, hogy a déli népek temperamentu­ma a ballagás szertartására is hat, és — mondjuk Olasz­vagy Spanyolországban — hatalmas csinnadrattával jár. Tévedés. Igaz is, miért pont ez legyen logikus a világon? A leghangosabb, a legfékte­lenebb a csendes és fegyelme­zett Skandinávia diákjainak ballagása. Őket már a közelgő érettségi réme sem nyomasztja — arrafelé már eltörölték —, ezért hát felszabadultságuknak semmi sem szab határt. Kora reggel fél kilenc körül az isko­lában sebtében megtartják a hivatalos búcsúztatót. Azért korán és azért sebtében, mert fé­lő, hogy a diákok később már túl részegek lesznek az ilyesmihez. Amikor véget ér a rövid ce­remónia, a srácok szigorúan is­kolai egyenruháikban (kék öl­töny vagy kosztüm, fehér ing, \ Hírről % hírre ÚJ KELET Palotai István jegyzete Teodor Melescam román külügyminiszter bejelentet­te, hogy Románia kitöltötte azt a kérdőívet, amelyet az EU küldött az ország felvé­tele tárgyában. Egyben azt nyilatkozta, hogy hazája ké­szen áll a csatlakozási tár­gyalások megkezdésére, és mintegy mellékesen hozzá­tette, a felvételnek nem az a legfőbb feltétele, hogy a szomszéd országokkal Ro­mánia rendezze a kapcsola­tait. Nem akarok szkeptikus lenni, de nem állom meg, hogy ki ne mondjam: úgy, ahogy azt kitöltötték, nem is lehetett valami nagy kunszt. Mindezt azért merem látat­lanban állítani, mert láttam az üres kérdőívet... Nincs olyan vastag, mint egy lexikon, de nem is olyan vékony, mint a Harlekin-fü- zetek... Pontosan nem em­lékszem, de a kérdések szá­ma 1400 körül mozog, és nem hiszem, hogy mind­egyiket olyan könifyl] meg- Telélni, mint azt, hogy egy tíztagú családnak hány med­vetalp kell ebédre, ha min­denki megeszik egyet... Ez á nagyvonalú lazaság, amivel ezt a kérdést Romá­nia kezeli, egyben szándékát és a feleletek valós tartalmát is felettébb.gyanússá teszi. Az pedig, hogy lényegte­lennek névezi egy belé­pő ország külkapcsolatait, egész egyszerűen ostoba­ság... szinte már emlékeztet a Ceausescu-éra pimasz po­litikai hangvételére is. Kohl kancellár kénytelen újabb gazdasági megszorítá­sokat alkalmazni, mert Né­metország nem bírja együt­tesen elviselni a jóléti állam és a keletnémet terület fel­építésének kiadásait... Az intézkedések azonban hang­súlyozottan ideiglenes jelle­gűek — mondta a német kancellár. Érthető, hogy fogytán a márka. Amit a né­metek ugyanis a volt NDK területén művelnek, az felér egy háború utáni újjáépítés­sel — de Marshall-segély nélkül! Ott legalább van va­lóságos látszata a nadrág- korc megszorításának... a várost kék nyakkendő és fehér tá­nyérsapka) az utcára cső­dülnek, és elkezdődik a had- delhadd. Később öt—tíz fős baráti csoportokba verődve nyakukba veszik a várost és „végigsáskázzák”. Nagyon is találó ez a kifejezés, mert a nyomukban — ha nem is gyász és pusztulás — teljes felfordulás jár. Legázolt par­kok, felborított kukák, „ki­fosztott” cukrászdák. Aztán ahogy folyamatosan meleg­szik az idő (és emelkedik az alkoholszint), általában tizen­egy körül kezdődik a nagy attrakció — a hídról való víz­be ugrálás. Ilyenkor nagy kö­zönség csődül össze, éltetve a diákokat.

Next

/
Thumbnails
Contents