Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. május 13., hétfő 3 Polgármesterek összefogása A 471-es út mellett Aradi Balogh A. (Új Kelet) Nyírbátorban eredménye­sen ért véget az a tanácsko­zás, melyet Hajdúsámson és Nyírmihálydi polgármesterei kezdeményeztek. Az előké­szítő megbeszélés témája volt, hogy miként lehetne a Debrecen—Mátészalka kö­zötti 471-es számú utat kor­szerűsíteni, a településeket elkerülő szakaszok megépíté­sével. Az érintett települések képviselőin kívül jelen volt a megbeszélésen Derzsi Lász­ló, a Debreceni Közúti Igaz­gatóság igazgatója, valamint a Nyíregyházi Közúti Igazga­tóság képviseletében Németh Zsolt. Valamennyi résztvevő hangsúlyozta, hogy a közös beruházást segítheti a most elfogadott területfejlesztési törvény. A települések jelen lévő képviselői kinyilvánítot­ták együttműködési szándé­kukat a közös cél érdekében. Elkészült a megállapodás ter­vezete, melyet aláírtak. Der­zsi úr felajánlotta, hogy a nyíregyházi társcéggel együttműködve két hónap alatt költségtérítés nélkül el­készítik a 471-es út korszerű­sítésére, javítására vonatkozó előzetes tanulmánytervet, gazdaságossági számításokat. A kivitelezés várható költsé­ge hárommilliárd forint. Többen aggodalmukat is kifejezték, hogy a költségeket a jelenlegi kormány ebben a választási ciklusban már nem biztosítja. Olyan települések is vannak, akik a beruházás érdekében még az együttmű­ködésre sem hajlandók. Az ülés azzal zárult, hogy az előzetes tanulmányterv­készítés ideje alatt az együtt­működési megállapodást a társulás realizálja. Újabb megbeszélést a pályázat be­nyújtása előtt hívnak össze, amikor az intézőbizottságot is megválasztják. Világjáró harsonás Orosz Edina démiai felvételire készül. Fel­készülésében Tör öné Tóth Fellépés egy korábbi koncerten (amatőr felvétel) Húszéves kora ellenére szá­mos koncerttermet bejárt már egy nyíregyházi fiatalember. Ausztria, Franciaország, Né­metország és az USA nagyvá­rosai után szeptember végén Japánban fog fellépni Gál Zol­tán, aki a Debreceni Filharmo­nikus Zenekarban és a debre­ceni Csokonai Színház zene­karában vendégszerepei. Emlékeiben homályosan ködlenek fel az általános isko­lai első évek, amikor egy sze­rencsés véletlen folytán—mi­vel általános tantervű osztály­ban nem volt hely — zene ta­gozatos nebulóként kezdte meg tanulóéveit. A zene irán­ti fogékonyságát hamar felfe­dezték, az egykori lelkes diák könnyedén vette az akadályo­kat: 1989-ben a zeneiskolai kürt- és mélyrézfúvós orszá­gos versenyen második, ’93- ban az országos zeneművésze­ti szakközépiskolák versenyén harsona kategóriában az első helyen végzett. Jelenleg élete — ki tudja, hányadik — nagy megmérettetésére, a zeneaka­Mária tanárnő segíti. Példa­képének a svéd harsonamű­vészt, Christian Lindberget tekinti, a sok kedvenc, általa játszott darabok közül kettőt, Henry Duttileux Korái, Ka- dencia és Fúgáját, illetve Launy Gröndhal Concert-jét kedveli. A napokban hallgat­hattuk meg ezeket a műveket korábbi iskolája dísztermé­ben, a volt növendékek hang­versenyén. A Kodály Zoltán Iskola ko­molyzenei rendezvényeit nyomon követő közönség az utóbbi időben rendszeresen láthatott fellépni öt fiatalem­bert, akik könnyed megjele­nésükkel, szellemes előadás­módjukkal és nem utolsósor­ban nagyszerű játékukkal méltán vívták ki a hallgatóság és a szakma elismerését. Gál Zoltán mellett Jámbor Krisz­tián (trombita), Szentpáli Ro­land (tuba), Bakó Levente (trombita) és Kovalcsik And­rás az Ex Animo Brass Quin­tett nevű formáció tagjaként megyénkben is több helyen felléptek. Közlekedésbiztonsági verseny Négyfordulós KRESZ-totó Új Kelet-információ _______ Ti szadob nagyközség egész­ség- és családvédő egyesülete és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság balesetmegelőző bizottsága a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában regionális közleke­désbiztonsági versenyt rende­stett a hétvégén. Az egésznapos rendezvényen Hajdú, Borsod, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből négyfős családi csa­patok versengtek a helyezése­kért, majd gyerek egyéni ver­senyekre is sor került. A verse­nyen indulóknak ügyességi, közlekedéstechnikai feladato­kat kellett megoldani, de egész­ségügyi kérdésekre is válaszol­niuk kellett. Családi verseny (két szülő, két gyerek): 1. dr. Czifra Árpád családja (Ti­szadob), 2. HiircsikLajosné és családja (Tiszaújváros), 3. Ber­talan László családja (Tisza­dob). Gyerek egyéni verseny: 1. Vaik Sándor, 2. Steiner Gá­bor, 3.Recskó Tibor, mindhár­man tiszaújvárosiak. Az irodalmi pályázat nyerte­sei: 1. ifj. Holes István (Nyír­egyháza), 2. Gergely László (Kocsord), 3. Gergely Norbert (V ásárosnamény). A korábban meghirdetett négyfordulós KRESZ-totóra mintegy 400-an küldték be a helyes megfejtést. A díjazottak értékes ajándékokat kaptak. ] lobbanunk? Bürget Lajos jegyzete A pirosdobozos ZSUK-ból szakértelemmel szívták le a benzin*. A kannába került— szagról ítélve orosz — ben­zin ezt követően, tölcsér se­gítségével a személykocsiba csörgedezett. A felkészülés tökéletes volt. A piros autó belsejében volt a póttartály, ehhez volt gumicső, tölcsér, kanna, minden, ami szüksé­ges. Az aktus a bérház előtt zajlott, és az esemény után hatalmas benzinfolt jelezte: az akció nem volt teljesen tökéletes. De nem ritka, amikor va­laki a kannából először üveg­be tölti az üzemanyagot, amit gondosan a bérház pincéjé­ben tárol, majd az üvegből önti a Trabantba. Kinek mire futja. Látni ilyen jelenetet na­ponta, a csempészett, lopott benzin kéz közötti forgalma még mindig fellendülőágban van. Hogy a következmény lehet tragikus, arra láthatóan nem gondol senki. Egy ben­zinkút körül olyan biztonsá­gi rendszabályok vannak — joggal —, mint egy atom­bomba-tárolóban. A magán­töltők körül viszont semmi. Hogy nem robban valami na­ponta, az csak a szerencsén múlik. Korábban volt a tűzoltó­ságnak egy jó szokása. Időn­ként megszemlélték a bérhá­zi pincéket, a ház alatti gará­zsokat Nyíregyházán, meg­nézték, van-e bennük benzin, üzemanyaggal feltöltött jár­mű, veszélyes, gyúlékony anyag. Ennek a szép komák vége. Marad a napi izgalom. Pedig biztosan találnának szép mennyiségben benzint is, olajat is, keveréket is, teli tankkal tárolt motort. így csak reméljük, hogy nem robbanunk fel. Egyelőre. De meddig? Amerikai segélyprogram a térségi fejlesztéshez Az IESC a Dunától keletre Az International Executiv Service Corps (IESC) 1964- ben, az Amerikai Egyesült Államokban alapított nonprofit gazdasági szaktanácsadó segélyszervezet, melynek célja a világ fejlődő régióinak segítése. Ma­gyarországon 1991 óta vannak jelen, eddig több mint 500 gazdálkodóegység számára biztosítottak szakér­tőket. Jelen munkájukról Budai Ágnes, az IESC igaz­gatója adott lapunk számára interjút. Bürget Lajos interjúja — Szervezetünk jelenleg 50 országban 68 képviseleti irodát tart fenn. Szakértői adatban­kunk a Connecticut állambeli Stamfordban van, itt 13 ezer amerikai férfit és nőt tartanak nyilván, akik az élet minden területén hasznosítható tapasz­talatokkal rendelkeznek. Ők állnak ügyfeleink rendelkezé­sére, a kért projektekhez ebből a névsorból választják ki a leg­megfelelőbbeket, a legnagyobb tapasztalattal rendelkezőket, így elmondható, hogy szerve­zetünk az üzleti élet különbö­ző területein már szaktudást szerzett amerikaiakat bocsát a programokban részt vevő vál­lalatok, intézmények rendelke­zésére. — Említette, hogy vállalatok, intézmények részére nyújtanak szakértői támogatást. Most mégis arról kaptunk hírt, hogy az önök amerikai szakértői Ka­locsán dolgoznak, városi meg­bízásra. — Igen, a Price-házaspár Kalocsán dolgozott, most ért véget az a munka, amire vál­lalkoztak. A város kérésére olyan kistérségi befektetési prospektust készítettek, amely alkalmas arra, hogy a várost és a környező mintegy 20 telepü­lést bemutassa, minden erényé­vel, lehetőségével. A szakértők ezenkívül tanulmányozták a városi intézményeket, vállalko­zásokat, hogy így teljes képet tudjanak adni arról, mit tud kí­nálni Kalocsa az oda befektet­ni akaróknak. Több mint 100 beszélgetés, a városra és kör­nyékére vonatkozó teljes körű információ adta az alapot eh­hez a munkához. Meg kell em­lítenem, hogy Nyíregyházáról is érkezett érdeklődés hozzánk, és mi ennek nagyon örülünk. Köztudott, hogy a most zajló pénzügyi évben szervezetünk a Dunától keletre fekvő régiókra helyezi a hangsúlyt, hiszen két­ségtelenül itt kell leginkább a gazdasági felemelkedést segí­tő tanács. Azt szeretném előre­bocsátani: ügyfelünk lehet min­den magyar többségi tulajdonú kis- és középvállalkozás, illet­ve a vállalkozói környezet ala­kításában szerepet vállaló in­tézmény, szervezet, amely ter­mékeivel, szolgáltatásával, cél­kitűzéseivel a munkahelyte­remtésben, illetve megóvásá­ban érdekelt. Ebbe a körbe tar­tozik egy-egy város, illetve a hozzá kapcsolódó régió is. — Ez azt is jelenti, ha Önö­ket megkeresi egy-egy cég, ak­kor vele is szerződnek? Gondo­lom, ennek vannak anyagi von- zatai is. —Csupán példának említem, hogy sütőipari, nyomdaipari, élelmiszer-feldolgozó cégek számára végeztünk munkát. Idegenforgalmi szakértőink pontos elemzést adnak a lehe­tőségekről, ahol ezt kérik. Ne­künk egy igényünk van: a meg­bízó bocsásson rendelkezésre minden információt, tegye le­hetővé, hogy minél szélesebb körben tájékozódhassanak a terepen dolgozó embereink. Örülnénk, ha Nyíregyházán is végezhetnénk olyan munkát, ami „csomagnak” fogható fel, vagyis a város és környékének elemzése mellett ott működő cégek helyzetén is segíthet­nénk. Igen hasznosnak bizo­nyult az ország számos pontján az MRP-program utáni maga­tartások és teendők bemutatá­sa. Kérdezett az anyagiakról. A meghívó város, cég csak a szakértő szállását és ellátását vállalja. Minden más költség az IESC-t terheli. — Költségeket említ. Milyen források állnak a rendelkezé­sükre? Úgy tűnik, az amerikai segélypénzek ettől az évtől ki­sebbek lesznek. —Sajnos, így igaz. Az IESC tevékenységét az az USAID, az Egyesült Államok Nemzetkö­zi Fejlesztési Hivatala támogat­ja, abból, amit több mint 150 amerikai társaság és alapítvány ad össze. Eddig nem volt gond. A mostani, 1995/96-os pénz­ügyi év után a támogatás meg­szűnik. Ebből következően az idén még igen sok projektet le tudunk bonyolítani, de csak abban az esetben, ha a jelent­kezők az első félév végéig köz­ük igényeiket. Lényegében most szinte korlátlanok a lehe­tőségek, aki hozzánk fordul, számíthat arra, hogy szakértő­ink megjelennek. Egy-egy pro­jekt, a jellegétől függően három héttől három hónapig tart, és ez azt jelenti, hogy a szakértőket kívánók teljesen befejezett, komplett munkát kapnak kéz­hez. Persze reménykedni lehet, hogy a jövőben is megtaláljuk a lehetőséget, hiszen igen sok feladat várna ránk. Az érdek­lődés, az igény azt jelzi: Ma­gyarországon a gazdasági ser­kentést célzó projektek, főleg az ország keleti részében még sokáig prioritást kapnak — fe­jezte be tájékoztatását Budai Ágnes, az IESC igazgatónő­je.

Next

/
Thumbnails
Contents