Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-10 / 109. szám
UJ KELET Hazai krónika 1996. május 10., péntek Megemelik az óraszámot Indul a NATO-express K. Z. (Uj Kelet) A Pedagógus Szakszervezetnek (PSZ) a napokban megtartott országos vezetőségi ülésén részt vevő Béres János megyei titkártól kértünk tájékoztatót az ott történtekről. — Szöllősi Istvánná főtitkárunk számolt be tárgyalásairól a kormányfővel, a Művelődési és Közoktatási, valamint a Pénzügyminisztérium vezetőivel, illetve a megállapodásokról. A kormány nem emeli meg a tanulócsoportok létszámának felső határát, ám továbbra is vitatott kérdés, hogyan alakuljanak az átlaglétszámok. Az egyeztetések alapján a tanárok kötelező óraszámát — 18-ról 20-ra — csak az 1997. évi költségvetési törvény hatálybalépése után lehet emelni. A művelődési tárca a végsőkig ragaszkodott az ez évi szeptemberi bevezetéshez. A PSZ nézete alapján a pedagógus-munkaMTI A települési földgázhálózatok önkormányzati részvényeinek értékesítésére nemzetközi tendert ír ki az EPIC, az Európai Privatizációs és Befektető Társaság, amelyet a hét északkelet-magyarországi megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Heves, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok kép- viselő-testületei bíztak meg vagyonrészük eladásával. Erről a bécsi székhelyű cég tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. A távirati irodához eljuttatott közlemény szerint az EPIC az érintett önkormányzatoknak abban segédkezik, hogy a részvények eladási árát maximalizálja, és kedvező előfinanszírozást szervez meg. Az utóbMTI A Magyar Színházművészeti Szövetség június 10. és 16 között Debrecenben rendezi meg a XV. Országos Színházi Találkozót — jelentették be csütörtökön, a nyári rendezvénynek otthont adó Csokonai Színházban tartott sajtótájékoztatón. Lengyel György, a debreceni színház igazgatója nagy jelentőségűnek nevezte a fesztivált, amely — mondta — alkalmat teremthet arra, hogy a társadalmi közönyösség időszakában felhívja a figyelmet a valódi értékeket hordozó magyar színházművészetre. Köszönetét mondott Debrecen városának, a „nagylelkű mecénásnak”, amely nehéz anyagi helyzete ellenére két és félmillió forinttal támogatja a nélküliség kezelését, annak pénzügyi vonzatait kevés közoktatási törvényben rögzíteni. A konzultációk során Med- gyessy Péter pénzügyminiszter megerősítette, hogy 1997-től évente 3—4 milliárd forinttal támogatják a munkanélküli tanárok átképzését, a dolgozó pedagógusok továbbképzését. A főbb irányokra a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakemberei komplex programot dolgoznak ki. A tanári kötelező óraszám 10 százalékos emelésének várható időpontja az 1996—97-es tanév második féléve. A közoktatási törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, de a finanszírozással kapcsolatos kérdések csak a költségvetési törvény elfogadása után tisztázódnak. A kormány a közoktatási törvénytervezetet május 9-étől vitatja meg, majd azt sürgősségi tárgyalásra nyújtja be a parlamentbe. bira már tárgyalásokat kezdett különböző bankokkal és több biztató ajánlattal is rendelkezik, így remény van arra, hogy az egész részvénycsomagra vonatkozóan magasabb önkormányzati bevétel érhető el. A bécsi székhelyű társaság május 15-én ismerteti privatizációs koncepcióját az érintett hét megye képviselőjével, majd a települési önkormányzatok megbízottaival is megbeszéli az értékesítés részleteit. Az EPIC- et tájékoztatásuk szerint más gázelosztó társaságok által ellátott térségek önkormányzatai is megkeresték. Jelenleg folynak a tárgyalások arról, hogy a társaság milyen segítséget adjon a hozzá fordulóknak részvényeik magasabb árának eléréséhez. nyári színházi találkozót. Vajda Márta, a Magyar Színházművészeti Szövetség ügyvezető titkára elmondta: jól döntöttek, amikor az első kilenc fővárosi színházi találkozó után vidéki helyszíneket választottak; Kaposvár, Szolnok, Pécs és Zalaegerszeg után várhatóan Debrecenben is sokakat vonzó kulturális esemény lesz a találkozó. Nánay István kritikus, aki a találkozón bemutatásra kerülő darabokat válogatta, elsősorban sokszínűségre törekedett, s arra, hogy a szakma találkozója mellett a közönség ünnepe is legyen a fesztivál. A színházi napok keretében csaknem húsz bemutatót tartanak a debreceni Csokonai Színházban, illetve a stúdiószínházban. MTI Az euroatlanti integráció fő kérdéseiben teljes a konszenzus, amit az is bizonyít, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt találhatók a Manfred Wömer Alapítvány létrehozói között. Ezt Mécs Imre, a kuratórium elnöke hangsúlyozta csütörtökön a néhai NATO-főtitkárról elnevezett alapítvány bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Elhangzott: az alapítvány fő célja, hogy bővüljön a védelem kérdéseihez értő civil szakértők azon köre, akik saját területükön tevékenykedve tudnák szolgálni a magyar honvédelem ügyét. Egyúttal bővíteni kívánMTI Horn Gyula miniszterelnök Antonio Guterres portugál kormányfő meghívására május 14—15-én kétnapos hivatalos látogatásra Lisszabonba utazik. A magyar kormányfő vendéglátója mellett találkozik majd Jorge Sampaio köztársasági elnökkel és Antonio Almeida de Santos parlamenti elnökkel. A miniszterelnököt — aki hivatalba lépése óta első ízben tesz látogatást az ibériai országban — elkísérik útjára az ipari és kereskedelmi tárca, valamint a Külügyminisztérium magas rangú tisztségviselői is, akik különtárgyalásokat folytatnak portugál partnereikkel. Magyarország és Portugália csaknem három évtizedes szünet után 1974-ben állította helyre diplomáciai kapcsolatait. Azóta több államközi szerződés és magas szintű látogatás fűzte szorosabbra a kétoldalú viszonyt. Látogatást tett Lisszabonban Göncz Árpád köztársasági elnök és Szabad György, az Országgyűlés előző elnöke, míg portugál részről Mario Soares korábbi köztársasági elnök, Cavaco Silva volt miniszterelnök és Barbosa de Meló korábbi parlamenti elnök folytatott Budapesten megbeszéléseket. Hóm Gyula tárgyalásain várhatóan kiemelt hangsúlyt kapnak hazánk euroatlanti integrációs törekvései, így az Európai MTI Ülést tartott csütörtökön az a parlamenti bizottság, mely a magyar—orosz olajszállítások és orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségeket, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgálja. A zárt ülés után Gáspár Miklós (KNDP) az újságíróknak elmondta: egyelőre a magyarorosz olajszállítások témakörében készítették el a jelentés vázlatát, míg az orosz állam- adósság ügyében ugyanezt később állítják össze. Az ülésen áttekintették a magyar— orosz olajszállításban a HFT és ják a civil szféra ismereteit a biztonságpolitikáról és a fegyveres erőkről. Elmondták azt is, hogy május 13-ától védelempolitikai tanfolyamot szerveznek, elsősorban köztisztviselők számára. Május 31-én pedig Budapestről elindul a NATO- express. A különvonaton politikusok, diplomaták, szakértők folytatnak kötetlen eszmecserét a NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdésekről. Meghívják körükbe a NATO-csatlako- zás ellenzőit is, így például Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét és az Álba Kör képviselőit. A vonaton több mint 200-an utaznak majd, a célállomás Hajmáskér lesz, ahol Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozásunk kérdésköre. A magyar miniszterelnök és kísérete minden bizonnyal igyekszik megnyerni szándékainkhoz Portugália hathatós támogatását. Elemzők szerint egyébként az utóbbi időben pozitív irányú változás következett be a szocialisták vezette lisszaboni kormány Magyarország európai uniós tagságára vonatkozó álláspontjában. Egyes gazdasági körök fenntartásai ellenére Portugália elfogadja, hogy Magyarország közeledése a nemzetközi közösséghez összeurópai érdek. Az ibériai ország már jelezte, hogy kész kétoldalú konzultációkat szervezni a magyar integráció elősegítésére. Az Észak-Atlanti Szövetség bővítésével kapcsolatosan ugyanakkor megfigyelők rámutatnak, hogy Portugália elviekben támogatja a NATO bővítését, a gyakorlati megvalósítást illetően azonban visszafogottan nyilatkozik. A tárgyalások alkalmával az Európai Unió kormányközi konferenciájának emberi jogi témakörével összefüggésben vélhetően szó esik majd a két ország kisebbségi politikájáról is. Portugália a hivatalos megnyilatkozások szerint nem támogat olyan megoldást, amely a kisebbségi jogok védelmének ürügyén területi elkülönülést, határmódosítást, esetleg új állam létrejöttét eredményezheti. Elkerülendőnek tartja a teaz Agroil cégek közreműködését, illetve Dunai Imrének, a jelenlegi ipari és kereskedelmi miniszternek és fiának szerepét az ügyben. Gáspár Miklós hozzátette, hogy a teljes, szövegszerű jelentés megalkotása két—három héten belül várható. Abban foglalnak állást arról, hogy volt-e összeférhetetlenség a politikai és a gazdasági élet szereplői között. Gáspár Miklós szerint van elegendő információ ennek megítéléséhez, ám egyelőre nem árulta el, hogy a rendelkezésre álló adatok erősítik-e a felmerült gyanút. Mint mondta, a szöveges jelentésben a hatpárti bizottság állásfoglaláhaditechnikai bemutatót és helikopteres lövészetet tekinthetnek meg a résztvevők. A rendezvényen ott lesznek a Magyarországon állomásozó amerikai és skandináv IFOR-erők képviselői is. Az elmúlt év végén létrejött alapítvány alapítói között szerepel az akkori hat parlamenti párt több képviselője, valamint Keleti György honvédelmi és Kovács László külügyminiszter. Az alapítvány elsősorban a hosszú távra tervező cégektől vár támogatást, olyanoktól, amelyek alapvető fontosságúnak tekintik, hogy befektetésük biztonságban legyen, amit végül is Magyarország remélt NATO-tagsága garantálhat. rületi elhatárolódás és a teljes autonómia követelését. Jogosnak ítéli ugyanakkor a nyelv- használatra és a saját önkormányzatra vonatkozó kisebbségi igényeket. A látogatás alkalmával a felek minden bizonnyal ösztönözni kívánják Portugália és Magyarország gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztését is, jóllehet a két ország közötti kereskedelem az elmúlt években rohamosan fejlődött és ma már eléri az évi 35—40 millió dollárt. Magyarország főként gépeket, vegyipari termékeket, valamint műanyag, fém- és bőrárut szállít Portugáliába. Vásárlásaink zömét textíliák és vegyipari cikkek alkotják. Az utóbbi időben mind nagyobb szerepet kapnak kereskedelmünkben a kis- és középvállalkozások, de már több jelentős portugál cég is vegyesvállalatot alapított hazánkban. Kulturális kapcsolataink fejlesztéséről várhatóan szintén szó esik majd a megbeszéléseken, bár együttműködésünk e téren huzamosabb ideje kiemelkedő színvonalú. A portugál nyelv magyar- országi oktatására hamarosan megnyílik a Camoes Intézet budapesti központja. A portugál kormányzat anyagilag is támogatja az állandó magyar lektorátus lisszaboni működését. Emellett két egyetemen is beindult a magyar nyelvi képzés. sa mellett konkrét javaslatokat is tesznek. A hat párt képviselői között ugyan vannak eltérések a kérdések megítélésében, ám optimista a tekintetben, hogy a bizottság olyan jelentést tud készíteni, amely általános következtetéseket tartalmaz. Igen hangsúlyosan vetődik fel, hogy jelenleg a parlamenti és a köz- igazgatásban dolgozók összeférhetetlensége nincs jogilag szabályozva. Véleménye szerint szükséges, hogy a jövőben világosan elkülönüljenek a gazdaságban, a közigazgatásban, illetve az országgyűlési képviselőként dolgozókkal szemben támasztott követelmények. Hírről hírre Palotai István jegyzete Csaknem ötven egészség- ügyi intézménybe nem érkezett elég pénz a béremelésre. Felháborító, ha figyelembe vesszük, hogy erre kormányhatározat, sőt, törvény van! Mi ez viszont ahhoz képest, hogy néhány intézmény még a béreket sem tudja kifizetni, mert például az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) nem előlegezi meg. Viszont „folynak a tárgyalások”. A kérdés csak az, hogy ezekkel a tárgyalásokkal lehet-e fizetni a buszon, villamoson, hogy továbbra is munkába járjanak az ápolónők, hogy ezekből a tárgyalásokból kellőképpen jóllakik-e a család apraja-nagyja? Az egészségügy az állam ügye. Az állami intézmények béreit az állam garantálja. Ha erre képtelen, akkor jön a privatizáció. Hajön. Illetve, ha megy... A tulajdonlás felelősséggel jár. A jó gazda felelősségével. Amennyiben kicsi a termés, az állatokat el kell adni egy olyan gazdának, akinek van abrakja! Az intézményekhez görcsös ragaszkodás — fedezet hiányában — arra vall, hogy a „gazda” nem osztja ezt az álláspontot. Az ilyen gazda rossz gazda. Mellesleg, mivel a dolgok általában önjáróak a világon —még kórházak esetében is —, előfordulhat, hogy „el- kóricálnak” jó gazdát keresni. A dolgoknak ugyanis működniük KELL. A dolgok ilyenek. Aki pedig megkérdőjelezi ezt, az a realitásokat kérdőjelezi meg. És ki az, aki ezeket megkérdőjelezi? Az, akinek erről fogalma sincs! Vagy nem akarja, hogy legyen. Pedig van. Ez már nem is felelőtlenség. Több! KDNP—MDNP névvita MTI Az MTI értesülése szerint csütörtökön megérkezett a Legfelsőbb Bíróságra a Kereszténydemokrata Néppárt kifogása a Magyar Demokrata Néppárt névválasztásával kapcsolatban. Az ügyet a közigazgatási kollégium fogja tárgyalni. A jogszabály ilyen esetekben rövid határidőt ír elő, ezért még a nyári törvénykezési szünet előtt, tehát július elsejéig megszületik a határozat. Mint ismeretes, a KDNP korábban a Fővárosi Bírósághoz és a Fővárosi Főügyészséghez fordult, hogy elérje a Magyar Demokrata Néppárt betűjelének és rövidített nevének (Néppárt) megváltoztatását. A Fővárosi Főügyészség a névválasztással kapcsolatos pártok közötti vitát nem tekintette törvényességi kérdésnek, az ügyben a Legfelsőbb Bíróság az illetékes. MSZP frakcióelnökségi ülés MTI Az MSZP csütörtöki frakcióelnökségi értekezletén áttekintették a félidejéhez közeledő parlamenti munka eddigi tapasztalatait. Ezt Szekeres Imre frakcióvezető mondta az ülést követő sajtótájékoztatón. Ezen kívül három fő témát vitattak meg: a lakásépítés és a társasházak kérdéseit, a reklámtörvény, valamint az oktatási törvény előkészítését. Szekeres Imre — kérdésre válaszolva—kijelentette, hogy a nyomozóhivatallal kapcsolatban a frakció a kormányülés döntését várja, addig szerinte nem lenne helyénvaló állást foglalnia a kérdésben. Gázrészvények megyénkben Színházi találkozó Debrecenben Támogatást igyekszünk szerezni Horn Gyula Portugáliába utazik Olaj gate Vizsgáló Bizottság