Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-29 / 100. szám
8 1996. április 29., hétfő Kiskert UJ KELET Jótállás, szavatosság, garancia Az oldalt írta: Fekete Tibor. Fotó: Harascsák Annamária Csak rendeltetésszerűen Jótállás, szavatosság, garancia — gyakran keveredő fogalmak. Mindaddig nem is gondolkodunk e szavak jelentésén, amíg egy nemrég vásárolt háztartási berendezés vagy kerti kisgép el nem romlik. Akkor aztán szaladunk oda, ahol vettük. Gyakran nem is sejtjük, mekkora kálváriának nézünk elébe, ezért nem árt tisztában lennünk a jogainkkal, de tudnunk kell kötelezettségeinket is. A szakszerű tájékoztatás végett felkerestünk egy nyíregyházi szaküzletet. Tóth Gyula szervizvezetővel először a jótállás fogalmát tisztáztuk. Mint a nevében is benne van, jótállnak valamiért, azaz felelősséget vállal a gyártó a forgalmazón keresztül, hogy az általa előállított tartós fogyasztási cikk (legalábbis egy ideig) használható marad. Ennek azonban feltételei vannak. Az egyik leggyakoribb gond, hogy helytelenül kitöltött jótállási jeggyel hozzák be a kisgépet. Sőt, olyan eset is előfordult már, hogy teljesen „szűz” jeggyel akarta valaki jótállási igényét érvényesíteni. Gyakori és etikátlan kereskedői fogás, hogy nem bélyegzik be a vásárlás dátumát, gondolván, csak akkor írják be azt, ha először romlik el a berendezés. Ebből később komoly gondok adódhatnak, hisz egy gyakorlott szakember ránézésre meg tudja állapítani, mennyi ideje használják már a gépet. Például egy láncfűrész lánckereke nem kopik el egyetlen nap alatt. De olyan is volt már, hogy a vásárlás időpontját utólag akarták átjavítani. Természetesen ez a magatartás is jogvesztéssel jár. Ne feltételezzünk mindenkiről rosszat, nézzük inkább, mi a helyzet, ha valaki szabályosan akarja érvényesíteni vásárlói jogait. A jótállási idő kerti kisgépeknél általában egy, másfél vagy két év (ezt a gyártó szabja meg és nem a kereskedő). Nagyon lényeges feltétel még, hogy csak rendeltetésszerű használat esetén lehet szó jótállásról. Ebből van aztán a legtöbb vita. A vevők nem mindegyike olvassa el figyelmesen a használati utasítást. Megfeledkeznek a megfelelő kenőanyagról vagy például egy fűnyírógépnél nem jól állítják be a kést, és megvan a baj. Eltörik a főtengely, és szaladnak a kereskedőhöz, hogy milyen selejtes árut kaptak. Szerencsére az esetek többsége nem ilyen. Ekkor a szakszerviznek a bejelentéstől számított tizenöt napon belül ki kell javítania a hibát vagy cserekészülékről kell gondoskodnia. Ennek a készüléknek legalább olyan jónak kell lenni, mint amilyen használati értékű a leadott berendezés volt. A gépjavításhoz csak új alkatrészt használhat fel a szerviz. Ha a hibát tizenöt napon belül nem tudják kijavítani (cserekészülék esetén harminc napon belül), akkor a tulajdonos maga is kijavíttathatja a szerviz számlájára. Az elromlott kisgép cseréjét is kérheti a vásárló, ha a már említett 15, illetve 30 napon belül nem tudták megjavítani vagy nem is javítható. Ugyanígy cserére van lehetőség, ha három napon belül romlott el a készülék és a jótállás feltételeinek megfelel a kifogásolás. A 72 órába nem kell beleszámítani a vasárnapot, illetve amikor a bolt valamilyen oknál fogva nem volt nyitva, és ezért nem tudták visszavinni az elromlott berendezést. Ha a cserére már nincs lehetőség vagy a vevőnek egyszerűen nincs bizodalma a készülék iránt, akkor a termék visszaszolgáltatásával egy időben vissza lehet kérni a vételárat. Nem igaz az a kereskedői trükk, hogy kötelező levásárolni az árát. (Csak lehet, de nem kell!) Ha a javítás során fődarabot cseréltek a gépen, akkor erre az alkatrészre újból kezdődik a jótállási idő. Amíg a kisgép a szervizben volt, ennyi idővel szintén meghosszabbodik a jótállás ideje. Jogvita adódhat abból is, ha a készüléket szakember javította ugyan, de nem az arra kijelölt szerviz munkatársa. Ilyenkor megszűnik a jótállás. Ugyanígy érvényét veszti, ha a tulajdonos nem végzi el a kötelező karbantartást, és ebből ered a meghibásodás vagy a nem rendeltetésszerű használat okozta a bajt. Lényeges szempont azonban, hogy nem a vevőnek kell bizonyítani, hogy ő szakszerűen kezelte a gépét, hanem ellenkezőleg, a szerviznek kell rábizonyítani a rendeltetésellenes használatot. Ilyen esetekben kérik a Kermi (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet) szakvéleményét, de a vizsgálatért fizetni kell. Mégpedig a vitában vesztes félnek. A jótállási idő eltelte után kezdődik a termékszavatosság. Ez egységesen a vásárlástól számított három évig terjed. Jó tudni még: több mint nyolc éve érvényben van az a rendelet, mely szerint tízezer forint értékhatárig hat évig, efölött nyolc évig kell gondoskodni az alkatrész-utánpótlásról a gyártónak, illetve a kereskedőnek. Végezetül Tóth úr még egy jó tanácsot mondott. Ne vásároljunk gyanús kereskedőnél bizonytalan eredetű terméket. Nem mindig az az olcsóbb, ami első ránézésre annak tűnik. Ma már nem olcsók a kerti kisgépek, és ha már egyszer rászánjuk a pénzünket, inkább olyan helyen vegyük meg a készüléket, ahol együtt van a kereskedés és a szerviz is. Itt még arra is szánnak időt, hogy megmutassák a gép használatát és kezelését is. Tizenkét hónap a kiskertben Május Kertünkben talán a legszebb hónap a május. Elvirágoztak a fák és kizöldül minden. Szemmel láthatóan napról napra fejlődnek a növények, de ugyanúgy látszik a gomba- és a rovarkártevők hatása is. Ezekről ejtsünk néhány szót. A hosszúra nyúlt tél miatt késésben van a természet. Április közepén, a meteorológusok szerint, majd egy hónap lemaradása volt a hőmérsékletnek és ebből eredően a növényzetnek is. Ez azonban ne tévesszen meg senkit. A természet csodákra képes, és rövid idő alatt behozza a késedelem nagy részét. A májusi ropogós cseresznyével valószínűleg nem kell majd várni július elejéig, és a májusi eső most is aranyat fog érni. A cseresznyeérésig azonban sok még a teendőnk. Nézzük sorjában: a gyümölcsfák és gyümölcsöt adó cserjék most vannak a legerősebb növekedés időszakában, ezért ilyenkor legmagasabb a tápanyagigényük is. Tudom, nem olcsó a műtrágya, de mégis érdemes a talajerő-utánpótlásra pénzt fordítani, mert meghálálják a növények. A gyümölcsösökben négyzetméterenként 40—50 gramm műtrágyát szórjunk ki. A soványabb, homokosabb talaj még ettől is többet igényel. Ez a mennyiség az évi szükséglet körülbelül egyharmadát fedezi. Lehetőleg ne a déli, tűző napon végezzük ezt a műveletet, és haladéktalanul forgassuk a talajba a szert. Kapáljuk vagy ha erre nincs időnk, legalább gereblyézzük be. A nedves földben azonnal feloldódik a műtrágya. A szamóca is ilyenkor van a legintenzívebb fejlődési szakaszban. Ezt is kell műtrágyázni, arra azonban mindenképpen ügyeljünk, hogy a szer ne kerüljön a levélre. A műtrágyának nagy nedvszívóereje van, és néhány perc alatt képes a növényből a nedvesség nagy részét felszívni. A szamóca indái közül csak azokat hagyjuk meg, amelyeket továbbszapo- rításra akarunk felhasználni, a A megyét járva mind több helyen látni csupaszon álló fóliasátorvázakat. A termelők többsége úgy döntött, az idén már nem húz nejlont a csővázra, de vannak, akik úgy, hogy mégis megpróbálják. Felkerestünk egy kezdő palántatermesztőt, és a tapasztalatokról kérdeztük. Magyar Pálné nyírpazonyi házuk kertjében állította fel a sátrat. Otthon van gyesen, és az amúgy nagyon munkaigényes palántanevelésre a házimunka mellett is jut idő. Van egy kis földjük a Nyulacskában (a falu egyik részét hívják így), és a portán is paprikával akarnak foglalkozni. Először egy kicsinyke, néhány négyzetméteres „melegházat” építettek, a szakmában csak langyoságynak hívják, külön nem fűtenek benne. Annyi hő azért termelődik, amennyi a trágya bomlásából származik. Március elején, a hóolvadás után vetették el a magokat. Csak nehezen emeltöbbit vágjuk le, fölöslegesen ne szívja el a tápanyagot a növénytől. A földieper érzékeny a gombakártevőkre, különösen a szürkerothadásra. A növényt virágzás alatt lehetőleg ne öntözzük, vagy ha feltétlenül szükséges, akkor a locsolás felszáradása után permetezzünk (például Fundazol 50 WP-vel). A földieperre, de minden más növényre igaz, hogy virágzás alatt tilos méreggel permetezni. Ma már kaphatók olyan, rovarkártevők elleni vegyszerek, amelyek nem ártanak a méhek- nek. Gondoljunk bele, mennyi hasznot hajtanak a virágok beporzásával! A málnavesszők is most indulnak legjobban fejlődésnek. A vízszintesen kifeszített dróthuzalokhoz kötözzük ki a vesz- szőket, mert a földön fekve jobban ki vannak téve a rovar- és gombakártevőknek. A földből kibújó tősarjakat már most ritkítsuk meg, ne várjunk vele őszig — a maradék néhány hajtás sokkal erőteljesebben fog növekedni, és az anyatőtől sem fog annyi tápanyagot elszívni. Akik eddig még nem vágták le az elszáradt tavalyi hajtásokat, azok ne késlekedjenek, mert a fertőzés melegágyai ezek a szálak. A málnát is permetezni kell szürkerothadás ellen. A bokornövények közül a köszmétét és a ribizlit is kell (még a virágzás ideje alatt is) a levélhullást előidéző lisztharmat és levélfoltosság ellen védeni. Réztartalmú szereket lehetőleg már ne használjunk ilyentájt, mert könnyen megperzselhetjük velük a leveleket. Az almatermésűeket még virágzás előtt kell (kellett) permetezni. Erre leghatásosabbak a Dithane M-45, a Fundazol 50 WP vagy az Orthocid. A levél- tetvek és más rovarkártevők ellen csak akkor tegyük szert a permetlébe, ha még teljesen zárt a virágzat. Ekkor is csak néhány napos hatású mérget használjunk. Nem jó a BI 58, mert annak 21 nap az egészség- ügyi várakozási ideje, ez pedig veszélyes a méhekre. Most jön el a palántázás idekedett a talaj hőmérséklete, és alig akartak kikelni a magok. Mint mondta, nem érdemes kísérletezni minfenféle bizonytalan eredetű vetőmaggal, hiszen drága az agrofólia és már eddig is túl sok energiát fektettek bele. Viszonylag egyenletesen kelt a paprika, a paradicsom, és könnyű volt pikírozni, azaz egyenként táptalajba szétültetni. Ehhez azonban már nagyobb sátorra volt szükség, építettek hát a kicsi fölé egy nagyot. Vigyázni kell a hidegre és a melegre egyaránt. Az eltelt egy hónap során csak egyszer kellett a dobkályhába befűteni a fagyveszély miatt. Ottjár- tunkkor fjedig hiába volt kinyitva a sátor mindkét vége, mégis 39 fokot mutatott a hőmérő. A növényvédelemre még nem sok gondot kellett fordítani, egyszer permetezték a palántákat, lombtrágyát viszont hetente kapnak a növények. Mások még ennél is gyakrabje. A technikájára nem lehet örök érvényű szabályokat alkotni, hisz mindenki másképp csinálja és a saját módszerére esküszik. Vannak, akik az ültetőfával készítenek egy lukat, belehelyezik a palántát, körbe- nyomkodják földdel, és kész. Vannak, akik szabályos kis fészket készítenek a növényeknek, és ha tehetnék, még meg is rágnák a talajt. A két véglet között, félúton lehet az igazság. Ezért elmondom, én hogyan csinálom: kapával minden tőnek készítek egy kis gödröt, majd ebbe 0,5—1 liter vizet öntök (attól függően, mennyire száraz a talaj). Mikor beitta a vizet, a nedves földre gödrönként egy mokkáskanálnyi Ba- sudint szórok a lótücskök elriasztására. Fél óra elteltével már megszikkad annyira a talaj, hogy lehet ültetni. Csak a paprikát ültetem kettesével, a többit egyszálával telepítem, majd a nedves földdel körbenyom- kodom a tövét, vigyázva, hogy a gyökér ne sérüljön. Utána kis tányérokat alakítok ki a tövek körül, és még kapnak fél-fél liternyi vizet. (Árra ügyelek, hogy csak langyos, állott vizet használjak, mert a hideg csapvíztől károsodik a növény.) Az ültetés után három napig nem öntözöm, akármennyire megkókad a levele. Erre azért van szükség, hogy a gyökérzete a talajba szivárgó víz után eredjen. így a későbbi, szárazabb időszakban is talál a növény lentebb elég nedvességet. Egy hét elteltével minden tövet külön-külön körbeszórok műtrágyával, ügyelve, hogy a leveleket ne érje a szer. Később, ha szükséges, még lombtrágyázást is alkalmazok. Mindig csak langyos vizet használok öntözésre. Tévhit az, hogy a kútból kiszivattyúzott hideg víz a levegőbe fölfelé permetezve fel- melegszik. Nem lesz ugyan annyira hideg, de ez a palántának még mindig nagyon hűvös. Különösen a paprika és a ka- baktermésűek érzékenyek a hideg öntözővízre. Ilyenkor szokott a paprika levele megsárgulni vagy az uborka levele bepöttyösödni. ban, két—három naponta szórják ki a Wuxalt. Magyarék egyszer már megégették a leveleket, azóta óvatosabban bánnak a levéltrágyával. Bőven számoltak a vetőmaggal, így várhatóan feleslegük lesz a palántából. Telített a piac, sokan foglalkoznak fóliázással. Sok munkanélküli ember ebből próbál meg egy kevés jövedelemhez jutni. Most még drága a poharas palánta, egy szál petúnia a piacon jelenleg ötven forintba kerül. Ha tömegesen piacra kerül a langyoságyi palánta, már túlkínálat lesz, és ez mindenképpen leszorítja majd az árakat. Ráadásul évről évre csökken a fizetőképes kereslet is. Az emberek többségének mind többe kerül a napi megélhetés, és más egyéb célra egyre kevesebb jut. Akik tavaly száz tő paprikapalántát vettek, azok az idén csak ötvenet fognak venni. Úgy tűnik, a hosszú tél ellenére mégsem lesz drága az idén a palánta. Kis sátorra nagy sátor
