Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

4 1996. április 27., szombat Megyénk életéből ÜJ KELET Gyanús a földárverés... ...ha utóbb kiderül, hogy nem annyi földet kapnak a résztvevők, amennyit hivata­losan ígértek nekik. így történt ugyanis Nyír­egyházán a volt sóstóhegyi téesz földjénél, a Westsik Vilmos út mentén — pana­szolják többen is. Miért, mi­ért nem, a közös megegyezés­sel felosztott területből egy­valakinek több mint kétszer annyi jutott, mint társainak. Ők természetesen reklamál­tak, válasz született, megle­hetős homályos. Azt nem írták a válaszban, hogy — minő véletlen! — a nagyobb falathoz jutott úr­nak másféle kapcsolata is van az érintett hivatalok egyiké­vel. Ott dolgozik a felesége. S még nagyobb véletlen: azon a bizonyos árverésen is részt vett az asszonyka — a hivatal hivatalos megbízott­jaként... Természetesen nem nagy területekről van szó, nem bir­tokokat szerzett meg valaki ferde úton. Mindössze egy csepp mindez abból a hatal­mas és zavaros vizű tenger­ből, amiben oly sokan merül­tek már el s amit kárpótlás­nak hívnak. Nem­dohányzóba kérek... ...helyjegyet a vonaton, ha lehetséges, s ez nem csak az­óta van így, amióta abba­hagytam húsz év után a ciga- rettázást, sőt, a pipát is elrak­tam. így volt ez akkor is, ami­kor szívtam: egyszerűen za­vart, ha valaki rágyújtott ab­ban a szűk fülkében. Most azt hallom: törvény készül arról, hogy zárt légte­rű munkahelyeken, valamint közintézményekben tilos lesz a dohányzás. Ez annyit jelentene például, hogy egy irodában nem gyújthat rá az a kolléga, aki bagózik — még akkor sem, ha munkatársa, a nem dohányzó kényszeredett mosollyal azt mondta neki: „Füstölj csak nyugodtan, en­gem nem zavar”. S ez bizony füstölgéseket, sőt, dühöket 'fog eredményezni. Vajon hány esztendőbe te­lik kis hazánkban, amíg az válik természetessé, hogy a dohányzás egy büdös, mások számára kifejezetten kelle­metlen szokás, amit lehet űzni, de csakis magánügy­ként, legfeljebb kijelölt, el­zárt, szeparált helyen, ahon­nan nem szivároghat ki sem­mi. Ha valaki kétkedne ennek megvalósíthatóságában, az vesse szemét a más téren olyannyira majmolt Ameriká­ra. Ott már kifejezetten rossz szemmel nézik egyes társa­dalmi körökben, ha valaki „még mindig dohányzik”. Az emberi gyengeséggel, a tar­tás hiányával azonosítják. Igaz, lehet, hogy álom ez minálunk. Amíg százezrek a hetedik sör és a nyolcadik feles mellett szívják, mert másnap nem kell menni dol­gozni, mert nincs hová, ad­dig... Addig sokak szerint nem ez a legnagyobb gon­dunk. S ebben lehet igazság —csak az a gond, hogy e tem­pó mellett előbb-utóbb azok sem tudnak munkába menni, akiknek van. Magyarország világelső a szívbetegségek és a rák okoz­ta halálozások statisztikájá­ban. Razziázott az APEH... ...és a megvizsgált hajdú­bihari boltokban, szolgálta­tóknál kétharmadrészben büntetett, mert szabálytalan­ságodra derült fény. Több­nyire a nyugta hiányzott, ami azt jelenti, hogy a bevétel nem feltétlenül gyarapítja az állami adóbevételeket. A hír már nem is kelt feltű­nést. Mindannyian megszok­tuk, hogy az adóhivatallal bújócskázni illik, hogy nyug­ta hol van, hol nincs, hogy olcsóbb a termék, ha áfa nél­kül kérjük, azaz csak semmi papír, vagy hogy nem kér­dezzük a piacon, fizetett-e vámot az árus az olcsó ing, magnó vagy karóra után. Az adóbújócska nagy népi játék nálunk, jókat derülünk a sztorin, amit mesél ismerő­sünk, aki átverte az adóhiva­talt, aki felismerte az ellen­őrt, aki viszonylag normáli­san él a kereskedői jövedel­méből, mert rendszeresen su­mákok Különben felkopna az álla. És egy kicsit megcsikordul a fogunk, amikor olvassuk, hogy megbüntették a boltost, mert nem adott nyugtát a kiló kenyérről, s mindeközben a milliárdos csalók röhögnek a markukba. Hónapok óta marakodnak egyesek azon, legyen-e köz­ponti nyomozóhivatal, amely a feketegazdaság ellen fog küzdeni. Újabb hónapok fognak eltelni, mire dűlőre jutnak. Közben pedig ott is leállnak a dolgok, ahol eddig próbáltak tenni e téren. A nagy halak meg természete­sen tovább röhögnek. A kicsik pedig továbbra is ott dugják el a bevételt, ahol tudják. Mert ha nem tennék, be kéne csukni a boltot. Hivatalosan is közzétették: az állami adóbevételek jelen­tősen növekedtek azóta, hogy a társasági adó mérté­két csökkentették. Erre mondta egy ismerősöm: „Én minden fdlér adót befizetnék, ha egy forintnak legalább a fele nálam maradna a végel­számolásnál...” • • ünnepi gyűlés Új Kelet-információ A Nyírbátor és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tési Szövetkezet ötvenéves. Ebből az alkalomból ünnepi küldöttgyűlést tartanak április 27-én, szombaton. Az összejö­vetelen részt vesz dr. Dávid Fe­renc, az ÁFÉSZ titkára, az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács tagja. A küldöttek és a meghí­vott vendégek megemlékezé­seket hallanak a szövetkezet megalakulásának ötvenedik évfordulójáról. Az igazgatóság beszámol a szövetkezet 1995. évi tevékenységéről, az 1996. évi üzletpolitikai célkitűzé­sekről. A könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság ugyancsak értékeli az előző év munkáját. Módosítják az ünnepi ülésen a nyírbátori ÁFÉSZ alapszabá­lyát, jelölőbizottságot válasz­tanak. Finisben a TopTv Új Kelet-információ Három külföldi — egy amerikai, egy angol és egy luxemburgi — érdekeltségű tőkés társaság szeretné meg­venni a TopTv-t, mely jelen­leg Csipkerózsika-álmát alussza. Egy héten belül el­dől, mely csoport tulajdoná­ba kerül a fiatalok kedvelt, magyar nyelvű zenecsator­nája. Valószínűleg megvál­tozik az adások sugárzásá­nak módja is. A szórakozta­tó műsorok iránti érdeklő­dést egyébként a kényszer- ; pihenő idején is sikerült megőrizni, hiszen azok a TopTv-klubok, amelyek spontán módon megalakul­tak az országban, most is mű­ködnek — közölte érdeklő­désünkre Búza Sándor, a TopTv zenei főszerkesztője, aki a minap Nyíregyházán vett részt sajtótájékoztatón. Hálaadó emlékezés Munkatársunktól Nehéz már elképzelni, mi lett volna Bátorból, hogyan ala­kult volna a település fejlődése Kelemen Didák minorita szer­zetes működése nélkül. Az ő irányításával és szervezőmun­kájával sikerült ugyanis meg­menteni a Báthori István erdé­lyi vajda által emeltetett góti­kus templomot 130 éves romos állapotából. A provinciális és gvárdián megnyerte a környék katolikus földesurait, akik tá­mogatásával oltárokat építet- tetett. Kelemen Didák (1783— 1744) papi pályájának 12 esz­tendejét töltötte Nyírbátorban. Miskolcon nyugszik az általa épített templomban 252 éve. Halálának évfordulóján, április 28-án este fél hétkor a nyírbátori minorita templomban hálaadó emlékezést tartanak, amelyen Barna Gyula vállaji esperes­plébános celebrálja a misét és mond szentbeszédet. Schön Tóni, az ellenállhatatlan Miszter X megérkezett Naményba, és azonnal meghó­dította nemcsak darabbéli partnere, de a nézők szívét is. Egy csók és más semmi — hangzik a habkönnyű vígjáték címadó dala. A néző elábrándozik, a kellemes fülbemászó dallam körülzsongja, elandalítja. A titok­zatos ifjú és az unatkozó úriasszony szerelme nem ad lehetőséget bonyolult intellektuális elmélyülésre; nincs rá szükség. Odakinn tombol a tavasz. A nehéz munká­val telt hét után jólesik a kikapcsolódás. Berki Antal (Új Kelet) Kitűnően választottak a Be­regi Ünnep Hét szervezői, ami­kor ezt az előadást hívták meg. A szatmári Északi Színház (Ro­mánia) vendégjátéka nagy­szerűen teljesíti az elváráso­kat. Schön Tóni dr., a feminis­ta vegyészasszony ellenállha­tatlan. A közönség dől a ne­vetéstől. Az egymás után sor­jázó örökzöld slágerek, az élv- hajhász, pénzsóvár ügyvéd, a súlyos konfliktust okozó ár­tatlan csecsemő, a reménytel­jes ügyvédbojtár és a kissé mesüge cselédlány szerelme nagy sikert arat. A közönség meglepetten veszi észre, hogy: jé, a színészek képesek saját hangjukon is énekelni. így lesz a szükségből erény. Az Északi Színház nem dús­kál a javakban. Méregdrága, rafinált hangosító berendezé­sekre nem telik. Nincs mik­roport. Hál’ Istennek! A művé­szek azon a hangon énekelnek, amit Istentől kaptak. Mennyi­vel jobb, emberibb így. Jó len­ne, ha a belhoni társulatok is követnék ezt a példát. Ei- semann Mihály dallamai ural­ják a színpadot. Nincs őrült hangerő, a bensőséges, egysze­rű melódiák teljes szépségük­ben kibontakozhatnak. Téve­dés ne essék, nem a technikai fejlődés ellen ágálok, csak úgy érzem, tudni kell, hogy mit mi­kor alkalmazzunk. Ha az Egy kis édes félhományban című dal 100 decibeles hangerővel szó­lal meg, akkor a néző megsü- ketül, és odalesz a báj. Ezen az előadáson szerencsére nem így történt. Az előadás megérdemelt nagy sikert aratott, a darab sze­replői, Lőrincz Ágnes, Fülöp Zoltán, Czintos József, Rap- pert Gábor, Kovács Éva, Barta Enikő, András Gyula, Méhes Kati, Tóth Páll Mik­lós, Szugyiczlcy István, Zá­kány Mihály, Schwartzkopf Adriana, Orsi Klára, Körözsi István és Kovács Artúr a né­zők vastapsa közepette vonul­tak le a színpadról. Százezer kábítószeres Egymillió alkoholista Palotai István (Új Kelet) A napokban fejeződött be Debrecenben az a mentálhigi­énés konferencia, amely kiutat keresett hazánk katasztrofális lélekegészségügyi helyze­téből. Minden felszólaló el­mondta: a mai állapot tartha­tatlan — azonban megoldást senki sem volt képes találni — az anyagi háttér hiányában. A lakosság arányában Európában — sőt, az egész világon — első helyen állunk a szív- és érrend­szeri megbetegedések és halá­lozási számok tekintetében, és majdnem ugyanez a helyzet a daganatos megbetegedések esetében is. Az országban egy­millió alkoholista van, és száz­ezer drogfüggő. Négymillió a neurotikusok száma és évente négyezer ember vet véget ön­kezével az életének. A leg­inkább megdöbbentő adat azonban mégis az, hogy (és ez sajnos új tendencia) a világon egyedül Magyarország az, ahol folyamatosan csökken az át­lagéletkor! A szakemberek szerint termé­szetesen sokat számít az ország és az emberek gazdasági hely­zete is, azonban mindezen felül nem ez az egyedüli kiváltó ok. A megoldást abban lámák, ha az országos méretű pesszimiz­must le lehetne küzdeni, ehhez viszont jövőképre lenne szük­ség. Erre szokták mondani, hogy ördögi kör. Ifjúsági búcsú Fekete Tibor (Új Kelet) Hétvégén tizenegyedik alkalommal rendezik meg Máriapócson a fiatalok ta­lálkozóját és búcsúját. Ed­dig nyolcvan közösség képviseletében több mint ezren jelezték részvételü­ket. A péntek estétől vasár­nap délig tartó rendezvény díszvendége Francisco Marchisano római érsek lesz, aki Keresztes Szilárd megyéspüspökkel szent li­turgiát tart vasárnap tíz órá­tól a bazilikában. A fiatalok találkozhatnak Czakó Gá­borral és Eperjes Károllyal, akik vallanak önmagukról és hitükről is. A rendezvé­nyek sorából kiemelkedik még a Budapesti Görög Ka­tolikus Énekkar előadása.---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------v Eg y Szent György-lovag Szatmárból Felkapjuk még a fejünket a pár éve még elképzelhetet­len híradásra: vitézeket, lovagokat avatnak. Ezen a hét­végén is egy ilyen eseményre gyűlnek össze a fővá­rosban: április 27-én új lovagokat avatnak a Szent György Lovagrend tagjai a Bazilikában. Megyénkből is többen vannak az avatandók között. Milyen követel­ményeknek kell megfelelni, egyáltalán, kiből lehet ma lovag? Egyiküket, a mátészalkai dr. Erdélyi Ivánt kér­deztük erről. Baraksó Erzsébet (Új Kelet) — Fülpösön születtem 1947-ben. Iskoláimat Ökö- ritófülpösön, Mátészalkán és Szegeden végeztem el, tör­ténelem—testnevelés szakos tanár lettem, majd 1978-ban doktoráltam történelemből. Tanítottam Ököritófülpösön, Csengerben, a mátészalkai mezőgazdasági szakközép- iskolában. Jelenlegi munka­helyemen, az Esze Tamás gimnáziumban — egykori iskolámban — 1991-től ta­nítok. Feleségem szintén kö­zépiskolai tanár, fiam jogot végzett, leányom egyetemis­ta. Munkámat mindig szeret­tem, ezen a téren sikereket értem el. Ez éltető erőt ad nekem. Édesapámat 1994-ben második világháborús érde­meiért vitézzé avatták Sze­geden, a dómban, az én egyetemi városomban. Ez én­rám nagy hatással volt, dön­töttem, hogy én is olyan szer­vezethez óhajtanék tartozni, amely mentalitásomhoz közel áll. Felfigyeltem erre a rendre. A Szent György Lovagrend az egyetlen magyar alapítású szervezet, 1323-ban Károly Róbert hozta létre. Hirdette az egyetemes evangéliumi érté­keket, az európai lovagi eré­nyeket, békességet, szeretetet és megértést. A rendet 1990-től újították fel, célja többek között nem­zeti hagyományaink jegyében elősegíteni múltunk hiteles fel­tárását, közgondolkodásunk felemelkedését, tettekkel segí­teni és gyámolítani a rászoru­lókat, gyengéket és elesetteket. Nekem tetszik a rendi szabály­zat egyik fontos pontja: „Szi­gorúan tilos a rendet a napi politikai tevékenységekbe be­vonni, bármelyik politikai párt, csoportosulás vagy irány­Dr. Erdélyi Iván zat nézeteinek népszerűsíté­sére felhasználni.” Ahhoz, hogy valaki a rend tagja le­gyen, meg kell felelnie a sza­bályzat által előírt követel­ményeknek és kell két, köz- tiszteletben lévő ajánló. Büszke vagyok, hogy engem vitéz dr. Kovács Tibor, vitéz székkapitány és főnököm, volt osztályfőnököm, dr. Nagy László igazgató úr ja­vasolt felvételre. Történelmet tanítok a má­tészalkai Esze Tamás Gim­náziumban. Szeretem a mun­kámat, örülök, hogy sok ta­nuló az én indíttatásom ál­tal, de saját szorgalma révén bekerült az ország egyeteme­ire és eredményesen tanult, diplomázott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents