Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-24 / 96. szám

Kínaiak Tiszavasvariban Új Kelet-információ Három egyenruhás szerve­zet vezetői is beszámoltak a tiszavasvári képviselő-testü­let legutóbbi ülésén. Pásztor István rendőrkapitányt a kép­viselők a rendőri béremelés hatásáról, a prostitúció hely­zetéről, a diszkóbalesetek számáról, a nyomkövető ku­tyák hiányának okairól fag­gatták. A kapitány megígér­te, hogy a közbiztonság javí­tása, a bűncselekmények megelőzése érdekében április végétől a nap minden szaká­ban posztos rendőr lesz a bel­városban. Erdélyi Attila a Lukács Ferenc Önkéntes Tűzoltó Egyesület munkáját értékelte. Az ülésen részt vevő Pernyák Sándor, a Nyír­egyházi Városi Önkormány­zati Tűzoltóság parancsnoka, valamint a város képviselői elismerésüket fejezték ki a kis csapatnak. Sajtos József, a polgárőrség elnöke — egye­bek között — elmonda, hogy szervezetük technikai ellá­tottsága gépkocsi és rádiók vásárlása révén az utóbbi idő­ben tovább avult. A testület az eddig végzett munkájáért köszönetét fejezte ki. ür. Kovács János a város közle­kedési helyzetét elemezte. Véleménye szerint a hiányos­ságok és a gondok felszámo­lása céljából indokolt lenne — a város középtávú koncep­ciójával összhangban — egy hároméves fejlesztési terv ki­dolgozása. A képviselők jó­váhagyásának köszönhetően a városi rendőrkapitányság egyszeri bérlőkijelölési jo­got kapott a Vasvári Pál utca 110/a. alatti lakásra. Határoz­tak arról is, hogy a közel­jövőben kapcsolatfelvétel céljából a kínai Hongcsu vá­ros kereskedelmi társaságá­nak delegációját fogadják. Közélet Segítség álláskeresőknek UJ KELET Tanítók továbbképzése Letter György (Új Kelet) Zsúfolásig megtelt tegnap délelőtt Nyíregyházán a Szar­vas utcai irodaház tanácsterme a megye pedagógusainak to­vábbképzésén. Az Apáczai Ki­adó jóvoltából az ingyenes to­vábbképzés a Tanítók felkészí­tése a Nemzeti Alaptantervre címet viselte; amelyre rangos előadók érkeztek. A nyitó előadást dr. Szabó László, a Vas Megyei Peda­gógiai Intézet igazgatója, a NAT hetes bizottságának tagja nyitotta meg, majd dr. Csonka Csabáné, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium főtaná­csosa és Némethné dr. Rákos Katalin, a szombathelyi Ber­zsenyi Dániel Tanárképző Fő­iskola docense, több általános iskolai matematika könyv szer­zője következett. Az Apáczai Kiadó tankönyvbemutatóját követően a résztvevők ajándék- könyvet választhattak a kiadó gazdag palettájú termékeiből. Megalapozott hírnév Vitéz Péter (Új Kelet) Nyolcvanöt esztendős a kis- várdai Bessenyei György Gim­názium, de a város oktatás­ügyének ez irányú fejlesztési törekvése már több mint száz­éves. Minderről a század­elő Kisvárdai Magyar Kirá­lyi Állami Főgimnáziumá­nak 1911—12-es, első tanévi Értesítője számol be. A megsárgult papírlapokon Császy M. László, az intézmény tanárának összefoglalásából kiviláglik, hogy a múlt század végén. 1895-ben merült fel el ­sőként egy algimnázium alapí­tásának ötlete a nagyközségi képviselő-testület novemher 17-ei ülésén, amelyen részt vett többek között dr. Vadász Lipót ügyvéd, az oktatás és nevelés lelkes pártolója is. Az elképzelést tett követte, s a királyi oktatásügyi tárca elé terjesztették az elképzelésüket. A kissé lehangoló válasz nem vette el a nagyközség vezetői­nek lelkesedését, pedig a mi­nisztérium kemény feltételeket szabott: az épületet, a felszere­lést a kisvárdaiaknak kell úgy előteremteniük, hogy a majda­ni tanjövedelem az államé lesz, s annak felét támogatásként visszautalja az intézménynek. Az alapítási költség legalább 400 ezer forintot igényelt vol­na, aminek az előteremtésére megalakult a Kisvárdai Gimná­ziumi Egyesület 1897. márci­us 25-én, A századforduló első évti­zedében a korábbi terv átalakult főgimnáziumivá, amelynek, megalapításához már a minisz tórium is hozzájárult 150 ezer Legfontosabb a jó megjelenés Kozma Ibolya (Új Kelet) Jó néhányan átéltük már, hogy egy állást, amelyte igye­keztünk jó pályázatot benyúj­tani, a beszélgetésen kedvesnek és szimpatikusnak tűnni, nem kaptunk meg. Ilyenkor nem ért­jük, mit rontottunk el, mi az, amit másképpen kellett volna végezni, amin szükséges lenne változtatni. Természetesen erre az esetre is jellemző az eszki­mó és a fóka esete — álláske­resőből jóval több van, mint amennyi munkalehetőség kí­nálkozik. De vannak olyan praktikák, melyeket alkalmaz­va talán több sikert érhetünk el. Fürjes Balázs, az egyik legis­mertebb budapesti fejvadász cég képviselője egy nyíregyhá­zi előadásán olyan taktikákra hívta fel a figyelmet, melyet al­kalmazva még az állás meghir­detése előtt bukkanhatunk munkahelyre. Eredményeket érhetünk el, ha végighívjuk ismerőseinket, megkérdezzük, hol dolgoznak és hol tudnak munkafelvételi lehetőségekről. Természetesen lehet hirdetés és állásbörze útján is munkát ta­Thránv I.. ü Testületi ülés Munkatársunktól Tegnap délután két órától tartotta ülését Ibrány város önkormányzata, amelyen — egyebek között — a kép­viselő-testület a kisváros jövőbeni általános rendezé­si tervéről döntött, hosszú távra szabályozva igényét és lehetőségeit. Korábbi elvi döntés alapján értékesítették a gyógyszertárat a két szol­gálati lakással együtt, vala­mint a Szegfű utcai orvosi rendelőt, szintén a szolgála­ti lakással. Ugyancsak döntés szüle­tett a millecentcnáriumi em­lékpark megvalósításáról, a magántulajdonban lévő te­rület megvásárlásáról. A tes­tület rendeletet hozott a par­lagfű irtásával kapcsolato­san is, a jövőben a földtulaj­donosok kötelező feladata lesz az allergiás megbetege­déseket okozó gyomnövény pusztítása. lálni. A jelentkezést követően önéletrajzot kell beadnunk. Néhány éve még a szüleinket és testvéreinket is beírtuk az önéletrajzunkba és több csalá­di vonatkozású tényt érintet­tünk. Általában senki nem ol­vasta el ezeket az írásokat, és egy-egy állás betöltésénél nincs is jelentősége annak, hogy mi­lyen kapcsolatban állunk roko­nainkkal. Azt azonban elvárják, hogy korábbi munkahelyeinket és iskoláinkat tételesen és átlát­hatóan felsoroljuk. Mivel vél­hetően mindenki végzett álta­lános iskolát, azt nem fontos feljegyezni. Az önéletrajz cél­ja az érdeklődés felkeltése, azért, hogy elbeszélgetésre hív­ják a jelentkezőt. Táblázatosán, átláthatóan kell írni, a kiegészí­tésben nem árt egy—két taná­runk vagy régi főnökünk nevét referenciaként bejegyezni. Olyan embert, aki, ha a leendő főnökünk felhívja, el tudja mondani, milyen munkatársak, munkaerők vagyunk. Ameriká­ban nem írják az önéletrajzra az álláskereső korát. Ezzel is jel­zik, hogy nem tűrik az embe­rek negatív megkülönbözteté­sét. Mit várhatnak el tőlem? — tesszük fel magunknak a kér­dést, mielőtt megjelennénk a felvételi elbeszélgetésen. Egy népszerű cég képviselője két dolgot kér alkalmazottaitól. Legyen okos és becsületes — mondta —, a többi az én dol­gom. Mindenre megtanítom, amire szüksége lehet. Egy francia felmérés szerint az álláskeresőtől elsősorban a jó kommunikációs készséget várják el a munkaadók. Másod­sorban a nyitottságot, harmad- sorban a csapatjátékot figyelik. Az, hogy milyen diplomával rendelkezik az illető, a fontos­sági sorrend tizenötödik helyén áll. Az interjúra való megjele­nésre ügyelnünk kell. Jó, ha megnézzük, hogyan öltöznek a szóban forgó cég munkatársai, és hozzájuk hasonló öltözékben illik megjelenni. Általában a szolid eleganciának kell érvé­nyesülni megjelenésünkben, fontos, hogy a ruhadarabok szí­nei harmonizáljanak egymás­sal. Az elbeszélgetésen „el kell adni” magunkat, röviden, tö­mören és világosan kell beszél­nünk. Ha a fizetésről nem esik szó, akkor rá kell kérdeznünk, az a munkáltató, aki nem ad konkrét választ erre, nem vehe­tő komolynak. Meg kell tud­nunk, hogy mit várnak el tő­lünk, kik lesznek a közvetlen főnökeink, milyen továbbkép­zésekre lesz lehetőségünk. Ah­hoz, hogy oldottak tudjunk len­ni egy-egy ilyen beszélgetésen, nem árt, ha előbb olyan cégek­nél próbálkozunk, amelyek ke­vésbé érdekelnek bennünket, így legalább rutinra tehetünk szert, ami sokat segíthet ben­nünket a továbbiakban. Jó, ha az állás megszerzését kihívás­nak tekintjük, egy feladatnak, amelynek meg kell felelni. Sem­miképpen sem szabad félni vagy megijedni. Ezt támasztja alá egy kínai közmondás is, miszerint: az ember az akadály fia. Hírről Palotai István jegyzete Immár egy hónapja megy a huzakodás — legyen-e „magyar FBI” vagy ne le­gyen? A szocialisták akar­ják, az SZDSZ nem. Med- gyessy Péter péi izügyminisz- ter gazdasági szempontból vizsgálva az ötletet, gyakor­latilag úgy nyilatkozott, hogy megérné a szervezet létrehozása, mert ez 600 mil­lióforintot követel ugyan, és az éves fenntartási költségei is egymilliárd körül lenné­nek, hozadékai azonban messze meghaladnák a rá­fordításokat. A kormányfő nyilatkozata szerint az ügyet jelenleg szakértői szinten vizsgálják, és csak ha kész a tervezet és a hatástanulmány, akkor ér­demes vitát nyitni róla. Kuncze belügyminiszter — talán a mundér becsületét védve (talán a ráfordítások „elhappolásának” szándéka által vezéreltetvén) minden­esetre tűzzel-vassal tiltakoz­ni látszik a központi nyomo­zóiroda felállítása ellen. A rossznyelvek arról be­szélnek, hogy az ellenzék tá­bora főleg azok köréből ke­rül ki, akiknek van némi vaj a fejükön. Természetesen ezt a nézetet a jegyzetíró nem osztja... Csak éppen megem­líti. Végül is valami logiká­ja van a vádnak, hiszen ha nem így lenne — az egyér­telműen bizonyítaná, hogy a hatalom egyes képviselői és a bűnözés nem fonódik össze. Mindenesetre nem ártana végre valami vagy valaki, aki (ami) lerántaná a leplet... koronával. Ideiglenes iskolá­nak a Kossuth Szállót alakítot­ták át, ahol 1911-ben megkez­dődhetett az oktató munka dr. Máyer György igazgató vezet­te tízfős tantestülettel. A teljes tanulói létszám csak az 1914—15-ös tanévben töl­tődött fel véglegesen, s csak nagysokára, 1921-ben költöz­hettek be az új gimnáziumi épü­letbe, amelynek építése 1929- re fejeződött be. Az első tanévben oktató tan­testület tagjai dr. Mayer György igazgató, Bartha Sán­dor, Császy M. László, Molnár Rezső, Olariu Terentius, Mol­nár Kálmán, Vietorisz László, Kovács Ujjas. Kohn Illés. Révfy Károly tanárok a kezdeti mini­mális eszközháttérre támasz­kodva olyan hittel, lelkesedés­sel látták el a feladatukat, amely a mai napig érezteti a hatását, megalapozva ezzel eey iskola ífl Jé írét. Palotai István (Új Kelet) Igazi nagyüzem volt a hét végén a Belügyminisztérium­ban. Kuncze .Gábor belügy­miniszter kilenc ország bel­ügyminiszterével tárgyalt. A megbeszélések közös célja a rendőrségi munka nemzetkö­zi összehangolása volt, külö­nös tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemre. Megalakult az FBI Akadémia magyarországi iskolája is, ahol huszonöt ország rend­őrtisztjei kapnak 8-8 hetes FBI-kiképzést. Üdvös lenne, ha az iskola jó eredményeket mutatna fel, mert az ország lakosságának nagyon nagy megterhelést jelent lelkileg a bűnözés eldurvulása! Kuncze Gábor tárgyalást folytatott az amerikai igazság- ügyminiszter-asszonnyal is. Felvetette, hogy időszerű vol­na megoldást találni az egyál­talán nem egyenlő partnerek­hez méltó vízumrendszerre is. Valóban kellemetlen és meglehetősen megalázó, hogy az amerikaiak (és a ka­nadaiak is) vízumkötelezett­ség nélkül léphetnek hazánk területére, míg a magyar ál­lampolgárok csak vízummal utazhatnak az USA-ba (és Kanadába). Mindez a nem- I zetközi gyakorlattal a leg- messzemebbmenőkig ellen ke/.ik és csakis azért jöhetett létre, mert égető szükségünk van az amerikaiak befekte­téseire. Ha egy szóban kellene kifejeznem az állapotot, azt kéne mondanom: diszkrimináció! Olesky lengyel exminiszter- elnököt felmentették a kémke­dés vádja alól. Az indok: köz­vetlen bizonyítékok hiánya. Hogy így lesz, akár mérget is vettem volna rá. A Föld ugyan­is még nem hordott a hátán olyan hírszerzőszolgálatot, amelyik közvetlen bizonyíté­kokat hagy maga után. Az a kis barátkozás a KGB-tisztekkel meg... hát én édes Istenkém, van ilyen. Mellesleg a hírszer­zők általában valóban nem úgy szoktak bemutatkozni, hogy X. Y. kém vagyok... Kovac elnök, Szlovákia ál­lamfője ismét „euroszimpati- kus” lépésre határozta el magát — kijelentette, hogy minden záradék és „gémkapocsmellék- let” nélkül akár azonnal hajlan­dó aláírni a magyar—szlovák alapszerződést. A záradékok és az ominózus melléklet címzett­je ugyanis nem lehet más, mint a szlovák parlament és a szlo­vák kormány — mondotta. Az a tény, hogy északi szom­szédunk államfője tartja magát a törvényességhez és az euró­pai normákhoz — reméljük — azt bizonyítja, hogy országaink közeledésének már csak egy akadálya lehet: a szlovák par­lamentben helyet foglaló nacio­nalista politikusok ellenkezése... Amint tudjuk, a politikai erők forgandók A törvények pedig tovább élnek... Jelcin elnök — úgy tűnik — ragaszkodik ahhoz, hogy más országok bel ügyeibe be­avatkozzon, illetve nemzet­közileg akarja elfogadtatni a beleszólás „jogát”. Megjó­solhatom: nem fog neki sike­rülni! A legújabb ötlete az volt, hogy „nem fog beleszól­ni a NATO ügyeibe, csak ép­pen a felvételüket kérő orszá­gok kérjenek tőle erre enge­délyt”. Végül is logikus. Hi­szen csak addig szólhat, ameddig az illető állam még nem NATO-tag. Azt azért enyhe túlzás lenne mondani az ötletre, hogy „ügyes”, mert meglehetősen kispályás és átlátszó... Dunai Imre ipari és keres­kedelmi miniszter „meg­nyugtatta” hazánk lakossá­gát, hogy az energia-áreme­lés legfeljebb ha 20—25 szá­zalékos lesz ősszel. Mintegy mellékesen meg­jegyezte ugyan: ez az összeg megoldhatatlan problémák elé állítja majd a lakosság nagy részét, és hogy a külföl­di tulajdonosok kijelentették: az áremelés okozta szociális feszültségeknek semmi kö­zük a tarifarendszerhez. Du­nai azt is természetesnek tart­ja, hogy a nyugati cégek több hasznot akarnak. Világos, ugye? Minden­esetre sokkal világosabb, mint amilyen néhány száz­ezer magyar lakása lesz a jövő télen.

Next

/
Thumbnails
Contents