Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-22 / 94. szám
8 1996. április 22., hétfő A Föld napján Veszélyben az Őrség Az őrségi tájvédelmi körzet legalább egy részét mielőbb nemzeti parkká kellene alakítani. E nélkül veszélybe kerülhetnek páratlan természeti kincsei — hangoztatta Kiszely Károly, az őrségi Természet- védelmi Alapítvány munkatársa a Föld napja alkalmából tartott rendezvények egyikén, Szombathelyen. MTI Mint Kiszely Károly az MTI tudósítójának kifejtette: az Őrségben az elmúlt évtizedek alatt háborítatlanul megmaradt az az alpesi növényi és állati fajgazdagság, amely az Alpokalján még a szomszédos Ausztriában sem található meg. Ezért a természet- védelmi alapítvány vezető munkatársa szerint méltánytalan, hogy az őrséget csupán tájvédelmi, és nem természet- védelmi területként kezelik. Annak idején a területet a Fertő-tavi Nemzeti Park fennhatósága alá helyezték, ám a természetvédő szakember állítása szerint az állami támogatás nagyobb részét az említett nemzeti parkra fordítják. Mint mondta: gond az is, hogy a földterületek jelentős része olyan, nem az Őrségben élő tulajdonosok birtokába került, akik nem gondoskodnak az értékek megóvásáról. Az Őrség természeti kincseinek megóvása érdekében az államnak inkább földet kellene vásárolnia, és létre kellene hoznia az Őrségben egy nemzeti parkot. Ha ezt nem teszi, legalább lehetővé kellene tennie a természetvédelmi alapítvány számára, hogy területet vásárolhasson. Korábban már megszereztek 25 hektárt, de az újabb vásárlásokat nemrég törvényben tiltották meg. Füst-ölők klubja MTI Az országban elsőként Pécsett hoztak létre önsegítő' csoportot a dohányzás- mentes életet választók. A Füst-ölők elnevezésű klub, a szenvedélybetegségek elleni mozgalom Amerikából indult el, s azóta világszerte sikeresen működő szervezeti modelljét követi. Létrehozását a dohányzásról leszoktató különféle programok résztvevői kezdeményezték azzal a szándékkal, hogy a szenvedély leküzdésében szerzett tapasztalataikat másokkal és egymással is megosszák. A közös problémával küszködök ugyanis sokkal jobban megértik egymás gondjait, mintha külső segítségre támaszkodnának, így hatékonyabban járulhatnak ’'hozzá az akaratpróba sikeréhez. A Füst-ölők klubját a Dohányzásmentes életért elnevezésű országos program is támogatja. Havonta két- három alkalommal tartandó összejöveteleikre azokat várják, akik már leszoktak vagy elhatározták, hogy lemondanak a dohányzásról. Őket igyekeznek hasznos tanácsokkal, ötletekkel, meggyőző érvekkel segíteni. Tervezik, hogy dohányzással foglalkozó tanácsadókat, szakembereket is meghívnak találkozóikra. Erdei iskola a Zselicben MTI Erdei iskolával gyarapította az ifjúság nevelését segítő természetismereti központját a Mecseki Erdészeti Részvénytársaság. A Zsebe baranyai lankái közt fekvő Sasréten szombaton avatták fel az 1906-ban hasonló célból épült, most felújított iskolát, amelyet Almamellékről lehet megközelíteni az ország legkeskenyebb nyomtávú kisvasút- ján. A sasréti erdei iskolában videovetítővel felszerelt korszerű tanterem, erdészeti és vadgazdálkodási kiállítás, valamint környezetvédelmi témájú gyermekrajz-tárlat várja a látogatókat. A kirándulók a Zsebe páratlan értékű ezüsthársas, ősbükkös erdeiben sétálgatva a természetben is megismerkedhetnek a bemutatott növényekkel és állatokkal. Az ország legdélebbi fekvésű erdeiben gazdálkodó társaság a Pécs feletti Ar- pádtetőn alig egy hónapja hozta létre természetismereti központját. Működése máris oly népszerű a megyeszékhely gyermekintézményei körében, hogy programjaira már 27 pécsi iskola jelentkezett kétezer diákjával. A pécsi tanárok heti két—három alkalommal tartanak félnapos természet- és környezetismereti foglalkozásokat Árpádtetőn. Az erdészet szakembereinek vezetésével a diákok a természetben is tanulmányozhatják a könyvekben olvasott, filmeken látott témákat. A Baranya és Somogy megye határán fekvő erdős dombvidék természetföldrajza mellett az ottani nép múltját is megismerhetik látogatók. A kiállításon ugyanis bemutatják a zselici ősmesterségek — a szénégetés, az üvegkészítés — tárgyi és írott emlékeit is. Almamelléken még szállást és étkezést is kaphatnak, akik előre bejelentik igényüket. Lefler György (Új Kelet) Április 22. a Föld napja. A gombamódra szaporodó világnapok sorából talán az egyetlen, mely mindannyiunkhoz a közös felelősség hangján szól, hiszen a Naptól számított harmadik bolygó a földkerekség valamennyi emberének közös tulajdona. Egy hamburgi ingatlanügynökségjátékos kedvű munkatársai néhány évvel korábban országonként összegyűjtötték a földterületek forgalmi értékeinek adatait, és kiszámolták: mekkora számlát kellene kifizetnie annak a „vevőnek”, aki meg akarná vásárolni a Föld egész felszínét. Nos, a végeredmény: az összes, 120 millió négyzetkilométernyi földfelszín ára százhétbilliárd-száznyolc- vanötmilliárd forint lenne. Természetesen nekünk, földi halandóknak e fel sem fogható számtól is többet kell hogy éljen, hiszen — jelenlegi ismereteink szerint — létezésünk egyetlen tere a Föld. Vigyáznunk, óvnunk kell! Mert tény, szomorú tény, hogy az ember „áldásos” tevékenysége következtében évente több ezer fej tűnik el végérvényesen a földi élet palettájáról. Csak ez önmagában is kiáltó intelem: vigyázzunk a Földre! —amelyet—mind tudjuk — nemcsak a nagyapáinktól örököltünk, de kölcsönbe kaptuk az unokáinktól. A Állítsátok meg a világot! Stop the world! I want to get off. — azaz: Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni — eképpen szól egy, az úgynevezett felszabadító idézeteket tartalmazó népszerű könyvecske címadó darabja. Minden bizonnyal nem véletlenül került a mai, modern korunk életérzéseit megfogalmazó gyűjteményből a kirakati helyre, miképp e rövid írás bevezetőjéül is. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan ;gővó fejlődés lehetőségi Augusztusban Budapestre érkezik a dalai láma, aki arról beszél majd, hogy bolygónkért közvetve mindannyian felelősek vagyunk. A tudomány már feltárta a buddhizmus filozófiájának talán legalapvetőbb igazságát: minden összefügg mindennel. így ha Yucatánban egy pillangó meglebbenti a szárnyait, az hatással van az északon növekedő páfrányok életére. Egyetlen nyolcvanéves, egészséges fa kivágásával vagy elégetésével egy felnőtt ember éves oxigénigényét „termelő” növényzetet pusztítunk el. így lesz egyre kevesebb tiszta, éltető levegőnk a Terrán. Tóth M. Ildikó A Föld napja, mint minden környezetvédelmi világnap, az emberiséget igyekszik megmenteni a jövőnek. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől azt kérdeztük, hogyan értékeli a szakember-politikus az ilyen környezetvédelmi megmozdulásokat? — A világnapok olyan típusú rendezvények, amik kifejezetten azért jöttek létre, hogy a társadalom, a tudomány, a gazdasági szféra és a nemzetközi közvélemény figyelmét egy adott témára irányítsák — mondta a miniszter az Új Keletnek adott exkluzív interjújában. — A környezetvédelmi világnapok speciálisan is azért nagyon fontosak, mert a környezetvédelem a legnemzetközibb. A problémáknak csak egy része köthető egy-egy régióhoz. Gyakorlatilag, ha Európában vagy Amerikában olyan komoly szennyezési folyamatok indulnak el, amiket ott nem lehet meggátolni, akkor ezek nem csak azokat a földrészeket érintik. Gondoljunk például az ózonhatásra... — Mi az az erő, amivel az emberiség okosabb, lelkiismeretesebb része megállíthatja a bolygót önös érdekből kizsák- mányolókat? — Az összefogás, természetesen a kormányzatok között is. A nemzetközi kapcsolatrendszerek eléggé érdektagoltak, ezért nagyon fontos, hogy az állampolgárok, az azonnali gazdasági haszonhoz közvetlenül nem kötődő társadalmi szervezetek megmutassák az erejüket a politikának. Részt vesznek ezeken a rendezvényeken, de egyáltalán, komolyan veszik azt, hogy a világnapok által megjelenített érdekek számukra is fontosak, ugyanezt érvényre juttatják szavazataikkal is. Ezek a világnapok, így a Föld napja is, szakmai-társadal- mi-politikai értelemben rendkívül lényeges megmozdulások. —Hazánkban mit tart a legfontosabbnak? — Éppen ezt. Úgy érzem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, Magyarországon az elmúlt években történelminek mondható környezeti jogalkotás megteremti a természeti értékeket megóvó fejlődés lehetőségét. Az igazgatási rendszerben ennél sokkal gyorsabb környezeti-természeti átalakítást nem lehet megvalósítani, mert az már hátrányossá válhat a fenntartható magyar- országi fejlődés szempontjából. —Am az a baj, hogy az egyéni ember szemléletmódja nem változik olyan gyorsan, ahogy azt ma a Föld állapota megkívánná. Különösen az idősek gondolkodnak úgy, hogy a természetvédelem csupán pénzkidobás... — Valóban, kicsit lemaradtunk ezen a téren. Még nem tudatosult megfelelően mindenkiben, hogy az energia, a táji- és természeti értékek nem pótolhatók, vagy pótlásuk igen sok pénzbe kerül. Konkrét példát mondok: tíz évvel ezelőtt a zöld mozgalom, a környezetvédelmi kormányzat képviselői arra hívták föl a figyelmet, hogy energiatakarékos megoldásokkal kell építkezni. Nagy probléma lesz abból, hogy Magyarországon pazaroljuk az energiát. De akkor olyan volt a szabályozórendszer, hogy az emberek nem tapasztalták a zsebükön, nem voltak eléggé érzékenyek az ilyenre, ezért Dr. Baja Ferenc környezet- védelmi miniszter mindenki úgy építkezett, ahogy tudott. S most, amikor már piackonform lett az energia- rendszer, világosan látszik, hogy milyen óriási hibát követtünk el az energiapazarlással. Most fizetjük ennek az árát. — Vagyis a szemléletátalakításnak itt az ideje. Segít ebben például a Föld napja? — Nagyon sokat. A természetvédelmi világnapok értékének én nem az ünnepségeket tekintem, hanem azokat az információkat, amik ehhez kötődve megjelennek és elgondolkodtatják az embereket, hogy számukra mi a fontos, és mit tehetnek ezekért. Az a típusú természetközeli magatartásmód, aminek a szlogenje, hogy „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, már közvetlenül érinti minden ember zsebét. A jövőben tehát tudatosan kell formálnunk magunk körül a rendszereket, különben egy napon arra ébredünk, hogy több százmillió forintot kell fordítani például hulladéklerakókra, tájrehabilitációra, s ezerféle olyan dolog következményeire, amit fölöslegesnek, apróságnak hittünk. A saját érdekünkben van szükségünk tehát fogyasztói magatartásunk átalakítására, a szelektív hulladékgyűjtésre, a termékdíjakra, mert csak így élhetünk jobban, egészségesebb körülmények között. Csak így maradhat meg a Föld az emberi faj otthonának. Ne csak ültesd, gondozd is! Vitéz Péter (Új Kelet) „Ha kivágtad az utolsó fát is, s megmérgeztél minden folyót, akkor majd rájössz: a pénz nem ehető!’* Az idézet sokak szerint nemcsak szólam, hanem a végveszély jajkiáltása, mert a múlt században megkezdődött folyamat felgyorsulása miatt a 24. óránkat éljük, s a környezetvédelmi szervezetek tüntetésein nem véletlenül szerepel egy mindig vissza-visszatérő motívum: koporsóban fekszik a Föld, s csak egy felirat látszik: élt 10 milliárd évet. Minderről, a bolygónkról, a Föld napjáról, a környezetvédelemről Vad Mária tanárnővel beszélgettünk. A környezet lelkes barátja hivatását tekintve biológia—kémia szakos tanár a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Mint elmondta, ő maga nem szereti a kampány- szerű felhajtást egy-egy kitüntetett kalemdáriumi nappal kapcsolatban. Számára foglalkozása egyben a hivatása is, s így megragad minden lehetséges tanórai és órán kívüli alkalmat, hogy felhívja a figyelmet az emberiségre leselkedő veszélyre. Egy diafilmet szeretet volna a héten levetíteni a diákoknak az elvé- konyödó ózonpajzs miatti gyilkos napsugárzás okozta bőrrákról. A képkockák rettenetesek voltak, de a kísérleti vetítés után a tanulók mondták, hogy ezt mindenkinek látnia kell. Hisznek neki a gyerekek, mert szívből beszél, s a környezet védelmét, ápolását propagálja az év 365 napján. — Három éve megkértek, hogy mondjak beszédet egy Föld-napi faültetésen — mondta a tanárnő. — Nem vállaltam el, mert egy kitüntetett nap a figyelmet időlegesen hívja fel, de a mentalitást nem változtatja meg. Elültették a fát, szép műsor kíséretében. A kis növény már nem érte meg a következő évet, kipusztult. A diákok ekkor rádöbbenhettek, hogy amit nem ápolunk folyamatosan, azt az egyszeri jóakarat nem tarja életben. ÚJ KELET Tridea Új Kelet-információ Vadászat és természetvédelem címmel Föld-napi kiállítás nyílik a mátészalkai Szatmári Múzeumban április 22-én 18 órakor. Balogh István, a Tridea ügyvezető elnöke nyitja meg a mátészalkai Tridea Természetvédelmi Egyesület és a múzeum által szervezett bemutatót, melynek mottójául egy Hugh MacDiarmid-idézetet választottak: „Ami velünk történik, az mindegy a Föld geológiájának, de ami a Föld geológiájával történik, az nem mindegy nekünk.”
