Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-22 / 94. szám
UJ KELET A Föld napján 1996. április 22., hétfő 9 Programok Ma Új Kelet-információ Nyíregyházán, a Móra Ferenc Általános Iskolában hétfőn délelőtt tíz órától Föld-napi vetélkedőt rendeznek, majd a fiatalok megméretését követően a közvetlen környezet megszépítésével telik el a nap. Nyírbélteken Egy óra a településért címmel rendez akciót az általános iskola vezetősége. A harmadikosoktól a végzős tanulókig mindenki részt vesz a falutakarításban, majd a parkrendezésben, összefogva a közhasznú munkásokkal. Jánkmajtison néhány nappal később, csütörtökön emlékeznek majd meg a Föld napjáról. Az általános iskolások vendégül hívtak erre a napra még négy körzeti iskolát, s az összegyűlt kis társaságnak a fehérgyarmati polgárvédelmi egység szakemberei tartanak majd előadásokat, rendeznek vidám vetélkedőket. Ezen a napon nyílik meg az iskolai kiállítás is, melyen a természet védelmével kapcsolatos tárgyak, írások kerülnek a vitrinbe. Balkányban papír- és hulladékgyűjtés az iskolások feladata. Erre a napra tervezték a hét vezér emlékére elültetni a nyírfákat is, de mivel azok még a hét végén megérkeztek, a csemeték földbe kerültek. A fatelepítés már a millecente- náriumi előkészületekhez tartozik. Győrteleken az iskolások ma környezetvédelmi napot rendeznek. Az iskola udvarának rendbetétele után a falu utcájának csinosítása lesz a következő feladat. Vámosorosziban a Föld napját összekötötték kicsit a kikelettel. Az udvar takarítása után a gyerekek besegítenek a parkosításba, és a virágágyásokba is friss palánták kerülnek. műanyag, nájlon, PVC, olajos rongy, gumi. A füst bűzösen, feketén száll a magasba, a pernye lehullik a földre, az eső bemossa a talajba. Meglehet, hogy épp attól betegszünk meg a rettegett rákban! Van benne mérgező korom, kén-dioxid, ami a légutakban kénsavvá alakul. Belélegzünk belőle évente 876 mg-ot, aminek 98 százaléka megköt, s amíg kilélegezzük, addig pusztít; nitrogén-dioxid, ami szintén erősen veszélyes, nit- rogén-oxid és sósav! Köhögünk, krákogunk, gyulladt a szemünk — és egyszer csak megkondul a lélekharang porhüvelyünk fölött. Vagy épp az ártatlan, csöppnyi unokánk értelmetlen haláláról zokog. így mennek el milliók, akik szerettek és akiket szerettek, mert a levegőszennyeződés nem ismer határokat. A természetben semminek sincs határa; bárhol bármit megsebzünk, tönkreteszünk, megmérgezünk, belebetegszik Földünk, de mi is! Kicsiny, mindössze tíz kilométernyi héj adatott meg az életre. A légkör legalsó szakasza, a troposzféra ez, amit bioszférának is nevezünk. S amiben voltaképp mi élünk, lélegzünk, dolgozunk, termelünk, ami tehát igazán fontos, az csupán 100 méter vastag réteg. Olyannyira szennyezett, hogy már gyengül, sőt, ki is lyukadt az ózonpajzs, ami 15—20 kilométeres magasságban borul bolygónk fölé. Ha szétfoszlana, pár percen belül megszűnne a földi élet! Olyan didergető és halott volna minden, mint a Pinnac- les-sivatag. Vagy a Hold, amiről Neil Armstrong először látta a Terrát, s így nyilatkozott: „Földünk nagyon kicsinek és távolinak lászik. Megdöbbentett, mennyire hasonlít egy csillagűrben elvesző oázishoz vagy szigetecskéhez. És a legfontosabb, hogy megértettük: ez a szigetecske az egyetlen emberi életre alkalmas bolygó. De megrendített, milyen kevés a zöld, termékeny övezet a szürke vagy barnás, többé-kevésbé terméktelen zónák méreteihez viszonyítva...” Háromszor a Földért Tóth M. Ildikó ísme- ret-éb resztő megmozduláson, a Föld napján. A kéz deményezés az USA-ból indult, hazánkban az idén hatodszor rendezik meg ezt a programot, amelynek célja, hogy a környezet védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet. Már érezhető a hatása a nyugati országokban, ahol a jólét és a pénz érdekében irdatlan pusztítást végeztek, tisztább, természetesebb lett a környezet, és egészségesebb, hosszabb életű az ember. Ám nincs megoldás a túlnépesedésre, és a Föld megannyi sebére igazi gyógyír. Még nincs! Határtalan szennyeződés Újfehértón járva megálltam egy épülő háznál. Ötvenéves forma, már őszülő hajú ember állt a betonkeverőnél. Mellette egy hasonló korú aszszony lapátolt. — Kié lesz ez a ház? — szólítottam meg őket. — A fiamé — mondta az asszony. — Milyen életet kívánnak a fiuknak? — Hát, jobbat, mint a miénk volt... — És mit tettek már környezetük védelméért? Csodálkozva néztek egymásra és rám. — Miért, mit kellene tennünk? — kérdezték. Hihetetlen, hogy mennyi apróságot megcselekedhetünk a Földért, gyermekeink, unokáink jobb életéért. Például nem égetjük el a kazánban vagy az udvaron a hulladékot, hogy ne kelljen fizetni a szemétszállításért. Akad abban a kupacban. A FÖLD NAPJA Április 22. Gyógynövények. HELYE BELVÁROS-VP NYf PEGYHA2A Lefler György (Új Kelet) A nyíregyházi E-Misz- szió Természetvédelmi Egyesület környezetvédelmi programsorozatot állított össze Egy héten háromszor a Földért címmel a Föld napja alkalmából. Április 20-án a város hat pontján lakossági veszély es hulladék-gyűjtést szerveztek, ahol az E- Misszió és a Beregi Zöldvonal Bt. munkatársai ingyen vállalkoztak a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Április 22-én, ma, a Föld napján a Kossuth téren rendezkednek be az egyesület tagjai: előadásokkal, bemutatókkal, beszédes dokumentumokkal hívják fel embertársaink figyelmét egyetlen életterünk, a Kék Bolygó védelmében. A programban helyet kap a természetvédelem, az állat- védelem, az energiahatékonyság, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, a szelektív hulladékgyűjtés stb. A rendezvényre délelőtt 9 órától délután 5 óráig várják az érdeklődőket a szervezők. A Föld napjának hetén egy másik „nevezetes” napról, a csernobili katasztrófa tizedik évfordulójáról is megemlékezik az egyesület. Az ugyancsak a Kossuth térre szervezett megemlékezésen egy rendhagyó májusfát is állítanak a szervezők: a kiszáradt fára aggatott fekete szalagokkal az atomkatasztrófa, a nukleáris balesetek bekövetkezte ellen tiltakoznak a résztvevők — április 26- án délután két órától. Fekete szalagot és gyertyát hozzanak magukkal az eseményre érkezők — kéri az E-Misszió Egyesület. —A gyerekeimnek kell enni adni, nem foglalkozom ilyen dolgokkal — mondta egy falusi fiatalasszony, amikor a Föld napjáról kérdeztem. S be is lépett a boltba, hogy kenyeret vegyen, amit gabonaszemként a föld dédelgetett, a víz táplált, a napsugár szökkentett szárba, hogy az ember learathassa. Az öregek ma is életnek hívják a búzát. Ahol éheznek és szomjúhoznak, ott egy maroknyi mag, kortynyi víz drágább az aranynál. Túlnépesedés fenyeget A Föld teljes felületének csupán öt (!) százaléka, 18 millió négyzetkilométer földterület (kevesebb, mint Európa kétszerese) táplálja az emberi fajt. Sokkal több volt, ám évente 23 millió hektár termőtalaj sivatagosodik, szikesedik el, megy tönkre buzgó közreműködésünkkel. A mi fajunk az egyetlen, amely állandóan megrabolja — önmagát! Az őskorszakban talán egymillió ember népesítette be a bolygót. Ma ötmilliárdnál többen vagyunk, testvériesen elosztva mindannyiunkra 0,3 hektár művelt föld jut. A valóságban azonban termőtalajban a gazdaságilag fejlett országok áldottak. A népesség nagyobbik része sivár, kegyetlen vidékeken tengődik és nagyon szapora. Csak így élheti túl a földi poklot, ahová gyötrődni született. A mostani mezőgazdasági technológiákkal 40 milliárd embert tud eltartani a Föld. Esztendőnként 1,8 százalékkal nő a világ népessége. Száz év múlva már tízmilliárdnál több ember fog szorongani a Terrán, és harcolni pár négyzetméter lakható területért a városokban, ahol már most minden tíz ember közül négy szívja a benzingőzt, tülekszik a zsúfoltságban idegesen, hajszoltan, stresszesen. A zöldek, a megszállott természetvédők, a végveszélyre ráébredt emberek, köztük világhírű tudósok régóta kongatják a vészharangot. 1970- ben negyedmillió ember vett részt az első nemzetközi lelkiVÉDETT ÉS FOKOZOTTAN VÉDETT NÖVÉNYEINK (1.) Óvtuk, védjuk *wrmé»/cti «ftéfc«*nke*í C sak a szél nyög és sóhajtozik a kietlen homoksíkság felett. Az izzó nap szinte iángra lobbant- ja a szeszélyes formájú kősziklákat, amelyek árnyékában egy-egy csenevész bokor lapul. S amikor a fagyos éjszaka rázuhan a sivatagra, a sziklák sötét kísérletként őrzik az örök némaságot. Ez a halott, holdbéli táj az ausztráliai Pinnacles-sivatag. Ilyen lesz a mi szépséges bolygónk is, ha nem vigyázunk rá. Más Föld nincs a világegyetemben, nincs más otthonunk. um" Hermann Ottó nevével Csak akkor számíthatunk bolygónk jóindulatára, ha mi is mindent megteszünk érte! A Föld a miénk és mi a Földé vagyunk! A szülői ház leginkább jóindulatával támogathatja a gyermekeket ebben az új szemléletben. Van az úgy, hogy gyermekeink többet tudnak a dolgokról, mint magunk, és jól is van ez így. A Nyírteleki Hermann Ottó Általános Iskola tantestülete azok közé tartozik, akik mindent megtesznek, hogy a fenti célnak megfeleljenek. Tagjai lettek egy amerikai környezetvédő iskolaklub-háló- zatnak. A tagság ingyenes — éppen ezért érthetetlen, hogy a megyében miért csak három-négy iskola csatlakozott a mozgalomhoz?
