Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-22 / 94. szám
Pénzvilág 1996. április 22., hétfő GAZDASÁGI Business Profil-információ Jelentős változások történtek a közelmúltban a bankprivatizáció területén. Többségi külföldi tulajdonba került az egyik legrégebbi múltú és mindezek mellett legeredményesebb pénzintézet, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB). A bank új többségi tulajdonosa a Bayerische Landes Bank lett, amely korábban a bank kisebbségi tulajdonosa volt, és zárt pályázaton nyerte el a bank többségi tulajdonjogát. A pénzintézetben a bajor többségi tulajdonoson kívül részesedéssel rendelkezik még egy német befektető társaság, a Világbank leánybankja, az IFC és az ÁPV Rt. is. Egy másik, nagy hagyományokra visszatekintő pénzintézet, az Általános Értékforgalmi Bank privatizációs tenderét a közelmúltban hirdette meg az ÁPV Rt. A bankban jelenleg jelentős tulajdonrésszel rendelkezik a CEDC (Közép-Európai Befektetési Társaság), mellette keres az ÁPV Rt. még olyan jelentős befektetőt, aki a pénzintézetben a tulajdonrész-vásárláson kívül a későbbiek során tőkeemelésre is képes. A bank leendő pályázói között felmerült egy, az orosz olajiparhoz kapcsolódó pénzügyi szervezet. (Az eddigiek során orosz pénzintézetek még nem tudtak tulajdont szerezni magyar pénzintézetekben, és egyéb magyarországi jelenlétük sem jelentős.) Két nagy pénzintézetünk, a Magyar Hitelbank Rt. és a Kereskedelmi Bank Rt. privatizációs stratégiája az év végére készül el. A jelenlegi elképzelések szerint, valamilyen módon a Kereskedelmi Bank privatizációjában a kárpótlá- sijegy-tulajdonosók is részt vehetnek. Késik az áramszolgáltatók kárpótlásijegy—részvény cseréjének folytatása. Az ÁPV Rt. 1996-ban több milliárd forint értékű részvénycsomagot kíván az eredeti kárpótoltak részére átadni különböző stratégiai vállalatok részvénycsomagjából. A sort 1996-ban a DÉMÁSZ részvénycseréje nyitotta. E vállalat esetében már a részvények kiosztása is megtörtént. A további részvénycserék csúsznak, mivel nem áll rendelkezésre a .többi regionális áramszolgáltatóról auditált mérleg, amely alapján a részvénycsere elkezdhető lenne. A részvénycserék ennek következtében az idei év során októberig fognak tartani. Űj devizahitel Régi probléma a forgótőkét tartósan hitellel finanszírozó gazdálkodóknál a bankhitel évente történő megújítása, illetve az ezzel együttjáró bizonytalanság. Ezt a problémát oldja meg a Magyar Hitel Bank Rt. most bevezetett új, éven túli lejáratú devizaalapú hitelkonstrukciója. Az új hiteltípus egyébként jól kiegészíti a banknál meglévő éven belüli, saját forrású devizahitel-konstrukciót. Business Profil-információ Az MHB Nyíregyházi Fióktól kapott tájékoztatás szerint az új devizahitelt a biztos exportpiaccal és éven túli lejáratú (halasztott fizetésű) külkereskedelmi szerződéssel rendelkező ügyfelek részére ajánlják. Annak érdekében, hogy az exportőrök kedvező, fix kamatozású hitelhez jussanak, a kormány a 105/1995. (IX. 8.) rendeletével kamatkiegyenlítési rendszert hozott létre. A hitel forrását a Magyar Export Bank Rt. (Exim- bank) biztosítja az MHB-val kötött megállapodás szerint. A hitel célja export-előfinanszírozás, exporthoz kapcsolódó céghitel, illetve vevőhitel nyújtása. A hitelből nem finanszírozható azonban beruházás és reexport. A kölcsönt a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősülő jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok vehetik igénybe, amennyiben tevékenységüket legalább egy éve végzik. A hitel éven túli lejárattal, maximum 5 évig terjedő futamidővel vehető igénybe, a kölcsönszerződések USD- ben vagy DEM-ben köthetők. A hitel törlesztését a folyósítást követő 6 hónapon belül kell megkezdeni. A hitel kamata a teljes futamidő alatt változatlan marad. A kamat mértéke CIRR (Commercial Interes Reference Rate), vagyis az a legalacsonyabb kamat, amit az OECD-országokban az export közép- és hosszú távú finanszírozásánál alkalmaznak (a kamat a Világgazdaságban rendszeresen megjelenik). A hiteligényléshez szükséges nyomtatványok a Magyar Hitel Bank Rt. Nyíregyházi Fiókjában igényelhetők. A banktól éven túli lejáratú és éven belüli lejáratú devizahitel együttesen is igényelhető. Ugyancsak az MHB-től származó hír, hogy a bank 1996. április 1-jétől 30 százalékkal, 1,25 ezrelékre csökkentette a számlavezetés után felszámított forgalmi jutalék mértékét, s ezzel jelentősen csökken az MHB- nál számlát vezető vállalkozások bankköltsége. El hét embere, a hét témája >5 Minden cég eladható” Endrédi Csaba — Ezeket a kívánságokat anélkül is teljesíteni lehet, hogy külön-külön adnánk el a holdingot. A kérdést nem ez dönti el, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan lehet olyan privatizációt végrehajtani, hogy a Taurus-csoport mint márkanév fennmaradjon, hogy úgy értékesítsék, ahogy azt a társadalom elvárja tőlünk, hogy az 1992—93-ban konszolidált 8,2 milliárd forintos adósságot kezelni tudjuk, és megfelelő szintű foglalkoztatás, netán fejlesztés az egész csoportnál lehetségessé váljon. Bármilyen stratégiát is követünk majd, a dolgozók tulajdonszerzését semmi sem akadályozhatja. —A nemzetgazdasági érdekek a privatizáció melyik változatát helyeznék előtérbe? — Ezt még ma nem lehet eldönteni, a tévedések elkerülése érdekében az igazgatóság rövidesen kézhez kapja azt a csomagot, amely három lehetőséget is tartalmaz: a pénzügyi befektetők részére, történő felajánlást, a tőzsdére vitelt, a szakmai befektetés számára egy összegben, illetve külön-külön történő értékesítést. A végleges változatra vonatkozó döntés várhatóVárosunk vendége volt az elmúlt héten Suchman Tamás privatizációs miniszter. Látogatásának apropóját a megyében folyó privatizációs tárgyalások adták. Elsőként a Taurus értékesítésének körülményeiről kérdeztük, hiszen a vállalat dolgozói azt szeretnék, ha a holdingot külön-külön hirdetnék meg, mert így nagyobb eséllyel indulhatnak a dolgozók és a menedzsment a pályázaton. an két hónapon belül születik majd meg. — A közelmúltban tartott tanácskozást a Tigáz privatizációjában érintett hét megye, ahol megbíztak egy társaságot az önkormányzati vagyonrész egyben tartásával és értékesítésével. Ön milyen esélyeket lát a pakett értékén, esetleg értékén felüli eladására? — Számomra lassan kezelhetetlenné válik ez az egész Tigáz-történet, lassan az egész privatizációs folyamatot és kapcsolatrendszereinket teszi lehetetlenné. A Tigáz volt az a cég, amelynél az ön- kormányzati beruházások nem kerültek be a társaság vagyonába. Ezek külön-külön történő értékesítésének semmi akadálya nincs. Másrészt a törvény és a parlament'úigy rendelkezett, hogy amely vagyon viszont benne volt a Tigáz jegyzett tőkéjében, annak 40 százaléka az önkormányzatokat illesse meg. Enne k a Vág^ ön réSznék"á'i"égy -' ben tartására és az Italgas részére történő értékesítésére, úgy gondolom, van reális esély. A nagy szolgáltatók privatizációjának kezdetén valamennyi önkormányzathoz levélben fordultam, arra keresve a választ, az egyes ön- kormányzatok igénylik-e, hogy az ő vagyonrészüket is az ÁPV Rt. kezelje, és — egyben tartva a vagyont — jobb tárgyalási pozíciókat biztosítson, illetve, hogy az egyes társaságok tőkéjébe be nem került szolgáltatóegységeket az ÁPV Rt. értékesítse. Mindössze néhány százalékos volt a visszajelzés, s azóta folynak a pereskedések. Én reméltem, hogy szót tudunk érteni... — A Tiszavasvári Alkaloidát immár kétszer hirdették meg sikertelenül. Most ismét kiírtak egy könnyített feltételeket tartalmazó pályázatot. Ón szerint eladható a cég? — Minden cég eladható, ez csak ár kérdése. A többszöri meghirdetés után az egyes cégek általában komoly zavarokkal küszködnek, attól tartva, hogy nem kelnek el. Ezért szükséges a pályázati feltételek könnyítése. Gyakran éri az ÁPV Rt.-t az a vád, hogy elkótyavetyéli az ország vagyonát. Ugyáhákkóf azt is látni kell, hogy az egyes vállalatok adóssága sokszor megközelíti a cég alaptőkéjét. így a kedvezőnek tűnő értékesítési feltételekhez hozzá kell számítani a kötelezettségeket is. Rádiótelefon, CB-rádió költségeinek elszámolhatósága Hogy áfásan beszélhessünk... Ki ne ismerné a zsebre vágható, derékszíjra csatolható, tenyérbe simuló telefonok előnyeit — és olykor hátrányait. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a „mobilok” költségeit hogyan számolhatják el a vállalkozások. Business Profil-információ Önálló tevékenységet végző, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek Fenti személyek a rádiótelefon és a CB-rádió árát, valamint a beszerelés díját nem számolhatják el költségként. Ennek az az oka, hogy „nem számít költségnek azon kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel”. (SZJA-törvény, (paragrafus (1.) bek.) A rádiótelefonon és a CB-rádión ugyanis magánbeszélgetéseket is lehet folytatni. A rádiótelefon és a CB-rádió használati díja (telefonszámla) viszont költségként elszámolható. Azonban ha a magánszemély lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített, a telefonköltséget meg kell osztani a tevékenység arányában költségként figyelembe vehető és költségként figyelembe nem vehető részre. A megosztásra a törvények vagy egyéb jogszabályok egyértelmű útmutatást nem tartalmaznak. Ezért nem kifogásolható például egy autóba beszerelt rádió- telefon vagy CB-rádió esetében (ha az az autón kívül nem használható), hogy annak használati díját a magánszemély a hivatalos utakon megtett kilométerek és magáncélú utakon megtett kilométerek számának arányában osztja meg. Egyéni vállalkozó magán- személyek Az egyéni vállalkozó, mivel az SZJA-törvény esetükben kivételt tesz a 8. paragrafus (1) bek. alkalmazása alól, a rádió- telefon és a CB-rádió árát és a beszerelési díját 100 százalékban, tehát teljes egészében elszámolhatja költségként, ha a készüléket a telephelyére szerelik be, és a telephely a magánszemély lakásától műszakilag elkülönített. Ha a telephely és a lakás nincs műszakilag elkülönítve, akkor a készülék árának és beszerelési díjának 50 százaléka, tehát csak a fele számolható el költségként. A rádiótelefon és a CB-rádió használati díjának költségkénti elszámolása ugyanúgy történik, mint az önálló tevékenységet végző, nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében. A magántaxisra — ha egyéni vállalkozó — ugyanezek a szabályok érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a taxizásra használt gépkocsit (ami az ő esetében telephely) magáncélra is használja, akkor a rádiótelefon és a CB-rádió árának és beszerelési költségének csak a fele számolható el költségként, viszont ha a taxizásra használt gépjárművet magáncélra egyáltalán nem használja, akkor a készülék ára és a beszerelési díj teljes egésze költségként számolható el. Ha egy cég a külső — vele munkaviszonyban nem álló — magánszemélynek rádiótelefont vagy CB-rádiót ad használatra, akkor a magánszemély — ha ő fizeti a készülék használati díját — a díjat meg kell hogy bontsa a hivatala és a magáncélú használat arányában, amennyiben nem kizárólag a telephelyén használja. Költségként csak a hivatali (üzleti) használatra jutó díjrész számolható el. Ha a használati díjat is a cég fizeti, akkor ez — magáncélú használat esetén — a cég adóköteles természetbeni juttatása a magánszemélynek, miután a cégnek kell a 44 százalékos SZJA-t megfizetnie, a magánszemély helyett. A hivatalos és magáncélú használat arányának megállapítása ez esetben a kifzető dolga, arra jogszabály — ma még — útmutatást nem ad. Ha a cég a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek ad használatra rádiótelefont vagy CB-rádiót, és a használati díjat a cég fizeti, ennek elszámolására az előző bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Az oldalt szerkesztette: Endrédi Csaba. Az itt olvasható anyag képes feldolgozása ma este látható a Nyíregyházi Városi Televízióban Befizetési határidők Business Profil-információ Április 28. Társasági- adó-előleg Érintettek: az 1991. évi LXXXVI. tv 2. paragrafusában meghatározott adóalanyok. A havi kétszeri társasági adó-előleg fizetésére kötelezetteknek a társasági adó előlegét az adóhatóság jogerős fizetési meghagyásában közöltek szerint kell megfizetni a tárgyhónap 28- áig. Április 28. Fogyasztási- adó-előleg Érintettek: a. Az a jogi személyjogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, b. a személyi jövedelem- adóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, amelyet (akit) a saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében—belföldön végzett termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtás után — az 1991. évi LXXXVIII. tv 4. paragrafus (1) bekezdése adófizetésre kötelez, illetve az adóalany az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy is, aki a törvény megfelelő bekezdése szerinti termékértékesítést rendszeresen vagy üzletszerűen végzi. Április 28. Útalap-hozzájárulás Érintettek: belföldi termelők, termeltetők és importőrök az 1995. évi CXXI. tv 91. paragrafusa szerint.
