Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
UJ KELET Kézilabda 1996. április 20., szombat 13 Szerényebb zárás, lehetett volna jobb is Mérlegen a Kárpát-Hús Nyíregyházi KC A férfi kézilabda NB l-ben a csapatok többsége a hét végén játssza a bajnokság utolsó mérkőzését, de vannak, akiknek mér egy héttel ezelőtt véget ért a ’95/96. évi bajnokság. Ezek közé tartozik a Kárpát-Hús Nyíregyházi KC együttese is. Mint ismert, Medvéék a Pécs elleni előrehozott találkozó miatt egy héttel ezelőtt a Pemü elleni hazai mérkőzésen búcsúztak a közönségtől. A gárda reménykedett abban, hogy a nem éppen zavarmentes bajnokságban végül sikerül megszerezniük a hetedik helyet. Azonban ebbe más csapatok „beleszóltak”, és végül nekünk csak a nyolcadik hely jutott. A csapat életében ez a helyezés az előző évekhez viszonyítva mindenképpen visszaesésnek számít, hiszen az előző két évadban egyaránt hatodik volt a nyírségi csapat. Ráadásul a bajnokság előtt olyan elképzelések is voltak, hogy az első négyben kell végezni az együttesnek, és meg kell próbálni kijutni a nemzetközi kupák valamelyikére. Nos, végül ezek a szép álmok hamar elszálltak. Már az őszi szezon sem úgy sikerült, ahogy azt a szakvezetés eltervezte. Nem úgy jöttek az eredmények. Mindezt megelőzte, hogy a korábbi sikeredző, Szőke István kezdte el a munkát a csapattal, majd a stafétát a még korábbi sikerek kovácsa, Rácz Sándor vette át. Aztán a klubnál újra válsághelyzet teremtődött. Közgyűlést közgyűlés követett, míg végül lemondott a korábbi vezetés. A leköszönt Kardos László ügyvezető elnök helyére végül senki sem lépett. Az egyik szponzort, Varga Györgyöt megválasztották társadalmi elnöknek, a korábbi vezetőedző, Rácz Sándor lett a klubigazgató, míg a beállós Uzejrovics Mirzet vette át a csapat irányítását. Hogy teljes legyen a csapat munkájának értékelése, mindhármójukat megkérdeztük, és rövid értékelést kértünk tőlük. Egyik nap játszott, másnap már edzősködött Uzejrovics edző azzal kezdte mondókáját, hogy szerinte sokkal jobb eredményt tudott volna elérni a csapattal, ha nem olyan hirtelen kell átvennie a gárda edzését, és több ideje lett volna a közös felkészülésre. Számára a legszokatlanabb az volt, hogy egyik nap még együtt játszott azokkal, akiket a másik napon edzeni, irányítani kellett. — Amikor elvállaltam a fiúk edzését, nekem azt mondták, hogy csapatot kell csinálnom, a végeredmény nem számít, csak ne essünk ki. Aztán egy— két vesztes meccs után mindenki másképpen kezdett gondolkodni. Hirtelen fontosak lettek az eredmények, de csapatot is építeni kellett. —A védekezésben és a támadásban is teljesen új dolgokat próbáltál megvalósítani. Szerinted ez mennyire sikerült? — Nekem az a véleményem, hogy 60—70 százalékban jól sikerült a védekezési taktikánkat megválasztani az ellenfelekkel szemben. Voltak csapatok, akik ellen a 3-2-1 -es védekezés volt eredményes, de előfordult, hogy zárt hatos fallal kellett szembeállnunk az ellenféllel. A támadásainkat is aszerint variáltuk, hogy mit védekezett az ellenfél. Összességében én úgy értékelem, hogy a csapat sokkal jobban megoldotta a feladatát a támadásoknál, mint a védekezésnél. Ennek oka volt az is, hogy amikor átvettem a csapat edzését, nagyon hadilábon álltak az erőnléttel. Menet közben ezt a hiányosságot igyekeztem pótolni a fiúknál, tudom, hogy ez néhány embernek nem tetszett. Uzejrovics Mirzet: nem ment mindig gondtalanul — Egyénileg hogyan minősíted a játékosokat? — A kapusokkal kezdeném. Szabó Gabi jól kezdte a szezont, majd fokozatosan visszaesett, de szerencsére Lencsés jól időzített, mert kitűnő formában állt a helyére. Különösen az 5—6. mérkőzésen remekelt. A játékosok közül Bécsi Jánost kiemelem, mert szerintem ő volt az év játékosa, a védekezésben és támadásoknál is az átlagon felül teljesített. A továbbiakban minden erősorrend nélkül: Medve Robi jól kezdte a tavaszt, de szerintem sok más gondja miatt nem tudta igazából odatenni magát a vége felé. Úgy látszott, mintha a végére kicsit elfáradt volna. Kun Laci is sokkal jobban teljesített az elején, mint a végén. Két—három meccsen jól oldotta meg a beállós posztot, de utánaDengi Zoli lépett a helyére, és leszorult a cserepadra. Tóvizi Krisztián szélen kezdett, de fokozatosan bejött irányítóba, és igazából ott találta meg a helyét. Szergyuk Dimitrij 4—5 mécsesén jól játszott, utána nem tudom, mi lett vele. Voltak sérülései is, de az nem magyarázat a gyengébb teljesítményére. Dengi Zoltán előbb csak védekezett, de nem sok lehetőséget kapott, amikor viszont pályára került, nem okozott csalódást. Déváid Attila szerepét meghatározta, hogy jelenleg sorkatonai szolgálatát tölti, ő is főleg védekezésnél kapott részfeladatokat. Nezezon Dániel edzetlen állapotban került hozzánk a bajnokság közben, így az elején minimális lehetőséget kapott. Kezd magához térni, de még sok munkát kell végeznie, hogy teljes értékű csapattag legyen. Belányi Zoltán szerintem nagyon jó kézi- labdás. Gond volt, hogy bajnokság közben érkezett, és időbe tellett, míg be tudott kapcsolódni a különféle figurák megjátszásába. Hellinger József az elején nem sok lehetőséget kapott, az utolsó fordulókban viszont bizonyította, hogy helye van a csapatban. Varga Zsolti kevés lehetőséget kapott, a posztján egyelőre vannak tőle jobbak, de bármikor csapatba kerülhet. — A Szolnok elleni hazai vereséget követően elterjedt a hír, hogy egyes játékosok eladták a meccset. Erről mi a véleményed? — Szerintem ennek nincs semmi alapja. — Úgy tudom, neked is hamarosan lejár a szerződésed. Maradsz a csapattal? — Még nem tudom, mi lesz, én mindenesetre szeretnék továbbra is edző maradni. Nyíregyháziakra kell építeni Rácz Sándor hosszas gondolkodási idő után végül pár hete mégis elvállalta a klubigazgatói posztot. — Mit jelent ez számodra? Bizonyos érdekek úgy kívánták, hogy a szakmai vezetést adjam át, én ennek eleget tettem. Ezzel együtt az volt a kérés, hogy maradjak a klub körül, és a szerzett tapasztalataimmal legyek annak vezetője. Ez számomra idegen feladat, de azt mondom, ha Nyíregyháza kézilabdasportjának most erre van szüksége, akkor ezt a feladatot ellátom. Igaz, hogy a korábbi sikereimet a pálya két oldala és alapvonala között értem el. — A szezon előtt mint vezetőedző, majd mint klubigazgató elképzeltél egy eredményt a végére. Ez mennyire valósult meg? — Az ősz nekem nagyon kevés ahhoz, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam. Már időt veszítettem azzal, hogy a felkészülésbe menet közben kapcsolódtam be, és nyakunkba zuhant a bajnokság. Ráadásul könyörtelen volt a sorsolásunk is. Ezzel szemben a csapat még forrásban volt. így végül a gárdától és magamtól sem fogadtam el az őszi teljesítményt. Többet vártam. Aztán a tavaszi folytatásban beleszürkültünk a középmezőnybe. Összegezve és személy szerint, a csapatnak sem az őszi, sem a tavaszi teljesítményével nem vagyok elégedett. — A rosszabb eredmény ellenére a gárda erősödött a szezon előtt és közben is. Lesz változás a keretben? — Én úgy gondolom, hogy a csapat jelenlegi értéke a Varga György társadalmi elnök a szezon végéig vállalta ezt a nem könnyű tisztséget. — Hogyan tovább? — Egy biztos: a szponzori stáb marad a csapat mellett, amit még legalább két tőkeerős céggel szeretnénk kiszélesíteni. A közeljövőben tartandó közgyűlésen meg eldől, hogy ki lesz a társadalmi elnök. Én csak akkor vállalom tovább, ha a csapat jövője veszélybe kerülne, de remélem, erre nem kerül sor. — Mennyire elégedett a nyolcadik hellyel? — Zavart, hogy hullámzó volt a teljesítmény. Voltak nem várt vereségek, de bravúrok is. Ezt mindenképpen ki akarjuk elemezni az elnökség előtt. — Milyennek tartja a jelenlegi játékosállományt? — Nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi játékosállományban komolyabb változtatás történjen. Vannak kritikus pontok. Például szükségünk van még egy átlövőre és egy beállósra, de jó lenne egy kapus is. De csak a magyar mezőnyből tudom elképzelni. Egy másik sarkalatos kérdés, hogy legalább 4—5 fiatalt fel meglévő játékosállomány, és hangsúlyoznám, hogy ettől az eredménytől sokkal többre hivatott, akárki is az edző. Néhány tendenciát azért nem tudok elfogadni, mint például a fiatalítás, ez ősztől derékba tört. A másik pedig az, hogy a 12 játékos közül jó néhánynál visszafejlődés tapasztalható. Mindezek mellett a legnagyobb feladatnak azt tartom, hogy ezt az állományt meg kell tartani. Jelen pillanatban mindössze négy játékosnak, Szabónak, Belányinak, Lencsésnekés Déváidnak nem rendezettek a dolgai, a többiek szerződései rendben vannak. Végül, ha így marad a társaság, a jó középmezőnyt erősítés nélkül is képesek hozni. — Visszatérve a bajnokságra, a tavaszi utolsó meccseken egy alaposan felforgatott csapatot láthattunk a pályán. Neked mi erről a véleményed? — Engem is megleptek ezek a cserélt szerepek. Viszont annak örülök, hogy eredményességben nem vallotta kárát a csapat. Ebben én egyelőre nem látok tervszerűséget. — Tőled is megkérdezem. Lehet valamilyen alapja annak, hogy a szezon vége felé a játékosok eladtak meccseket? — Hallottam ilyen gyanúsít- gatásokról. Nagyon sajnálom, hogy ilyen vádak a mi edzőnktől is elhangzottak. Én teljesen kizártnak tartom, hogy egyes játékosok eladtak volna meccseket. — Hogy látod a jövőt? — Én Nyíregyházán nem kívánok edző lenni, és nem azért mondtam el dolgokat, mert Uzejrovics ellen vagyok. Ettől függetlenül vannak elképzekell hozni a kerethez. Ezzel szemben a klub vezetésében is sok mendemonda kering, miszerint bajnokcsapatot csinálunk, nemzetközi porondra kell kijutni, válogatott szintű külföldi játékosokat hozunk... Én ezt kezdettől fogva leépítettem, ez a valóságtól való elrugaszkodás nem felel meg sem a csapat érdekeinek, sem az anyagi helyzetünknek. A klubbal kapcsolatosan annyit tudok mondani, hogy stabillá vált a gazdálkodásunk, ebben az évben nem teremtődött adósság, célunk, hogy ez így maradjon. — Már ilyenkor gondolni kell a következő bajnokságra. Rácz Sándor: edzőből klubigazgató lett léseim az edzőt illetően. Nekünk továbbra is az a feladatunk, hogy a meglévő nyíregyháziakra épüljön a csapat. A másik dolog a klub anyagi helyzete. A korábban felhalmozódott, állam felé való tartozás részletekben történő megfizetésére megtörténtek a szükséges intézkedések. Viszont a legproblematikusabb a magánszemélyek felé való tartozás. Nem zárkózunk el előle, de a mai napig is megélhetési gondjaink vannak. Szándékunkban van ezeket is törleszteni. A jövőt illetően, én bízom a jelenlegi elnökségben és azokban, akik segítik a csapatot. így, azt hiszem, nem gondtalanul, de nyugodtan készülhetünk a következő szezonra. Természetesen most olyan időszak jön, amikor fel kell mérni, hogy milyen reális lehetőségeink vannak. Túlkapásokba — gondolok itt új igazolásokra, szerződésekre — semmiképpen sem fogunk belemenni... — Ezzel a csapattal, egy stabilabb irányítással és edzésmunkával el lehet kezdeni a következő bajnokságot, de a mostani eredménytől sokkal többet ki lehet hozni a fiúkból. Reálisan annak látom a feltételét, hogy a következő bajnokságban a 4—6. hely valamelyikére előrébb léphetünk. Rövidesen véglegesítjük a keretet, és eldől az edzőkérdés is. Az oldalt írta és összeállította: F ullajtár András. A fotókat Racskó Tibor készítette A szponzorok maradnak
