Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-17 / 90. szám
Jogászképzés lesz ismét Debrecenben Jó esély van arra, hogy 47 évig tartó kényszerszünet után már ez év szeptemberétől újrainduljon a jogász- képzés a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen — ezt Bazsa György rektor és Hevessy József polgármester jelentette be az egyetemen tartott közös sajtótájékoztatón. 4 1996. április 17., szerda Közélet A tervek szerint már az idén 150 hallgató kezdené meg jogi tanulmányait Debrecenben: számukra pótfelvételit hirdetnének, de felvételi vizsgát nem kellene tenniük, ugyanis a más egyetemeken tett felvételi eredmények alapján vennék fel a jelentkezőket. A Debrecenbe tervezett jogászképzésben az alaptárgyak mellett a közigazgatási és az Európa-jogi ismeretek hangsúlyozottan szerepelnek, utóbbi kötelező államvizsga- tárgy is lesz. A jogi oktatásnak a 18. századra visszanyúló hagyományai vannak Debrecenben. Több mint egy évszázadig a Református Kollégium Jogakadémiáján képezték a jogászokat, 1914- ben pedig az akkor alapított Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara vette át az oktatást. Utóbbit egy kormányrendelettel 1949-től szüneteltették, s többszöri sikertelen kísérlet után most először van reális esély arra, hogy ismét jogászokat képezzenek Debrecenben. Késelő az iskolában Megkéselték a budapesti Amerikai Alapítványi Iskola vallási igazgatóját hétfőn délelőtt. Miként Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője az MTI-nek elmondta, az elkövető — Wahab Abdul Bashir 40 éves, Afganisztánban született férfi — a VII. kér. ön- kormányzat tisztiorvosi szolgálatának alkalmazottjaként higiéniai ellenőrzéseket végzett az iskolában. Hétfői munkája befejezése után vette észre az iskola vallási igazgatóját, Taub Izrael izraeli állampolgárt. Rátámadt, és több késszúrással súlyosan megsebesítette. Az elkövető menekülés közben megsebesítette az iskola másik tanárát is, de a biztonsági őrök elfogták őt. Rendőrségi kihallgatásakor tettét azzal indokolta, felháborította, hogy Izrael arab területeket bombáz. W. A. Bashir ellen őrizetbe vétel mellett folytatódik a vizsgálat. Mobilkönyv Elkészült az első telefonkönyv, mely egy kötetben tartalmazza a rádiótelefonelőfizetők adatait. A kiadvány 800 oldalon ismerteti a Pannon GSM, a Westel 450 és 900 rendszerek használóinak adatait. A Kódex Hungária Kiadó november óta dolgozik a kötet elkészítésén. Kérdőíves felmérést, adatgyűjtést végeztek az előfizetők körében. A telefonkönyvben szereplők aláírásukkal jelezték megjelenési szándékukat. Mivel sokan nem járultak hozzá az adatok közléséhez, így a könyv nem teljes. Anyaotthon Szorult élethelyzetbe került anyákat és gyerekeiket, illetve szülés előtt álló lányokat befogadó otthon létrehozását határozta el a Kék Sziget Alapítvány Szolnokon. Az intézmény feltehetően az első lenne az Alföldön, és megvalósításához máris kellő lendületet adott a helyi önkormányzat, miután a város egyik megszüntetett általános iskolájának egy részét ajándékba adta a nemes terv kivitelezőinek. Nagyné Mészáros Éva, az alapítvány képviselője elmondta: az ingyen megkapott épületrészben várhatóan kilenc szobát alakítanak ki. Munkanélküliség — nagy eltérések Minden ötödik szabolcsi Igen nagyok az eltérések a munkanélküliséget tekintve az egyes országrészek között. Miközben az országos munkanélküliségi ráta 11,6 százalékos, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliek aránya elérte a 21 százalékot. Számottevően magasabb ez a mutató az átlagosnál Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (18,6 százalék) és Nógrád megyében (17,9 százalék). Az ország nyugati felén és a fővárosban lényegesen kedvezőbb a helyzet. A munkanélküliségi ráta Budapesten 6,1 százalék, Vas megyében 7,3 százalék, Győr-Moson-Sopron megyében 7,7 százalék — tájékoztattak az Országos Munkaügyi Központban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a piacvesztés váltotta ki és váltja ki ma is a legnagyobb arányú munkanélküliséget. A keleti piacok összeomlása a szakemberek szerint valósággal maga alá temette a nyírségi gyárakat, vállalatokat és szövetkezeteket, amelyek a földrajzi elhelyezkedésből adódóan döntő részt keletre vitték termékeiket. Az állástalanság 1990 második felétől egyik napról a másikra óriási méreteket öltött: 1991 végén már 40 ezer, egy évvel később pedig 60 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a térségben. Nemcsak az ipari cégektől bocsátották el a dolgozók ezreit, hanem a mezőgazdasági és kereskedelmi szövetkezetektől is. Időközben az MDF-vezette kormány segítségével jelentős, több milliárd forint értékű infrastrukturális beruházások indultak a régióban, s a megváltozott körülményektől várták a tőkeáramlást a szabolcsi gazdaságba, remélve annak korszerűsítését. Az 1994-es esztendő végére azonban egyértelművé vált, hogy az infrastrukturális befektetések nem hoznak gazdaságélénkítést. Szabolcs iparának teljesítménye — az országos növekedéssel szemben — majdnem 6 százalékkal tovább csökkent. így jelenleg is több mint 46 ezer a nyilvántartott munkanélküliek száma. A nehéz helyzet leküzdésére a térség vezetői ígéretes terveket dolgoztak ki, s megkezdték azok megvalósítását. Az MSZP—SZDSZ-kormány és a megyei önkormányzat közösen fejlesztési közalapítványt hozott létre, megalakult a régió fejlesztési tanácsa és ügynökAz oldalt Y1TI-an\agukból állítottuk össze sége, s megkezdték munkájukat a körzeti fejlesztési társulások is. Elkészült a területfejlesztési program: az ipari vállalkozásfejlesztésre 2,7, az élelmiszergazdaság korszerűsítésére 4, a munkaerőképzésre 2,5, a különösen elmaradott kistelepülések gazdaságszervező erejének erősítésére 1,8, míg az idegenforgalmi szolgáltató egységek építésére 1,4 milliárd forintot irányoztak elő. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nagyarányú és tartós munkanélküliség elsősorban az elmúlt évtizedek hibás iparpolitikájának köszönhető. A megyében egyoldalúan és mamutméretekre fejlesztették a nehézipart, főként a kohászatot, a gépipart és a bányászatot. A rendszerváltást követően a kohászat és a gépipar, de a vegyipar egy része is elvesztette főként kelet-orientált piacait, így padlóra került a diósgyőri és az ózdi kohászat, a diósgyőri gépgyár, a Miskolci Drótművek, a sajóbábonyi vegyipari üzem és még számtalan, korábban erősnek számító nagyvállalat. Munkások tízezrei kerültek az utcára. A megindult szerkezetváltás igen lassan halad, a működő tőke beáramlása pedig minimális. A megyei munkaügyi központ legfrissebb gyors- jelentése szerint a márciusi zárónapon a megyében nyilvántartott munkanélküliek száma 58 299 volt, 196-tál kevesebb, mint egy hónappal, 842-vel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Hosszú idő óta most először tört meg a regisztrált munkanélküliek számának növekvő tendenciája. Az irányváltást a pályakezdő munkanélküliek számának gyorsuló apadása váltotta ki. Vas megyében a viszonylag alacsony munkanélküliség az új munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhető. A nyugati határszélen, elsősorban az európai viszonylatban igencsak olcsónak számító munkaerő miatt szívesen megjelenik a külföldi tőke. Annak, hogy az ország belseje felé nem merészkedik tovább, valószínűleg az infrastruktúra fejletlensége az oka. Ugyanez indokolja a Vas megyén belüli nagy eltéréseket is. Amíg Szentgotthárdon, Körmenden és Szombathelyen az utóbbi években egymást követték a főleg osztrák és német tőkére támaszkodó úgynevezett „zöldmezős” beruházások, addig például Vasvár térségében, a vasi Hegyháton kiugróan magas a munkanélküliség: a 7,3 százalékos megyei átlaggal szemben 12,6 százalék. Az utóbbi években itt egyetlen új üzem sem létesült, csak azok kerültek át külföldi tulajdonba, amelyek eddig is nyereségesen termeltek. Mint a Vas Megyei Munkaügyi Tanács legutóbbi ülésén elhangzott: az elmaradott vasi térségek önerőből nem juthatnak ki nehéz helyzetükből. Az egész megye összefogására van szükség, mégpedig úgy, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket elsősorban ide csoportosítják. __ Ro ma-ügy A kormány mielőbb készítsen a szakmai és civil szervezetek elgondolásait figyelembe vevő átfogó roma programot, és alakítsa ki az annak végrehajtásához szükséges munkamegosztás feltételeit. Egyebek között ezt tartalmazza az a Horn Gyula miniszterelnökhöz és Kuncze Gábor miniszterelnök-helyetteshez címzett nyílt levél, amelyet számos cigány és nem cigány értelmiségi, közéleti személyiség, köztük civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok vezetője látott el kézjegyével. A Roma Polgárjogi Alapítvány kezdeményezésére megfogalmazott dokumentum tartalmát hétfőn, sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra. Horváth Aladár, az alapítvány elnöke többek között azt a véleményét hangsúlyozta a tájékoztatón, hogy cigányügyekben káosz uralkodik, mert a kormány máig nem alakított ki világos, határozott politikai stratégiát a romakérdés kezelésére. A végrehajtó — államigazgatási, közigazgatási, szakértői, civil és önkormányzati — szervezetek között nem tisztázottak a kompetenciahatárok, együttműködésük következésképpen összehangolatlan. Leszögezte: a kiérlelt cselekvési stratégiához kellene a kormányzati struktúrát rendelni, nem pedig fordítva. Horváth Aladár szerint a romapolitikában manapság kizárólagosságra törekvő szemlélet és a „kézi vezérlés” kialakulását sejtető helyzet tapasztalható. Kifejtette: romaügyben a teljes hatalom Tabajdi Csaba, miniszterelnökségi politikai államtitkár kezében összpontosul, hiszen egy személyben látja el a kisebbségi hivatal felügyeletét, a Cigányügyi Koordinációs Tanács elnöki és a Roma Program- bizottság titkári teendőit. Úgy vélte: a kompetenciák elszívásával a politikai államtitkár gyengíti a kisebbségi hivatal és a hivatal elnöki posztját betöltő Hegyesiné Orsós Éva pozícióit, lehetőségeit, állandó konfliktusteremtő politizálásával pedig árt az egész cigányügynek is. A nyílt levél megírásával szándékuk az volt, hogy a civil és a szakmai szervezeteket háttérbe szorító magatartás ellen felemeljék szavukat. UJ KELET Nincs garancia a béremelésre Az egészségbiztosító és a Népjóléti Minisztérium vezetői hétfőn mégsem írták alá az egészségügyiek béremelését megalapozó garanciális megállapodást. A két félnek legkésőbb az egészségbiztosító pénteki közgyűléséig kell egyezségre jutnia, különben a biztosító április 20-tól nem utalja át az egészségügyi intézményeknek a béremeléshez szükséges összeget. Simsa Péter, az egészség- biztosító alelnöke az önkormányzat elnökségi ülését követően az MTI-nek elmondta: a megállapodás azért nem jött létre, mert a minisztérium által készített szövegtervezet még mindig nem tartalmaz garanciát arra, hogy a biztosító módosíthatja költségvetési előirányzatát, ha a béremelés miatt túlköltekezne. Pedig ez nyilvánvaló — mutatott rá az alelnök —, hiszen a 217 milliárd forintos, úgynevezett gyógyító-megelőző keret legalább 9-10 milliárddal kevesebb a szükségesnél. A biztosító mindennek ellenére mindent megtesz azért, hogy a garanciális megállapodást mihamarabb aláírják — mondta Simsa. Az elnökség meghallgatta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-jelöltjeit. Egyelőre azonban nem döntött arról, kit javasol a közgyűlésnek az OEP élére. Az alelnök azt mondta, elképzelhető, hogy pénteken reggel a közgyűlés előtt még határoznak e kérdésben, s így a közgyűlés még a héten kinevezheti az új vezetőt.
