Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-17 / 90. szám

Megyénk életéből UJ KELET 1996. április 17., szerda 3 Nemzetközi polgármesteri találkozó Vásárosnaményban Záhonyi hírek Korszerűsített hálózat A hétvégi havazással mit sem törődve folyamatosan végzik a hálózati rekonstrukciós munkálato­kat a Mátészalka és Nyírcsaholy közötti „keresztcsárdánál”. Az elavult két fázis helyére három fázisú vezetékelés kerül. Lecserélik a kereszttartókat és a szigetelőket is. Kánya Sándor kirendelt­ségvezető elmondása szeint ezáltal a feszültségszint lényegesen jobb lesz az itt élők számára. Minta lehet a keleti határőrizet? Osztrák tapasztalatok Új Kelet-információ Hétfőn Budapesten, kedden Nyírbátorban ismerkedett a magyar határőrség munkájával dr. Manfred Matzka, az oszt­rák belügyminisztérium határ-, idegenrendészeti és menekült- ügyi kérdésekben illetékes cso­portfőnöke. Vendéglátójával, dr. Nyíri Sándor belügyminisz­tériumi helyettes államtitkárral a két ország közötti közvetlen együttműködést beszélték meg. Nyírbátorban Seres József ez­redes, határőr igazgató tájékoz­tatta a vendégeket a keleti vé­gek határforgalmának és -őri­zetének ellenőrzéséről. — Kedvező jel, hogy meg­élénkült az érdeklődés e határ- szakasz iránt — emelte ki Se­res ezredes. — Esélyünk van arra, hogy ledolgozzuk törté­nelmi lemaradásunkat, hiszen hazánk Európai Unió-csatla­kozása esetén ide tolódik ki a közösség határa. Erre nem­csak nekünk, de a nyugai or­szágoknak is fel kell készül­ni, többek között a technikai fejlesztéseknél. A magas ran­gú osztrák vendégek látogatá­sa sejteti: e kérdést tőlünk nyugatra is komolyan kezelik, s erre újabb példa, hogy ápri­lis 23-án a német határőrség országos parancsoka lesz Záhony vendége. — Ausztriának az Európai Unióhoz való csatlakozása miatt átszervezzük az osztrák határőrizetet — mondta dr. Manfred Matzka. — A mun­kánkat elősegítendő tapaszta­latokat gyűjteni jöttünk Nyír­bátorba, s nem térünk üres kéz­zel haza. Nem gondoltuk, hogy az ukrán határszakasz ilyen komoly problémát jelent. Dr. Nyíri Sándor rendészeti helyettes államtitkár egyebek között elmondta: — A migráció kezelése és a rendőrségek közötti együtt­működés lényeges kérdés ah­hoz, hogy hazánk az Európai Unióhoz csatlakozhasson. A határőrség technikai fejleszté­se két lényeges pilléren nyug­szik: egyrészt azokon a jármű­veken és eszközökön, amelye­ket az orosz államadósság el­lentételezéseképpen kapunk, másrészt a Phare-segélyprog- ramon, melynek odaítélésé­ben az osztrák szavazat lénye­ges lehet. Nem szabad meg­feledkezni arról sem, hogy Németország évek óta folya­matosan támogatja számítás- technikai fejlesztéseinket. Megváltozott támogatások SikH Tímea (Új Kelet) Április közepétől új jogszabá­lyok léptek életbe a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztárnál a terhes­ségi gyermekágyi segélyre, az egyszeri anyasági támogatásra és a gyesre vonatkozóan. A változá­sokról dr. Ladányi Jánosné, a megyei egészségbiztosítási pénz­tár szakembere adott tájékoztatást. — Április 15-étől megszűnt a várandósági pótlék. Helyette a szülést követően egyszeri anya­sági támogatásra jogosult az az asszony, aki igénybe vehette a térítésmentes terhesgondozást és a vizsgálatokon legalább négyszer, koraszülés esetén leg­alább egyszer megjelent. A tá­mogatást a szülést követő har­minc napon belül kell igényel­ni. Az április 15-én vagy ezt követően született gyermekek után, ha a szülést megelőzően a legalább kettőszázhetven nap biztosítási idővel rendelkező anya a napi átlagkereset hetven százalékát, ennél kevesebb, leg­alább száznyolcvan biztosítási nap esetén pedig az átlagkere­set hatvan százalékát kaphatja terhességi gyermekágyi segély címen. A fent említett időpont­tól megszűnik a gyed, így az április 15-én vagy az ezt köve­tően született gyermekek után ez a szolgáltatás már nem igényel­hető. Viszont az április 14-én vagy ezelőtt született babákra a gyed még folyósítható a koráb­bi feltételek mellett. A legnagyobb változások azonban a gyesnél történtek. Április 15-től nem szükséges hozzá előzetes biztosítási idő, a gyermek világrajöttének napjá­tól bármelyik szülő igénybe ve­heti, viszont függ a jövedelem­től, még a három és több gyere­ket nevelő szülők esetében is. így tehát gyesre jogosult a gyermek hároméves koráig az a szülő, ahol a családban a megelőző nap­tári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedülállók esetében nem haladja meg a 23 400, míg egyéb esetben a 19 500 forintot. Az anyasági támogatást és a gyest is írásban — az április 22- től kapható formanyomtatványo­kon — kell igényelni a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, il­letve az üzemi kifizetőhelyeken. Az önállóságnak ára van Tíz órakor kezdődött a Beregi Ünnepi Hét nagy érdek­lődéssel várt eseménye, a polgármesterek és önkor­mányzati vezetők nemzetközi találkozója. A vásáros- naményi művelődési központ első emeleti tanácster­mében folyt a megbeszélés. GellértKiss Gábor ország- gyűlési képviselő vitaindító előadásában az önkormány­zatok és a kisebbségi képviseletek viszonyáról beszélt. mányzatiság valamilyen formá­ját jelenti. Gellért Kiss Gábor után dr. Fürcht Pál, a Belügyminisztéri­um önkormányzati főosztályának vezetője beszélt arról, hogy alkot­mányosjoga az önkormányzatok­nak az önállóság. — Az új alkotmány alapelvei is tartalmazzák ezt. Tudjuk, ne­héz dolog önállóan dolgozni, de mindenhez idő kell. Hatodik éve gyakoroljuk a demokráciát, ne­héz az átállás. Most minden köz­séget megillet az önálló polgár­mester-választás joga. Nem biz­tos, hogy ez a járható út. Ma Ma­gyarországon 3200 önkormány­zat van, ez sok. A jövő útja min­denképpen a közös irányítás. Meg lehet azt oldani, hogy egyenrangú községek társulását hozzuk létre. Rendezni kell a megyék helyzetét is. Szükség van a középszintre. Fürcht Pál után PaavoPälä, a finn Vamma- la polgármestere szólt a finn ön­Berki Antal (Új Kelet) Mint mondta, Európában pél­da nélküli ez a rendszer. Fontos dolog, hogy Magyarországon ne valami kölcsönösségi alapon csináljuk, az a célunk, hogy minden kisebbség saját jogán kapja meg azokat a lehetősé­geket, amivel önazonosságát megőrizheti. Sok probléma van, tudjuk, hogy kevés a pénz, ráadá­sul a törvény előírásait sem tud­juk betartani. Mára kiderült, hogy az előírt 300 millió forintnak még a fele sincs meg. —Tehát minden kezdet nehéz. Ezt is meg kell tanulni. Lehetett volna arra várni, hogy ebben az Európai Közösség számára is kényes ügyben a szomszéd or­szágok lépéseit kövessük. Mégis azt gondolom, hogy a kisebbsé­gi önkormányzatok létrehozása úttörő jellegű, Európa számára is tanulságos. Autonómiakon­cepciónk mindig is az önkor­kormányzatok tapasztalatairól. Az ötmillió lakosú Finnország­ban 450 önkormányzat van, ezek az önkormányzatok zömében kétnyelvűek, sok svéd él náluk, és kötelező, hogy ügyeiket anya­nyelvükön is intézhessék. Az önkormányzatok széles körű jogokkal rendelkeznek a la­kosságot érintő kérdésekben. Hary Hansen, Olgod város pol­gármestere rendkívül fontosnak tartotta az ilyen tapasztalatcseré­ket. Mint mondotta, a demokrá­cia lassú, költséges, körülményes vezetési forma, de ennél jobbat, emberibbet nem ismerünk. A szünet után már a köztársasági elnök részvételével folytatódott a tanácskozás. Előbb Daróczi Pál, Barabás polgármestere szólt a kistelepülések egyre lehetetle­nebb helyzetéről, majd Göncz Árpád emelkedett szólásra. Elöl­járóban szólt az öt éve zajló tár­sadalmi átalakulásról és azokról a nehézségekről, amik az önkor­mányzatokat terhelik. Elismerés­sel beszélt azokról a nagyszerű eredményekről, amiket az újon­nan alakuló hivatalok ilyen kö­rülmények között is elértek. — Több „legfontosabb” dol­got ismerek — folytatta. — Tu­dom, az egészségügy, az oktatás, a munkahelyteremtés, a kultúra és még egy sereg fontos ügy elsőbbségét, de ha ezt a sok leg­fontosabbat összerakjuk, mégis­csak muszáj valami sorrendet tartani. Ha elmegyek valahová, szinte előre tudom, hogy mit fog­nak kérni tőlem. De hát én nem vagyok kormány, parlament, én csak egy szegény elnök vagyok, de amiben tudok, segítek. Cso­dálom a polgármestereket, mert nehéz munkájukat a lehetetlen­ség határán is emberül végzik— fejezte be szavait a Magyar Köz­társaság elnöke. Politika a szakmaiság helyén Új Kelet-információ Jótékonysági bált rendeznek április 20-án, szombaton a ha­tár menti város általános isko­lájában. A rendezvény bevételét és a szponzorok felajánlásait az intézmény működési felté­teleinek javítására fordítják. * * * Színes,három nyelvű tájékoz­tató füzetet jelentetett meg a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. A Záhony és térsége vállal­kozási övezet—kultúrák, orszá­gok és üzleti vállalkozások érint­kezési pontján című bemutatko­zó kiadvány a potenciális befek­tetőket igyekszik megismertetni a térségben rejlő lehetőségekkel. Önerőből épít kerékpárutat a záhonyi önkormányzat. Hama­rosan a város két legforgalma­sabb utcája, a József Attila és az Ady Endre között lehet bi- cajozni, így nagymértékben növekszik a forgalom bizton­sága. * * * * A Graphisoft Rt. és a Buda­pesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közös pályázatán nyert a város egy másfél mil­lió forint értékű építészeti szoftvercsomagot. A több- funkciós program szakmai színvonalát jelzi, hogy az el­múlt évben az Egyesült Álla­mokban az építészeti progra­mok „Oscar-díját” nyerte el. Szenvedélyről, betegségről Új Kelet-információ Magyarország az egy főre jutó alkoholfogyasztás te­kintetében az európai orszá­gok között dobogós helyen áll. A sort lehetne folytatni a kábítószerrel is, elrettentő példákat könnyű találni. Ez alapján talán még so­hasem volt aktuálisabb a Nyíregyenes Alkoholizmus Ellenes Klub szervezésében a nyíregyházi KPVDSZ Mű­velődési Házban megrende­zésre kerülő, Az alkohol és a drog hatása az egyénre és a társadalomra címet viselő, április 20-án, szombaton tar­tandó rendezvény. A fórumon többek között előadás hangzik el az alko­holizmusellenes és az alko­holmentes kluboknak a meg­előzésben és a gondozásban betöltött szerepéről, az ifjú­ság és az alkoholizmus kap­csolatáról, az egyén és a tár­sadalom rehabilitációjáról, illetve a drogfogyasztás megelőzéséért tett rendőri feladatokról, majd az iskolai prevencióról és a drogbete­gek gyógyításáról lesz szó. (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos igen kevesen je­leztek vissza. Úgy érzem, a privatizációban több a po­litikai, mint a szakmai érv. Megkeresés esetén tovább­ra is vállaljuk az értékesí­tést, ellenkező esetben két­séges a vagyon eladása. Mindannyiunk érdeke, hogy az energiaiparban biztonságos legyen az üze­meltetés. Egyébként én is önkormányzatpárti va­gyok. A privatizációt a rendszerváltás hozta ma­gával, amihez párosult a fejlesztési tőke hiánya. A sajtóban ritkán olvasni, de a különböző vagyonok kül­földi befektetőknek törté­nő eladása során igen ko­moly fejlesztési beruházá­si kötelezettséget is elő­írunk. Példának okáért több erőművet korszerűsí­tenek nyugati befektetők, amit hazai forrásból nem tudtunk volna megoldani. Képünkön: jobbról Csa­bai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, középen a miniszter, balról Jaczkó László igazgató. Suchman Tamás a privatizációról

Next

/
Thumbnails
Contents