Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-17 / 90. szám
1996. április 17., szerda Magyar Távirati iroda A légitámadások beszüntetéséért Mohammed Kazem Honszári külügyminiszter-helyettes vezetésével iráni küldöttség érkezett kedden Damaszkuszba, hogy megvitassa a szír vezetőkkel, miként lehet elérni a Libanon elleni izraeli légitámadások beszüntetését. Nem sokkal az iráni küldöttség Szíriába utazása előtt Hervé de Charette francia külügyminiszter telefonon beszélt Ali Akhar Velajatival, iráni kollégájával. Az orosz flotta megosztása Moszkva nem hajlandó átadni Ukrajnának az egykori Fekete-tengeri Flotta Szevasztopolban állomásozó 54 hajóját egészen addig, amíg a két állam nem köt egymással politikai megállapodást a flottamegosztás kérdésében. Az orosz fél annak ellenére állította le az átadás folyamatát, hogy arról külön egyezményt írt alá az orosz és az ukrán védelmi miniszter április elején. Pokolgép robbant Belgrádban Nagyerejű pokolgép robbant hétfőn éjfél körül, két héten belül immár másodszor a belgrádi Bajrakli-dzsámi kertjében — közölte kedden Hamdija Jusufspahic mufti, helyi iszlám vallási vezető a Reuter tudósítójával. Emberéletben nem esett kár, de a robbanás súlyosan megrongálta a Bejrakli- mecset falát kívül-belül, az ott parkoló gépkocsikat, s betörte a környező épületek ablakait. Kiadták a volt minisztert Moszkva kiadta Azerbajdzsánnak Rahim Gazijevet, a kaukázusi köztársaság volt védelmi miniszterét, akit vasárnap vettek őrizetbe az orosz fővárosban. Gazijevet tavaly hazájában, távollétében halálra ítélték, államcsínykísérletekben való részvétel miatt. Gazijev vasárnapi őrizetbe vétele előtt három nappal, csütörtökön ugyancsak Moszkvában fogták el Ajai Mutalibov volt azeri elnököt, akit hasonló vádakkal köröznek Azerbajdzsánban. Mutalibov hétfőn szívrohamot kapott, és egy moszkvai kórházba szállították, így az ő kiadatásáról egyelőre nem döntöttek. Tömeggyilkost vettek őrizetbe Feltételezett tömeggyilkost vettek őrizetbe Ukrajnában — jelentette a Reuter brit hírügynökség. Az illetőt azzal vádolják, hogy az elmúlt két hónap során mintegy harmincöt embert gyilkolt meg. Bohdan Romaniuk, a lembergi (Lvov) körzet rendőrfőkapitánya kedden közölte, hogy a férfit az elmúlt napokban a Lemberg melletti Javorivban tartóztatták le. Kiszivattyúzzák az olajat Kedden megkezdték az olaj kiszivattyúzását az Estonia komphajóból, amely másfél éve süllyedt el a Balti-tengerben, a finn partoknál. A olaj kipumpálása után a hajótestet örökre lebetonozzák a tengerfenéken. A szivattyúzást májusban megszakítják, és elkezdik a hajóroncs homokkal, kaviccsal és betonnal való befedését. Az 54 méter mélyen nyugvó hajótestben 418 köbméter olaj van. Az Estonia 1994. szeptember 28-án Tallinnból Stockholmba tartott, amikor a nagy hullámveréstől leszakadt az orrajtaja, és a beömlő víz elsüllyesztette a kompot. Ki lesz a közvetítő? MTI Az orosz külügyminisztérium —Jelcin elnök felhatalmazása esetén — felkéri Sü- leyman Demirel török elnököt, hogy közvetítsen Moszkva és Dzsohar Dudajev csecsen elnök között, miután utóbbi hétfőn jelezte: kész elfogadni a török politikus közreműködését. Ezt az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú illetékese jelentette be kedden. Dzsohar Dudajev csecsen elnök hétfőn késő este az Interfax hírügynökségnek telefonon nyilatkozva jelezte, hogy kész tárgyalni közvetítők útján Moszkvával. Mint mondta, elfogadja a Jelcin által javasolt Mintyimer Sajmijev tatár, illetve Nurszultan Nazarbajev kazah elnököt is közvetítőként, ám a maga részéről harmadik felet, Demirel török elnököt akarja felkérni erre a szerepre. Dudajev mindamellett leszögezte, hogy a tárgyalások feltétele az orosz csapatok haladéktalan kivonása, majd ezt követően népszavazást kell tartani, amelyen maguk a csecsének hivatottak eldönteni, hogy a független Csecsen Köztársaságban vagy Oroszország területén kívánnak élni. A csecsen elnök nyilatkozatára reagálva a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy Jelcin elnöktől függ a döntés, akinek utasítására készek felkérni a közvetítésre Demirelt. Belföld-külföld UJ KELET A tisztességtelen versenyről Az országházból A hagyományoknak megfelelően napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját az Országgyűlés kedden reggel kilenc órakor. Gyimóthy Géza (FKGP) a kormány agrárpolitikájáról szólva kevesellte a mezőgazdasági kutatásra és oktatásra fordított pénzt, valamint kritizálta az agrártámogatások rendszerét. Surján László (KDNP) a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok közötti konfliktusok okait elemezte, és javaslatokat tett az egészségügyben kialakult forráshiány enyhítésére. Furcsállotta, hogy az egészségügyi bérmegállapodásban a kabinet — a szakszervezetekkel tárgyalva — olyan számlát állított ki, amelyet az egészségbiztosítási önkormányzatnak kell majd kifizetnie. Pokorni Zoltán (Fidesz) a hétfőn hatályba lépett szociális ellátásokról szóló törvénynyel kapcsolatban a családtámogatások szűkítésének hatásairól beszélt, valamint arról: a jogszabály gyors kihirdetése miatt a társadalomnak — az Alkotmánybíróság korábbi határozatával ellentétben — nincs elegendő ideje felkészülni a változásokra. * * * Az Országgyűlés a napirend előtti vitát követően megkezdte a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény- javaslat általános vitáját. Expozéjában Vastagh Pál igazságügyminiszter rámutatott, hogy azért kell a parlamentnek — 1990 után ismét — ezzel a szabályozással foglalkoznia, mert az elmúlt hat esztendőben jelentősen megváltoztak a hazai gazdasági viszonyok. Szükségessé vált a törvényjavaslat beterjesztése amiatt is, hogy a hazai előírások megfeleljenek az európai normáknak, és ezzel kiszámíthatóbbá váljék a magyar piac a külföldi vállalkozások számára. A javaslat új eleme, hogy kiterjed a törvény hatálya. A jelenlegi szabályozás ugyanis csak a hazánk területén tanúsított tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozik. Az új elképzelések szerint a törvény hatálya kibővülne, magában foglalná az olyan cselekményt is, amelyet ugyan külföldön követnek el, de hatása Magyarországon érvényesül. * * * Az azonnali kérdések között Rusznák Miklós (KDNP) a regionális feladatokat is ellátó települések ellehetetlenüléséről szólt, s azt kérdezte, milyen jövőre számíthatnak a kis- és közepes városok. Kuncze Gábor belügyminiszter belátta, hogy a regionális intézményeket üzemeltető települések speciális helyzetben vannak. Véleménye szerint e városok gondjaira külön figyelmet kell majd szentelni az önkormányzati törvény módosítása során. Bogárdi Zoltán (MDF) azért emelt szót, mert a Földművelésügyi Minisztérium másfél hónap után, április 5-én lezárta a mezőgazdasági beruházások támogatására kiírt pályázatot. Ezzel a képviselő szerint becsapták a gazdákat. Kis Zoltán államtitkár elmondta: csak új pályázatot nem fogadnak az említett időponttól, a beérkezett igények elbírálása viszont folyamatos. Torgyán Józsefi FKGP) úgy vélekedett, hogy a kormány „mesterien magyar- és vallás- gyalázó” írókat tüntetett ki Kossuth-díjjal az idén, vagyis a millecentenárium évében. A kisgazda frakcióvezető ezután Esterházy Péter és Petri György műveiből idézett, illetve — obszcén szavai miatt — nehezményezte Spiró György hangjátékát is. Magyar Bálint válaszként Pomo- gáts Béla levelét olvasta fel, amelyből kiderült: a Magyar írószövetség elnöke szerint Torgyán József átlépte illetékességi körét; olyan írókat támadott meg, akik a kommunista időkben is védelmezték a magyar irodalom autonómiáját. Szilágy iné Császár Terézia (KDNP) Lesz-e pénz az állat- tenyésztés támogatására címmel tett fel kérdést. Kis Zoltán válaszában elmondta, hogy a kormány három héttel ezelőtt 5,8 milliárd forintot csoportosított át az állattenyésztési támogatásra beérkező pályázatok számára. A gazdák a pénzt május második felében megkapják. Tóth István (MDF) arra figyelmeztette a művelődési minisztert, hogy az egyházi iskolákban gyakran nem tudják kifizetni a 13. havi fizetéseket, mivel kevesebb támogatást kapnak, mint az önkormányzati oktatási intézmények. Magyar Bálint kultuszminiszter válaszában elmondta, hogy az állam egységes normatívával támogatja az egyházi és az önkormányzati iskolákat. A további juttatások megítélése azonban már az oktatási intézmények fenntartóinak a dolga. Raskó György (MDNP) arra volt kíváncsi, hogy miként értékeli a kormány a kisvállalkozások számának drasztikus csökkenését. Morvái Ferenc (FKGP) arról érdeklődött, hogy hajlandó-e a művelődési tárca segíteni a Petőfi Sándorral kapcsolatos kutatások befejezésében. Válaszában Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter közölte: az ügyben a Magyar Tudományos Akadémiától kért állásfoglalást, amit annak kézhezvétele után ismertetni fog az interpelláló képviselővel is. Morvái Ferenc a választ nem fogadta el, a parlament igen. A kormány dohányzásellenes tevékenységéről várt tájékoztatást Szabó György népjóléti minisztertől Mádi László (Fidesz). A miniszter elmondta, hogy a kabinet az idén mintegy kétszázmillió forintot tud a dohányzás elleni kampányra fordítani, ezenkívül várhatóan még ebben a félévben benyújtja a Tisztelt Háznak a nemdohányzók védelméről szóló törvény- javaslatot. Mádi László a választ nem fogadta el, a parlament igen. Ivanics István (KDNP) arról érdeklődött, hogy meddig akar a kormány a mulasztásos törvénysértés állapotában maradni, az 1990. évi LXX-es törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzéki honatyának válaszolva Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselő által felvetett, az egykori pártvagyonnal kapcsolatos kérdésről jelenleg is tartó háromnapos, hatpárti egyeztetés zajlik. — Szerintem soha nem volt ilyen kiszámítható pénzügy- politikája a magyar államnak, mint most. Már előre tudom, hogy jövőre is annyit nyúl le tőlem, amennyit csak bír Egymilliárd dollár kölcsön ✓ Újra kincstári kötvények? Magyarország az idén 1 milliárd dollár kölcsönt akar felvenni két—háromszori kötvénykibocsátással—tudatta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese kedden Szófiában. Az AP-DJ szerint Hárshegyi azt mondta, hogy a közeljövőben nem valószínű dollárkötvény kibocsátása, tekintettel arra, hogy pillanatnyilag nem kedvező az amerikai valuta árfolyama, inkább a német márka és svájci frank jöhet szóba. Arról nem szólt, hogy mikorra tervezi a kötvénykibocsátást az MNB. Agrobank-per MTI A Fővárosi Bíróságon a vádirat ismertetésével és Kunos Péter elsőrendű vádlott kihallgatásával kedden megkezdődött az Agrobank Rt. korábbi vezetőinek büntetőpere. Kunos Pétert, a pénzintézet felfüggesztett vezér- igazgatóját mint tettest, Kovács Mihály volt bankelnököt pedig mint bűnsegédet tízrendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűn- szövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főügyészség. A Fővárosi Főügyészség mellőzte a vádemelést további 29 rendbeli vesztegetés, illetve az Agrobank Rt. második és negyedik, a nyomozó hatóságok által jogsértőnek talált tőkeemelésével kapcsolatos visszaélés ügyében, mert ezeknek a felelősség- revonás szempontjából nincs jelentőségük. MTI Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szófiai éves közgyűlésén Hárshegyi lehetségesnek tartotta egy lebegő kötvény kibocsátást is a fix helyett. Nem bocsátkozott részletekbe a tervezett kötvénykibocsátás feltételeiről, csupán azt mondta, hogy „új bázisszintre” gondolnak, amíg az árfolyameltérés fennáll. Magyarországnak 1997-ben 2,5 milliárd dollárt kell visszafizetnie. Hárshegyi szerint az ország valutatartaléka tízmilli- árd dollárnyi, így bőven van idő a kölcsönfelvételre. Az idén ebből a tartalékból törleszt Magyarország 1,5 milliárd dollárt. A magyar bankár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az MNB akár 7—8 évi lejáratú kötvényt bocsát ki a szokásos ötévi helyett. Egyidejűleg Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára úgy nyilatkozott, hogy 1995 áttörést hozott az ország adósságállományának csökkentésében. Noha a bruttó adósság tovább nőtt tavaly, a nettó adósságállomány csökkent. Az általános gazdasági helyzettel kapcsolatban Draskovics Tibor azt mondta, hogy Magyarország 1996-ban sikeresebben akarja felvenni a harcot az inflációval. Tavaly a stabilizáció ára a megélhetési költségek emelkedése volt, s a gazdaság- politikának most az antiinflációs intézkedésekre kell összpontosítania — mondta. Magyarországon szerkezeti reformokkal akarnak szembenézni a gonddal, leépítve az állami szektort és csökkentve az adóterheket — fűzte hozzá. Különösen a munkával kapcsolatos adókat akarják mérsékelni, a költekezés megszigo- . rításával kiegészítve — idézte szavait az amerikai gazdasági hírügynökség.
