Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-15 / 88. szám

Közélet Sárga nap A hepatitisről MTI Sárga nap címmel rendez­tek egészségügyi felvilágosí­tó programot szombaton Bu­dapesten, az Almássy téri Szabadidő Központban, an­nak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg a Hepa- titis-B vírus veszélyességét. A szervező a Hepatitis-B el­leni védőoltást előállító SmithKline Beecham ameri­kai gyógyszergyártó cég volt. Stegena Diana, a vállalat magyar programmenedzsere a rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta, hogy e vírus okozta fertőzés nemcsak májgyulladást okoz, hanem rovására írható a máj­rákok 80 százaléka. Különö­sen azért veszélyes, mert az esetek többségében a fertőzés tünetmentes. Az egészség- ügyi világszervezet adatai szerint Földünk lakosságának egyharmada átesett már ezen a fertőzésen. A krónikus ví­rushordozók száma pedig el­éri a 350 milliót, közülük Magyarországon mintegy 100 ezren élnek. A vírus okozta betegségben évente hozzávetőleg kétmillióan hal­nak meg. Magyarországon a védő­oltás 1991 óta hozzáférhető az egészségügyi dolgozók számára, s tavaly ősztől már a patikákban is mindenki megkaphatja a Hepatitis-B elleni oltóanyagot. A társada­lombiztosítás az oltóanyag árának 40 százalékát fizeti. A felnőttek számára egy oltó­anyag teljes ára 3000 forint­ba kerül, míg a gyermekek védőoltásáért 2600 forintot kémek. Ahhoz, hogy egy-egy ember védett legyen a Hepa­titis-B vírusa ellen, az oltást rövid időn belül — félév alatt — háromszor kell megismé­telni. Ingyen kapnak védőol­tást az egészségügyi dolgozó­kon kívül azok az újszülöttek, akiknek édesanyja fertőzött, továbbá fertőző betegek köz­vetlen környezetében élők. Alkotmánybírósági ülés MTI Az Alkotmánybíróság ked­den teljes ülést tart A testület megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint az egyik magyar egyetem a törvényt és saját szabályzatát megsértve egyetemi tanárnak jelölt olyan személyt, aki az előírt feltételeknek nem felel meg. Egy másik indítványo­zó azt a rendelkezést kifogá­solta, amely szerint veszély- helyzetben a kormány helyett az illetékes miniszter és a megyei közgyűlés elnöke is intézkedhet. A testület elé kerül az az indítvány, amely szerint apasági perben to­vábbra is mód van arra, hogy a törvényes képviselő elvon­ja a gyermekjogát származá­sa kiderítéséhez. Egy indítvá­nyozó azt kérte a testülettől, állapítsa meg az ideiglenes özvegyi nyugdíj szabályozá­sának alkotmányellenessé­gét. Megtárgyalják az alkot­mánybírák azt a beadványt is, amely szerint diszkrimináci­ónak minősül, hogy a háztar­tási tüzelőolajat csak lakos­sági célú fűtésre lehet hasz­nálni, de a lakásában egyéni vállalkozóként tevékenykedő személy a HTO-t fűtésre nem használhatja. Ifjúsági szervezetek tanácskozása MTI Korosztályukat érintő leg­fontosabb kérdések megvitatá­sára gyűltek össze számos bal­oldalhoz közel álló ifjúsági és civil szervezet képviselői Tak­sonyban; a szombaton zárult kétnapos tanácskozáson részt vett Kiss Péter, munkaügyi mi­niszter is. Simon Gábor, a Baloldali If­júsági Társulás (BIT) elnöke az MTI munkatársának elmondta: a megjelentek nem napi politi­kával, hanem a generációt hosszú távon érintő ügyekkel foglalkoztak, így megvitatták a köz- és a felsőoktatás készülő reformját, valamint a pálya­kezdő fiatalok helyzetét. Egyet­értettek abban, hogy a Gyer­mek és Ifjúsági Koordinációs Tanács korosztályi oldalának május 4-ére tervezett gyűlésén meg kell oldania a február ele­jén itt keletkezeti iegitimációs és bizalmi válságot. Remélik, hogy a gyűlés nyomán a mai­nál egységesebb és erősebb ér­dekképviseletre képes tárgyaló­csoport állhat fel, amelyben nem politikai törésvonalak, ha­nem szakmai vélemények men­tén bontakoznak majd ki a vi­ták. Szándéknyilatkozatot fo­galmaztak meg arról, hogy ezentúl konkrét ügyekben egyeztetnek egymással, és ebből a jövőben — tisztán szak­mai alapon szerveződő — min­denki számára nyitott együtt­működést kívánnak kialakítani. A BIT elnöke közölte: ez a szerveződés nem valaki ellen irányul majd, résztvevője lehet bárki, aki tenni kíván az ifjú­ság ügyéért. Kiss Péter, munkaügyi mi­niszter a találkozóról szólva fontosnak minősítette az ifjúsá­gi érdekképviselet utóbbi két évben kialakult fórumainak to­vábbi erősítését. Minél tagol­tabb, szervezetebb egy társada­lom, annál inkább érvényesít­hető benne a civil kontroll — mutatott rá —, ez pedig min­denki érdeke, mert az ellen­őrzés nem az adott kormány ellen irányul, hanem kiegészít­heti annak tevékenységét. UJ KELET Nemzetközi konferencia A minoriták gondjai Ad hoc bizottság a KDNP-ben A tények megismerése MTI A világ számos országában élő több mint ezer minorita (fe­rences) rendi szerzetes képvi­seletében szombaton és vasár­nap Miskolcon, a minorita rendházban tartották konferen­ciájukat a magyarországi, cseh­országi, lengyelországi, bulgá­riai provinciálisok, tartomány­főnökök. P. Golola Zdzislaw, a kelet-európai minorita rendi provinciák elnöke, a tanácsko­zás alkalmából rendezett sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy Magyarország első alkalommal adott otthont a félévenként megrendezésre kerülő konfe­renciának. P. Hubert Lipinski, a rend Rómából érkezett asszisztens-generálisa arról szólt, hogy a kelet-európai mi­norita tartományok mind egyenként, mind provinciákon belül más-más, összességében azonban mégis hasonló gon­dokkal küzdenek. Bulgáriában például össze­sen hat minorita él plébániákon szétszóródva, az országban alig van katolikus vallású ember, a gyakorló hívők száma pedig a lakosságnak csupán 10 száza­lékát teszi ki. Lengyelország­ban ugyanakkor több mint 1000 szerzetesük tevékenyke­dik; a lengyel provinciákhoz tartoznak a világ több országá­ban működő kolostorok Své­dországtól kezdve a volt szov­jet tagállamokon át Afrikáig, Ázsiáig, Dél-Amerikáig, így a lengyelek a rend világbázisát képezik. Magyarországon 1989-ben éledt újra a korábban betiltott és üldözött szerzetes- rend, jelenleg Miskolcon és Nyírbátorban tevékenykednek. Erdélyben újjáéledt a rend, mégpedig Aradon és Marosvá­sárhelyen. A szerzetesek Szent Ferenc-i főgondolata az evan­géliumi élet, amelyben hang­súlyt kap az egyszerűség, az alázat, az anyagiakban való igénytelenség, az együttérzés a szenvedő, küzdő néppel. MTI Megkezdte munkáját a Ke­reszténydemokrata Néppárton belül az az ad hoc bizottság, amelynek feladata a párt belső vitáit kiváltó okok felderítése. A háromtagú testület elnöke, Gartner József úgy véli: leg­főbb feladatuk a párt fegyelmi és etikai bizottságának (FEB) munkáját értékelni. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a belső politikai viták kiéleződése nyo­mán a Giczy Tibor vezette tes­tület sokszor nem megfelelően járt el, illetve, hogy döntéseik nem voltak pártatlanok. (A fe­gyelmi bizottság elnöke csak névrokona Giczy György párt­elnöknek.) Gartner István — bár nem akarta előrevetíteni vizsgálataik eredményét — az MTI munkatársának azt is el­mondta: a FEB több ízben po­litikai vitákból kovácsolt fe­gyelmi vagy etikai ügyet, oly­kor figyelmen kívül hagyva az ártatlanság vélelmét. Az ad hoc bizottság „hangu­latkeltőnek” tartja, hogy a FEB elnöke az országos választ­mány legutóbbi ülésén felol­vasta a testület Fihessy Tibort, Hasznos Miklóst és Pálos Mik­lóst elítélő etikai állásfoglalá­sát. Mint ismeretes, személyük ellen azért indult etikai vizsgá­lat, mert Isépy Tamás újbóli frakcióvezetővé választását követően „ellensajtótájékozta­tót” tartottak. Az ad hoc bizottság tényfel­táró munkáját az országos vá­lasztmány következő — várha­tóan május végén sorra kerülő — üléséig folytatja, s a vizsgá­lódások eredményéről előter­jesztést készít a párt legfelsőbb szerve számára. A pártveze­tőség előzetes nyilatkozatai szerint a tényeket az egység helyreállítása jegyében kíván­ják megismerni. Kiállítás Tokajban MTI A bor városában a Tokaji Múzeum előtti téren szom­baton Szabó György nép­jóléti miniszter, a város or­szággyűlési képviselője nyitotta meg A magyarság 1100 éves történelme a pénzek tükrében és A vi­lág forgalmi fémpénzei a XX. század végén című tárlatot, egyszersmind nu­mizmatikai világkiállítást. Májer János, a város pol­gármestere — a hegyaljai települések küldöttségei, Borsod országgyűlési kép­viselői, s több száz szakmai érdeklődő előtt elmondott köszöntőjében hangsú­lyozta: a városi rangját tíz éve visszanyerő Tokaj ere­detileg a ’96-os budapesti expóra jelentkezett a nu­mizmatikai világkiállítás megrendezésének ötleté­vel. Ennek elmaradása után vált a ’96: Magyaror­szág! országos idegenfor­galmi eseménysorozat ré­szévé a világviszonylatban is egyedülálló tárlat, amely október végéig várja a kö­zönséget. Kezdeményezője dr. Hornyák Csaba, miskolci orvos, nemzetközi hírű nu- mizmatikus, aki a világ 186 országának jelenleg ér­vényben lévő fémpénzei­nek teljes sorozatait gyűj­tötte össze, s állította ki az országok nemzeti bankjai­nak támogatásával—kivé­tel az Magyar Nemzeti Bank —, a miskolci Her­man Ottó Múzeum pedig a világon egyedülálló nu­mizmatikai gyűjteményét tárta a látogatók elé. Hornyák Csaba a hazai és nemzetközi sajtó számá­ra tartott tárlatvezetésén el­mondta, hogy a több mint háromezer pénzérmét be­mutató világkiállítás iránt máris igen nagy a hazai, az európai és a tengeren túli érdeklődés. Palotai István (Uj Kelet) Horn Gyuláék minden ere­jükkel azon vannak, hogy fe­ledtessék azt a tényt, miszerint az MSZP egy kommunista ál­lampárt utódpártja. Ezt eddig csak kijelentéseikkel bizony­gatták, most azonban valami szokatlan dolog történt. Egy régi szociáldemokrata vezető (méghozzá az MSZDP jobb­szárnyához tartozó politikus) temetésén „főgyászolóként” megjelent Kósáné Kovács Magda, az MSZP második em­bere, valamint Gál Zoltán el­nökségi tag, és ménkű nagy koszorúikkal felfegyverkezve rótták le kegyeletüket. Kósáné olyan búcsúztató szónoklatot tartott, hogy aki nem figyel jól oda a politikára, akár abba a tévedésbe is eshet, hogy az el­hunyt az MSZP frontembere volt. Az igazság azonban az, hogy a megboldogultnak az ég- egyadta világon semmi köze sem volt az MSZP-hez — nem is beszélve elődjéről, az MSZMP-ről! (Ha csak nem az, hogy öt évet leültettek vele.) Az MSZDP manapság min­dent elkövet, hogy tudatosítsa az ország lakosságában: az MSZP-hez semmi köze nincs, gyakorlati politikájával semmi­lyen szinten nem ért egyet. Csakhogy felvilágosító szándé­kuk nem jut el a köztudatig: pénz híján hangjuk gyenge, nincsenek fórumaik, ahol meg­szólalhatnának. Nem úgy az MSZP-nek, amely tudatos agy­mosást folytat az ügyben és pszichikai „Bruszilov-gőzhen- gerük” lassan, de megállíthatat­lanul halad abba az irányba, hogy az emberekkel elhitesse: a Magyar Szocialista Párt szo­ciáldemokrata gyökerekkel rendelkezik... Ezek a gyökerek valamelyest igazak, csak nem úgy, ahogy most azt beállítják. A szoedem párt 1948—49-es felszeletelé­sében, beolvasztásában (ma­gyarán: szétverésében) két „baloldali” szoedem igenis sze­repet kapott: nevezetesen, Szakasits Árpád és Marosán Györgyi Róluk azonban Hor- nék inkább mélyen hallgat­nak... Az elhunytnak végképp semmi köze sem volt ehhez az úgynevezett balszámyhoz, sőt, a párt árulóinak, a párt gyilko­sainak nevezte őket. Úgy tűnik, az MSZP vezetői, az MSZDP erőtlen tiltakozása ellenére is folytatja ezt a „foly­tonosság igazoló” politikát. Még a temetéseken is. Persze így könnyű. A halottak nem tudnak tiltakozni. *** Valami történt a kisgazda- pártban. A botrányos március 14-ei beszédet követően (az első „önvédelmi támadás” le­csengése után) mintha Torgyán József pártelnök nem szerepel­ne annyit a nyilvánosság előtt... A tiltakozó és élesen ellenzé­ki hangvételű sajtótájékoztatók sora ugyan mindmáig napi gya­korlata a pártnak, csak ezeket már nem kizárólag Torgyán, hanem jobbára mások tartják. Egyelőre még nem tudni, hogy ez következmény-e vagy pedig politikai taktika. Ha következmény — amit erősen kétlek —, akkor ez azt jelenti, hogy a „fővezér” kissé hátrébb szorult a hatalomból, a szalonképesebb szószólók, mérsékeltebb hangvételt meg­ütő profik javára. Ha valóban így van, akkor demokratizálja az egyébként egyéni kézi ve­zérlésre járatott (és tervezett) kisgazda pártalkotmányt. Mindez pedig igenis jót tesz a pártnak, és jót a jobboldali pol­gári blokk kialakulási lehetősé­geinek. Ha taktika — és Torgyán tu­datosan, önnön jószántából döntött a szerepkörök és a ha­talom bizonyos fokú (valós vagy látszólagos) leosztásáról — akkor is. A polgári pártok többször kijelentették, hogy Torgyánnal van bajuk, és nem a kisgazdák­kal. Ugyanakkor teljesen ma­gától érthetődő, hogy Tor­gyánnal sincs bajuk, csak a des­politikus, szélsőséges, néptri- bun Torgyánnal... Annak ellenére, hogy a leg­utóbbi FKGP-sajtónyilatkozat- ok tagadják, és megkérdőjele­zik a párt egyharmados tá­mogatottsági veszteségeit, mégis úgy tűnik, hogy nagyon komolyan veszik azt. Annak ellenére, hogy kijelentik: a ma­gyar politika két pólusúvá vált: baloldalra és kisgazdákra (tehát minden egyéb parlamenti pár­tot a baloldalhoz sorolnak ön- magukon kívül), mégis úgy tű­nik, hogy gyakorlati lépéseik nyitást jeleznek a polgári pár­tok irányába. Azonban bármi is az ok, csak és kizárólag jót eredményezhet a pártnak, ha folytatja ezt az újmódi irányvonalat. *** Jelcin, Gorbacsov, Zjuganov és Zsirinovszkij. Ők négyen tudták letenni az „asztalra” azt az egymillió aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy a hiva­talos elnökjelöltek sorába lép­jenek. Esélyeket latolgatni egyelő­re szinte lehetetlen. Jelenleg úgy tűnik, hogy a zászló Zju­ganov kommunista pártvezér­nek áll, azonban Jelcin is min­dent elkövet, hogy révbe jus­son. Jelcin kezében van egy roppant nagy adu: a jelenlegi hatalom. Zsirinovszkij tábora változatlan, és ebben a konstel­lációban szinte lehetetlennek tűnik a győzelme, mert támo­gatottsági indexe változatlan. A legnagyobb kérdés: Gorba­csov. Roppant tapasztalt, hogy ne mondjam „dörzsölt” politi­kus. Mindig tudta, hogy mit csinál és remek szónok. Az még ugyan nem derült ki, hogy kiket céloz meg szavazótábo­raként, de rálegyintve leírni ostobaság lenne, hiszen világé­letében arról volt híres, hogy meglepetéseket tud okozni. Egyáltalán nem kizárt, hogy idejében elő fog rukkolni vala­mivel, ami akár el is döntheti az orosz elnökválasztás sorsát. Ne higgyük hogy hazánk szá­mára mindez lényegtelen...

Next

/
Thumbnails
Contents