Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-15 / 88. szám

Falujáró 1996. április 15., hétfő UJ KELET Gemzse Dohányban a„dohány”! A falu lakóinak többsége mezőgazdasággal foglalko­zik, jellemző az almatermesz­tés, a dohány, kukorica és ta­karmánynövények termeszté­se. Többen főállású mezőgaz­dasági vállalkozók, akik csa­ládi összefogással dolgoznak. Közéjük tartozik a Balázs csa­lád. Látogatásunkkor F. Ba­lázs Károlyék éppen krump­lit válogattak. F. Balázs Ká­roly 33 évig a téeszben dol­gozott, három éve leszázalé­kolták, majd a fia munkanél- küli lett. és együtt kezdtek dolgozni. Visszakapták föld­jeiket, pillanatnyilag 30 hek­táron gazdálkodnak. A Nyidofemél pályázatot nyer­tek, leszerződtek öt hektárnyi dohányt, emellett burgonyá­val, kukoricával és almater­mesztéssel foglalkoznak. Ez persze már több munkával jár, mint amit a család elbírna, ezért időnként napszámoso­kat is felvesznek. A termelés­hez az évek folyamán besze­reztek mindenféle felszere­lést, kútfúrót, dohányszárítót, traktort, vetőgépet, ARO-t, öntözőberendezést és egy 300 négy­zetméteres fólia­sátrat. Úgy véli, van jövője a ma­gángazdálkodás­nak, de az energia- és a vegyszerárak megfojtják a gaz­dákat. Az elmúlt esztendőhöz ha­sonlítva negyven százalékosra be­csüli a vegyszer­árak emelkedését! Kevesebbet pedig nem lehet perme­tezni, mert akkor bevétel sem lesz. Jó, hogy legalább a Nyidofer követi felvásárlási áraival a költségnöveke­déseket. Virágot az ágyásból A közigazgatási hivatalok különváltak, de Ilk és Gemzse termelőszövetkezete közös maradt. liken a fűrészüzem, Gemzsén pedig a melegházak és a dohánytermesztés hozzák a fő bevételt. A taglétszám ki­csi, bérleti földterületen gazdál­kodnak, de ott van nekik a föld mélyéből felhozott forró víz. A szövetkezet a termálvizet a vi­rágkertészetben, illetve pa­lántanevelésre használja. Gyö­nyörű szegfűt, gerberát és más virágokat, valamint kikelőben levő paradicsom- és dohánypa­lántákat láttunk a hatalmas fó­liasátrakban. Sokfelől jönnek ide a virágboltosok áruért, de aki csak egy csokrot szeretne kapni, az is bátran betérhet, az ágyásokból választhat, a friss virágot pedig azonnal ízlésesen be is csomagolják. Virágkertészet A munkahelyteremtéshez hiányzik a tőke Gyógyfürdőt szeretnének Gemzse története a szomszé­dos Ilkéhez kapcsolódik, közös tanácsuk volt, 1990-ben váltak szét. Az MDF-kormány hátrá­nyos helyzetű településeket tá­mogató politikájának köszön­hetően elég szép eredményeket értek el. Az elmúlt évekről, eredményekről és tervekről./w- hász Andrással, Gemzse 1994- ben megválasztott polgármes­terével beszélgettünk. — Utakat építettünk, a József Attila és a Jókai utcák aszfalt- burkolatot kaptak, elkészült a ravatalozó, és az önkormány­zat segítséget nyújtott a refor­mátus egyháznak a fatorony rendbetételéhez is. A rászoru­ló időseknek az óvoda és a nap­közi konyhájáról főtt ételt jut­tatunk. A vízberuházást Ilkkel együtt bonyolítottuk le, de a gázbekötést már önállóan vál­laltuk. A gázt a termelőszövet­kezet telepére is bevezettük, mert a szárító üzemeltetéséhez szükségük van rá. Más munka- lehetőség nincs a faluban, 823 lakosból 42 személy részesül jövedelempótló támogatásban! Ennek ötven százalékát az ön- kormányzatnak kell előterem­teni, ami súlyos teherként ne­hezedik ránk. A munkahelyte­remtésre lennének terveink, de kellene egy tőkeerős vállalko­zó, aki hajlandó lenne nálunk befektetni pénzét. Van egy ter­mészeti kincsünk, a téesz tulaj­donában lévő termálkút, mely­nek 1276 méterről felhozott, 54 fokos vize van. Volt gyógyha- tás-vizsgálat is, ahogy hallot­tam, jó eredménnyel, több eset­ben bevált ízületi és gerincbán- talmak kezelésére. Egy fürdő létrehozásához azonban sok pénz szükséges, ezért kellene egy vállalkozó. Másfelől na­gyobb volumenű üvegházas kertészet működtetésében is lehetne gondolkodni, vagy a geotermikus energia más hasz­nosításában, mert egy víz­záróréteggel lejjebbről 94 fo­kos víz törne fel, ha lenne pénz mélyebbre fúrni. Az önkormányzat bármely lehetőséget, megoldást támo­gat, ami a munkanélküliséget csökkentené. Messze vagyunk a városoktól, a munkanélküli­vé vált emberek többek között azért sem tudnak elhelyezked­ni. A gondokat kissé enyhíti, hogy az elmúlt évekhez képest anyagi helyzetünk javult. Az új önkormányzat 8 millió forintos adósággal kezdte munkáját, arra jönnek a kamatok. A mű­ködéshez szükséges hiteleket visszafizettük, a hosszú lejára­tú hiteleink pedig 1997-ben rendeződnek. Ezt követően Ilkkel közösen tervezzük a szennyvízhálózat megépítését. A költségek csökkentése céljá­ból a vásárosnaményi szenny­víztisztítóra akarunk csatlakoz­ni. Kevés a pénz az iskola fenntartásához Veszélyben az önállóság Üres volt a gemzsei iskola. merthogy egy nappal húsvét után, szünet idején jártunk ott. A falunak saját iskolája van, ahol 87-en tanulnak, az óvodá­ban pedig 36 gyerek tölti hét­köznapjait. Ez az iskolai lét­szám elég az önállósághoz, de kevés ahhoz, hogy a gyerekek­re adott állami támogatás je­lentős segítség legyen az ön- kormányzatnak az oktatási intézmény fenntartásához. Amennyiben a létszám csök­ken, reális esély van az ingá­zás bevezetésére, a gyerekek ükre járnának iskolába. Az ön- kormányzat ezt szeretné elke­rülni, de ahhoz, hogy a hagyo­mányosan önálló gemzsei isko­la fennmaradjon, új pénzforrá­sokra lesz szükség. Képünkön a gyerekek a tavaszi szünetet élvezik. Beáta L-alakú épületben, a posta és a polgármesteri hivatal között bújik meg egy kis fodrászüzlet. Meleg, tavaszi napon nyitott ajtó mellett göndörödött egy vendég haja, miközben fiatal fodrászhölgy sürgött-forgott körülötte. A munka csak a ke­zét foglalta le, ezért beszélget­hettünk Cserepes Beátával, akiről kiderült, hogy bármilyen fiatalnak is tűnik, mestervizs­gát tett fodrász! A kis üzlet he­lyén valamikor tűzoltószertár tervei volt, csak nemrégiben alakítot­ták át fodrászüzletté. Beáta gemzsei, Kisvárdán tanult, de ott nem tudott elhelyezkedni, inkább a falujában próbált sze­rencsét. Többen kérdezték már, hogyhogy nem panaszkodik soha? Megvan rá az oka, mert bár csak egy alig nyolcszáz lel­kes településen él és dolgozik, de kialakult a vendégköre. Jön­nek hozzá a környező telepü­lésekről is, van munkája bőven, két tanuló segíti. Akár meg is állapodhatna, de még nagy ter­vei vannak. Szeretett volna pe­dagógiát tanulni a nyíregyházi tanárképző főiskolán egy olyan tanfolyamon, amit speciálisan fodrászoknak indítottak. A költségek viszont olyan na­gyok, hogy egyelőre le kellett tennie róla. A másik terve a nyelvtanulás, egy nyelvvizsga megszerzése. Kedveli a szak­máját, később is ezt akarja foly­tatni. Szerencsés, mert éppen a divatos hajviseletek a kedven­cei, tépett frizurákat vagy kon- tyot készít a legszívesebben. A postás családból lak mögött, de azért váltottunk pár szót. Elmondta, hogy Gem- zsére jött férjhez, azelőtt Anar- cson lakott. A férje munkanél­küli volt, majd ő lett a kézbesí­tő a faluban. Hetedik osztályos kisfiúk, és második osztályos kislányuk Gemzsén jár iskolá­ba. A kislány már el is döntöt­te, hogy ő lesz a harmadik pos­tás a családban. postának, így költsé­get takarítottak meg. Másrészt viszont a falu túlsó feléhez messze vannak a hi­vatalok. Az új posta már sokkal korsze­rűbb, modem felsze­reléseket kapott, örülnek neki a falu­ban, tudtuk meg Szászi Károlynétól, aki 16 éve dolgozik a postánál. Az ügy­felek jöttek-mentek. sok dolga volt az ab­Január ötödikén adták át az új gemzsei postahivatalt, amely a Debreceni Postaigazgatóság és a gemzsei önkormányzat közös beruházásában épült. Ezelőtt egy magánháznál bérel­tek helyiséget. Több szempont­ból előnyös a „közösködés”, a polgárok egy helyen el tudják intézni dolgaikat, nem kell kü­lön mosdó és mellékhelyiség a polgármesteri hivatalnak és a Az oldalt összeállította: Dojcsák Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents