Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
Technika 10 E 1996. április 13., szombat keverőpult mögött: Magyar Zoltán 99 A zene a mindenem!” UJ KELET Szintetizátor félprotiknak Digitális varázslat Ganzler Orsolya A fiatalok által közkedvelt szórakozóhelyeken mindenki a lemezlovasokra figyel. Ám mindenki csak azt látja belőlük. hogy mikor mások mulatnak, akkor ők éppen a munkájukat végzik. Közülük egy Magyar Zoltán. Ismertetőjegye: az arcán soha el nem tűnő, örök mosoly ül. Szeret beszélgetni, társaságban lenni. Nyitott ember, a fél világ a barátja, a másik fele pedig őt ismeri. Önmagáról, az életéről így vallott: — Édesanyámék elbeszéléséből tudom, hogy elég makacs és eleven gyerek voltam, de ha „ráültettek” a nagy rádiónkra, akkor megnyugodtam. Valahol Videó szak az ELTE-n MTI Az ELTE Természettudományi Kara videokommuni- káció és alkalmazott videó elnevezéssel ismét meghirdette posztgraduális szakosító képzését. A hatféléves szakra április 30-áig jelentkezhetnek diplomások és negyed-, ötödéves hallgatók. Felvételi korhatár nincs. Az egyéni levelező, önköltséges képzés hallgatói heti egynapos elméleti oktatáson és félévente egyhetes intenzív gyakorlaton vesznek részt. Az utolsó félévben televíziós szerkesztőségekben és videostúdiókban gyakorolnak, és ekkor készítik el diplomafilmjüket és államvizsga-dolgozatukat. A képzés végén államvizsgát tesznek. A negyedik félév után a szak legeredményesebb hallgatója kéthetes külföldi tanulmányúton vehet részt. A szak vezetőtanára Péterfjy András filmrendező. A felvételin a jelentkezők szóbeli vizsgát tesznek, és be kell mutatniuk egy néhány- perces, saját készítés videofelvételt, kisfilmet. Előny, ha a jelentkező már végzett videotanfolyamot, gyakorló videós, vagy független alkotóként már díjat nyert. itt kezdődött a kapcsolatom a zenével. Mikor már nagyobbacska lettem, a 6. Számú Általános Iskolába jártam, és be kell vallanom, sokat rosszalkodtam. Később a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában nyűttem a padot. Mielőtt felvettek volna a műszaki főiskolára, előbb egy évet katonáskodnom kellett Taszáron. Ez az egy év pedig, azt hiszem, életem legkellemetlenebb szakasza volt. Aztán Budapestre kerültem főiskolára. Elég aktív voltam, első év végére a rádióstúdió vezetője lettem. A kollégiumi bulik alkalmával gyakran rám, mint stúdiósra bízták a zene szolgáltatását. Nagyon élveztem. Idővel a Nyíregyháza Vitéz Péter (Új Kelet) A számítástechnika az élet szinte minden területén helyet követelt magának. Ez alól a zene sem lehetett kivétel: komplett hangstúdiók épültek a digitális technikára, kifejlődtek a szintetizátorok, s a hangot megszólaltató egységek és a számítógépek között egységes digitális zenei szabvány jött létre: a Midi. A számítógép-felhasználó igényeihez maximálisan alkalmazkodó, segítő program használatával ma már szinte mindenki megkomponálhat akár egy nagyzenekari szimfóniát is. Akár, mert ahhoz a technika puszta ismerete kevés, de a lehetőség mindenesetre adott. A háttérként szükséges egy viszonylag nagyobb teljesítményű számítógép, amiben található egy úgynevezett hangkártya. Ha ehhez a rendszerhez hozzákapcsolunk egy szintetizátort, erősítőt és hangfalakat, ezeket illesztjük egymáshoz, akkor kész is az otthoni hangstúdiónk. A számítógép monitorján megjelenő vakkottára a program segítségével hangokat „pakolhatunk fel”, beállíthatjuk a hangszínt, a hangerőt, s a mű-. vehető ikon bekapcsolásával a környéki diszkókba is eljutottam mint tanonc. Kiderült, hogy van hozzá érzékem, és így lemezlovas lett belőlem. Azóta levizsgáztam, s lemezbemutató-előadóművész vagyok. Egyébként pedig a volt iskolámban, a Bánkiban műszaki tanárként tanítok. Tavaly januárban hívták fel arra a figyelmemet, hogy lemezlovasokat keresnek a megyeszékhelyen. Farkas „Shultz" Tiborral találkozva megegyeztünk egy próbaműsorban. Sikeres lehetett, mert utána már az első élő műsor következett Azóta ott ragadtam. A lemezek és a zene világában mindig jól érzem magam. A muzsika, szintetizátor lejátssza a muzsikát, mert a hanggeneráló egységek egységesek, szabványosak. Ma már sok művész és együttes, többek között Vange- lis, vagy a német Kraftverk is ezt a technikát alkalmazza, s általa a szintetizátor lehetőségeit maximálisan kihasználják. ' Koncerteken, amikor a muzsika szépségét látványeffektusokkal kapcsolják össze, a számítógép segítségével egyszerűvé válik a korábban bonyolult a szórakoztatás a mindenem. Nehéz megítélnem, de azt hiszem, tetszik a fiataloknak, amit csinálok. Mindig figyelem a közönség reakcióját, hiszen nekik zenélek. Az ízlésem már régen kialakult, nem nagyon változik, de ettől függetlenül a mai slágerek is tetszenek. Néha persze becsempészem a saját kedvenceimet is, de nem ez dominál. A funky a kedvencem. Imádom az Earth wind and fire és a Kool and the gang zenéjét. Jelen pillanatban pedig a legkedvesebb lemezem a Jens - Loops and things. Nagyon szeretek beszélni a táncoló embereknek. Megpróbálok hangulatot csinálni, írok néhány rap-szöveget. Persze azért nem viszem túlzásba, mert ha egy DJ nem tud mit mondani, akkor inkább maradjon csendben. A zenepult mögött felszabadult vagyok, elengedem magam, felold a muzsika. Az iskolában viszont a vállalt kötelezettségeimnek megfelelően kell dolgoznom, s igyekszem ennek eleget is tenni. Állítólag szigorú is vagyok, bár ezt én nem tudom megítélni. Gyakran előfordul, hogy betelefonálnak a rádióműsoromba a diákjaim, vagy összefutok velük a diszkóban. Eddig még soha nem volt hátrányom abból, hogy látszatra különböző dolgokkal foglalkozom. Szeretem az embereket, a gyerekeket, a társaságot, az életet, a jó muzsikát. Mindenkit elfogadok olyannak, amilyen, de cserébe elvárom, hogy velem is ezt tegyék. Ha ez a rendszer működik, akkor minden rendben. feladat: a ritmus, az ütem követése. A számítógépek nyomon követik egymás üzeneteit, s kölcsönös utasításaikkal vezérlik egymást, megteremtve többek között olyan zene- és fényhatást, mint amit Jean-Michel Jarre hozott létre Párizsban: viliódzott, fényben úszott a Concorde tér, s az ott szórakozó közel félmillió ember a színpadtól való távoságtól függetlenül egyforma hangminőségben élvezhette a dallamokat. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Pár évtizede legfeljebb tréfás kiszólás lehetett volna a tíz újjal hegedülés. Ma már a gépi zene, a szintetizátorok korában nincs ebben semmi meglepő. Az elektromos zongorák, orgonák után egyre feljetebb szintetizátorok jelentek meg a piacon. Mi a kor szintjét figyelmbe véve, egy félprofi felhasználóknak ajánlható Yamaha PSR 510-est vettük szemügyre. A készülékben két bankra osztva hangszínek és dobkészletek találhatók. A stílusbankban kísérettel együt 100 dobhang közül választhatunk a hard rocktól a beaten át a dzsesszig, a voice-bankban pedig 128-ig számozták a hangszíneket, de az utolsó rész már csak hangeffekteket tartalmaz. A klaviatúrát rengeteg hangra lehet transzporaim, vagyis az adott billentyű hangfekvését megváltoztatni. Egy tekerőgombbal választhatunk programot, és digitális kijelzőről olvashatjuk le, éppen melyik működik. A gépben található egy hatsávos hangrögzítő. Keverni is lehet a felvett anyagokat, vagy dobkészletből kiválasztott hangot hozzátenni, tehát dalszerkesztésre is alkalmas a szerkezet. A szintetizátor számítógéphez is kapcsolható, és midizni is lehet vele. Vannak kész minták dalok kezdésére, de még a befejezésére is. Otthon a géppel dalt lehet írni, szerkeszteni, összeadni és kivonni, persze nem a számok, hanem a hangok világában. Kizárólag házi felhasználásra való megvétele meggondolandó, mert használtpiaci ára valamivel 100 ezer forint fölött van, de tudásszintje megfelelővé teszi színpadi zenélésre is. Az újabb szériák már többet tudnak, például az PSR 520-as készülékek az 510- eseknél szebb és több hangszínnel rendelkeznek, tulajdonképpen mini számítógépek, amelyekbe hangkártyákat is rakhatunk. A múlt és a jelen: a nagyapa és unokája Fotó: Racskó • • Összekapcsolódó technika Munkatársunktól Daguere, a fotóművészet megteremtőjének első lemezes fotográfiája óta nagyot lépett előre a világ a valóság rögzítésében. Először a fényképezőgépek fejlődtek. Mind gyorsabbak, egyszerűbbek lettek. Amikor az exponálási sebesség már olyan nagy volt, hogy a felemelkedő helikopter rotorja álló, s nem elmosódott képként jelentkezett, akkor azt gondolták: ez a technika csúcsa.' ..................... A f otóeszközök fejlődésével párhuzamosan, a 70-es évek közepétől kezdődött el a számítástechnika diadalmas térhódítása. Ennek eredményeképpen egyre „okosabb” chippeket építettek be a fényképezőgépekbe, s megszületett a digitális képrögzítés. Most már a lefotózott kép számítógépbe olvasva szabadon szerkeszthetővé vált, de a kép még mindig csak papíron volt élvezhető. A dallam és a hang hordozó- eszközeinek modernizálása 'Volt 'a' h'afnfiádik' fejlődési 'áj»,’ ami jelentős hatással volt a képi élmény tárolására. A lézeralapú letapogatórendszer tökélesedésével megjelentek, s egy pillanat alatt népszerűvé váltak a CD-k, a fényes, néhány collos átmérőjű korongok. A számítástechnika egyből lecsapott az új, nagy kapacitású tárolási lehetőségre, s innen csak egy ugrás volt, hogy kidolgozzák a digitális képrögzítést. Nem kell hozzá más, mint mint egy televízió, s egy hozzá kapcsolt kombinált CD-leját- SZ'ó: K lehledre ‘rögzített több száz képet egy távkapcsolónyomással a tévéképernyőre varázsolhatjuk, ahol tetszőlegesen nagyíthatjuk úgy, hogy közben muzsikát hallgathatunk. A CD-n tárolt képek nem mennek tönkre, nem sárgulnak, s kis helyen elférnek. Bár a technika fejlődésének minden egyes jelentős állomásán kijelentették, hogy ez a csúcs, ezt túlhaladni lehetetlenség, de az emberi találékonyság mindig rácáfolt a jóslatokra. Mi jöhet még ez után? Ma még nem lehet tudni, de egy biztos: lesz idő, mikor a mai technika múze- ‘ ümi érdekességgé válik. Vangelis csak tudja, hogy mit csinál Számítógép-vezérelt koncert
