Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

Technika 10 E 1996. április 13., szombat keverőpult mögött: Magyar Zoltán 99 A zene a mindenem!” UJ KELET Szintetizátor félprotiknak Digitális varázslat Ganzler Orsolya A fiatalok által közkedvelt szórakozóhelyeken mindenki a lemezlovasokra figyel. Ám mindenki csak azt látja belőlük. hogy mikor mások mulatnak, akkor ők éppen a munkájukat végzik. Közülük egy Magyar Zoltán. Ismertetőjegye: az ar­cán soha el nem tűnő, örök mosoly ül. Szeret beszélgetni, társaságban lenni. Nyitott em­ber, a fél világ a barátja, a má­sik fele pedig őt ismeri. Önma­gáról, az életéről így vallott: — Édesanyámék elbeszélé­séből tudom, hogy elég makacs és eleven gyerek voltam, de ha „ráültettek” a nagy rádiónkra, akkor megnyugodtam. Valahol Videó szak az ELTE-n MTI Az ELTE Természettudo­mányi Kara videokommuni- káció és alkalmazott videó elnevezéssel ismét meghir­dette posztgraduális szako­sító képzését. A hatféléves szakra április 30-áig jelent­kezhetnek diplomások és negyed-, ötödéves hallga­tók. Felvételi korhatár nincs. Az egyéni levelező, ön­költséges képzés hallgatói heti egynapos elméleti okta­táson és félévente egyhetes intenzív gyakorlaton vesz­nek részt. Az utolsó félévben televíziós szerkesztőségek­ben és videostúdiókban gya­korolnak, és ekkor készítik el diplomafilmjüket és ál­lamvizsga-dolgozatukat. A képzés végén államvizsgát tesznek. A negyedik félév után a szak legeredménye­sebb hallgatója kéthetes kül­földi tanulmányúton vehet részt. A szak vezetőtanára Péterfjy András filmrendező. A felvételin a jelentkezők szóbeli vizsgát tesznek, és be kell mutatniuk egy néhány- perces, saját készítés vide­ofelvételt, kisfilmet. Előny, ha a jelentkező már végzett videotanfolyamot, gyakorló videós, vagy független alko­tóként már díjat nyert. itt kezdődött a kapcsolatom a zenével. Mikor már nagyob­bacska lettem, a 6. Számú Ál­talános Iskolába jártam, és be kell vallanom, sokat rosszal­kodtam. Később a Bánki Do­nát Ipari Szakközépiskolában nyűttem a padot. Mielőtt felvet­tek volna a műszaki főiskolá­ra, előbb egy évet katonáskod­nom kellett Taszáron. Ez az egy év pedig, azt hiszem, életem legkellemetlenebb szakasza volt. Aztán Budapestre kerül­tem főiskolára. Elég aktív vol­tam, első év végére a rádióstú­dió vezetője lettem. A kollégi­umi bulik alkalmával gyakran rám, mint stúdiósra bízták a zene szolgáltatását. Nagyon él­veztem. Idővel a Nyíregyháza Vitéz Péter (Új Kelet) A számítástechnika az élet szinte minden területén helyet követelt magának. Ez alól a zene sem lehetett kivétel: komplett hangstúdiók épültek a digitális technikára, kifejlődtek a szintetizátorok, s a hangot megszólaltató egységek és a számítógépek között egységes digitális zenei szabvány jött lét­re: a Midi. A számítógép-felhasználó igényeihez maximálisan alkal­mazkodó, segítő program hasz­nálatával ma már szinte min­denki megkomponálhat akár egy nagyzenekari szimfóniát is. Akár, mert ahhoz a technika puszta ismerete kevés, de a le­hetőség mindenesetre adott. A háttérként szükséges egy viszonylag nagyobb teljesítmé­nyű számítógép, amiben talál­ható egy úgynevezett hangkár­tya. Ha ehhez a rendszerhez hozzákapcsolunk egy szinteti­zátort, erősítőt és hangfalakat, ezeket illesztjük egymáshoz, akkor kész is az otthoni hang­stúdiónk. A számítógép monitorján megjelenő vakkottára a prog­ram segítségével hangokat „pa­kolhatunk fel”, beállíthatjuk a hangszínt, a hangerőt, s a mű-. vehető ikon bekapcsolásával a környéki diszkókba is eljutot­tam mint tanonc. Kiderült, hogy van hozzá érzékem, és így lemezlovas lett belőlem. Azóta levizsgáztam, s lemezbemuta­tó-előadóművész vagyok. Egyébként pedig a volt isko­lámban, a Bánkiban műszaki tanárként tanítok. Tavaly januárban hívták fel arra a figyelmemet, hogy lemezlovasokat keresnek a megyeszékhelyen. Farkas „Shultz" Tiborral találkozva megegyeztünk egy próbamű­sorban. Sikeres lehetett, mert utána már az első élő műsor következett Azóta ott ragadtam. A leme­zek és a zene világában mindig jól érzem magam. A muzsika, szintetizátor lejátssza a muzsi­kát, mert a hanggeneráló egy­ségek egységesek, szabványo­sak. Ma már sok művész és együttes, többek között Vange- lis, vagy a német Kraftverk is ezt a technikát alkalmazza, s általa a szintetizátor lehető­ségeit maximálisan kihasznál­ják. ' Koncerteken, amikor a mu­zsika szépségét látványeffektu­sokkal kapcsolják össze, a szá­mítógép segítségével egyszerű­vé válik a korábban bonyolult a szórakoztatás a mindenem. Nehéz megítélnem, de azt hiszem, tetszik a fiataloknak, amit csinálok. Mindig figyelem a közönség reakcióját, hiszen nekik zenélek. Az ízlésem már régen kialakult, nem nagyon változik, de ettől függetlenül a mai slágerek is tetszenek. Néha persze becsempészem a saját kedvenceimet is, de nem ez dominál. A funky a kedven­cem. Imádom az Earth wind and fire és a Kool and the gang zenéjét. Jelen pillanatban pedig a legkedvesebb lemezem a Jens - Loops and things. Nagyon szeretek beszélni a táncoló embereknek. Megpró­bálok hangulatot csinálni, írok néhány rap-szöveget. Persze azért nem viszem túlzásba, mert ha egy DJ nem tud mit mondani, akkor inkább marad­jon csendben. A zenepult mögött felszaba­dult vagyok, elengedem ma­gam, felold a muzsika. Az is­kolában viszont a vállalt köte­lezettségeimnek megfelelően kell dolgoznom, s igyekszem ennek eleget is tenni. Állítólag szigorú is vagyok, bár ezt én nem tudom megítélni. Gyakran előfordul, hogy betelefonálnak a rádióműsoromba a diákjaim, vagy összefutok velük a disz­kóban. Eddig még soha nem volt hátrányom abból, hogy lát­szatra különböző dolgokkal foglalkozom. Szeretem az embereket, a gyerekeket, a társaságot, az éle­tet, a jó muzsikát. Mindenkit elfogadok olyannak, amilyen, de cserébe elvárom, hogy ve­lem is ezt tegyék. Ha ez a rend­szer működik, akkor minden rendben. feladat: a ritmus, az ütem kö­vetése. A számítógépek nyomon kö­vetik egymás üzeneteit, s köl­csönös utasításaikkal vezérlik egymást, megteremtve többek között olyan zene- és fényha­tást, mint amit Jean-Michel Jarre hozott létre Párizsban: viliódzott, fényben úszott a Concorde tér, s az ott szórakozó közel félmillió ember a szín­padtól való távoságtól függet­lenül egyforma hangminőség­ben élvezhette a dallamokat. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Pár évtizede legfeljebb tréfás kiszólás lehetett volna a tíz új­jal hegedülés. Ma már a gépi zene, a szintetizátorok korában nincs ebben semmi meglepő. Az elektromos zongorák, orgo­nák után egyre feljetebb szin­tetizátorok jelentek meg a pia­con. Mi a kor szintjét figyelmbe véve, egy félprofi felhasználók­nak ajánlható Yamaha PSR 510-est vettük szemügyre. A készülékben két bankra osztva hangszínek és dobkész­letek találhatók. A stílusbank­ban kísérettel együt 100 dob­hang közül választhatunk a hard rocktól a beaten át a dzsesszig, a voice-bankban pe­dig 128-ig számozták a hang­színeket, de az utolsó rész már csak hangeffekteket tartalmaz. A klaviatúrát rengeteg hangra lehet transzporaim, vagyis az adott billentyű hangfekvését megváltoztatni. Egy tekerő­gombbal választhatunk progra­mot, és digitális kijelzőről ol­vashatjuk le, éppen melyik működik. A gépben található egy hatsávos hangrögzítő. Ke­verni is lehet a felvett anyago­kat, vagy dobkészletből kivá­lasztott hangot hozzátenni, te­hát dalszerkesztésre is alkalmas a szerkezet. A szintetizátor szá­mítógéphez is kapcsolható, és midizni is lehet vele. Vannak kész minták dalok kezdésére, de még a befejezésére is. Ott­hon a géppel dalt lehet írni, szerkeszteni, összeadni és ki­vonni, persze nem a számok, hanem a hangok világában. Kizárólag házi felhasználásra való megvétele meggondolan­dó, mert használtpiaci ára va­lamivel 100 ezer forint fölött van, de tudásszintje megfele­lővé teszi színpadi zenélésre is. Az újabb szériák már töb­bet tudnak, például az PSR 520-as készülékek az 510- eseknél szebb és több hangszín­nel rendelkeznek, tulajdonkép­pen mini számítógépek, ame­lyekbe hangkártyákat is rakha­tunk. A múlt és a jelen: a nagyapa és unokája Fotó: Racskó • • Összekapcsolódó technika Munkatársunktól Daguere, a fotóművészet megteremtőjének első leme­zes fotográfiája óta nagyot lépett előre a világ a valóság rögzítésében. Először a fény­képezőgépek fejlődtek. Mind gyorsabbak, egyszerűbbek lettek. Amikor az exponálási sebesség már olyan nagy volt, hogy a felemelkedő helikop­ter rotorja álló, s nem elmo­sódott képként jelentkezett, akkor azt gondolták: ez a technika csúcsa.' ..................... A f otóeszközök fejlődésével párhuzamosan, a 70-es évek közepétől kezdődött el a számí­tástechnika diadalmas térhódí­tása. Ennek eredményeképpen egyre „okosabb” chippeket épí­tettek be a fényképezőgépekbe, s megszületett a digitális kép­rögzítés. Most már a lefotózott kép számítógépbe olvasva sza­badon szerkeszthetővé vált, de a kép még mindig csak papí­ron volt élvezhető. A dallam és a hang hordozó- eszközeinek modernizálása 'Volt 'a' h'afnfiádik' fejlődési 'áj»,’ ami jelentős hatással volt a képi élmény tárolására. A lézerala­pú letapogatórendszer tökélese­désével megjelentek, s egy pil­lanat alatt népszerűvé váltak a CD-k, a fényes, néhány collos átmérőjű korongok. A számítástechnika egyből lecsapott az új, nagy kapacitá­sú tárolási lehetőségre, s innen csak egy ugrás volt, hogy ki­dolgozzák a digitális képrögzí­tést. Nem kell hozzá más, mint mint egy televízió, s egy hozzá kapcsolt kombinált CD-leját- SZ'ó: K lehledre ‘rögzített több száz képet egy távkapcsoló­nyomással a tévéképernyőre varázsolhatjuk, ahol tetszőle­gesen nagyíthatjuk úgy, hogy közben muzsikát hallgatha­tunk. A CD-n tárolt képek nem mennek tönkre, nem sárgulnak, s kis helyen elfér­nek. Bár a technika fejlődésé­nek minden egyes jelentős állomásán kijelentették, hogy ez a csúcs, ezt túlhaladni le­hetetlenség, de az emberi ta­lálékonyság mindig rácáfolt a jóslatokra. Mi jöhet még ez után? Ma még nem lehet tud­ni, de egy biztos: lesz idő, mikor a mai technika múze- ‘ ümi érdekességgé válik. Vangelis csak tudja, hogy mit csinál Számítógép-vezérelt koncert

Next

/
Thumbnails
Contents