Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
Zene UJ KELET 1996. április 13., szombat 9 Fülpiszkáló Requiem Mozartért Gombás Sándor Ferenc Amikor Wolfgang Amadeus Mozart kézhez kapta egy ismeretlen gróf levelét, hogy írjon felesége halálára egy gyászmisét, nem sejthette, hogy a saját Requiemjét fogja megírni. A felkérést vállalta, hiszen anyagi gondokkal küszködött. Komponálás közben hirtelen megbetegedett és hamarosan elhunyt. A művet tanítványa, Süssmayr fejezte be, ki végig ott volt mestere halálos ágyánál. Feladata nem volt több egy kottamásolóénál, hiszen Mozart pontos utasításokkal látta el a gyászmise befejezését illetően. A Requiemet a XVIII. századi egyházi muzsika alapjaira építette, így lazán szerkesztette össze az egyes tételeket. A korabeli gyászmisék szövege szigorúan kötött volt, ettől Mozart sem térhetett el. Az első tétel, amiről a mű a címet kapta: Requiem, emlékezés, ráhangolja a hallgatót a gyászmise hangulatára. Ezt követi a Kyrie eleyson!, Az Irgalmazz, Urunk!, majd az ezt követő tételekben megtörténik a szentek felvonulása. (Jézus Krisztus; Angus Dei, avagy Isten báránya...) Az utolsó tételek között hallható a Hostias, vagyis Meny- nyei hozsanna. A legismertebb tétel, ami a Lacrimosa után következik, az Ámen, amely minden interpretációban változik, olykor önálló tételként hangzik el. így Süssmayr verziójában a Lac- rimosa-tételhez szervesen hozzátartozik, míg egy másik komponista, Freystadtler feldolgozásában önálló. Magyarországon a Feren- csik János által vezényelt változat a legismertebb. A kiváló karmester halála előtt öt évvel dirigálta azt a hang- felvételt, amely a közelmúltban a Hungaroton Classic Kft. gondozásában jelent meg a hazai és nemzetközi piacon. A művet a Magyar Állami Hangversenyzenekar adja elő a Magyar Rádió és Televízió Énekkarával. Szólisták: Kalmár Magda szoprán, Takács Klára alt, Koron- dy György tenor és Gregor József basszus. A feldolgozás olyan kiválóan sikerült, hogy hozzáértő vélemények szerint felülmúlja a kitűnő angol karmester, Norrington interpretációját. Egyedülálló zenei élményt kínál a klasszikus muzsika kedvelőinek. (Hungaroton Classic Sorozat, 1996., 560 forint) MOZART János Kern lesik Millecentenárium az Operában A Magyar Állami Operaház nemzetközi együttműködéssel szervezett színvonalas zenei estekkel szeretne hozzájárulni a honfoglalás 1100. évfordulója és a '96 Magyarország ünnepi rendezvénysorozathoz. Kék Duna Operagála címmel rendezik meg a Duna-menti országok zenei találkozóját május 11-én és 12-én. Svéd Szent Iván- éjnek lesz a helyszíne az Andrássy úti palota június 24-én. Az Erkel Színház ad otthont a június 27-i Japán estnek. Vizsgakoncert a tanárképző főiskolán Népzenészek örömünn Berki Antal (Új Kelet) Záróhangversenyre invitál a meghívó. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola ének- zene/népzene negyedik éves hallgatói adnak számot tudásukról. Az országban egyedülálló képzési formát négy esztendővel ezelőtt Jób Árpád indította el. Most végez az első levelező évfolyam. A nappalisok már tavaly kirajzottak a nagybetűs Életbe. Tárczyné Csíki Edith főiskolai adjunktussal és Borsi Ferenc oktatóval beszélgettünk a népzeneoktatás jelenéről és jövőjéről. — Milyen igények miatt hirdették meg ezt a szakot? Csíki Edith: — A népzenei hagyományok mindig is komoly értéket képviseltek, tanításuk azonban nem volt megoldott. Lelkes, gyakorlaton felnőtt művészek tanították a gyerekeket megfelelő végzettség nélkül. Az oktatási törvény is előírta a megfelelő pedagógiai végzettséget, de népzenére szakosodott diplomát akkoriban Magyarországon sehol sem lehetett szerezni. Ezt a hiányt pótolta a Jób Árpád indította szak. Akkor úgy tűnt, hogy a minisztérium csak egyszeri alkalomra ad engedélyt, de szerencsére az igények olyan nagyok, hogy jövőre is folytathatjuk a munkát. Borsi Ferenc: — A népzenei mozgalmak kikövetelték maguknak az intézményesített elismerést. Ma már nem elegendő az oktatáshoz az a tudás, amit nyári táborokban vagy az úgynevezett C-kategóriás tanfolyamokon lehetett szerezni. Nem véletlen, hogy a most végzős hallgatóink zöme elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere megtisztelő címet. Növendékeink magas szinten képviselik szakmájukat. —Ön a Vajdaságból települt át, mennyire élő ott a népzene? Borsi Ferenc: —Szerencsére a mesterséges országhatárok nem ártottak a hagyományoknak. Kultúrákat nem lehet ostoba gátakkal eltörölni. Sokkal erőteljesebbek a hagyományok. Egyfajta önvédelmet jelentenek a magába olvasztó többségi akarattal szemben. — Veszélyezteti-e a tanítás folyamatosságát az, hogy a főiskola oktatókat kénytelen elbocsátani? Csíki Edith: — Igen. Nemcsak a levelező, hanem a nappali szak helyzete is nehéz. Hiába tudnánk biztosítani olyan kollégák részvételét a tanításban, akik magas szintű tudással, művészi fokon végezhetnék ezt a munkát, egyszerűen nincs rá pénz. — hiányán jelentkeztek a következő évfolyamra? — Noha nincs keretszám, úgy gondoljuk, hogy mintegy húsz, harminc hallgatóval indulunk. Jelen pillanatban 64 jelentkező van, — Van-e megfelelő számú álláshely a végzősök számára? — A levelezősökkel nincs probléma, hiszen ők eddigi munkájuk alátámasztására szerzik meg a megfelelő képesítést. Úgy tudom, hogy a tavaly végzett nappali évfolyam minden hallgatója talált magának munkahelyet. — Szerettem volna Jób Árpáddal is beszélni, de sajnos nem sikerült. Miért? Borsi Ferenc: — A főiskola súlyos döntésre kényszerült. Le kellett építeni az óraadó tanárokat. Jób Árpád, akinek főállású munkahelye Debrecenben van, áldozatul esett ennek a döntésnek. Ez a szak az ő édesgyermeke. Még mindig tart órákat, de gyakorlatilag már nincs a főiskolán. —A végzős növendékek április 17-én, szerdán koncerten mutatkoznak be. Hallhatnánk erről részletesebben? Borsi Ferenc: — A tanterv része, hogy a hallgatók mutatkozzanak be a nyilvánosság előtt is hangszeres, illetve énektudással. Ezt a gálát kicsit népzenei ünnepnek is tervezzük, hiszen ismert egyéniségek, együttesek lépnek fel nemcsak Magyarországról, hanem a határokon túlról is. Közreműködik a Méta, a Muzsikás, a Kolompos és az egri Gajdos együttes. Csiki Edith: — Népszerűsíteni szeretnénk munkánkat, nem tagadva, hogy fennmaradásunkhoz pénzre van szükségünk. Szeretnénk alapítványunkhoz támogatókat találni. Számlaszámúnk: 10404405- 44020396-00000000. A legkisebb adomány is segíthet rajtunk. Minden támogatást köszönünk. A magyar zene utazó nagykövete Durkó Zsolt hatvankét éves Berki Antal (Új Kelet) 1934. április 10-én született Durkó Zsolt, a kortárs magyar zene markáns képviselője. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán szerzett zeneszerzésből oklevelet. Farkas Ferenc növendéke volt. A most hatvankét éves művész a zeneirodalom szinte minden területén jelentősét alkotott. A magyar zene utazó nagykövete. A diploma megszerzése után a római Santa Cecília Akadémia mesterkurzusát látogatta két évig. Ebben az időszakban született egyik legjelentősebb versenyműve, a Magyar Rapszódia. A kompozíció a legtisztább magyar történelmi hagyományokra épül. A partitúra közli azokat a forrásokat, amelyek a pogány korok varázs- igéitől a XIV. századi vándormuzsikusok kesergő dallamainak kompozícióba foglalásáig öleli fel a magyar zene elképzelt történetét. Á mű nagy nemzetközi sikert aratott, díjat nyert az UNESCO párizsi Tribune Intemationale-ján. A Santa Cecília Akadémián született két szólóklarinétra és zenekarra írt műve, Lehel György vezényletével az Állami Hangverseny Zenekar mutatta be 1968-ban. Durkó a legismertebb magyar zeneszerző. Külföldi díjainak se szeri, se száma. Alkotásai mindenütt a világon a legelőkelőbb hangversenytermekben csendülnek fel. Műveket rendelt tőle például a BBC Zenekar és a washingtoni Koussevitzky Foundation. Zenekarra írt műveiben a magyar és a világ zenetörténetének legnemesebb hagyományait villantja fel. Nagy általánosságban a történelmi témákat dolgozza fel sajátos, egyéni látásmódjával, ötvözve a modem zenei technika díszítő elemeivel. Egyik legnagyobb hatású oratóriuma a Halotti beszéd. A zeneirodalom szinte minden ágában jelentősét alkotott. Szabadfoglalkozású komponista, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán mesterkurzusokat vezet. 1971—76 között az Akadémia rendes tanára volt. Leadbellyhagyaték „Új lemezzel” jelentkezett Leadbelly, a század első felének kiemelkedő folk-blues énekese. A csaknem ötven esztendeje (1949 óta) halott, s meglehetősen zaklatott életű énekesnek a harmincas években a louisianai Angola-börtönben keletkezett dalaiból válogatott a szerkesztő. Igen fiatalon elismert művésze lett ennek a hangszernek, de általában a bluesnak is — mégha nem is lehet milliókban mérni rajongóinak táborát. Nyughatatlan természete miatt hamar összeütközésbe került a törvénnyel. Négyszer ült börtönben. Mind szabadlábon, mind börtönbüntetései közben készítettek vele felvételeket a kongresszusi könyvtár számára. Ezeket a felvételeket hosszas előkészületek után 1990-ben adták ki 12 lemezen. Tea kettesben Bécsi tudósítónktól Bécs belvárosában az a hír járja manapság, hogy érdemes betérni a Bristolba egy teára, mert amellé meglepetést kínál vendégeinek a hotelmenedzser. Aki híve a hagyományoknak, szívesen fogyasztja délutáni teáját a Bristol halijában. Manapság nemcsak az a különbség a londoni és a bécsi teadélutánok között, hogy az utóbbi korábban kezdődik, hanem az is, hogy Bécsben — a zene városában — a teázást zene kíséri. Mi, magyarok méltán lehetünk büszkék Keresztesi Évára, aki valósággal vonzza a vendégeket. A szőke, mosolygós diáklány a bécsi Konzervatórium növendéke. Naponta 15.30 és 17.30 között Paganini virtuozitásával szólaltat meg hegedűjén szonátákat és szólókat. Á Bristol halijában teá- zók délutáni Earl Grey vagy Ceylon teájuk mellé olyan zenei élményt kapnak, mely sokak szerint felejthetetlen. A terem akusztikája is rendkívül jó, s talán a híres bécsi ,JKonzertsaal”-ban sem nyújtana nagyobb élvezetet Keresztesi Éva könnyed, elbűvölő játéka. Egyre többen élvezik a klasszikus zene kedvelői közül ezt az egyedi, lenyűgöző és magával ragadó hangulatot. Szárnyra kelt már az első szlogen is, mely szerint manapság a Bristolban „Tea- time”=„Eva-Time”.
