Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-11 / 85. szám

2 1996. április 11., csütörtök Külföld UJ KELET Evakuálás Libériából Az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint szerda hajnalban hivatalosan is bejelentette, hogy a libériái fővárosban tapasztalható bizonytalan és kaotikus állapotok­ra való tekintettel Washington megkezdte az amerikai és kül­földi állampolgárok kimenekítését az afrikai országból. Glyn Davies szóvivő közölte, hogy az evakuálás a szemben álló libériái erők között időközben bejelentett tűzszüneti egyez­mény ellenére is folytatódik. A légihíd beindulása előtt jelentős mértékben felfejlesztették a térségbeli amerikai erőket. A monroviai nagykövetségre a nap folyamán két tu­cat, különlegesen kiképzett kommandós érkezett, hogy fel­mérje a biztonsági feltételeket és szükség esetén gondoskod­jon a képviselet védelméről. Veszélyben a koreai béke Dél-koreai és amerikai vezetők szerdán Szöulban megerősítették, hogy készek határozott választ adni az észak­koreai hadsereg provokációira, Dél-Korea mindazonáltal to­vábbra is betartja az északi fél által megsértett fegyverszü­neti egyezményt, és nem állítja le a Phenjanhoz fűződő cse­kély kereskedelmet. Ri Szu Szang miniszterelnök ellátoga­tott arra a dél-koreai szigetre, amelyet Szöulban egy északi támadás legvalószínűbb célpontjának tartanak. Ri Jang Ho nemzetvédelmi és Kong Ro Mjung külügyminiszter, vala­mint Gary Luck tábornok, a Dél-Koreában állomásozó 37 ezer amerikai katona parancsnoka és James Laney amerikai nagykövet közös nyilatkozatban szólította fel Észak-Koreát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a félsziget békéjét „rendkí­vüli módon veszélyeztető, durva provokációival”. Elfogták a maffiavezért Az olasz hatóságok szerdán elfogták a nápolyi maffia, a camorra egyik családjának hosszú ideje körözött fejét. A most letartóztatott Giorgio Lago negyedik éve bujkált; neve a leg­veszélyesebbnek tartott maffiafőnökök listáján szerepelt. Giorgio Lago három — már börtönben lévő — testvérével együtt Nápoly egyik külvárosát „birtokolta”. Hármas kormányfői találkozó Ebben az évben is megtartják a szlovák—magyar—oszt­rák hármas kormányfői találkozót, mégpedig Szlovákia te­rületén —jelentette be. Franz Vranitzky osztrák kancellár azt követően, hogy egynapos nem hivatalos pozsonyi látogatá­sa során munkareggelin találkozott Vladimír Meciar kormányfővel és Juraj Schenk külügyminiszterrel. A talál­kozó valószínűleg júniusban lesz. Juraj Schenk szlovák kül­ügyminiszter a találkozóról nyilatkozva elmondta: Franz Vranitzky az Európai Unió kormányközi konferenciájának munkájáról tájékoztatva úgy vélekedett, hogy Szlovákia az uniós tagságra esélyes országok első csoportjába tartozik. — A pozsonyi Közgazdasági Egyetem tudományos tanácsa szerdán díszdoktori címet adományozott Franz Vranitzky osztrák kancellárnak. Világgazdaság — sorokban Tokió — Japán négy év alatt 500 millió dollár segélyt ad Boszniának — jelentette szerdán a Kyodo hírügynökség, japán kormányforrásra hivatkozva. Japán hivatalosan a pén­teken és szombaton tartandó brüsszeli Bosznia-értekezle- ten jelenti be a segélyt. A japán segélyből még az idén 150 millió dollárt szánnak a boszniai vasutak, utak és villany- vezetékek javítására, 80 millió dollárral pedig a menekül­tek visszatelepülését és a munkahelyteremtést segítik. A Világbank becslése szerint Boszniának az idén 1,8 milliárd dollár segélyre volna szüksége az újjáépítésre. Az összegből 400 millióra még nincs ajánlat a világ országaiból. Kijev — Leonyid Kucsma ukrán elnök visszaküldte át­dolgozásra a parlamentnek a március elején megszavazott reklámtörvényt. Az államfő indoklása szerint azért van szük­ség a felülvizsgálatra, mert a parlamenti jóváhagyás óta feltűnően sokan tiltakoztak a törvény ellen —jelentette szer­dán az Interfax Ukraina híriroda. A március 5-én elfoga­dott reklámtörvény előírta, hogy 15 százalékos adót kell leróni mindenféle reklámtevékenységből származó jövede­lem után. A dokumentum egyúttal betiltotta a dohány és a szeszesital reklámozását. A törvényt keményen bírálták a termelő vállalatok és kereskedelmi szervezetek, és még a parlament médiabizottsága is úgy vélte, hogy a törvény sérti a dohányosok szabadságjogait. Szófia — Zselju Zselev bolgár államfő megvétózta a jö­vedelemadók és a helyi ingatlanadó emelését Bulgáriában, de nincs sok esély arra, hogy a parlament törvénybe ne ik­tassa az emelést második szavazással. Az elnök szerint a meredek emelés megöli a szabad vállalkozást és a külföldi befektetéseket. A parlament, amelyben többségben van a kormányzó Bolgár Szocialista Párt, egyszerű többséggel visszautasíthatja az elnöki vétót. A kisebbségekről Bukarestben Európai normák szerint Auschwitz: tüntetés A lengyel kormány mély­ségesen elítéli az auschwitzi emlékhely emlékét súlyosan sértő múlt szombati de­monstrációt, s az azon el­hangzott rasszista, antisze­mita és nagyfokú intoleran­ciáról tanúskodó jelszavakat — áll a varsói miniszterta­nács szerdán kiadott nyilat­kozatában. A nagy vihart kavart ügy körülményeivel a szerdai kormányülésén is­merkedtek meg a varsói ka­binet tagjai. Az ülés után közzétett nyilatkozat meg­engedhetetlennek tartja, hogy valamely állami hiva­taltól bárki zsarolással pró­báljon számára kedvező döntést kicsikarni, de elfo­gadhatatlannak minősíti azt is, hogy a hivatal engedjen a zsarolásnak. A hét végi esethez hasonló konfliktus jövőbeni elkerülése érdeké­ben a lengyel kormány java­solni fogja a gyülekezésről szóló törvény módosítását, mégpedig úgy, hogy sokkal szigorúbbá teszi a különféle emlékhelyeken tartandó ren­dezvények engedélyezését. A minisztertanács mind­emellett kötelezte a belügy- és az igazságügyminisztert arra, hogy készítsenek be­számolót a Lengyelország­ban működő szélsőséges csoportok tevékenységéről. A román parlamenti pártok és a romániai kisebbségek — ezzel a címmel szervezett sze­mináriumot szerdán Bukarest­ben a kormányzó Szociális Demokrácia Romániai Pártja (SZDRP). Adrian Nastase, a kormány vezető pártjának ügyvezető el­nöke rámutatott, hogy a romá­niai lakosság 10,5 százalékát alkotják kisebbségiek, így min­den pártnak kötelessége foglal­kozni ezzel a problémával, amelynek politikai vetületet ad véleménye szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség létezése és autonómia-prog­ramja. Az utóbbit „interetnikai” — a román többség és a ma­gyar kisebbség közötti — fe­szültségkeltő tényezőnek mi­nősítve Nastase úgy vélekedett, hogy a többség nem a magyar lakossággal szemben foglal ál­lást ezzel kapcsolatban, hanem az RMDSZ politikai program­ját, autonómiatervét veti szerin­te el. Nastase érvelése szerint az SZDRP társadalmi integráció­ra, nem pedig etnikai asszimi­lációra törekszik, a kormány pedig az európai normáknak megfelelő kisebbségi jogokat kíván biztosítani. Az ügyvezető elnök nem tartotta feltétlenül szükségesnek egy kisebbségi törvény elfogadását, mivel vé­leménye szerint a különböző román törvények külön intéz­kednek a kisebbségek védel­méről. A résztvevők többsége, akik különböző pártokat és ci­vil szerveződéseket képvisel­tek, elvetette ezt a megközelí­tést, és változatos érvekkel a kisebbségi törvény elfogadása mellett foglalt állást. Ivan Truter, a Nemzeti Ki­sebbségi Tanács néven a kor­mány által létrehozott testület titkára bemutatta a kormány által legutóbb kidolgozott ki­sebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ már több mint két éve benyújtotta a parlamentben a maga elgondolását. Szabó Ká­roly szenátor, az RMDSZ sze­nátusi csoportjának elnöke sze­rint az RMDSZ kész konkrét problémák megoldásáról tár­gyalni a többség képviselőivel. Boszniai háborús bűnösök Erőszak, kínzások, gyilkosságok Két feltételezett boszniai háborús bűnös, aki­ket Németországban tartanak őrizetben, bele­egyezett, hogy a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai nemzetközi törvényszékre szállítsák át őket. A Reuter hírügynökség szerint a két kiadással kapcsolatos döntés most a bonni kormány kezé­be került, amely a múltban sohasem emelt kifo­gást hasonló esetekben. A 28 esztendős Goran Lajic egyike ama 13 szerbnek, akiket az észak­nyugat-boszniai Pjijedorban lévő Keraterm fo­golytáborban tavaly júliusban muzulmánok el­len elkövetett erőszakos cselekményekkel vádolnak.Zey«/7 Delalic, a másik gyanúsított, a feltételezések szerint a boszniai muzulmán erők egyik egységének parancsnoka volt 1992-ben, amely a horvát erőkkel együtt 1992 májusában megtámadta a többségében muzulmánok lakta Konjic nevű várost, és szerbeket ejtett fogság­ba, akiket a Celebici táborba hurcoltak. A hágai törvényszék adatai szerint a tábor foglyait gyil­kolták, kínozták, megerőszakolták és ütötték. Michal Kovác nem írta alá Michul Kovác szlovák államfő április 4-én újratárgyalás­ra visszaadta a parlamentnek a március 22-én jóváhagyott, Szlovákia területi-közigazgatási felosztásáról szóló törvényt — közölte szerdán az államfői hivatal sajtóosztálya. Az államfő javasolja a parlamentnek, hogy az újbóli megtárgya­lás során módosítsa a törvény néhány előírását. A Michal Kovác által szükségesnek tartott módosítások értelmében önálló kerületi státust kapna Pozsony mint az ország fővárosa, a járások határait pedig vagy a szóban forgó törvény, vagy egy új törvény keretében a parlament jelölné ki. Mint ismeretes, a területi-közigazgatási felosztásról szóló törvény jelenlegi formájában a járások területének kijelölé­sét a kormány hatáskörébe utalja. Az államfő javasolja to­vábbá, hogy a törvény csak 1997. január 1-jén lépjen hatály­ba. A parlament által eredetileg jóváhagyott hatályba lépési időpont 1996. július 1. Jugoszlávia elismerése Szabad az út Az Európai Unió (EU) tag­államai számára szabad az út, hogy diplomáciai kapcsolato­kat létesítsenek Jugoszláviával, miután a belgrádi kormány tel­jesítette az EU egyik legfonto­sabb feltételét — tette közzé szerdán a 15 tagállamot tö­mörítő gazdasági és politikai integrációs szervezet. Az EU közleménye szerint Jugoszlávia legutóbbi döntése, amellyel elismerte Macedónia függetlenségét, elhárította az utolsó akadályt az EU és Belg­rad közötti teljes kapcsolatok kiépítése elől. „Ez a fejlemény alapvető hozzájárulást jelent a délszláv térség békéjéhez és stabilitásához, és megnyitja az utat az EU-tagállamok számá­ra Jugoszlávia elismeréséhez” — hangsúlyozza a közlemény. Macedónia függetlenségének hétfői, hivatalos jugoszláv el­ismerését széles körben úgy ér­telmezték, hogy Belgrád elállt az új balkáni állammal szem­ben megfogalmazott területi követeléseitől. A délszláv há­ború befejezése óta az EU-tag- államok közül elsőként, kedden Nagy-Britannia állította helyre kapcsolatait Jugoszláviával — írta az AP. Az EU és Jugoszlá­via közötti jó kapcsolatok jövőbeli alakulása attól függ, hogy Belgrád milyen mérték­ben teljesíti a daytoni bé­keszerződést, illetve milyen mértékben járul hozzá a térség­beli országok közötti együtt­működéshez — írja a közle­mény. Jugoszláviának „teljes mér­tékben tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a kisebbsé­gi jogokat valamint, minden menekült és kitelepített sze­mély jogát a hazatérésre” — hívja fel a figyelmet az EU so­ros elnöki tisztségét betöltő olasz kormány által kiadott közlemény. Az oldalt az MTI híreiből állítottuk össze ínnen-onnan Washington — Dán Rostenkowski volt demokrata pár­ti képviselő kedden a washingtoni bíróságon bűnösnek val­lotta magát az ellene felhozott kétrendbeli csalás bűnvádjá­ban. A szövetségi ügyészséggel kötött megállapodás alap­ján bűnössége beismerése fejében eltekintenek a májusra beütemezett bírósági tárgyalás lefolytatásától, büntetésként pedig várhatóan tizenhét hónapi börtönre és százezer dol­láros pénzbírságra ítélik majd a hatvannyolc éves egykori honatyát. A törvényhozás egyik legbefolyásosabb tagjának számító chicagói képviselő ellen 1994 derekán a washing­toni nagy esküdtszék elmarasztaló állásfoglalása alapján emeltek vádat korrupció miatt. A kongresszus belső szabá­lyai alapján a honatyának haladéktalanul le kellett monda­nia mandátumáról. Ti Párizs — Új film bemutatásával ünnepli hatvanharma­dik születésnapját Jean-Paul Belmondo, a világhírű fran­cia filmszínész. A Désiré című alkotás — amelyben ő játssza a főszerepet — szerdán került a francia mozikba, s Belmondót hívei, kollégái kedd este, a film előzetes vetíté­sén hatalmas tortával fogadták. A francia színész mérges hangulatban ünnepelt, s haragjának éppen a Désiré volt az oka. A filmet ugyanis a több száz párizsi és Párizs környéki mozi közül mindössze 10-ben mutatják be, sőt, a forgalma­zók eredetileg csak négy moziban akarták vetíteni. Ez a langyos fogadtatás heves kifakadásra késztette Belmondót. Szerinte ezzel „teljesen meggyilkolták” a művet, s a fran­cia forgalmazók „térdre estek az amerikai filmek előtt”... Johannesburg — A Dél-afrikai Köztársaságban a ko- Űbbi Transvaal tartomány északi részéből kialakított „Észak” tartományban az erőszak újabb fellángolásától tar­tanak boszorkányégetési esetek nyomán—jelentette a Sapa dél-afrikai hírügynökség alapján az AFP. A múlt héten a tartományban lévő Ga-Maake faluban boszorkányság gya­korlásának vádjával három nőt égettek meg elevenen, míg a tartomány középső vidékén ugyanilyen okból egy férfi­val történt ugyanez. Az ilyen barbár cselekedeteket nagyobb határozottsággal kell elítélni —- jelentette ki a tartomány biztonsági minisztere, és a rendőrséggel való együttműkö­désre szólította fel a lakosságot. Madrid — Egyre súlyosabb következményeid vannak ^kolumbiai kábítószerbotránynak. Ernesto Samper elnök — aki ellen az a vád merült fel, hogy legutóbbi választási kampánya finanszírozására pénzt fogadott el a világ legna­gyobb kábítószermaffiájától, a Cali kartelltől — továbbra sem hajlandó lemondani. Az országban — a hétfő óta a gerillahadseregek által szervezett és terrorakciókkal kísért „fegyveres sztrájk” következtében — megállt az élet. A sztrájknak — melynek célja az elnök lemondásának kikény­szerítése — már 27 halottja van,, és az országban a tenor uralkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents