Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

4 1996. április 10., szerda Közélet UJ KELET Motorola GSM MAP Információ-átvitel kötöttségek nélkül A CEBIT ’96-on a Motorola bemutatta forradalmian új hírközlési eszközét, melynek révén a felhaszná­lók celluláris telefonhívásokat, faxot, elektromos postát (E-mail) kezdeményezhetnek és fogadhatnak, valamint rákapcsolódhatnak az Internet hálózatra — mindezt egyetlen integrált egységen keresztül. A várakozások szerint a Motorola GSM MAP celluláris telefon egyike lesz az első „intelligens” telefonok­nak, melyek ilyen innovatív tulajdonságokkal rendel­keznek. A Motorola MAP telefon tervezői azokra gondoltak, akik utazás közben is folya­matosan igényt tartanak a rugalmas kapcsolattartásra. A MAP telefon által kínált hírközlési lehetőségek révén a tulajdonos erőfeszítés nél­kül, könnyedén tarthatja a kapcsolatot otthonával, iro­dájával akár üzleti, akár ma­gánjellegű alkalmazás ese­tén. „Az elmúlt évek során a Motorola hírközlési fejlesz­tések széles körét kínálta” — mondotta Don Burns, a Motorola európai, közép-ke­leti és afrikai térségekért fe­lelős elnökhelyettese és ve­zérigazgatója. A celluláris és vezeték nélküli adatátvi­tel területén kivívott vezető pozíciójára támaszkodva a Motorola új terméket fej­leszt ki, ami elsősorban egy kényelmesen használható telefon, és emellett több adatátviteli alkalmazás lehe­tőségét is megteremti.” „Habár a celluláris rendszer elsősorban hangátviteli szol­gáltatásként jelent meg, mi számos fejlett adatátviteli al­kalmazás lehetőségét is látjuk benne, amelynek fontossága egyre növekszik, tekintettel a GSM széleskörű elterjedésé­re és a folyamatos fejlődést mutató szabványokra” — folytatta Bums. „A szakma fejlődésével párhuzamban, nézetünk sze­rint, a ma még csak embrio­nális szakaszban lévő cellu­láris adatátvitel idővel jelen­tős tényezőjévé válik a ve­zeték nélküli adatátviteli kí­nálatnak. Piackutatásunk felfedte, hogy a fogyasztói igények az alapszintű tele­fonkészülékek számítógépes csatlakoztathatóságától a teljeskörűen integrált tele- fon-adatátviteli berendezé­sek kombinációjáig terjed­nek.” A MAP telefon támogatni fog számos adatátviteli al­kalmazást, mint például a rövid szöveges üzenetkül­dést (SMS), desktop alkal­mazásokat, adatbázisokat, Internet-hozzáférést, elekt­ronikus postát (E-mail) és az infravörös csatlakoztatha­tóságot. A fenti szolgáltatá­sok Európában elérhetők lesznek az idei évben. A Motorola egyike a ve­zető cégeknek a drót nélkü­li kommunikációban, a fél­vezetők, valamint a fejlett elektronikai rendszerek és szolgáltatások terén. Főbb termékcsoportjai: mobiltele­fonok, URH-rádió, személyi hívó és adatközlő kommuni­káció, személyes kommuni­káció, autó-, védelmi és űr­kutatási elektronika és infor­matika. Motorola félvezető­gyártmányok épülnek be a kommunikációs berendezé­sek, számítógépek és más ter­mékek millióiba. A cég for­galma 1995-ben elérte a 27 milliárd dollárt. Visszhang nélkül maradt a magyar alkotás Pompa és csillogás Berlinben Sztárok, rendezők, producerek gyűltek össze 46. alka­lommal, hogy — immár hagyományosan — minden év­ben először Berlinben mutassák be a tavalyi év termé­sét és teszteljék filmjeik értékeit a nagyközönség előtt is. Az idei Berlinaléról kértünk beszámolót dr. Kiss Ti­bortól, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanárától, a filmtörténet szakértőjétől. Kristóf Attila A Berlinale igen színes ese­ménysorozat, melyben a 24 versenyfilmmel együtt össze­sen 350 filmet vetítettek. Az idei fesztivál mintha még pompásabb, még csillogóbb lett volna, mint a tavalyi. A szervezők között megerősöd­tek azok a tendenciák, hogy a Berlinalét a cannes-i fesz­tivál színvonalára kell emelni. A világhírű szí­nészek soha nem látott számban érkeztek, a közönség talál­kozhatott igen ismert arcokkal is. Ott volt többek kö­zött John Travolta, Jodie Fos­ter, pasztaiható, ami szerintem szin­tén hozzátartozik a szervezők céljához, hogy a Berlinalét tudják felvenni a versenyt, an­nak ellenére, hogy koproduk­cióban készülő, nagy költség- vetésű alkotások. Ezeknél a fil­meknél fokozottan érvényesül az „Európa-puding”-effektus, mely azt jelenti: a pénz több országból is jön, más nemzeti­ségű a rendező, a producer és a színészek, így a film teljesen el­veszti nemzeti értékeit. A kelet­európai filmek nem jelentettek konkurenciát sem az amerikai­aknak, sem a nyugat-európaiak­nak. Kelet-Európából összesen két rendező jelentkezett: Len­gyelországból a közismert A. Wayda, illetve tőlünk Szabó Ildikó. Mun­káik teljesen visszhang nélkül Danny DeVito és Julia Roberts. A filmek egyik csoportjába az a 24 tar­tozik, amely a versenyprog­ramban szerepelt. Ezek általá­ban olyan monstre produkci­ók, melyek a nyugat-európai, amerikai polgárság számára készültek, és szórakoztató funkciójuk mellett művészi ér­tékeket, mondanivalót is hor­doznak. Az új irányzatokkal, forma­nyelvi kísérletekkel a verseny­programon kívüli vetítéseken lehetett találkozni. Érdekes mó­don több év óta először az ame­rikai filmek dömpingje volt ta­Cannes mellé emeljék. Az el­múlt években a távol-keleti fil­mek túlsúlya volt jellemző nemcsak Berlinben, hanem a vi­lág minden nemzetközi feszti­válján. Most a versenyprogram­ban több mint kétszer annyi amerikai film volt, mint ázsiai. Az európai filmek sajnos nem ma­rad­- Mint mindig, most is nemzetközi szaktekintélye­ket delegáltak a zsűribe, a filmipar minden területéről, a forgalmazótól a ren­dezőig. Az elnök a világ­hírű Nyikita Mihalkov volt. — A fődíjat, az Arany Med­vét a nyitófilmként a Zoo Pa­lástban vetített Súg Lee-alko- tás, a Seusz and Sensibility nyer­te el, mely amerikai pénzből ké­szült tajvani rendezővel, egy klasszikus angol regényből, Emma Thompson főszereplésé­vel. Az Ezüst Medvét a svéd fío Widerberg érdemelte ki az a Fair Thing című opuszáért, meg­osztva Richard Lacrainnel, aki Shakespeare III. Richardját adaptálta filmre, melyet a 30-as évek Londonjába helyezett. Életműdíjat kapott Elia Kazan és Jack Lemmon. Megyei egészségügyi számítógépes hálózat Az SMS, a világ jelenleg legnagyobb egészségügyi szoftverháza a múlt héten Lillafüreden tartott szakmai bemutatókkal színesíts“ egész napos konferenciát. A multinacionális cég magyarországi leányvállalata az­zal a nem titkolt céllal hívta meg és látta vendégül a keleti régió megyéinek vezető egészségügyi szakem­bereit, hogy meggyőzze őket az általuk kínált kórházi információs rendszer előnyeiről, szükségességéről. Dévényi Dömötör keres­Láthatatlan segítség kedelmi igazgató rövid saj­tótájékoztatóban foglalta össze a legfontosabb tudni­valókat. Bevezetésként el­mondta, az 1992-ben beve­zetett egészségügyi reform keretében megvalósult tel­jesítményelvű finanszírozás nehéz helyzetet teremtett a kórházakban. Az intézmé­nyek nem arra készültek fel, hogy a tb nem az ágyszámok után fizet, hanem arra, mi­lyen jellegű és mennyi be­avatkozást végeztek el az adott időszakban. Ennek legfőbb oka, hogy nem lát­ták át saját költségeiket. Nem tudták, mennyibe ke­rül egy-egy beteg gyógyítá­sa, így intézkedni sem tud­tak az esetleges költség- csökkentésről. Az SMS szá- rmációs rend­szer arra irányul, hogy a költ­ségeket kimutassa, nyilvántart­sa. Lehetővé tegye, hogy ami­kor egy beteg elhagyja a kór­házat a zárójelentéssel, egy időben látni lehessen, mennyi­be került a kezelése. S ha vesz­teséges volt, a rendszer segít­ségével kiszűrhető, melyek voltak azok a vizsgálatok, amelyek feleslegesek voltak, és rámutat az elkerülhető költ­ségnövelő tényezőkre is. A számítógépes hálózat—bár a beteg közvetlenül nem talál­kozik vele — a betegnek is elő­nyére válik. Egy-egy diagnosz­tikai vizsgálatnál nem kell órá­kat várnia, mert egy meghatá­rozott időpontra rendelik be, és a vizsgálat után nem egy pa­pírfecnire odafirkált értékelést kap kézhez, hanem a számító­gép által kinyomtatott forma- nyomtatványt. Nagyon fontos mind a kór­háznak, mind pedig a betegnek a kórházban eltöltött napok szá­ma. Világbanki felmérések ki­mutatták, hogy Magyarorszá­gon az átlagos bentfekvési idő 14—15 nap. Ugyanez nem­zetközi szinten mindössze 7— 8 nap. Ma már hazánkban is egyre inkább odafigyelnek, ha egy beteg bemegy a kórházba, ne tartsák benn két—három na­pig, ne vizsgálgassák hosszasan, majd a műtétet követően ne lábadozzon az osztályon hete­kig, mert így sokszorosan rá­terhelődik a költség az intéz­ményre. A különböző labor- vizsgálatokra járóbetegként is elmehet a páciens. S ha műtét­re van szükség, elég aznap reg­gel felvenni a beteget a kórház­ba. így — bár a számítógépes rendszer kiépítése költségigé­nyes beruházás — rövid időn, 2—3 éven belül megtérül a be­vezetése. Gondoljunk csak a felesleges laborvizsgálatok el­kerülésére vagy a gyógyszer­felhasználás ésszerűsítésére. A kereskedelmi igazgató utalt rá, hogy ez a térség a maga fejletlen számítógépes rendszereivel kiemelt helyen szerepel a cég üzletpolitiká­jában. Két kórházban — Sá­toraljaújhelyen és Debrecen­ben — már megkezdődött a számítógépes fejlesztés, és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében egy egészen újfajta kezdeményezés körvonalazó­dik. Országosan példaértékű lehet az elképzelés, mely sze­rint egyszer veszik a számí­tógépes szoftverrendszert, és minden kórházban azt hasz­nálják. Az összekapcsolt rend­szernek köszönhetően maga­sabb szintű és minőségű or­vosi munka folyhat majd a megyében. A sajtótájékozatót követően Dévényi Dömötör exkluzív in- terjút adott lapunknak. Az igazgató örömmel nyugtázta, hogy megyénkből milyen szép számban képviseltették magu­kat az egészségügyi intézmé­nyek és szervezetek. Mint mondta, ebből is kitűnik, hogy az itteni vezetők érzik és látják a számítógépes há­lózat megvalósításának szük­ségességét. Tisztában van­nak azzal, milyen előnyök­kel jár. Kérdésünkre, hogy ki fog­ja finanszírozni a regionális rendszer kiépítését, válasz­ként megtudtuk, az elképze­lések szerint a világbanki programiroda egy nagyobb összeget ajánl a korszerű kór­házi információs rendszerek kifejlesztésére. Erre nagy re­ményekkel pályázhat a me­gyében összefogni szándéko­zó kórházak csoportja. Az első tapogatózó tárgyaláso­kon már túl vannak a felek, s úgy tűnik, a rendszer min­denkinek elnyerte a tetszését. S hogy mikorra valósulhat meg a beruházás? Az igazga­tó Szerint akár fél éven belül is felállhatna a rendszer. A cég vállalja a betanítást is, a többi pedig csak a kórházak vezetőin múlik... mítógépes in<b Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Gyakran szembetalálko­zik az újságíró olyan té­nyekkel, amikkel nem tud mit kezdeni. Ilyenkor két út létezik a számára: vagy bölcsen hallgat a dologról, vagy pedig közhírré teszi és kommentálni igyekszik. Az elsőből eddig még soha semmi baj nem történt, a második nélkül viszont nincs újságírás... Ezt a gondolatsort az szülte bennem, hogy magas vezetőink néha egymásnak még akkor is homlokegye­nest más nyilatkozatokat tesznek ugyanarról a témá­ról, ha azonos pártállású- ak... A záhonyi különleges körzettel kapcsolatban Békési László (MSZP) úgy nyilatkozott, hogy jobb lenne, ha előbb megtanul­nánk „írni és olvasni”, mi­előtt nyugati befektetőt akarunk ide csábítani a ma­gunk „amatőr” eszközei­vel... Máté László (MSZP) viszont legszívesebben már el is kezdené saját raktár­házának építését a körzet­ben. O nem ódzkodik, nem tartja amatőrnek Baja Fe­rencet, Fekete Jánost és a többieket, akik a körzet ér­dekében ügyködnek, ha­nem azt mondja, hogy min­den napért kár és már el is késtünk vele. Nem a szívem mondatja azt velem, hogy Máténak van igaza. Elég legyen annyi, hogy például a kí­nai küldöttség már itt tár­gyal „amatőrjeinkkel”, és ha megállapodás jönne lét­re, biztos lenne olyan, aki részünkről is alá tudná azt írni! Kergekór­mentes állateledelek A Magyarországon forgal­mazott állateledelek nem tar­talmaznak kergemarhakórral fertőzött marhahúst, így nem jelentenek veszélyt a háziálla­tokra — állítják a hazai forgal­mazócégek. A Master Foods Hungary Bt. kedden arról tájé­koztatta az MTI-t, hogy az ál­tala forgalmazott Whiskas, Kitekat, Pedigree, Chappi, Frolic és Waltham elnevezésű, marhahúst is tartalmazó tápok kizárólag magyar és osztrák alapanyagból készülnek. A ter­mékek megfelelnek a hazai, il­letve az osztrák törvények előírásainak, melyek szerint háziállat-készeledel készítésé­hez csak emberi fogyasztásra is alkalmas hús használható fel. A kergemarhakór, a BSE terje­dése szempontjából veszélyes­nek tartott testrészeket — agy, gerincvelő — ezekhez a termé­kekhez már évek óta nem dol­gozzák fel. A tápok előállí­tásához pedig Angliából szár­mazó marhahúst egyáltalán nem használnak fel. Ugyancsak mentesek a ker- gemarhakórtól az Iams és Euka- nuba elnevezésű macska- és kutyaeledelek, mivel ezek a tápok kizáró'ag csirkéből, illet­ve bárányba készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents