Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-08 / 58. szám
Hangverseny a törvényházért UJ KELET Kézy Béla (Új Kelet) Ott áll a régi törvényház Beregszász központjában. Igencsak hasonlít a nyíregyházi megyeházára. Épült a monarchia idején, megélte a cseh időket, fogadta Horthy katonáit, búcsúztatta a gulagi lágerekbe el- hurcoltakat, megélte, amikor nem messze tőle felállították és lebontották Lenin szobrát, megélte, amikor a szovjet hadiipar hadiüzemet költöztetett jobb sorsra érdemes falai közzé. Nehéz gépek csattogtak az egykor gyönyörű termekben, fekete olaj ivódott a falakba és a padlóba, soha ki nem javított tetőbeázások tették tönkre a mennyezeteket. Már kiköltözött belőle a harcra készülő ipar, de az egykori vöröscsillagos címer még ott éktelenkedik a homlokzatán. A valóban sokat látott, sokat próbált épület igazán történelmi idők tanúja. Megkopott, tönkrement, de nem el, csak lepusztult. Soksok jó célra szerveznek ma jótékonysági rendezvényeket. Mi mégis arra kérjük azokat, akik fontosnak tartják azt, hogy nemes célra adjanak: jöjjenek el március 9-én fél ötkor a nyíregyházi evangélikus templomba egy jótékony- sági koncertre, és adakozzanak a történelem viharaiban megtépázott épület helyreállítására. Az épület a felújítás után magyar kulturális centrumként működik majd, otthont adva a kárpátaljai magyar hagyományőrzőknek, a magyar kultúra rendezvényeinek. A hangverseny látogatóinak igazán nagy élményben lehet részük, hiszen Szlovákiában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Szlovéniában, Romániában élő és onnan elszármazott művészek és a nyíregyházi Pro Musica Leánykórus tagjai állnak közönség elé a nemes cél érdekében. Közélet Interjú Doros Béla vezérigazgatóval 1996. március 8., péntek 5 A Magyar Posta az ezredfordulóra készül Hajdú István (Új Kelet) A múlt és a jövő egymás mellett található a Magyar Postánál, hiszen vannak olyan postahivatalok, ahol a levél- szekrény helyett a fal résein is be lehet dobni a leveleket. Az ország több mint 3200 postahivatala közül alig 500-ban bonyolítják a forgalom 85 százalékát. A nagy forgalmú hivatalok háromnegyedét a századfordulón tervezték, így az épületek már a 60-as évek közepén zsúfoltnak bizonyultak. Csak az ilyen posták épületeinek rendbetételére évi hatmilliárd forint kellene, ám ennek az összegnek egyharmada áll csak a posta rendelkezésére — mondta a nyíregyházi 1. Számú Posta- hivatal rekonstrukciójának befejezése kapcsán a posta első embere, akit a jövőről kérdeztünk. —Milyen forgalomra számítanak ebben az esztendőben? — Az elmúlt esztendő azt bizonyítja, hogy végetértek a tartós növekedés évei. Az öt- venmilliárdos árbevételhez 2,5 milliárd forint nyereség kapcsolódott. Ez idén 55 milliárdos tervezett árbevétel elérése mellett is csak 500—800 milliós nyereséget jelenthet, mert jó néhány területen a verseny nagyon élessé vált. így például néhány önkormányzat saját kézbesítőhálózatot szervezett, mert ehhez különböző támoga-. tásokat kaptak. Ennek következményeként az sem elképzelhetetlen, hogy postások lesznek munkanélküliek, illetve az ilyen településeken egy—két posta bezárására kényszerülünk. — Milyen újdonsággal próbálják piaci pozíciójukat megtartani? — Az előzetes piackutatás azt bizonyította, hogy lenne piaca az úgynevezett könnyített kézbesítésű ajánlott levélnek. Ennek feladásáról igazolást kap ügyfelünk, ám a levél közönséges postai küldeményként kerül a címzettekhez, így a díjtétel is a közönséges levél és az ajánlott levél díjtétele közé várható. —Hogyan sikerült átállni az új bizonylati rendszerre? — Korábban gyakran ért bennünket az az igaztalan vád, hogy azért 8—lOnap —csúcsidőben 15—20 nap — a pénz átfutásának ideje, mert ez idő alatt a posta „használja” a pénzt. A korábbi szisztémában nagyon körülményes lett volna bizonyítani, hogy mikor adtuk át a bankoknak a küldeményeket. Annyi bizonyos, hogy mi nem használtuk ezt a pénzt, de a bankok figyelembe tudták venni pénzügyi politikájuk kialakításakor. Az új átutalási rendszer tesztelése során 72 órás átfutási időt értünk el, ami a korábbinál lényegesen rövidebb, de nem éri el a gyártóval kötött szerződésekben rögzített 24—48 órát. Ezért a rendszert tovább finomítjuk, ezenkívül dolgozunk egy 24 órán belüli átutalási rendszer kialakításán. — A magyar postánál egy ideje „húzódik” a hírlapterjesztő társaságok értékesítése. Várható-e ez 1996-ban? — Az alapvető probléma nem az eladás, mert ebben érdekeltek vagyunk. Az igazi kérdés az, hogy eladhatjuk-e annak, aki a legtöbbet fizeti, és mi lesz ennek a következménye. Mert annak nem örülnék, ha egy hírlapkiadó társaság kerülne monopolhelyzetbe. A postát eddig is a versenysemlegesség tartotta ezen a téren versenyben, ehhez hozzáteszem, szükség lenne versenyre a terjesztők között is. — A szakértők szerint a magyar posta másik nagy problémája a kistelepülések postáinál van. — Egyetértek, az üzemelési mód változtatásánál két irányban gondolkodunk. Az első szerint egy vállalkozóval szerződést kötnénk, aki a posta felelősségével ellátná az adott területen a postai szolgáltatásokat, és ezért a portó franchise-díjat fizetne. Ezen felül csak egyetértésünkkel bővíthetné a vállalkozói tevékenységet, tehát például kocsmát vagy peepshowt biztosan nem lehetne a postahivatal épületében működtetni. Vállalkozó hiányában az is elképzelhető: postai alkalmazott maradna, akinek tevékenységét a posta különböző újabb szolgáltatásokkal bővítené. Például előkészíthetné a majdani lakástakarék-hitel szerződéseket, vagy — ahogy eddig is — kiegészítő jelleggel más termékeket forgalmazna. — Az előbbiekből az következik, hogy a Magyar Postának nincs túlságosan sok pénze az igazi fejlesztésekre, a jövőtervezésre. —Pénzből mindig kevés van. Most dolgozunk azon, hogy a nagy forgalmú helyeken kettő perc körülire csökkentsük a várakozás átlagos idejét. Ez most csúcsidőben átlagosan öt perc, de egy postabanki szolgáltatás igénybevételekor 15 perc is lehet. Az új rendszer lényege, hogy egy olyan optikai leolvasási módot szeretnénk kialakítani, ahol'gépek „olvassák” a digitális jeleket hordozó küldeményeket, s a korszerű adatátviteli rendszerek segítségével ezek perceken belül megjelennének például a bankszámlákon. Most van a tervezőasztalokon a termékek postai kialakítása, s a közeljövőben a bankokkal, a Vám- és Pénzügyőrséggel, valamint a MÁV-val szeretnénk ezt egyeztetni. Ha sikerül megvalósítani, 2000-re elérhetjük a Közös Piac színvonalát. Für Lajos átlépésének okairól (MTI) Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum napokban leköszönt elnöke úgy döntött, hogy átlép a független képviselők csoportjába. A politikus ezzel kapcsolatos nyilatkozatát az MDF szóvivője ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján. Für Lajos döntését indokolva utalt egyebek mellett arra, hogy a párt országos gyűlésén „a Magyar Demokrata Fórum háza táján minden korábbi bomlasztást, kisszerű és elvakult rombolást felülmúlva, példátlan”, számára elfogadhatatlan események történtek. A bevégzett pártszakadás után pedig aligha marad más választása, mint hogy átlépjen a független képviselők csoportjába. Ugyanakkor Für Lajos továbbra is a Magyar Demokrata Fórum tagja marad. Ugyancsak a csütörtöki sajtótájékoztatón hangzott el a bejelentés, miszerint az eddig ingadozó MDF-párti honatyák végül is úgy döntöttek, maradnak a pártfrakcióban, bár feltételekkel, fenntartásokkal. Ezzel kapcsolatos nyilatkozatát ismertetve Bogárdi Zoltán, Kis Gyula, Medgyasszay László, Nahimi Péter és Póda Jenő leszögezte: erkölcsi és elvi megfontolásból határoztak így. Lelkiismeretük azt diktálja, hogy nem hagyhatják sorsára a MaCáfol az alapítvány (MTI) A Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, Tar Pál csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban reagált a Nemzeti Szövetség előző napi sajtótájékoztatóján elhangzott vádakra. A nyilatkozat tartalmazza: „A Batthyány Alapítvány megrökönyödéssel értesült Schamschula Györgynek a Nemzeti Szövetség sajtótájékoztatóján tett kijelentéseiről. Ezekben Schamschula azt állította, hogy a Konrad Adenauer Alapítvány a Batthyány Alapítványon keresztül támogatja a megalakulóban lévő Magyar Demokrata Néppártot, és így elősegítette a Magyar Demokrata Fórum kettészakadását. Ezt, mint egy külföldi, német intézménynek a magyar politikába való durva beavatkozását minősítette. A Batthyány Alapítvány a leghatározottabban visszautasítja ezen állításokat, amelyek minden alapot nélkülöznek és súlyosan megrágalmazzák a Konrad Adenauer Alapítványt. A Batthyány Alapítvány nem élvezi az Adenauer Alapítvány támogatását. Ugyanakkor a két alapítvány gyakran vesz részt közösen és nyilvánosan konferenciák és kerekasztal-beszélgetések szervezésében. A Batthyány Alapítvány nagyra értékeli a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi működését, amellyel elősegíti a magyar szellemi élet feltámadását, a civil társadalom újjászerveződését. A Batthyány, Alapítványnak egyébként nincsen szerves kapcsolata a Magyar Demokrata Néppárttal, de nyitott mindazok felé, akik egy demokratikus, polgári Magyarország felépítésén munkálkodnak”. gyár Demokrata Fórumot jelenlegi helyzetében. Maradásukat nem az MDF helyzete felett érzett elégedettség, hanem éppen annak jövőjéért érzett felelősségük és aggodalmuk indokolja. Utaltak arra is, hogy a párt újonnan megválasztott elnökének, Lezsák Sándornak meg kell adni azt a bizalmat, amellyel az országos gyűlés megtisztelte. Az ingadozásuknak véget vetett honatyák ezzel kapcsolatban leszögezték azt is: megpróbálják az általuk vallott értékeket az MDF keretein belül érvényesíteni, mert erre még elvi esélyt látnak. Hangoztatták továbbá, hogy az MDF csak azért és addig vállalható számukra, amíg célja a polgári Magyarország érdekeinek határozott, tisztességes és minőségi szolgálata. Határozottan visszautasították mindkét oldal részéről azt a szemléletet, amely az MDF képviselőivel mint szabadon mozgatható politikai sakkfigurákkal számol. Leszögezték azt is, hogy a maguk számára semmiféle pozícióra sem tartanak igényt. Kérdésre válaszolva Medgyasszay László kategorikusan cáfolta, hogy az ingadozók a „politikai folklórnak” megfelelően valamiféle zsarolás hatására maradtak volna az MDF-ben. Az ilyen híreszteléseket aljas hazugságnak minősítette. A Boszniába utazó rendőrök búcsúztatása (MTI) Az ENSZ rendőri megfigyelő külszolgálatra Bosznia- Hercegovinába utazó 35 tagú magyar egység tiszteletére ünnepélyes búcsúztatót tartottak csütörtökön Budapesten, az ORFK központi épületében. Az eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Kuncze Gábor belügyminiszter és Pintér Sándor rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány. Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy komoly felelősség hárul az egység tagjaira. Göncz Árpád utalt arra is, hogy a magyar részvéte] a békefenntartásban nagy jelentőséggel bír hazánk nemzetközi megítélése szempontjából. Boda József rendőr alezredes, a magyar kontingens parancsnoka az MTI tudósítójának elmondta: feladataik közé tartozik az emberi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzése a térségben, a választások előkészítésének, lebonyolításának segítése, valamint a bosznia- hercegovinai helyi rendőrök közvetlen ellenőrzése, a felkészítésükben és kiképzésükben való részvétel. Megítélése szerint ez a vállalkozás nem hordoz magában sem több, sf“m kevesebb veszélyt, mint a magyar rendőrök kambodzsai vagy angolai missziója. Adatkezelés és migráció (MTI) A magyar kormánynak ki kellene dolgoznia migrációs politikáját. Annak tisztázása, hogy Magyarország „kit fogad be szívesen”, az adatkezelés szempontjából is meghatározó tényező. Egyebek között ez hangzott el a Népességtudományi Kutató Intézet által rendezett „Adatok és használhatóságuk — menekültek, bevándorlók, új állampolgárok” című budapesti konferencián, csütörtökön. Tóth Judit jogász, a Belügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának munkatársa „A személyes adatok kezelésének és célhoz kötöttségének törvényessége” című előadásában úgy vélte: szükség lenne a bevándorlókkal kapcsolatos adatkezelés szabályozásának reformjára. Az adatközlőkkel gyakran nem tudatják az adatgyűjtés pontos célját — csupán valamilyen általános, például nemzetközi jogi kötelességre hivatkoznak —, a migránsok adatközlése esetleges, és az érintettek nincsenek tisztában adatvédelmi jogaik érvényesítésének garanciáival. Mindez nemcsak azt eredményezi, hogy pontatlanok az adatok a Magyarországra érkező migránsok számát illetően, hanem veszélybe kerül az információs önrendelkezési jog érvényesülése is. Az előadó szükségesnek tartotta ezért, hogy törvényes alapokra kerüljön az ágazati — például a menekültügy vagy az egészségügy e területen még szabályozatlan — adatgyűjtés. A jogszakértő kifejtette többek között: eleget kell tenni a célhoz kötöttség követelményének, a jogi garanciák érvényesülése miatt rendszeresen tájékoztatni kellene az ügyfeleket a szükséges jogi tudnivalókról, szabályozni kellene a belső adatkezelést, végül biztosítani kellene az adatfeldolgozás szervezeti rendszerét és technikai hátterét. Czégény Julianna, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti vezetője úgy vélte, hogy bár az adatvédelem területén valóban kaotikus állapotok uralkodnak, a magyar jogalkotással és a nemzetközi jogszabályokkal harmonizáló idegenrendészeti törvény megfelelő kereteket biztosít a munka számára. Leszögezte: a jelenlegi szempontok alapján összegyűjtött adatok reális képet adnak a külföldiek mozgásának irányultságáról, ezért alapjául szolgálhatnak felsőbb szintű döntéseknek.
