Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-05 / 55. szám

UJ KELET Falujáró 1996. március 5., kedd 5 Központ — alapítványból A hiányt pótolták Nagyvarsány Hat év alatt három igen A közelmúltban készült el a falu egészségügyi központ­ja. Miért nélkülözte eddig egy ilyen „összkomfortos” község az orvosi rendelőt és a gyógy­szertárat? A régi, Gyürével közös időkben volt, de az in­tézmények igazságos elosztá­sa jegyében a társközségben volt az orvosi rendelő. A hi­ányt pótolták, elkészült és részben már működik is a központ. A falu nagyságánál fogva akár önálló háziorvosi körzet is létrehozható Nagy- varsányban, de csak akkor, ha ehhez a tárgyi feltételek adot­tak. A ’93-as közmeghallga­tás után létrehoztak egy ala­pítványt, Nagyvarsány lakos­ságának egészségéért néven. Azóta ide folyamatosan befi­zetnek a polgárok, a vállalko­zók, az önkormányzat, sze­reztek pénzt pályázatokkal, a hiányzó összeghez pedig hi­telt vettek fel. Most készül az emléktábla, amelyen a követ­kező felirat szerepel: Nagyvarsány község első egézségügyi intézménye, és rajta van az átadás ideje: 1995. december. Az intéz­mény magába foglal egy há­ziorvosi rendelőt gyermekta­nácsadóval, fogorvosi rende­lőt szolgálati lakással és egy gyógyszertárat. A központi ellenőrzés folyamatban van, a gyógyszertár pedig már mű­ködik. Amennyiben minden olyan szépen megy, mint ed­dig, az év első felében min­den része működhet. Kevés polgármester dicse­kedhet olyan erős bizalmi hát­térrel, mint Szűcs Ilona, hiszen hat év leforgása alatt háromszor választották polgármesterré. Először Varsánygyüre és Kis- varsány közös önkormányzatát vezette, majd a szétválás utáni időszaki választáson Nagy­varsány polgármestere lett, és 1994-ben újra bizalmat szavaz­tak neki a nagyvarsányi pol­gárok. O még igazán nagyvar­sányi születésű, ami annyit je­lent, hogy a bába segítségével szülei házában látta meg a nap­világot, abban a házban, ahol ma is él. Nyíregyházán, a Zrí­nyi Ilona Gimnázium matema­tika tagozatos osztályában vé­gezte középiskolai tanulmá­nyait, majd a tanárképző főis­kola matematika—műszaki szakára járt, és a diploma meg­szerzését követően a gyürei ál­talános iskolában tanított. Pe­dagógusi pályafutása 1979-ben vett egy kanyart, a városi járá-^ si úttörővezetői munkahely nyugdíjazás miatt megüresedett székébe őt választották utódul. A következő dátum a polgár-, mesteri székhez vezető út első métere, ami a véletlenek külö­nös játékaként pontosan tíz év­vel előzte meg találkozásunk Szűcs Ilona polgármester napját. Ez a dátum 1986. feb­ruár 22., egy időközi tanácsta­gi választás napja Nagyvarsány községben, amikor a mai pol­gármestert a falu tanácstagjává választották. A tanácsülés az akkor hatályos törvényeknek megfelelően a tanácstagok kö­zül választott tanácselnököt, és Szűcs Ilonára ruházták a tiszt­séget. Akkor azt ígérte, meg­próbálja, ha sikerül, sikerül, ha nem, akkor átadja a helyet. Az idő igazolta a tanácstagok dön­tését, a tanácselnök, majd ké­sőbb már polgármester megáll­ta a helyét a falu első embere­ként. Az oldalt írta, szerkesztette, a fotókat készítette: Dojcsák Tibor Egészségügyi központ S Elet a tanyán Ma már csak Akácos és Ady Endre útként emlegetik Nagyvarsány egyik részét, amelynek lakói korábban büszkék voltak arra, hogy a területet Szabadságtanyának nevezték. A község és a tanya közötti távolság nem okoz gondot az idő­seknek és a gyerekeknek, mert az önkormányzat kisbuszával szállítja a gyerekeket óvodába, azzal hordják ki a szociális ét­keztetésben részesülők ebédjét. Az önkormányzat az összekö­tőút melletti földterület építési telkekké alakításával szeretné a falu két részét egységesíteni. Sajnos ez a terv különböző okok miatt pillanatnyilag kivitelezhetetlen, de nem reménytelen. Összesen 115 család él a településrészen. Nem elöregedő, pusz­tuló a hely, hanem éppen ellenkezőleg. A házak — újak és régiek — takarosak, az út hasonlóképpen, és a haranglábbal különleges módon kombinált kis templom is arról mesél, itt élnek és élni akarnak. Ez a hely például elsők között volt a faluban, ahol végeztek a gázvezeték építésével. Színes diákélet Avatatlan fülnek fellengző­sen hangozhat az Általános Művelődési Központ elneve­zés. mert Nagyvarsányban van ilyen nevű intézmény. Aki vi­szont járt már ott, nem kapja fel a fejét, mert tudja, a név használata jogos. A központ­ban 12 tantermes általános is­kola, művelődési ház színház­teremmel, tornacsarnok, köz­ségi könyvtár, óvoda és egy 300 adagos konyha található ebédlővel. Innen hordanak ebédet az igénylőknek, de a közeljövőben egy szociális otthon építését is tervezik. Ennél sürgetőbb egy másik terv megvalósítása, rendbe kell hozni az iskola és a tor­nacsarnok tetőszigetelését, mert a beázás már az épületek állagának komoly leromlásá­hoz vezetett. A kisegítő meg­oldások eredménytelenek voltak, teljes rekonstrukció­ra van szükség, amit pályá­zati pénzből idén akarnak el­végezni. Miután az óvodában körbenéztünk, az összekötő­folyosón átmentünk az isko­lába. A földszinten büfé vár­ja a gyerekeket, hátul közép­iskolák számára is megfelelő méretű tornaterem, az egyik ajtón belépve pedig a szín­házteremben találtuk magun­kat. Szólt a zene, a színpadon gyerekcsoport táncolt. A far­sangra készülnek, tudtuk meg Szűcs Gyula igazgatótól. Összesen 168 iskolás és 66 óvodás van a faluban, közü­lük 40-en tanulnak zongoráz­ni, van rézfúvós zenekaruk, két citerazenekaruk, mazso- rett- és két tánccsoportjuk, tehát nem unalmas a nagy var­sányi diákélet. A közeljövő­ben finanszírozási gondok miatt veszélybe kerülhet egy­két csoport, ami szomorú len­ne, mivel mindig könnyebb megszüntetni valamit, mint beindítani. A tanulók kitűnő­en helytállnak mind a tanul­mányi versenyeken, mind a különböző középiskolákban, ahol általában az osztályelsők között találjuk őket. A kegyelet parkja Egy betonpillér alatt vezető mellékúton juthatunk el a teme­tőbe. A ravatalozó a rendszer- váltást követő első időszakban, 1990-ben készült, kimondottan a lakosság adományaiból, tár­sadalmi munkában, a mellette álló 1. II. világháborús emlék­művel együtt. Az egymás mel­lé építésnek az az oka, hogy a tervezésnél úgy gondolta a köz­ség lakossága, ha emlékezni akarunk szeretteinkre, azt első­sorban a temetőben, a kegye­leti parkban tesszük. Minden évben ökumenikus istentiszte­letet tartanak azokért, akik el­mentek. A falvak közelségét jellemzi, hogy szemmértékkel becsülve talán egy kilométerre sincs ide a kisvarsányi temető és ravatalozó. Következik a telefon és a csatorna Sok a kiadás A Vásárosnamény és Zá­hony közötti úton közel van­nak egymáshoz a falvak, olyannyira, hogy egy várat­lan döntéssel 1972. április el­sején (!) az első hármat, Kisvarsányt, Nagyvarsányt és Gyürét közös igazgatás alá vonták. Utóbbi kettő teljesen összeépült, kaptak közös ne­vet is, Varsánygyüre néven „anyakönyvezték” a szimbi­ózisra utasított településeket. Nagyvarsány lett a székhely­község, de igyekeztek elke­rülni azokat a késhegyre menő vitákat, melyek a fej­lesztések során hasonló hely­zetben kialakultak. Minden­hová építettek valamit. A kö­zös tanácsházát a nagy varsá­nyi és gyürei terület határára építették fel, az oktatási-ne­velési központ Nagyvar­sányban; az egészségügy központja, orvosi rendelő és gyógyszertár — hagyomá­nyosan Gyürén volt, Kis- varsány részére pedig a szét­válás előtt készült egy is­kolabővítés (tornaterem, mű­velődési ház tervdokumentá­ciója). Amikor lehetőség volt rá, az országban először az együttélő községek közül, Kisvarsány kivált a trióból, és ezt követően Gyüre is az önállóság útjára lépett. így lett Nagyvarsány 1991-ben újra önálló település. Manap­ság komoly gondjai vannak az önkormányzatnak az intéz­mények működtetéséhez szükséges pénz előteremtésé­vel. Nem annyira a pénz ke­vés, mint inkább a kiadás sok, mert kevés falu dicsekedhet olyan intézményhálózattal, mint Nagyvarsány. Van könyvtára, óvodája, iskolája, művelődési háza, 300 adagos konyhája, orvosi és fogorvo­si rendelője, gyógyszertára és ravatalozója. Szamoskértőllékéig ^ön- kormányzatot ellátó gázátadó állomásnak volt a gesztora a nagyvarsányi polgármester­nő. Elsőként náluk fejezték be abemházást, 1992. november 14-én volt gázlánggyújtás a községben. Másnap már el is kezdték a lakások hálózatra kötését! 1994-ben elkészültek az óvodával, konyhával és ebédlővel. Ebben az évben indult meg a szociális étkez­tetés, pályázat útján beszerez­tek egy mikrobuszt, és felvet­tek egy falugondnokot, aki sofőri teendőket is ellát. Köz­ben minden évben épült jár­da és út, 1994-re elérték, hogy a falunak minden útja valami­lyen szilárdburkolatot kapott. A következő feladat a 70-es években épült utak rend- behozatala, ez viszont botor­ság lenne a szennyvízberuhá­zás előtt, hiszen akkor törhet­nék fel a friss aszfaltot. Az ön- kormányzat a szennyvízberu­házást 1997—98-ra tervezi, a céltámogatásra benyújtandó pályázaton most dolgoznak. Egy Matáv-ígéret alapján a falu számíthat rá, hogy idén vonalakhoz jut, már 108 igényt le is adtak a telefontár­saságnak. Eddig egyetlen vo­nala volt a térségnek, egy nyilvános fülke. Vállalkozás Finomságok a Varsánypéktől Munkahelyekben a nagy var­sányiak sem dúskálhatnak, de azért akadnak lehetőségek a különböző vállalkozásokban. A Varsánypék Kft. többet jelent a falu számára munkahelyte­remtő vállalkozásnál, mert ter­mékeivel megyeszerte híressé teszi a települést. Az egész kft.- nél 35-en dolgoznak pékekkel, szállítókkal, a nagy varsányi és a Nyíregyháza, Arany János úti ABC-jük alkalmazottjaival együtt. A pékségbe a hozzá tar­tozó ABC-n keresztüljutottunk be, ahol a polcokon friss kiflik, pogácsák, kenyerek sorakoz­tak. Amíg a cég egyik tulajdo­nosa a falu egy másik pontjá­ról visszaért, körbenéztünk az üzemben, és elteltünk a friss péksütemények és a kelt ke­nyértészta illatával. A pékek sürögtek-forogtak, munkájukat látva szinte kedvet kaptam a pékszakmához. Tóth László és felesége tulaj­donában van a pékség, amelyet ’91. márciusában kezdtek épí­teni, és fantasztikus gyorsaság­gal be is fejeztek, még az év augusztus 20-án kisült itt az első kenyér! Az üzemet az igé­nyek növekedésével folyama­tosan bővítették, ma már száz­nál több boltnak szállítanak, köztük három ÁFESZ-nek és több magánkereskedőnek Zá­hony, Kisvárda, Nyíregyháza körzetében, valamint a beregi térségben. Gyártanak házi jel­legű, félbarna, rozsos, szójás / kenyeret egy- és kétkilós nagy­ságban, ezenkívül péksütemé­nyeket. Közismert a Varsány­pék mákos és diós pozsonyi kiflije, amiből napi 6—7 ezer darabot készítenek, pogácsája és a leveles süteményeinek gyártása alig egy hónapja kez­dődött meg, de egyre nagyobb iránta az érdeklődés. A cég an­nak idején az elsők között in­dult a maszek pékségek sorá­ban, és biztos helyet szerzett magának a piacon. Mi a titkuk? Oda kell figyelni a minőségre, és megfelelő minőségű szolgál­tatást kell nyújtani. Az érdek­lődést látva a kereskedők elé­gedettek lehetnek a Varsány­pék Kft.-vei. Tovább építi jö­vőjét a cég, a közeljövőben egy csomagológépet szeretnének beállítani, és tervbe vették egy- egy ABC nyitását Mátészalkán és Kisvárdán.

Next

/
Thumbnails
Contents