Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-30 / 76. szám
ÚJ KELET Meséről mesére Hajnal Henriett (óvodás) A négy évszak és az állatok Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyuszi és egy szarvas, azok ketten nagyon jó barátok voltak. Nyáron együtt elmentek a strandra, beugrottak a vízbe fürödni, ahol a többi állatok fürödtek. Délben hazamentek, és elaludtak. Délután visszamentek a strandra fürödni. Találkoztak két barátjukkal, akiket ismertek, a barna medvével és az őzikével. Négyen szépen eljátszadoztak labdájukkal, utána kijöttek a medencéből, és hazamentek. Nézegették a meséskönyvet, és elaludtak. Mire felébredtek, ősz következett. Elhatározták, hogy a másik évszakra, télre gyűjtenek maguknak ennivalót. Mire tél lett, nagyon sok ennivalót gyűjtöttek össze házikójukban. Karácsonyra kértek egy szánkót a Jézuskától. Ráültek mindannyian, először a nyúl és a medve, utána a szarvas és az őzike. Este lett, aludtak jó sokáig, és tavasszal felébredtek. Eltervezték, hogy csinálnak papírsárkányt. Pontosan négyet csináltak. Elmentek sétálni, egy dombra értek, mindenhol virág volt. Elengedték a papírsárkányt egy csokor virággal a gyerekeknek, és azzal üzenték, hogy itt a TAVASZ! Leszaladtak a dombról, hazamentek. Ezzel eltelt egy év! Szabó Nikolett (5. osztály) A kicsi Hold Egyszer volt, hol nem volt, Volt egyszer egy kicsi Hold. Kicsi Hold, kicsi Hold, Rakoncátlan gyerek volt Egész nap csak játszadozott, S nem evett, csak nevetett. Nevetett, nevetett. S nem evett ő eleget. Le is fogyott egykettőre, Akár mint egy gyufaszál. Gyufaszál, gyufaszál, Tán még soványabb is már. Csúfolták is a kis bolygók: Nézd, mily csúnya kicsi Hold! Kicsi Hold, kicsi Hold, Fénye is már alig volt. Gondolt egyet magában: Eszem-iszom, nem bánom, Nem bánom, nem bánom, Hadd hízzak meg a nyáron. Jó étvággyal kezdett enni Mindent, ami jó falat, Jó falat, jó falat, Ami engem jóllakat. Felhő-torta, csillag-szőlő, S meteorit — pulykacomb, Pulykacomb, pulykacomb, Ennél nincs is talán jobb. Meghízott a kicsi Hold, Lett belőle telihold, Telihold, telihold Mesénk, lásd, csak ennyi volt. Csöppségek 1996. március 30., szombat 9 Egyedül csak itt az országban árdatáncot t oi Kozma Ibolya (Új Kelet) Egy és kettő, három, sasszé, fordul! Egy és kettő... — hallatszik a Kölyökvár egyik terméből, ahol tizenkét kislány és egyetlen kisfiú gyakorolja a gárdatánc lépéseit. Kiskatona- ként mozognak, feszesen, rendezetten. Azért néhány huncut mosoly, hangos kacaj is hallatszik. Ezzel jelzik, most nem iskolában vannak, kimutathatják, mennyire jól érzik magukat. Itt jókat lehet nevetni azon is, ha elhibáznak valamit. A táncterem kis padján egy nagymama üldögél, s gyönyörködik unokája mozgásában. — Az iskolába mentem az unokámért — mondja —, aztán ide jöttünk. Franciska kicsit visszahúzódó, nehezen oldódik fel, itt viszont könnyen teremt barátságot. Mozog, kellemesen érzi magát. Erkel egyik indulójára vonulnak a táncosok. Egyenes derékkal, határozott, de finom lépésekkel. Hajni, a leghuncutabb, folyton rosszul lép, és nagyokat mulat magán, társai is megmosolyogják. Csinos, fehér-kék színű ruhájukban, feltűzött hajukkal kissé komolynak tűnnek. A szünet szó hallatán azonban hangosan éljeneznek. Valamennyien a sportzsákjukhoz szaladnak. Szertartásosan csokoládét és ivólevet vesznek elő. Csoportokba gyűlnek, sugdolóznak és kacagnak. Közben dr. Kissné Lengyel Csilla tánctanár a gárdatáncról mesél: —A mi kis gárdatánccsopor- tunk tavaly augusztustól működik. Magyarországon csak itt, Nyíregyházán tanítunk ilyenfajta mozgást. A gárdatánc egyébként Németországból származik, ott is csak másfél— két éve jött divatba. Engem a kollégám, Lázár Attila ismertetett meg e tánccal. O kamaszkorú gyerekeknek ad órákat, én pedig a kisebbeknek, az 1—4. osztályosoknak. A mozgás hasonlít a mazsorettekéhez, a különbség annyi, hogy mi nem vonulunk. Már több fellépésünk volt iskolákban és jótékonysági bálokon. Meghívtak minket a júniusban megrendezendő Kelet—Nyugat Kiállítás és Vásárra is. A tánc katonás jellegű, mégis nagyon kedvelik a kislányok is. Beszélgetésünkbe néhány gyermek is bekapcsolódik. — Én a testvéremmel jöttem — mondja Zsolti, a csoport egyetlen fiútagja. —- Hívtam már az osztálytársaimat is, de hiába, nem jönnek. Ok kicsit félősek. — Én mindig elmondom az osztálytársaimnak, hogy itt mit tanultunk — mondja egy cop- fos kislány. — Ebben a csoportban jól érzem magam, az iskolában meg csúfolnak. Ott engem mindenki utál — mondja szemlesütve. — Mióta ide járok — mondja Gabi —, sokkal jobban tanulok. Hamarabb elkészítem a leckét, könnyebben felfogom mindazt, amit meg kell értenem. — A másfél óra alatt kikap- csodódnak a gyerekek — szól közbe a várakozó nagymama. —A kellemes mozgás és a kedves társaság feloldja azokat a görcsöket, amelyek a sok-sok tanulás és a magas követelmények miatt alakulnak ki a gyermekekben. Tánc közben — legalább egy kis időre — feloldódhatnak. A gyermekkor elképzelhetetlen a mesék világa nélkül. A tündérek, a királyfik és a hétfejű sárkányok felkeltik a gyermekek érdeklődését, és elrepítik őket a képzelet szárnyán egy egészen más világba. Oda, ahol nem számítanak az idő, a tér és a lehetőségek korlátái, ahol mindent megtehetnek, még olyat is, amit a felnőttek világában nem szabad. Két hónappal ezelőtt arra biztattuk a gyerekeket, ír janak mesét, melyekből néhányat meg is jelentetnénk lapunk hasáb jain. Sok kedves írás érkezett hozzánk, közülük hármat — a legjobbakat — szeretnénk bemutatni, hogy elovashassák a gyerekek, a szülők és a pedagógusok. A nyerteseket —Szabó Nikolett tiszarádi 5. osztályos tanulót, Hajnal Henriett nyíregyházi óvódást és Morvái limese vásárosnaményi kisdiákot — mesekazettákkal jutalmazzuk meg. Most Nikolett versét és Henriett meséjét közül jük. Emeséét pedig, az. Egy árvalány történetét gyermeknapi számunkban mutatjuk be. Pályázati felhívás Az elmúlt héten a Bürget StOus Stúdió által szervezett PR- tanfolyam egyik vizsgamunkájaként őc/uv Tamásné Sóstó népszerűsítésének lehetőségét mutatta be. Belusné Erika számos ötlettel együtt egy rajzpályázat lehetőségét is felvetette. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy a Sóstó Rt.-vel közösen meghirdeti a pályázatot 6—10, valamint 10 és 14 éves gyerekek részére. A rajzok A/3 és A/4 nagyságúak lehetnek, s bármilyen technikával készíthetők. A fő téma: Sóstó tavasszal. Szívesen vennénk, ha a pályázók olyan rajzokat is készítenének, amelyek azt ábrázolják, milyennek szeretnénk látni Nyíregyháza gyöngyszemét öt év múlva. Akár új épületeket is tervezhetnek. Hasznosnak tartjuk, ha a pályázók kimennek a helyszínre tájékozódni. Szívesen vesszük az iskolák rajztanárainak segítségét is. Díjak mindkét kategóriában: első díj 3000; második díj 2000, és harmadik díj 1500 forint. Emellett Belus Tamásné öt darab egyhetes, a sóstói strandra szóló fürdőbérletet ajánlott fel. A díjnyertes munkák fotói megjelennek az Új Keletben. A beküldött munkákat szakemberek bírálják el, s a rajzokból kiállítást rendezünk a szerkesztőségben. A rajzokat május 15-ig kell beküldeni, a pályázatokat május 30-án bíráljuk el. Cím: Új Kelet Szerkesztősége Nyíregyháza, Árok utca 15. Tojásfestőket keresnek Vlaszolás, karcolás, rátái Fekete Tibor (Új Kelet) A Sóstói Múzeumfalu az idén harmadik alkalommal hirdeti meg a tojásfestő-pályáza- tot. Minden, hagyományos technikával pályázni lehet: viaszozással, karcolással, levélrátéttel készített hímes tojással. A tojások mellé kérik egy rajzon a minták nevét is megjelölni, amennyiben van hagyományos népi neve a minátnak vagy díszítésnek. A tojásokon kívül be lehet küldeni csak mintarajzokat is, szintén az egyes minták nevének feltüntetésével. Nevezni egyénileg és csoportosan, iskolák, népművészeti szakkörök, nyugdíjasklubok vagy öregek otthona nevében is lehet. A legszebb alkotásokat és a mintarajzokat kiállításon muAz oldalt szerkesztette: Kozma Ibolya Fotó: Bozsó Katalin és Harasesák Annamária tátják be a nyíregyházi Jósa András Múzeumban és a múzeumfaluban. A legeredetibb és a legszebb darabok, illetve rajzok készítői pénzjutalomban részesülnek. A pályamunkákat biztonságos csomagolásban (lehetőleg tojástartóban) 1996. április 30- ig kérik elküldeni a Sóstói Múzeumfalu címére: 4431 Sóstó- gyógyfürdő Pf.: l.A hímes tojásokat személyesen is be lehet adni a nyírbátori, a mátészalkai, a vajai, a vásárosnaményi, a kisvárdai és a tiszavasvári múzeumokban is.
