Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-25 / 71. szám

4 1996. március 25., hétfő Közélet UJ KELET Miniszterelnöki fából vaskarika Kézy Béla jegyzete Fizessenek a gazdagok! Úgy tűnik, miniszterelnökünk újra dédelgeti régi kedves ötletét, amelyet régebben már egy nagy­gyűlésen elkottyantott. Természetesen most is gondosan kivá­lasztotta a helyszínt: a legnagyobb szakszervezeti tömörülés aktivistái előtt adta elő az écát, kissé ködösen megfogalmazva. Valahogy úgy, hogy jövőre, esetleg, egyszeri önkéntes vagyon­bevallási kellene készíteniük a tehetősebbeknek, amelynek alap­ján aztán kivethetnék a vagyonadót. Az így befolyt összeget a szegények megsegítésére kellene fordítani — mondta a kor­mány első embere. Érdekes fából vaskarika. Mert ha a ma­gyarnak önkéntesen kell valami újabb sarclehetőségre valót bevallania, akkor azt nemigen fogja még úgy sem megtenni, ha kifejezetten imádja a kormányt. Azután az sem mindegy, hogy mi minősül majd vagyonnak, hiszen egy kétszobás belvá­rosi panellakás valószínűleg ugyanannyit kóstál, mint egy össz­komfortos, három-négy szobás családi ház, mondjuk Nagysze­keresen. Egy—a középkategória alsó tartományába besorolt — nyugati autó meg annyiba kerül, mint az említett ingatla­nok. Sokaknak ez az autó kifejezetten munkaeszköz, még ha adózott jövedelméből vette is. Persze az ötlet azért nem rossz. Ha netán mégis megszállná a vagyonosokat az önkéntesség ördöge, és vagyonadóra szóló bevallást tennének 1997-ben, s még az adó is befolyna, akkor azt leginkább 1998-ban — a választások évében — lehetne szétosztani a szegényebb választók között. Ha meg nem jön össze a dolog, legalább elmondhatja a miniszterelnök úr, hogy ő aztán szerette volna a gazdagoktól elvenni a pénzt és odaad­ni a szegényeknek, dehát azok nem akarták önkéntesen sem bevallani, sem odaadni. Korántsem akarom azt mondani, hogy a tehetősebbek ne se­gítsék a szegényeket. Már azokat, akik a kapott juttatásokat nem az alkoholból származó állami jövedéki bevételek növelésére használják fel. Am az ellen minden porcikám tiltakozik, hogy a segítség forrásait állami adók formájában szedjék be. Mert amire az állami költségvetés egyszer rátette a kezét, az már csak töredékében kerülne a szegényekhez. Legyen a bevallás helyett inkább az adakozás önkéntes. Fizessék azt—ellenőrzött — ka­ritatív számlákra, és bizonyos összeghatárfelett legyen adóalap­csökkentő tényező. Így még az is lehet, hogy működik majd a dolog, s az sem lehetetlen, hogy a miniszterelnök választási esé­lyeit ugyanúgy javítja, mint a brilliáns alapötlet. Az év üstököse MTI A Hyakutake japán amatőr csillagász által januárban felfe­dezett üstökös is szerepelt an­nak a konferenciának a napi­rendjén, amelyet vasárnap tar­tottak Pécsett a Magyar Csilla­gászati Egyesület és annak he­lyi Astra csoportja rendezésé­ben. A fővárosi, esztergomi, hegyhátsáli, kaposvári, komlói, pécsi és zalaegerszegi amatőr csillagászok eredetileg a Hale- Boop üstökösről akartak ta­nácskozni, ám japán társuk vá­ratlan felfedezése kibővítette tervezett programjukat, és szombaton este szabad szem­mel is megfigyelhették a teli­hold méretű új üstököst, mely még a csillagoknál is fénye­sebben ragyogott a felhőtlen égbolton. Földünkhöz immár egy évszázada nem került ilyen közelségbe üstökös, mint a Hyakutake, amely bolygónktól csillagászati méretekben né­hány centiméterre — mind­össze 14 millió kilométerre — halad kozmikus pályáján. Az üstökösök Naprendsze­rünk legősibb képződményei, s a csillagászat legfrissebb tudo­mányos megfigyelései szerint még aminosavakat is tartalmaz­nak, ami azt a feltevést látszik igazolni, hogy becsapódásuk élettel termékenyítheti meg a bolygókat. Megismerésük már az ókor csillagászait is vonzotta, s korunk tudománya már számos olyan információval rendelkezik róluk, amelyek a Világegyetem keletkezéséről vallott elképzelé­seket is alakítják. Az amatőrök felbecsülhetetlen segítséget nyúj­tanak a profi asztrológusoknak, s ennek példája a japán csillagász január 22-ei felfedezése is, mely az új üstökösre irányította az egész világ figyelmét. Folytatódik a forgatás MTI Magyar szereplői is vannak az Evita című filmnek, ame­lyet Alan Parker angol rende­ző egy hónapig Budapesten forgat. A szigorú hírzárlat miatt a szervezők azt nem árulták el, hogy kik ők. A filmkészítésben 8-9 ezer ma­gyar statiszta, valamint szá­mos kaszkadőr is részt vesz. Éva Peron, az argentin elnök feleségének életéről szóló filmhez tegnap a Szabadság téren készítettek felvételeket, így a környéket estig lezárták. A villanyoszlopokat pálma­fákká alakították, hogy a tér jobban hasonlítson Buenos Airesre. Az utcán a '20-as, '30- as évek autói, harckocsik és lovas rendőrök állnak. Az MTI értesülése szerint több tö­megjelenetet is felvesznek: a Peron elnökké választása előtt kitört nacionalista forradalom egy részletét; az argentin el­nök elleni tüntetést, amelyet a rendőrség szétvert. A stáb má­jus elejéig dolgozik hazánk­ban, majd Angliába utaznak, és ott készítik el a belső fel­vételeket. Koszorúzás Kőszegen — Nálam még senki sem reklamált a minőség miatt.. Kegyeletes emlékünnepséget tartottak vasárnap Kőszegen az 1945. március 24-én gázkamrá­ban elpusztult mintegy 100 mun­kaszolgálatosra emlékezve. A jelenlévők —Magyar Bálint kul­tuszminiszter és Lazarovits Ernő, a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek elnökségi tagja beszéde után — meghajtották fejüket az egyetlen túlélő, aki testvérét kényszerült bevinni a gázkamrá­ba, dr. Bács Pál budapesti főor­vos emléke előtt is, aki hosszú ideje szervezte a megemlékezé­seket, ám tavaly ősszel elhunyt. 1944 novemberében a nyila­sok és a németek gyalogmenet­Az MSZP elnökségi ülése MTI A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége úgy dön­tött, hogy a szocialisták nem indulnak a kaposvári próbasza­vazáson, mert annak játéksza­bályai nem felelnek meg a vá­lasztójogi törvény rendelkezé­seinek — jelentette be a testü­let vasárnapi rendkívüli ülését követő sajtóértekezletén Csin­talan Sándor ügyvezető alel- nök. A döntést indokolva a poli­tikus rámutatott: az elnökség leginkább azt helyteleníti, hogy a próbaszavazás nap­ján sem hirdetnek kampány­csendet. Az MSZP pedig nem szeretné, ha esetleges politi­kai atrocitásokra kerülne sor, s el akarja kerülni, hogy a rivális pártok közönségei a szavazás napjára találkozót időzítsenek. A szocialisták nem szeretnék, ha a magyar politikai közélet kriminalizá­lódna — húzta alá Csintalan Sándor. Göncz Árpád Egyiptomba utazik MTI Hoszni Mubarak egyiptomi elnök meghívására hétfő reggel négynapos hivatalos látogatás­ra Kairóba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök. A magyar- országi rendszerváltás óta első csúcsszintű kapcsolatfelvétel célja a két ország közötti együtt­működés, elsősorban a gazdasá­gi kooperáció intenzívebbé tétele több évi lendületvesztés után. A két államfő a vizit során több ízben tart négyszemközti megbeszélést. A magyar delegá- cióban magas szinten kép­viselteti magát a Belügy-, a Kül- ügy-, a Földművelésügyi és a Művelődési Minisztérium. Göncz Árpád felkeresi az egyip­tomi Népi Gyűlést (parlamen­tet), találkozik Eszmat Abdel- Megiddel, az Arab Liga főtitká­rával, továbbá — a gazdasági együttműködés előtérbe helye­zésének jeléül — ott lesz és be­szédet mond a magyar és egyip­tomi üzletemberek találkozóján. A köztársasági elnököt több mint negyven üzletember kísé­ri el útjára, közöttük az Egyip­tommal sok évtizedes kapcso­latokat ápoló cégek vezetői és banki szakemberek. Az egyip­tomi—magyar együttműködés különböző területeit átfogó megállapodások aláírására a keddi napon kerül sor. Göncz Árpád szerdán a Sinai- félszigeten felkeresi az egyipto­mi—izraeli békeszerződés be­tartásának ellenőrzésére felállí­tott többnemzetiségű erő (MFO) 41 fős magyar alakulatát, amely tavaly ősz óta teljesít szolgálatot a közel-keleti békefolyamat ak­tív magyar támogatásának jele­ként. A köztársasági elnöknek és kíséretének alkalma nyílik az egyiptomi történelem több neves emlékhelyének megtekintésére, nemcsak Kairóban, de a déli Luxorban is, ahol a látogatás utol­só, csütörtöki napján felkeresik egyebek mellett a magyar egyip­tológusok által feltárt, II. Ram­szesz fáraó korabeli sziklasírt. ben kísértek mintegy 2400 zsi­dó munkaszolgálatost Ausztria felé. A munkaképesek a Vas megyei Búcsú községben dol­goztak, de 1945. március 24-én Kőszegre hajtották őket, ahol közülük a betegeket, teljesen le- gyengülteket beterelték a tégla­gyár egyik hermetikusan lezárt részébe, és a kéményen keresz­tül ciklongázt dobtak be. Ez azonnal végzett az áldozatokkal. Rájuk emlékezve Kőszeg város- a 1985-ben állított emlékművet. Magyar Bálint beszédében rá­mutatott: a holocaust felelőssége egész Európa és az emberiség vállán van. Ez a morális felelős­ség abból áll, hogy újra és újra kimondjuk: soha többé, és az­tán mindent megtegyünk azért, hogy valóban soha többé ne tör­ténhessen meg mindez. Lazarovits Ernő rámutatott: fel kell figyelni mindenütt azok­ra a próbálkozásokra, melyek a fasizmust, a nemzeti szocializ­must akarják újjáéleszteni. Meg- döbbenten értesült a társadalom arról, hogy a Fővárosi Bíróság Szabó Albertet és társait felmen­tette a közösség elleni izgatás vádjai alól. Ezért fontos Göncz Árpád köztársasági elnök javas­lata, mely azóta törvény formá­jában nemcsak elítéli, de bünte­ti is azokat, akik náci propagan­dát folytatnak. Azt viszont saj­nálatosnak nevezte, hogy akad­tak olyan ellenzékiek a parla­mentben, akik ugyan keresztény szellemiséget hirdetnek, de nem szavazták meg a törvényt. Az ünnepséget követően megko­szorúzták az emlékművet Ma­gyar Bálint kultuszminiszter, a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége, a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága, a Ma­gyar Zsidó Hitközség vezetői, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövet­sége, valamint a szervező Kősze­gi Baráti Kör, illetőleg a helyi demokratikus pártok képviselői. Tóth András sajtónyilatkozata Kisgazdák a nyíregyházi költségvetésről Palotai István (Új Kelet) Tóth András, a Független Kisgazdapárt városi képvise­lőcsoportjának frakcióvezető­je a párt legutóbbi sajtótájé­koztatóján részletesen kifejtet­te véleményét Nyíregyháza költségvetéséről. Elöljáróban a közgyűlés légköréről kijelen­tette: „Tarthatatlan az az álla­pot, hogy egyesek a közgyű­lést politikai kampányozásra használják. Az MSZP-frakció ugyanis a március 14-ei Tor- gyán-beszéd okán felállt és til­takozását fejezte ki, felhívást intézve a lakossághoz, hogy csatlakozzék hozzájuk. Ezt ott helyben visszautasítottam, rendre intve Fekete kollégát, mert a közgyűlés nem lehet tere az ilyen szándékoknak” — jelentette ki az FKgP frak­cióvezetője, majd a költségve­tés témájára tért: „Az utolsó napokban derült ki, hogy 500 milliós hiány van a költségvetésben, ennek oká­ról viszont senki sem adott magyarázatot. Több alkalom­mal tettem nyilatkozatot már a Törpe utcával kapcsolatban, számvevőszéki vizsgálatot is kértem, ami azt állapította meg, hogy „minden a legna­gyobb rendben van”. Most az 500 milliós hiány megmutat­ta, hogy mennyire... Az Uni­terv építette az Univerzum üz­letházat, a Törpe utcát, a Metro- pol üzletházat, és gyakorlatilag mindhárom teljes csődben van. Nem tudták eladni az Univer­zum tetejét. Erre az önkormány­zat megvásárolta ezt az eladha­tatlan és holt tőkét képviselő harmadik szintet, valamint az előtte lévő parkolót, ami jelzá­loggal volt terhelve, tehát az is eladhatatlan volt. A Törpe utcai szakmai hibasorozat is példát­lan, nem is beszélve arról, hogy a Metropol üzletház a Julius Meinl által igényelt területeken kívül gyakorlatilag még teljesen kiadó, mert nincs rá bérleti je­lentkező. Közben pedig a Már­tírok terei régi — vagy az új — irodaház majdnem üresen áll. Ez, úgy látszik, még mind nem volt elég, mert a Víz utcán újabb irodaház építésébe egyeztek bele, sőt, a távlati tervek szerint a Síp utcán is létesül majd ilyes­mi. Érthetetlen, gazdaságtalan lépéseknek tartom ezeket, mert soha az életben nem lehet majd gazdaságosan használni, teljes egészében kiadni! A tendencia azt mutatja, hogy a cégek sok­kal szívesebben építenek ma­guknak kisebb irodaépületeket, mintsem hogy bérelgessenek” — mondotta Tóth András, majd így folytatta: „Nagyon sajná­lom, hogy két keresztényde­mokratát sikerült rávenni, oda szavazzanak. Nekünk a költség- vetéssel nem azért volt problé­mánk, hogy hiányszámokból kell felépíteni — hiszen ezt jól tudtuk —, hanem az ahhoz ve­zető utat, a hiány megszünteté­sét nem gondolta át senki, ha­nem csak ötletszerűen, mint egy reklámhadjáratnál, iskola- bezárásokkal és pedagógus-el­bocsátásokkal óhajtják megol­dani! Törvénytelen volt az a lépés, amikor együttesen sza­vaztatták meg velünk a költ­ségvetést és az iskolabezárá­sokat is, hiszen az oktatási tör­vény kimondja, hogy addig, amíg az oktatási bizottság, az iskolaszék, az érdekképviseleti szervek erről nem nyilváníta­nak véleményt, addig iskolát bezárni nem lehet! Ezt a hu­mán iroda teljesen elmulasz­totta, tehát döntésünk törvény­telen. Ezt próbáltuk Hamvas László (MDF) és én közösen megértetni a közgyűlés részt­vevőivel, javasolván kettévá­lasztani a kérdést: külön meg­szavaztatni a költségvetést és az iskolák bezáratását. Hiába született döntés, igazunkat bi­zonyítja, hogy az iskolabezá­rások kérdését újra fogja tár­gyalni a közgyűlés. Eddig két „átvilágítást” tartottak az isko­lák tájékán, most következik a harmadik. Kérdem én, hogyan lehet másfél ezer pedagógust csak úgy az utcára lökni?! Az emberek nem krumpliszsákok, nem darabra vagy kilóra mé­rik őket! Tessék egyedileg el­bírálni mindenki sorsát! —fe­jezte be nyilatkozatát a Kisgaz­dapárt fraki vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents