Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-25 / 71. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. március 25., hétfő 3 Gálaműsor Kisvárdán A diákkultúra központja Kozma Ibolya tudósítása Valamikor virágoztak az amatőr színjátszó csoportok. A fiatalok kedvvel és lelkesedéssel léptek fel a diákszínpadokon és a vidéki művelődési házakban. Sajnos megritkultak az irodalmi színpadok. Sorra tűntek el a jól működő csoportok, a fellépési lehetőségek, a lelkes pedagógusok, és természetesen a támogatások is. Az elmúlt héten pénteken Diákgálát rendezett Kisvárdán a 111. Számú II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. Ezen a napon hat megyei középiskola diákjai mutatták be előadásaikat. Az óriási érdeklődés jelezte, a mai fiatalságból sem hiányzik az irodalom és a játék szeretete. Csupán az alkalom és a lehetőség kevés. A Diákgála szervezőjével, Marczinkó István igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Kisvárdán hagyományai vannak az irodalmi csoportok fellépéseinek — mondta. — Korábban a Császy László Szakközépiskola rendezte a diáktalálkozókat, ők lemondtak a szervezésről. Úgy gondoltuk, nem engedhetjük meg, hogy a tradíciónak számító fesztivál elmaradjon, így a Rákóczi-napok keretében és a millecentenáriumi ünnepség- sorozat első rendezvényeként szerveztük meg a gálát. A városi önkormányzat, a Soros Alapítvány és több helyi vállalkozó támogatta elképzelésünket. Tervünk, hogy minden évben újra és újra itt találkozzanak az irodalom és a kultúra kedvelői. Moliére: Képzelt beteg című komédiája a kisvárdai diákszínjátszók előadásában Fotó: Harascsák A torma az üzlet? Érkeznek a pályázatok Letter György (ÚJ Kelet) Az agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatására március 12-étől nyújthatók be a pályázatok. Ezek beérkezéséről érdeklődtünk Szénégető Lászlótól, a Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjétől. —Szerda estéig 286 pályázat érkezett be, s ezzel jelenleg Csongrád után a második helyen áll megyénk a pályázatok számát illetően. Annyit elöljáróban el lehet mondani, hogy a legnagyobb arányban, mintegy 80 százalékban a gyümölcstelepítési támogatásra van igény, kevesebb az új építési beruházásra, illetve az épületfelújításra beadott pályázat. A megye jól startolt a pályázati kiírásra, időben léptünk a nyilvánosság elé a megismertetésével, a pályázatkészítők névsorával. Ami gondot okoz: továbbra sincs elegendő pályázatkészítő a megyében, s az, hogy a talaj- labor-hálózat szűkössége miatt több pályázat beadása csúszik. Ennek ellenére azt javasoljuk, hogy a talaj alkalmassági vizsgálatokat feltétlenül végeztessék el, mert úgy vélem, a támogatásoknak a jövő évben folytatása lesz, legfeljebb a mértéke változik majd. A szakvéleménnyel rendelkezők pedig mindig is előnyben lesznek a késve indulókkal szemben. A pályázatok feldolgozása megkezdődött, sajnos sok közöttük a hiányos, mondhatni négyből három valamilyen hiányt mutat. A leggyakoribb hiba: a földtulajdon nincs kellőképpen igazolva. Ami itt szükséges: tulajdonlap vagy jogerős földkiadó bizottsági határozat, illetve a kárpótlási licit jegyzőkönyve. Bérelt föld esetén ugyanezen dokumentumok megléte szükséges. A másik hiány: a csemeték származási igazolványa (certifiká- tuma) vagy a szaporítóanyagot forgalmazó neve, engedélyszáma. A pályázatok csak a teljes pályázati anyag megléte után kerülhetnek elbírálásra, kaphatnak sorszámot. A pályázatok 95 százaléka — mivel 15 millió forint alattiak — itt helyben lesz elbírálva, jelenleg hét pályázat útja vezet Budapestre. Zömében egyéni pályázókról van szó, és örvendetes, hogy már nagyobb számban találkozhatunk szövetkezetiekkel is. A gyümölcstelepítésben mintegy 80 százalék almában gondolkodik, de megjelent a meggy és a dió, sőt, a ribiszke, a málna és a bodza telepítési igénye is. Találkoztunk olyannal, aki tormával kíván foglalkozni, ehhez kéri a támogatást. Meglehet, e pályázó elgondolása lesz a nyerő — később is! Variációk beregi iskolákra Aradi Balogh Attila (Új Kelet}_______________________________________ A rendszerváltás éveiben az aprófalvak is igyekeztek iskoláikat „visszakörzetesíteni.” Az önállósodás „felszabadító” élményét „megélt” oktatási intézmények a mostani körülmények között egyre inkább a helyi önkormányzatok „terhei”, mert működésükhöz nincs elég állami támogatás, a helyi erő meg kevés a fenntartásukhoz. A beregi térségben ismét felmerült annak a gondolata, hogy „bekörzetesítsenek” egyes iskolákat. Csarodán már tartottak is egy ilyen megbeszélést, melyet Lukovi'cs Bertalan polgár- mester hívott össze, de az ötletadónak Oláh Dezsőnét, a beregsurányi polgármestert tartják. Őt kérdeztem a kialakult helyzetről. — Tiltakozom az ellen, hogy engem tekintsenek az egész kezdeményezőjének — fogalmazott határozottan a polgár- mester asszony. — Még februárban több polgármester utazott a parlamentbe Vásárosnamény körzetéből, hogy tájékoztassanak bennünket az önkormányzati munka korszerűsítéséről. A mikrobuszban a hivatalok anyagi helyzetéről beszéltünk. Ott jött szóba, hogy mi lenne, ha megint a csarodai iskolába járna több község gyereke. — Ezek szerint ez korábban is így volt? — Hete, Fejércse, Márok- papi, Beregsurány 1978-tól Csarodába járatta tanulóit. A két utóbbi település 1992-től közös intézményként működtet iskolát. Az összes alsós tanuló Márokpapiba, a felsősök Beregsurány ba járnak. A két faluban összesen százhét iskolás van, nyolc osztályban tanulnak, és délután napközis ellátást kapnak. Tizennyolc pedagógus foglalkozik velük, napi háromszori étkezést kapnak a gyerekek. — Miért fontosak ezek a számok? — Az elmúlt tanévben is négy szülői értekezletet tartottunk, hogy ismertessük az iskola nehézségeit. Az egy gyerek után kapott állami támogatás hetvenkétezer forint, viszont az egy tanulóra eső éves költség százhetvenezer forint. A kistelepüléseken az iskolák ellehetetlenülnek. A lehető legnépszerűtlenebb intézkedéseket kell megtennünk. Csak úgy tudjuk a kiadásokat csökkenteni, ha megszüntetjük a napköziket, osztályokat vonunk ösz- sze, ami pedagógusok elbocsátásával jár. A kérdés az, hogy megéri-e ilyen áron a költség- vetést ésszerűsíteni. — Vagy marad a körzetesítés... —Összehívtak az érintett településeknek egy megbeszélést Csarodára, ahol részt vettek dr. Kiss Gábor és Iványi Tamás képviselők is. Felvetődött részükről, a kormánynak is az a célja, hogy olyan iskolatársulások jöjjenek létre, ahova az erők koncentrálhatok. Lehet, hogy az öt település iskolásai megint egy helyre járnak majd. — Ez nem sok lehetőség. — Három variációt dolgoztam ki, és ezt a képviselő-testülettel is megismertettem. Ezek szerint marad a jelenlegi helyzet napközik nélkül, vagy Márokpapi lesz az iskolafenntartó önkormányzat, esetleg Csarodához csatlakozunk. Végleges döntés március végén vagy április elején várható. Nigériai beruházási lehetőségekről Korlátlan piac állami támogatással? Új Kelet-hírösszefoglaló A hazánkba két és fél éve akkreditált Idi Algoni Adamu, a Nigériai Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége ideiglenes ügyvivője országos kőrútjának utolsó előtti állomásaként tartózkodott három napig Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, ahol Zilahi Józseffel, a megyei közgyűlés, Csabai Lászlónéval, a nyíregyházi önkormányzat, Lakatos Andrással, az Agrár-, Oláh Jánossal, a Kereskedelmi és Ipar-, illetve Huray Gáborral, a Kézműves Kamara vezetőjével folyatott gazdasági jellegű, ismerkedő megbeszéléseket, illetve meglátogatott egy könnyűipari gyárat, magán- és családi farmergazdaságokat. Nigériában a függetlenség kikiáltása után hatalomra jutott kormányzat hosszú ideig csak jelentős korlátozásokkal engedélyezte a külföldi befektetők betelepülését, ami legtöbb esetben legalább 40—60 százalék körüli állami részesedés mellett történhetett. Az agrár-ipari, 100 millió lakosú ország súlyosan eladósodott, így az IMF nyomására egy évvel ezelőtt kezdetét vette a gazdaság liberalizációja, aminek eredményeképpen tavaly 2 milliárd dollár K. Z. tudósítása A Vöröskereszt szervezésében szombaton Nyíregyházán, a DOTE Egészségügyi Főiskolán tartották a csecsemőápolási verseny megyei döntőjét. Tíz középfokú intézmény és hét általános iskola 3-3 fős csapata mérte össze tudását. A tesztkérdésekben vöröskeresztes és csecsemőápolási elméleti ismereteikről adtak számot a tanulók. A gyakorlati feladaton egy három hónapos csecsemőt kellett megfürdetni és éjszakai ruhába felöltöztetni. Egy öthetes bébire pedig olyan ruházatot kellett adni, hogy az édesanyja külföldi tőke folyt be az országba. Nigéria nagyköveteinek feladata, hogy az új gazdasági körülményekkel és lehetőségekkel megismertessék a külföldet. Mint Idi Algoni Adamu elmondta — Magyarországhoz hasonlatosan —, Nigéria is mezőgazdasági ország, de terményfeldolgozó ipara még gyermekkorát éli. A kultúrnövények és a gyömölcsök nagyobb része kárba vész, vagy feldolgozatlanul, vagy a több ezer kilométeres szállítás alatt megy tönkre. Országának szüksége lenne feldolgozó- ipari befektetőkre, akiket komoly állami támogatásban részesítenek amellett, hogy öt évig — állami garancia mellett — adómentességet élveznének. Az agráripari struktúra kiépítése mellett tanárokra, gyakorló gazdálkodók szaktudására is igényt tartanának, ugyanis kormányuk 150 ezer farmer oktatását vállalta úgy, hogy birtokot és 2 ezer dolláros — a helyi viszonyok között ez nagyjából tízéves átlag- kereset — támogatást ad nekik. A profitot nem kötik meg, az szabadon kivihető a szövetségi államból, mert Nigériának munkahelyteremtőkre, feldolplusz két fokos időjárásnál gyermekkocsiban levegőzni vihesse. Az általános iskolások versenyét a nyírgyulajiak nyerték, a második helyen Pap, a harmadikon pedig Rozsály csapata (képünkön) végzett. A nagyobbaknál a nagykállói Budai Nagy Antal Pedagógia és Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulói végeztek az élen, őket a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium diákjai követték, a harmadik helyet a vásáros- naményi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet lányai szerezték meg. Az országos döntő március 29- én és 30-án Tatabányán lesz. gozókra, a piacgazdaság alapjainak megteremtésére van leginkább szüksége. Nigériában 100 milliós, a tőle délkeletre fekvő országokkal együtt 250 milliós nyitott piaca van a köztársaságnak. E lehetőségeket kínálva kereste a követségi vendég a gazdasági kapcsolatokat, és állapodott meg a kamarák vezetőivel a kölcsönös tájékoztatásban, illetve érdeklődéssel tanulmányozta a magyar termelői viszonyokat. A nyíregyházi konzervgyárban a gyömölcsital- gyártósort tekintette meg a Kereskedelmi Kamara képviselőivel, majd egy Kálmánháza környéki, nulláról indult, de mára már 30-40 millió forintos beruházásra képes baromfivágóhíd vállalkozást, illetve egy baromfineveidét tanulmányozott az Agrárkamara ügyvezetőjének kíséretében. A magas rangú nigériai vendég jelentős érdeklődést tanúsított és többórás gazdasági eszmecserét folyatott egy családi vállalkozásként működő dohánytermelő farmergazdaság tulajdonosával, aki az elhangzott vélemények szerint azt a vállalkozási formát mutatta be neki, amelyet Nigériában is célja létrehozni a kormánynak. Záhonyi hírek Új Kelet-információ Záhony öt nevelési-oktatási intézménye 15-15 ezer forint értékű facsemetét nyert a környezeti nevelési iskolahálózat által meghirdetett közösségi faültetési programban. A diákok és a pedagógusok intézményük szűkebb környékét fogják zöldebbé varázsolni. * * * Záhony környezetvédelmi szempontból megyénk egyik legveszélyeztetettebb települése. A középiskolai kollégium zöldköre a szárazelem folyamatos gyűjtését tűzte ki célul. A diákok elhatározását támogatja a polgármesteri hivatal, szakmai tanácsokat az E-misz- szió Természetvédelmi Egyesület és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola környezetvédelmi tanszéke ad. * * * A McDonald’s magyarországi képviseletének munkatársai jártak a napokban Záhonyban. A szakemberek egy kis étterem megnyitásának lehetőségeit, a várható forgalmat tanulmányozták. A hegyeshalmi léptékű határforgalom, valamint a város vezetésének együttműködési készsége ismeretében minden bizonnyal a határ menti városban nyílik meg megyénkben a második McDonald’s-egység. Vöröskeresztes szervezésben Csecsemőápolási verseny Kedvezménnyel Nagykárolyba Új Kelet-információ Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Fábiánháza, Nagyecsed összesen közel 15 ezer lakosának sokáig jelentős problémát okozott a határ menti közlekedés, mivel a környéken nincs közúti határátkelőhely, s így a közeli Nagykárolyba csak vasúton tudtak utazni drága, nemzetközi díjszabásért. Közös kérésüket tolmácsolva fordult Bányász Jánosné országgyűlési képviselő Rigó Zoltánhoz, a MÁV vezérigazgatójához, hogy a lehetőségek szerint mérsékelje a MÁV a díjszabásokat az érintett kishatárforgalmi szakaszon. A vezérigazgatótól kapott válasz nem késlekedett sokáig: a térség lakói számára pozitív megegyezést kötött a vasúttársaság román társszervezetével. Ezentúl a Román Vasúttársaság Ágerdőmajor—Nagykároly (Cáréi) vonalszakaszára a nemzetközi (TCV) díjszabások és megállapodások által meghatározott menetdíj az adott menettéri útra 40 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe. Ezenfelül az adott, hazai településekről induló utasoknak a romániai ágerdőmajori állomásig — az előírt nemzetközi díjszabástól eltérően — csupán belföldi menetjegyet kell váltaniuk.