Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-20 / 67. szám

1996. március 20., szerda A keleti országrészben szinte semmi sem történt 4 Közélet ■HÜJ KELET Közelebb a végekhez (Folytatás az 1. oldalról) Több újságíró a feketegazda­ság elleni harc sikerének esé­lyeiről kérdezte a miniszterel­nököt, aki elmondta, hogy nem a KGST-piacokat akarják ellen­őrizni, hanem az úgynevezett nagy súlyú ügyeket akarják vizsgálni. Ehhez még az is el­képzelhető, hogy pályázati úton toborozzanak szakembe­reket. Más újságírók szerint a már működő intézmények (APEH, Vám- és Pénzügyőr­ség) egy kis anyagi segítséggel több hasznot hozhatnának az államkasszába. A miniszterel­nök szerint a jelenleginél is na­gyobb összefogásra van szük­ség a feketegazdaság elleni harcban, más országokban, így például Angliában, Franciaor­szágban és Olaszországban is van hasonló feladattal létreho­zott kormányhivatal, mint ami most jön létre nálunk. Önkritikusan fogalmazott a miniszterelnök, aki elismerte, Medgyessy Péter pénzügy- miniszter bemutatkozó látoga­táson járt az SZDSZ székházá­ban, ahol — mint az SZDSZ mértékadó forrása közölte — osztatlan sikert és megelége­dést aratott. Az SZDSZ várakozásainak Medgyessy Péter valóban meg­felel. A pénzügyminiszter sze­hogy a kormányzati ciklus fél­idejére nagyjából a tervezett cé­lokat megvalósították, de mint mondta: „Nem tudtuk kellően megmagyarázni lépéseinket”. A keleti régió esélyeit ele­mezve a kormányfő elismerte azt is, hogy az előző kormány több megyében látványos, ki­helyezett kormányüléseket tar­tott. Az ott elhatározottakból szinte semmit sem sikerült megvalósítani, s valahogyan, el kellene kerülni az ország ket­tészakadását. Ám ezt nem úgy képzeli Horn Gyula, hogy visz-szafogják a Dunántúl fej­lődését, hanem úgy, hogy ne csak a külföldi, de a hazai vál­lalkozók is adókedvezményt kaphassanak, ha a keleti or­szágrészben fektetnek be. Az ország nyugati fele még köz­kedveltebb lesz a befektetők körében, hiszen nemrégiben a középkelet-európai országok 180 megyéje közül Győr-Sop- ron megyét minősítették első mélye iránt támasztott pártfel­tételek eleve előrevetítették, hogy sikeresen veszi majd az első akadályokat, de a külföldi visszhangokat hallgatva mesz- sze felülmúlta a hozzá fűzött reményeket. A miniszter is­mertsége — miniszteri, minisz­terelnöki múltja, sőt, „magán­bankári” tevékenysége — a helyre neves külföldi befekte­tő cégek, mint olyan területet, ahová leginkább érdemes be­ruházni. A komlányfő felháborodásá­nak adott hangot az energiaár­emelésekről szóló híradások kapcsán, mint elmondta: A kor­mány szeretné a jelenlegi szin­ten tartani az energia árát, és ak­kor egyes szakértők anélkül, hogy az árhatósági joggal bíró minisztérium egyáltalán tár­gyalt volna bármiféle előter­jesztést, már a politikai nyo­másgyakorlás eszközéhez fo­lyamodnak. Ilyen eljárásnak ér­tékelte Horn Gyula a sztrájkkal való fenyégetőzést is, bár most javult a helyzet: megszűnt a sztrájkveszély az egészségügy­ben, mert a miniszter megálla­podott a béremelés lehetőségé­ről. A konkrét döntés az április 'eleji kormányülésen történik, de az érdekegyeztetési tárgya­lást addig teljeskörűen le kell folytami. legmesszebbmenőkig meg­nyugtatta a londoni pénzügyi köröket. Minden külföldi nyi­latkozó helyeslését fejezte ki miniszterré választásával kap­csolatban. Az SZDSZ vezető­sége egyetértését fejezte ki a tervezett nonprofittörvény megalkotásáról vallott nézetei­ről is —jelentette ki az SZDSZ. (MTI) Szépítsük meg Magyarorszá­got! elnevezéssel mozgalmat kezdeményezett a Természet- búvár Egyesület. A mille- centenárium méltó megünnep­lése érdekében meghirdetett, de hosszú távú kömyezetszépítő programnak szánt felhívás részleteit kedden, Budapesten sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Láng István akadémikus, a kezdeményezés atyja elmond­ta: a felhívás mindenekelőtt azokhoz szól, akiknek egyéb­ként is feladata a jubileumi ren­dezvények helyszíneinek rend­ben tartása. Cselekvésre szólít­ják az önkormányzatokat, a közterületeket gondozó vállala­tokat, az erdőgazdaságokat és a védett területek kezelőir, a közutak és vasutak kezelőit, a (MTI) Majdnem három napot töltött egy angol rendszámú kamion száraztészta-szállítmányában, a zsákok között kiképzett alagút- ban az a 43 török állampolgár­ságú, kurd nemzetiségű férfi, aki Németországba. Hollandiába és Angliába igyekezett. Rejtekhe­lyüket a gyulai vámosok kedden hajnali fél kettőkor fedezték föl; Romániába való visszairányítá- sukat a vizsgálat lezárultával, kedden délután a határőrség el­rendelte — tájékoztatta az MTI Palotai Istvánkommentárja Hosszú és kínkeserves elő­készítő munka után lassan vég­re pont került az i-re, és a par­lamenti zárószavazással meg­születhet az új területfejleszté­si és rendezési törvény. A ter­vezetnek — magától értetődő módon — sok környezetvédel­mi tartalma is van; ezzel kap­csolatban nagyjából hasonló a pártok álláspontja, és a hatpárti egyeztetés majdnem teljes. Csak egy baj van, nevezetesen: a környezetvédelem igényelte összegek fedezetének hiánya. Mégis, mivel a tervezet terület- fejlesztés „főcím” alatt szere­pel, és erre több forrás is ren­delkezésre áll — többek között a regionális fejlesztésekre szánt nemzetközi alapok is —, na­gyon is logikus, hogy a „páro­sítás” a lehető legjobb ötletek közül való... Nem lennénk Magyarorszá­gon, ha a honatyák egy része nem találna a kákán is csomót. A Baja Ferenc környezetvédel­mi és területfejlesztési minisz­ter által beterjesztett törvényter­vezet egyes ellenzéki politiku­sok szerint nem más, mint egy „lopakodó alkotmánymódosí­tás”. Attól ódzkodnak ugyan­is, hogy sérül a települések au­tonómiája. Baja Ferenc szerint szó sincs alkotmányellenességről, a tele­pülési autonómia nem csorbul, de ez a jogszabály kétségtele­vízügyi szervezeteket, az ipar­telepek, vállalatok vezetőit, a honvédség és a határőrség ál­lományát, a társadalmi szerve­zeteket, valamint a pedagógu­sokat: csatlakozzanak az egye­sület felhívásához, és tegyék az ünnephez méltóvá környezetü­ket, tisztítsák meg a gondozá­suk alá tartozó területeket. Hoz­zátette: nemzeti összefogásra van szükség annak érdekében, hogy életmóddá váljon a kör­nyezet gondozása. Hangsú­lyozta: nem egyszeri cselek­vésről, hanem egy hosszú távú folyamat megteremtéséről, szemléletváltoztatás szükséges­ségéről van szó. Baráth Etele, az Országgyű­lés környezetvédelmi bizottsá­gának elnöke kifejtette: az el­múlt év páratlan törvénykezési folyamatának eredményeként megalkotott rendeletek és tör­munkatársát Paku József alez­redes, az Orosházi Határőr Igaz­gatóság helyettes vezetője. A Nyugat-Európába munkaválla­lás szándékával igyekvő embe­rek a határőrök eljárása során azt vallották, hogy szervezőjük, egy török nemzetiségű bolgár állampolgár 3—5 főnyi kis cso­portokból állította össze a csa­patukat, s a bolgár—román ha­tár közelében várakoztatta őket. A kamion rakterébe március 16- áról 17-ére, vagyis szombatról vasárnapra virradóan szálltak föl, az útért fejenként 1000— nül új típusú munkamegosztást fogalmaz meg a parlament, a kormány, az önkormányzatok és a gazdaság viszonylatrend­szerében. A miniszter úgy tud­ja, vannak olyan gazdasági cso­portok, amelyeknek nem érde­kük a törvény elfogadása. Azok, akik nem figyelnek az ország elmaradott régióira, nem gondolnak arra, hogy az eddig semmilyen intézményes véde­lemben nem részesített, lema­radt területek felzárkózhassa­nak. Mások azt vetik a törvény- javaslat megfogalmazói szemé­re, hogy a rossz emlékű egyen- lősdi képe sejlik ki a sorok kö­zül. A vádra a miniszter azzal reagált, hogy Magyarország jövője szempontjából létkérdés az egységes integrálódás Euró­pához, ugyanis egy konvojban — ha nem akarjuk annak szét­esését — a legelső autó is csak olyan gyorsan tud haladni, mint a leghátsó. A törvénynek egy­szerre kell szolgálnia az esélyek kiegyenlítését és a modernizá­ciós központok támogatását. A döntések szintjét azért is szeret­né „lejjebb” vinni a miniszter regionális és megyei fejleszté­si tanácsok törvényben célzott létrehozásával, mert így na­gyobb az esély az Európai Unió támogatási alapjait megpályáz­ni. Nagyon nagy összegek nyerhetők regionális fejleszté­si célokra jó pályázatokkal. Létre kívánják hozni az orszá­gos fejlesztési tanácsot is, vények lehetőséget biztosítanak a környezet védelmére, csak élni kell velük. Véleménye szerint a probléma elsősorban a helytelen szemléletből adódik, megvál­toztatásáért az oktatással és a neveléssel tehetünk legtöbbet. A környezete iránt igényes nemzedék kinevelése többéves, kitartó munkát igényel. Hang­súlyozta: á piozgalom anyagi támogatását elsősorban az ön- kormányzatoknak kellene fel­vállalniuk. A környezetvédel­mi alap 14-15 milliárdos ke­retéből a tárca elsősorban — például hulladékkezelésre, szennyvíztisztításra — megépí­tett ipari beruházásokat támo­gat. A kezdeményezés anyagi segítségért fodulhat azonban Budapesthez — tette hozzá —, a főváros ugyanis idén 1,8 mil­liárd forintot különített el köz- tisztasági feladatokra. 3000 német márkát fizettek. A gépkocsi vezetője tagadta, hogy bármit is tudott volna a tésztaszállítmány titkáról, így nem sikerült rábizonyítani, hogy embercsempészet bűn­tettét követte el. A 43 kurdot — közülük a legfiatalabb 18, a legidősebb pedig 45 éves — a vizsgálat végén visszairányítot­ták Romániába, s ellenük a ma­gyar határőrizeti szervek beuta­zási és itt-tartózkodási tilalmat rendeltek el. A gyulai határőrök Romániába sofőröstül vissza­irányítják a kamiont is. amelynek hivatása a regionális és megyei fejlesztési tanácsok közötti esetleges érdekkülönb­ségek egyengetése lesz. Azt is tisztázta a miniszter, hogy a megyék képviselői régiónként lesznek jelen ebben az orszá­gos tanácsban, amelynek javas- lattevő szerepe van az elmara­dott és a fejlett területek közti források elosztásánál. A helyi gondolkodásnak, a helyi dön­tésnek egyéb pozitívumai is vannak. Míg az országos köz­ponti határozatok döntéshozói személy szerint nem szenvedik meg az esetleges helytelen dön­tések okozta kellemetlensége­ket, addig a helybeli döntések következményei helyben kér­hetők számon. Erről is nyilatko­zott Baja Ferenc: „Azt hiszem, minél közelebb visszük a dön­téseket a régiókhoz, a környe­zetvédelmi szempontok egyre erősebbek lesznek, hiszen ma­guk az érintettek fogadják el a rendezési terveket, és a környe­zetvédelmi törvény értelmében felelősek is saját környezetük védelméért.” Ügy tűnik, ez a törvényjavaslat nagyon átgon­dolt és nagy koncepiókban gon­dolkodik. Nem a mának, hanem a holnapnak szolgál, és ember­ségével, az egész országot felölelő körültekintésével egy valóban szocialista kormány koncepcióját tükrözi. Az észak­keleti régióban — itt, megyénk­ben, a végeken — csak öröm­mel fogadhatjuk. Halálra hívás? Fülöp Attila glosszája Azonkívül, hogy sűrűn szokták ismételgetni a min­denkorifutó slágereket, sem­mi bajom nem volt eddig a Danubius rádióval. Mígnem aztán valamelyik délután meghallottam az alábbi fel­hívást: „Várjuk azok beje­lentkezését, akik úton van­nak, és valami érdekes dol­got látnak!” Szó mi szó, elég sokan bedőltek az ugratás­nak !— gondoltam magam­ban, mivel tudom, hogy ve­zetés közben a rádiótelefon használata tilos! Aztán ami­kor ismét elhangzott a felhí­vás, rájöttem, ez nem vicc! Komolyan gondolják! Nincs enélkül is elég bal­eset az utakon? Hány ember­nek kell még meghalnia ah­hoz, hogy e tilalom érvénye­sülhessen? Hány jó barátot fogunk elveszíteni egy ártat­lannak vélt hívás miatt? És ehhez még a rádió is partner lenne? A legfurcsább pedig az volt, hogy a sofőrök me­net közben úgy közvetítették a történteket, mint egy veze­tő sportriporter fénykorá­ban! Gondolkodtam: felhívom őket, és én is közvetítek: „Jó napot kívánok! Itt haladok az M7-es autópályán. Pont az imént rohant bele az előt­tem haladó járműbe az a sofőr, aki önöknek akarta közölni, hogy mit lát! Az eredmény: 2 halott, 1 súlyos sérült! További hasonló tré­fás rádióműsort kívánok!” De aztán hagytam a franc­ba az egészet. Egyrészt ezzel nem szabad tréfálkozni, más­részt a készülékem azt jelez­te, hogy a hívott szám állan­dóan foglalt! A korhatáremelésről (MTI) Amennyiben a kormány a nyugdíjbiztosító javaslatait figyel­men kívül hagyva határoz a nyugdíjkorhatár-emelésről, az egy­ben a '98-as parlamenti választásokat is eldönti. Ezt Vágó János, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke jelentette ki a nyug­díjbiztosító keddi sajtótájékoztatóján. Vágó János — MSZOSZ- alelnöki minőségében is nyilatkozva — rámutatott: ha másképp nem megy, szakszervezeti nyomással igyekeznek majd jobb be­látásra bírni a kormányt. A sajtótájékoztatón cáfolták, hogy ve­szély fenyegetné a nyugdíjak folyósítását vagy megállapítását azért, mert a parlament csökkentette a biztosító költségvetését. Vadászati törvény Bürget Lajos kommentárja Beleborzongtam az örömbe, a parlament tárgyalja a vadá­szati törvényt. Időszerű, mert kiderült: Európa legígéretesebb vadászmezői nálunk vannak. Ezt mind jól látjuk, hiszen itt vadászik a fél világ. Meg per­sze az itthoni félvilág is. Ebben az országban érdemes. Van, aki nőre, van, aki privatizálható vagyonra, más egy kis felügyelőbizottsági tagságra les, lapulva várja a leskosárban, mikor lőhet. Hol engedéllyel, hol csak úgy, amolyan orvva­dász módjára. Ha valakinek van egy elég magas lese, akkor messze láthat, és előre kiszemelheti a megszerzendő nemes vadat. Minél magasabb a les, annál biztosabb a siker. A san­da stüszi a csalitban cserkel, és attól sem riad vissza, hogy a másikat lelője, merthogy vágott csövű fegyvere van, erkölcse nincs. Aztán akad, aki ezt a nemes vadgazdaságban leledző országot magán-vadászterületnek nézi, ha kell, hurkot vet, ha nincs más mód. Hol a vadnak, hol a másik vadász nyakára. Mert vadászni jó, főleg, ha kevés a vadőr, vagy ha éppen a vadőr is közönséges rabsitz. A magyar zavarosban vadászó­nak nincs szezon, nincs tilalmi idő. Sietni kell, mert lejár a neki adatott konjunktúra, aztán jönnek az új vadászok. Kell a vadhús, a trófea, a kitömött fácán, az agyartalanított vaddisz­nó szőre. Minden kell. Mert a ma itt vadászó nem gondol arra, hogy egyszer kihalnak a vadak. Birtokolni akar. Durrognak a puskák, az UZI-k, röpködnek a mérgezett nyilak. Hull a vad, a vadász, itt már nem teríték van, csak préda. A Nimródnak lát­szani akaró álorcája lehull, vizsla helyett vicsorgó kutyája van, neki a vadvagyonból lesz a vad vagyon, az ígéretes magyar vadászmező a szerzés prérije. Lesz vadásztörvény? Vagy az örök vadászmezőkre költözik minden tisztesség? Bízom abban, hogy egyszer eltűnnek a kótyavetye-emberek. Hogy mutatóban marad még valami az ígéretes magyar va­gyonból. Mert jól hangzik: ez Európa legjobb vadászterülete. De ez csak addig igaz, amíg van vad. Mert az is megeshet, hogy eltűnnek, és az orwadászhad is árkon-bokron túl, valahol Eu­rópa más vidékein csemegézik az itt orzott vadvagyonból. Medgyessyt örömmel fogadják Szépítsük meg Magyarországot! Embercsempészet Kurdok a kamionban

Next

/
Thumbnails
Contents